Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-29 / 51. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1992. február 29., szombat Expo: 27:5 a javunkra Baráth Etele: A vitában mind a 13 felszólaló mellettünk állt (Folytatás az 1. oldalról) Többször jártam Párizsban, felkerestem Peru, Tunisz, és a többiek ottani nagykövetsé­geit, igyekeztem minden or­szágot megnyerni a magyar jelentkezés támogatására. Tudni kell, hogy az egyes nemzeti delegációk általában kéttagúak: egyikük az adott ország párizsi követségének valamelyik vezető munka­társa... Már a közgyűlés előtt érez­hető volt, hogy a többség mel­lettünk áll, s erre engedett kö­vetkeztetni a végrehajtó bi­zottság előző heti döntése is. — Eredetileg a tagorszá­goknak nyílt szavazással kel­lett volna dönteniük, végül mégis a titkos szavazás mel­lett foglaltak állást. Volt ennek valami jelentősége? — A vitában mind a tizenhá­rom hozzászóló mellettünk állt ki, és úgy nézett ki, hogy akár közfelkiáltással is szavazhat­tak volna, de az elnök mégis a titkos szavazás mellett dön­tött. Végül nem volt ennek külö­nösebb jelentősége, hiszen a 33 szavazó közül 27 mellet­tünk voksolt, 5 ellenünk sza­vazott, egy pedig érvénytelen volt, mert az illető a cédulára felírta országa nevétis. — Ezek szerint nem mű­ködött az „ellen-lobby"? — Nem. Pedig két ország — kanada és Portugália — ugrásra készen várta a lehe­tőséget, hogy a helyünkre léphessen. — Kik szavaztak ellenünk? — Ez nem derült ki, a sza­vazás titkossága ezt nem en­gedi meg. Én azonban arra gondolok, hogy az előbbi két ország mellett az Egyesült Ál­lamok lehetett az egyik, mert az USA-küldött kijelentette, hogy országa ezentúl nem óhajt egyetlen világkiállításon sem pavilont építeni, amerikai résztvevő csak abban az esetben lesz, ha valamelyik USA-tagállam, vagy valame­lyik multinacionális vállalat kí­ván részt venni az expón. Az orosz küldöttnek pedig — tud­tommal — nem volt felhatal­mazása sem az igenre, sem a nemre. — Összesen harminchár­mán szavaztak, a közgyűlés­nek pedig 42 tagja van. A töb­biek? — Hatan „igazoltan” hiá­nyoztak, három ország kül­döttsége — bár részt vehetett a vitában — nem adhatta le a szavazást, mert nem fizették még be a tagdíjukat. — A hazai viták híre bizo­nyára eljutott a többi ország­hoz is. Nem tértek ki erre a hozzászólók? — Hála istennek nem. A legtöbb hozzászóló — a ja­pán, a belarusz és a többi is — mondandójában túllépett az exporendezés napi prob­lémáin és a magyar gazdaság eredményeit dicsérte, s kifej­tette, hogy országunkat al­kalmasnak tartja egy ekkora rendezvény házigazdájának. — A döntés egyben kikö­tötte, hogy a BIE-t az előkészü­letek során egy közgyűlési szakértő képviselje Budapes­ten. Miért van erre szükség? — Még decemberben kér­tük, hogy a BIE adjon az elő­készítő bizottság mellé egy olyan szakértőt, akinek már gyakorlata van a világkiállítá­sok szervezésében, mert arra gondoltunk, hogy a segítség csak a javunkra válhat. Most a dolog annyiban módosult, hogy a BIE nem javasol, ha­nem kinevez majd valakit. Ez nemcsak a budapesti Expo esetében lesz így, hanem mostantól kezdve valamennyi világkiállítás kap egy közgyű­lési szakértőt. A hatásköre? Segíteni, támogatni, ellenő­rizni. — A következő feladat? — Eddig azért harcoltunk, hogy megkapjuk a jogot, most egy még nehezebb szakasz következik — a megvalósí­tásé. A következő lépés a kormá­nyé. Fel kell állítani a világkiál­lítási tanácsot, ki kell nevezni azokat a tisztségviselőket, akik a munkát irányítani fog­ják. Somfai Péter Tászár idei sztárjai a francia pilóták A koalíció a gyorsabb törvényalkotásért (Folytatás az 1. oldalról) Az augusztus 8-án és 9-én rendezendő légi-show reggel­től estig tart: a keleti és a nyu­gati repüléstechnikát együtte­sen felvonultató bemutató idei sztárjai a franciák lesznek: a Patroille de France pilótái Alpha Yet gépeken mutatják be lélegzetelállító produkció­jukat. Itt lesznek az angol, a svájci, a cseh és szlovák, a lengyel légierő legjobbjai és az amerikaiak is. Ez utóbbiak a Nyugat-Euró- pában állomásozó csapataik képviselőit küldik el harci heli­koptereikkel. Folynak a tárgya­lások további jelentkezőkkel is, így tehát még újabb megle­petések várhatók. A légiparádé szervezője ezúttal is a Corvin-alapítvány, amely a bevételből a légibale­setek következtében elhunyt pilóták hozzátartozóinak meg­segítésére jött létre. Azok tehát, akik majd meg­veszik a bemutatóra szóló je­gyeket, vagy adományaikkal a Budapest Bank Rt. kaposvári fiókjának a 321-10816-os számláján az alapítványt gaz­dagítják, őket segítik. (Folytatás az 1. oldalról) Oláh Sándor, az FKgP frak­cióvezető-helyettese szerint az eddig megtett út alapján megállapítható, hogy a társa­dalmi és gazdasági föllendü­léshez megvannak a feltéte­lek, megnyílt az út a rendszer- változás folyamatának a fel- gyorsítására. Véleménye sze­rint a koalíció biztosítja az or­szág stabilitását, a politikai többséget, ezért továbbra is fontos a fennmaradása. A nyi­latkozat aláírásával még szo­rosabbá vált az eddig is ered­ményesen együttműködő há­rom párt kapcsolata. A nyilat­kozat egyébként leszögezi: a koalíciós partnerek arra törek­szenek, hogy a múlt terhes örökségét mielőbb megszün­tessék, a bűncselekmények elkövetőit törvényesen elszá­moltassák. A törvényhozó munka haté­konyságának növelése érde­kében közös törvényelőké­szítő üléseket tartanak. Dr. Gáspár Miklós, a KDNP frak­ció elnökségi tagja arról szólt, hogy a hatékonyabb törvény- alkotási munka érdekében a törvényjavaslat téziseinek ki­dolgozása után megvitatják a koncepciót, és ezt követően a szakmai szervek készítik el a kodifikációt. A nyilatkozat zárópontja le­szögezi, hogy a további meg­beszéléseken dolgozzák ki a törvényhozás és a kormány­zat közötti munkakapcsolat optimális módszereit. Dr. Gre- zsa Ferenc bejelentette: szimbólumnak érzi, hogy ami­kor a koalíció rendbetételével foglalkoztak, akkor érkeztek a hírek arról, hogy a Világbank 100 millió dollárral támogatja a vidéki bankhálózat kiépítését, és a Közös Piac feloldja a magyar szállítmányokra eddig vonatkozó korlátozásokat. Antall József levele Marian Calfának KÉRDŐJELEK „Sárga lap”? Talán a szakemberek sem emlékeznek pontosan, hány tárgyalási menetre, egyeztetési fordulóra volt szükség, míg — nehezen kimunkált kompromisszumok révén — létrejött ha­zánk és az Európai Közösségek közt a gazdasági előrelépé­sünkhöz létfontosságúnak tartott társulási szerződés. Az egyezmény hivatalosan még mindig nem lépett hatályba, a 12 nyugati tagállamban a ratifikálási vita ugyanis az év végéig is elhúzódhat, a legfontosabb kereskedelempolitikai megálla­podások azonban már most márciustól érvényesülhetnek. Vagy csak érvényesülhetnének? A feltételes mód oka az a váratlan brüsszeli halasztás, ami — szinte az utolsó pillanatban — ismét későbbre tolta a há­rom kelet-európai országgal aláírt dokumentumok jóváha­gyását. Görög bosszú az útadó körüli, nagy vihart és kamio- nos blokádot kiváltó magyar rendelkezés miatt? — tették fel a kérdést rögtön a megfigyelők, amikor kiderült, hogy elsősor­ban Athén támasztott akadályt. Valószínűleg, bár akad más, figyelmeztető jel is arra, hogy ha Budapesten politikai, netán diplomáciai gikszereket követ­nek el, akkor a partnerektől sem számíthatunk zökkenő nél­küli együttműködésre. Annyi botlás, halasztás és belső kötél­húzás után például most a párizsi Világkiállítási Programiroda az, amely kifogásokkal élt és feltételeket támasztott az 1996-ra tervezett Expo ügyében. Eddig a magyar fél haloga­tott — most mintha fordult volna a kocka, ha csak részkérdé­sekben is. „Sárga lapot” mutattak fel Brüsszelben? Talán mégsem erről van szó, s a társulási egyezménynél végül is marad az eredeti, márciusi határidő. Ám nem árt ész­revenni: a nemzetközi játékszabályok ránk is érvényesek, s ha hibázunk, ne csodáljuk, hogy utána gondjaink támadnak. Szegő Gábor Anyanyelvi oktatás a nemzetiségieknek Átvonulhatnak hazánkon a kéksisakosok (Folytatás az 1. oldalról) A kormány elfogadta a Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztérium tervezetét a ma­gyarországi nemzetiségi és etnikai kisebbségek oktatási, valamint művelődési helyze­tének fejlesztéséről. A terve­zet szerint a kisebbségek igé­nyei szerint lehetőséget kell biztosítani az anyanyelvi okta­tásra, illetve támogatni kell a kisebbségek kezdeményezé­seit önálló múzeumok, szín­házak és kulturális intézmé­nyek létrehozásában. A kor­mány döntött az állami erdő- és fafeldolgozó vállalatok ál- lamigzagatási felügyelet alá vonásáról. A kormány szük­ségesnek tartja, hogy az ál­lami tulajdonú erdők kezelé­sére egységes államrendé­szeti szervezet jöjjön létre. Az átalakítás során a működés- képtelenné váló állami struktú­rát az erdőt kezelő állami, va­lamint vállalkozói szervez­tekre bontják majd szét. A kormány elfogadta a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány alapító okiratát, valamint az alapítvány javára felajánlott több tízmilliárdos ingatlanva- gyonról szóló törvény terveze­tét, amelyet rövidesen az Or­szággyűlés elé terjeszt. Az alapító okirat szerint: az ala­pítvány kuratóriumának el­nöke a mindenkori népjóléti miniszter. A kuratóriumba a kormány és a munkavállalók képviselői delegálnak tagot. Az üdülési beutaló munkavál­lalói joggá válik, nem kötődik majd a szakszervezeti tag­sághoz. A kormány elfogadta az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény- módosítási javaslatot. Az idő­közi választásokon a sikerte­len fordulót követő új szava­zást csak egy éven belül kell kiírni, szemben a most ér­vényben lévő négy hónapos időszakkal. . A PDSZ állásfoglalása a kaposvári Petőfi iskola átadásáról A magyar kormány ismétel­ten foglalkozott a bősi vízlép­cső ügyében kialakult helyzet­tel. Engedje meg, hogy tájé­koztassam a kormány állás­pontjáról. A dunai vízlépcsőrendszer ügye a múlttól örökölt, súlyos probléma. A megválaszolatlan kérdések, az előttünk álló, be- láthatatlanul nehéz feladatok, a jövőt igazságtalanul terhelő anyagi veszteségek és károk gyökerei az elmúlt politikai rendszer alapvetően hibás döntési mechanizmusában rejlenek. Az előkészületek hosszú évei alatt a döntéshozatalból felelőtlenül kizárták a tervek megalapozásához szükséges szakterületek képviselőinek je­lentős részét, elhallgattatták az építkezés ellen szólókat. Jórészt feltáratlanok maradtak a vízlépcsők által érintett tér­ség természeti-környezeti ér­tékei, a mű épült, miközben mindkét ország döntéshozói tájékozatlanságban voltak a visszafordíthatatlan, káros ökológiai következmények felől. Az építkezés magyar rész­ről történt felfüggesztése óta eltelt időszak lehetőséget nyújtott a vízlépcsők környe­zeti következményeinek átte­kintésére, a szükséges, elma­radt vizsgálatok pótlásának megkezdésére. Majd Antall József össze­gezte a legsúlyosabb ökoló­giai kockázatokat. Az érintett területek víz­rendszerei dinamikus egyen­súlyának megváltoztatása jó­vátehetetlenül károsítaná mind Magyarország, mind Cseh és Szlovákia legjelentő­sebb ivóvízbázisait, holott a vízkészletek megőrzése Eu­rópa valamennyi országa számára távlatilag egyike a legjelentősebb stratégiai kér­déseknek. A Pedagógusok Demokrati­kus Szakszervezetének ügy­vivő testületé a PDSZ kapos­vári tagjainak, a város peda­gógusainak, az iskoláskorú gyermekek szüleinek érdeké­ben elengedhedtetlennek tartja azt, hogy a kaposvári Petőfi Sándor Általános Iskola egyházi tulajdonba történő át­adásának tervéről állást foglal­jon. Elvitathatatlannak tartjuk Kaposvár 3117 polgárának azt a jogát, hogy egy feleke­zeti általános iskolára igényt tartsanak — hangzik az állás- foglalás. — Úgy gondoljuk ezt az igényt — amennyiben mód­jukban áll — az érintett egy­házaknak kell kielégíteniük. Értetlenül állunk azonban az előtt a megoldási elképze­lés előtt, amely az önkor­mányzat polgármestere és művelődési igazgatóságának részéről megfogalmazódott. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az önkormányzat a kez­deményezésre való hivatko­zással egy jól működő, egy­házi kezelésben soha nem lévő, 105 éves múlttal rendel­kező intézményt először meg­szüntessen, majd az ingatlan­ról lemondjon, s azt az egyház számára minden térítés, jogi kötelezettség nélkül áten­gedje. Az intézmény meg­szüntetésének törvényes fel­tételei közül véleményünk szerint egyik sem teljesül, a döntés szakmailag előkészí­tetlen. A városban végzett aláírás­gyűjtő akció mellett a szülők körében végzett felmérés azt mutatja, hogy a felekezeti is­kolára való igény csak sző­kébb kört érint, mintegy 60 gyermekről van szó. Am ál­láspontunk szerint e kérdés­ben az iskolába járó gyerme­kek szüleinek jognyilatkozata a meghatározó. Az egységes szülői és pe­dagógusi tiltakozás mellett a döntéshozóknak figyelembe kell venniük azt is, hogy nem csak a mai politikai erőknek, hanem Kaposvár jövendő pol­gárainak is számot kell majd adniuk az önkormányzati va­gyon kezeléséről — hangzik a PDSZ nyilatkozata, amelyet az Országos Sajtószolgálaton keresztül hozott nyilvános­ságra. A megvásárolható biztonság! — A legkorszerűbb vezetékes és vezeték nélküli riasztóbe­rendezések, lakásriasztók. Profi rádiós autóriasztók. Elektromos ablakemelők, centrálzárak minden gk.-tí- pushoz. Rádiós ajtóvezér­lők. — Video-, tv-, komputeralkat­részek, japán IC-k. — Koax-kábel (23 Ft + áfa), ár­nyékolt kábelek, csatlako­zók. — Profi sztereó műholdvevők a legjobb sztereó rádióműso­rokkal. — Alkatrész-nagykereskede­lem, csomagküldés, videó- szerviz. VIDEO-M Kft. videoszerviz-alkatrészbolt Kaposvár, Kossuth L. u. 15. Telefon: 82/16-163 (5681)

Next

/
Oldalképek
Tartalom