Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-29 / 51. szám
1992. február 29., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 CSAKNEM NYOLCSZÁZ TAG Fokozódó önkormányzati aktivitás Vita a Magyar Önkormányzati Tanács létrehozásáról Küldöttgyűlést tartott a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (Folytatás az 1. oldalról) Mindez azt jelenti, hogy az ország lakosságának jelentős hányada kötődik valamilyen formában ehhez a szervezethez, amely más önkormányzati szövetségekkel együttműködve továbbra is vállalni kívánja az önkormányzati érdekek képviseletét és érvényesítését a jogalkotásban és más állami döntések meghozatalában. Ott József, a TÖ- OSZ elnöke szóbeli kiegészítőjében nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az elnökség fontosnak tartja a társadalmi közmegegyezést, és annak folyamatos megújítását. Ezért folytatnak folyamatos konzultációkat a kormányzati szervekkel, így legutóbb a Belügyminisztérium vezetőivel tárgyaltak a közigazgatás korszerűsítési programjának tervezetéről és a köztársasági megbízottak jogállásáról. Erről úgy vélekedtek a TÖOSZ képviselői, hogy a tervezett szabályozás számos eleme indokolatlanul kiterjesztené a köztársasági megbízottak jogait. Vitatja a TÖOSZ a Magyar Önkormányzati Tanács létrehozásának jogosultságát is, mivel tisztázatlan, hogy ez az új testület fölöttes szerve lenne-e az önkormányzatoknak, avagy valamiféle köztes közvetítői tevékenységre korlátozódna tevékenysége. Az elnökség mindenesetre tudatában van annak, hogy az ön- kormányzati tanács létrehozása akkor is megtörténhet, ha a TÖOSZ, a Magyar Faluszövetség és a Magyar Ön- kormányzatok és Önkormányzati Képviselők Szövetsége nem csatlakozik hozzá. Mindenesetre ez az esetleg létrehozandó szervezet a jelenlegi taglétszám-adatokat figyelembe véve csupán a hazai önkormányzatok egy töredékét képviselné még akkor is, ha alapszabály-tervezetéből kiolvasható az a szándék, hogy minden magyar önkormányzat képviselőjeként kíván fellépni. Igaz, a TÖOSZ házatáján is van mit söpörni, hiszen az egykori tagság köréből 341 helyi önkormányzat nem küldött képviselő-testületi nyilatkozatot tagságának megszüntetéséről, jóllehet tagdíjat sem fizet. Az elnökségi beszámoló a továbbiakban olyan kérdésekkel is foglalkozott, amelyek különböző törvények előkészítésekor kerültek terítékre. Minden fórumon szorgalmazták, még sincs törvény a mai napig sem az államháztartásról, a közszolgálatról, a köztisztviselők jogállásáról. Nem tekinti lezártnak a TÖOSZ az önkormányzati tulajdon kérdéskörének eddigi szabályozását sem. Mivel a már megtörtént szabályozás egy részét az önkormányzatok érdekeivel, illetőleg az alkotmánnyal is ütközőnek ítélik, ezért ezekben a kérdésekben az Alkotmány- bírósághoz fordultak. A magas bírói fórum már megkezdte a beadvány érdemi elbírálásának előkészítését. Véleményt nyilvánított a TÖOSZ az oktatási törvény koncepciójának minden változatáról is. Sajnos, az önkormányzatok érdekeit érintő stratégiai kérdésekben nem sikerült álláspontjuk megváltoztatására késztetni azokat, akik a közoktatás törvényi szabályozása ürügyén, köz- megegyezés nélkül rendezik át a családok életviszonyait például a tanulók szabad szombatjának megszüntetésével, akik a közoktatás teljes intézményrendszerének átalakítását célozzák meg az ehhez szükséges társadalmi erőforrások, vagyis a személyi, tárgyi és anyagi feltételek számbavétele, biztosítása nélkül, akik az önkormányzati törvényben biztosított önkormányzati alapjogok korlátozását, helyenkénti visszavételét kezdeményezik a tárca irányítási jogainak bővítése érdekében — mutatott rá a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöksége a küldöttgyűlés elé terjesztett beszámolójában. Polesz György DAGAD A MAGYARÁZAT Hétfőtől drágul a kenyér A helyi adót is „belesütik”—A fehér 8,40 forinttal kerül többe (Folytatás az 1. oldalról) — A Sütév rt csak a „begyűrűző” költségek egy részét érvényesíti az áremelkedésben. Megszűnt a fehér kenyér hatóságilag maximált ára. Ennek az ára emelkedik legjobban, hiszen a korábbi 20,40 forint helyett hétfőtől 28,80 forint lesz az ajánlott fogyasztói ára. A kereskedelemnek 24,93 forintért számlázzuk. Az alapanyag költségemelkedéseinek sorából kirí a Tolna és Fejér megyei GMV-k 15-20 százalékos lisztáremelése. Az élesztőt is 24 százalékkal magasabb áron kapja a Sütév, és a cukor és a tojás ára is mintegy 20-40 százalékkal emelkedett. Az energiaárak és a helyi adók vonzata is „belesül” mindennapi kenyerünkbe. — Tavaly szeptember 1-jé- től december végéig mintegy 12 millió forint kedvezményt adott a vállalat a vásárlóknak azzal, hogy termelői és nem nagykereskedelmi áron szállított. Az idén is tervezünk hasonló kedvezményt, ám most az év indulásakor teljes árakat kell alkalmaznunk. Tehát: a 70 dekás Zselici rozsos 26,40 helyett 31,20, a házi jellegű kenyér 31,60 helyett 37,20, az alföldi kenyér 30,80 helyett 36,80 forintos ajánlott fogyasztói áron kerül a kereskedelembe. A 90 dekás Erzsébet kenyérért a korábbi 34,60 helyett már 41 forintot kell adnunk és egységesen 3 forint lesz a vizes zsemle és kifli darabja. A tészta és édesipari termékek ára mintegy 15-17 százalékkal, differenciáltan, de csak március 15-e után fog emelkedni. (mészáros) Szóládi kis lépések A több mint 700 lakosú Szó- Iádra nemrégiben vezették be a gázt, s ez nagymértékben apasztotta az itteni pénztárcákat. Az idén tehát látványos beruházásokra nem lesz lehetősége a falu önkormányzatának. A pénzüket elsősorban a gáz önkormányzati épületekbe való bevezetésére, illetve a gázbevezetés miatt feltört járdák újjáépítésére fordítják — tudtuk meg dr. Gajda Pál jegyzőtől. Több mint 7 kilométer hosszan kell járdafelújítást végezniük, s ez legalább 3 millió forintba kerül. Az orvosi rendelőbe, az iskolába, az óvodába és a polgármesteri hivatalba még csak ezután vezetik be a gázt. Röviden bővítik a telefonrendszert is, s az egyik utca feltöltését is hamarosan elkezdik. Szennyvíztelepre lenne szükség, de a közeljövőben nem is remélik, hogy sikerülne létrehozniuk. A másik távlati terv az iskolaépítés. A munkanélküliség egyelőre nem fenyeget, a faluban jelenleg 28-an vannak állástalanok, de — úgy látszik — számuk már nem nő tovább. A lakosságnak jelentős bevételi forrást jelent az idegenforgalom, hiszen a falu 4 kilométerre van a Balatontól. Januártól önálló polgármesteri hivatala van a községnek, eddig az ügyeket Balatonszárszón intézték. N. L. Több ÉSZT az országban Két esztendeje annak, hogy megalakult az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, az ÉSZT. Akkoriban az agrároktatási, a felsőoktatási és a tudományos dolgozók szakszervezetei gondolták úgy: érdekeiknek hangsúlyt adnak, azok képviseletét érdemben ellátják. Bár pártsemlegesek, felvették a kapcsolatot a parlamenti pártokkal. Az országos küldöttgyűlés javaslatára megkezdték a megyei szövetségek megalapítását: elsőként a ÉSZT somogyi szövetségének alakuló ülését tartották meg tegnap a kaposvári tanítóképző főiskola tanácstermében. Végh László, a soros elnök ismertette a tömörülés alapelveit, szólt arról, hogy nemrég csatlakozott az ÉSZT-hez az Orvosegyetemek Szakszervezetének Szövetsége és a Vasas Szakszervezetek intézményi-oktatási tagozata. A bejegyzett tagok száma immár eléri a 110 ezret. A Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés Somogy megyei Szövetsége tegnapi alakuló ülésén megvitatták, majd a módosítások után elfogadták az alapszabályt.-btA polgári védelem világnapja Holnap valamennyi ország, kormány megemlékezik a polgári védelemről. Az idén — első alkalommal — hazánk is megrendezi március első napján a polgári védelmi napot. A világnap alkalmából ül össze a Magyar Polgári Védelmi Szövetség első országos közgyűlése, illetve egy — a lakosságvédelemről szóló — nemzetközi tudományos tanácskozás is lesz. A somogyi polgári védelmi szervezet szintén képviselteti magát a budapesti rendezvényen, s a múlt évi munkájuk elismeréseként több somogyit kitüntetnek. A polgári védelem napja alkalmából belügyminisztériumi elismerésben részesül András Zoltán, Babócsa, Farkas József, Vízvár, Nagy Károly, Darány polgármestere és Kulcsár István, Barcs város polgári védelmi ügyintézője. A Polgári Védelem országos parancsnoka dicséretben és jutalomban részesíti Német Gyula pv-alezredest, megyei törzsparancsnokot és Andor István pv-őrna- gyot, Barcs törzsparancsnokát. A somogyi polgári védelmi szervezet aktívan részt vett többek között a balatoni angolnapusztulás következményeinek felszámolásában vagy a jugoszláv menekültek fogadásával kapcsolatos szervező és végrehajtó munkában. TETELES ELSZAMOLáS 12 ÉVRŐL Boglár és Lelle a vagyon megosztásáról tárgyalt A válás megtörtént Boglár és Lelle között. Most a vagyonmegosztás következik. A vagyon és a vagyoni jogok, illetve kötelezettségek megosztásának szabályairól egyezség jött létre. A kiválással kapcsolatos költségeket Bala- tonlelle önkormányzata fizeti, mivel Boglár és Szőlőskislak lakossága nem kérte azt. Lel- lét terhelik a december 6-i népszavazás költségei. A két település képviselő-testületének döntése, hogy az 1991. évet tételesen számolják majd el a két település bevételei, fejlesztési kiadásai szerint. A megmaradó pénzt arányosan osztják el. Az összegről április 15-éig döntenek. A bogiári önkormányzat most a lakosságarányos részt utalja át a leilei önkormányzatnak. Amint megszületik az április 15-ei határozat, a fennmaradó összeget is megküldik Lellének. A boglárlellei városgazdálkodási igazgatóság sorsáról döntés született a két képviselő-testület együttes ülésén. Balatonlelle a neki járó vagyoni eszközöket megkapja, aztán nevet változtat és bala- tonboglári városgazdálkodási igazgatóságként tevékenykedik. A két község egyesítése 1979. január 1-jén volt. Erről az időről tételes kimutatást készítenek. Ebben figyelembe veszik, hogy 1979-től melyik településen mekkora beruházások voltak, s a lakosság arányában osztják meg a költségeket. T. K. Szigorúbb jogszabályokat kérnek Napos oldalon a kaposvári 99bögrecsárdák” Elszaporodtak a palackozott italokat forgalmazó lerakatok, az úgynevezett bögrecsárdák. Kaposváron 106 van. Nem az a baj, hogy sok van belőlük — mondják a büfék, kocsmák, csárdák üzemeltetői, hanem az, hogy nem biztosítják azokat a feltételeket, amelyeket nekik a megszüntetés terhe mellett meg kell teremteniük. Gyakran elég egy félig-meddig kimeszelt garázs bögrecsárda megnyitásához. Furcsa az is, például a „lerakatok” a gázt nem a közületi, hanem a lakossági díjszabás alapján fizetik. Mindez előmozdítja a mértéktelen és ellenőrizhetetlen alkoholfogyasztást, növeli a fertőzés veszélyét, hátrányos helyzetbe hozza azokat, akik eleget tesznek a jogszabályok előírásainak. Ezért a büfék, vendéglők, csárdák vezetői kezdeményezték, hogy a Kisosz kaposvári szervezete hívja meg az önkormányzat, a felügyeleti és ellenőrző szervek vezetőit közös megbeszélésre. Erre csütörtök este került sor. Kurucz János, a Kisosz kaposvári szervezetének titkárhelyettese ismertette a jogszabályokat, azok gyakori megszegésének formáit. Majd ez utóbbit a kaposvári vendéglősök támasztották alá elrettentő példákkal. Gelencsér Sándor, a fogyasztóvédelmi felügyelőség képviselője elmondta, hogy a megyében a bögrecsárdák hetven százalékát kellett megbírságolni. Dr. Balogh Márta tisztiorvos ugyancsak beszámolt kedvezőtlen tapasztalataikról. Dr. Kéki Zoltán, a megyeszékhely jegyzője a szaporodó lakossági panaszokról szólt. Elhangzott: a bírságnak nincs elég visszatartó ereje. Ezért a tanácskozás résztvevői úgy döntöttek, olyan jogszabályok meghozatalát kezdeményezik, amelyek szigorúbb feltételek megteremtését írják elő a lerakatok üzemeltetőinek. Szükségesnek tartották azt is, hogy a jövőben a lerakatok működéséhez csak akkor adják ki az engedélyt, ha ahhoz minden érintett szerv hozzájárult. (Szegedi) Korszerű hegesztőgépeket mutattak be a Rippl Rónai Közlekedési Szakközépiskolában. A gépeket egy finn cég gyártotta, amely világszerte ismert e termékeiről. A bemutatón nemcsak a diákok vettek részt, hanem az iskola által meghívottak és a lehetséges felhasználók is. Fotó: Kovács Tibor
