Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-27 / 49. szám

1992. február 27., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — KÖZÉLETÜNK 7 Deutsch Tamás nyilatkozott a SOMOGYI HÍRLAP-nak „A Fidesz sokat komolyodott az emberek szemében...” (Fotó: Lang Flóbert) Magyarnak maradni Romániában DR. KINCSES ELŐD: A NAGY EXODUS SZERENCSÉRE LELASSULT Az Erdélyi Baráti Kör meghívására járt Kaposváron dr. Kincses Előd, a Magyarok Világszövetségének főtitkára. Marosvásárhely és ami utána történt címmel a TIT-székházban tartott előadást. A Berzsenyi-díjas fő­titkárral a magyarságról, a világszövetség feladatairól beszélgettünk. (Folytatás az 1. oldalról) — A társadalom széles rétege ge­nerációs vagy politikai ízlés szerint is inkább már fiatalabb emberekre adná voksát — mondta Deutsch Tamás —, másrészt a Fidesz sokat komolyodott az emberek szemében. Azok a sé­mák, amelyeket régebben „ránk húz­tak", megdőlni látszanak. Elfogadják, hogy mi felelősen, sokak szerint jól politizáló párt vagyunk. Következetesen — Mind az SZDSZ, mind a Fidesz liberális pártnak vallja magát. Mégis mintha nagy távolság lenne közöttük. Létezik-e egyáltalán magyar libera­lizmus? — A nagy távolsággal én vitatkoz­nék abból a szempontból, hogy ez akár előnyt vagy hátrányt jelentene számunkra. Különbség a Fidesz és az SZDSZ népszerűségéből adódik. Az SZDSZ komoly belső nehézsé­gekkel küszködik. Az lenne a meg­nyugtató, ha az SZDSZ hosszú távon stabil partnere tudna lenni a Fidesz­nek. Egy párt liberalizmusa vagy konzervativizmusa nem vezethető le dedukcióval egy konkrét politikai kér­désben elfoglalt álláspontja alapján. A Fidesz és az SZDSZ az esetek többségében a kérdésekre egyaránt liberális válaszokat ad. Ezek a vála­szok különböznek egymástól, de mindkettő a liberalizmus mezején be­lül marad. Létezik-e magyar liberalizmus? Annyiban biztosan, hogy magyaror­szági pártok, politikai mozgalmak mondják magukat liberálisoknak. Nem hiszem, hogy ezenkívül más megkülönböztető jele is lenne. Azt gondolom, hogy ilyen értelemben nincs nemzeti liberalizmus. A Fidesz minden jelző nélkül liberális magyar politikai párt. — Szalai Erzsébet szociológus azt nyilatkozta, hogy a Fidesz a sikerét a gyakorlatias politizálásnak és kiszá­míthatóságnak köszönheti s csak ez­után jönnek a liberális értékek... — Lehet így értékelni, de ez nem értékrend. A praktikus megközelítés és liberális értékek szerinti politizálás nem versengő kategória. Ezek egy­formán fontosak, és arra törekszünk, hogy semmiképpen ne kerüljenek an- tagonisztikus ellentétbe. Léteznek olyan politikai szituációk, amikor elvi szempontok ütközhetnek pragmati­kus szempontokkal. Én olyan dön­tésre nem emlékszem, amikor a Fi­desz egy esetben is az utóbbi szem­pontokat követte volna. A kárpótlás vagy az egyházi ingatlanok kérdésé­nél például a Fidesz komoly konflik­tusokat, a népszerűség radikális csökkenésének esélyét vállalva kép­viselt következetes elvi álláspontot. — Vannak, akik párhuzamot von­nak a KISZ és a Fidesz között. Az előbbi is egy réteget képviselt, igaz a Fidesz már nem annyira réteg-, in­kább programpárt. Egyes vélemé­nyek szerint ülnek a parlamentben, s amit mondanak, azt nem kell, hogy felelősséggel meg is tegyék. Politika és felelősség — Párhuzamot lehet vonni a tűz és a víz között is, de nemigen jönne ki belőle semmi. Ugyanígy nem lenne értelme, ha a KISZ és a Fidesz között párhuzamokat keresnének. A fele­lősségről... El szokták felejteni azt, hogy nemcsak egyszerűen az történt, hogy az ellenzéki pártok szerepeltek sikeresebben az önkormányzati vá­lasztásokon. A települések irányítá­sának a felelőssége az ellenzéki pár­toké, a Fideszé is. Jónéhány város­ban van polgármesterünk, s e telepü­lések lélekszáma több mint egymillió. Ennyi polgár önkormányzatokkal kapcsolatos ügyeiben vagyunk fele­lősek. A napi politikában jónéhány fi- deszes politikus veszi ki részét a vég­rehajtás felelősségéből. — Mint országgyűlési képviselő­nek mi most a legnagyobb gondja? — Nagyon szeretném, ha változna az a politikai magatartás, ami ma a magyar politikai életet jellemzi. Az egymással rivalizáló politikai pártok nem arra törekszenek, hogy a rivali- zásásban legyőzzék a másikat, job­bak legyenek, hanem arra, hogy megszüntessék mint kiiktatandó rosszat. Mi úgy gondoljuk: elkerülhe­tetlen a rivalizálás, amely kizárólag a rivális legyőzéséhez vezethet, saját maga jobb politizálásának az elfo­gadtatására. Ez sokat segítene a magyar demokráciának... — A vidéki Fidesz-szervezetek eléggé passzívak. Hogyan látja ezt Somogybán? „Vegyes” a kép — Vegyes a kép. Somogybán vi­szonylag kevés szervezetünk van. Jelentősebb településeken nincse­nek még csoportjaink vagy most ala­kulnak. Ugyanakkor vannak kiválóan működők, mint — többek között — a kaposvári, a siófoki, a nagyatádi. A siófoki csoport épp akkor gyarapodott 20-ról 65 főre, amikor szocialistapárti és SZDSZ-es politikusok arról be­széltek, hogy a Fidesznek kicsi a bá­zisa. A kaposváriak most stabilizálják helyzetüket az önkormányzatban. Szita Károly alpolgármester úrral meghatározó, markáns önkormány­zati politizálást folytat a Fidesz. — Köszönöm a beszélgetést. Tóth Kriszta Hatékony szövetséget — Főtitkárként az a legnagyobb erőpróba, hogy a szervezetet talpra állítsam. Nagyon lepusztult állapot­ban, 13 munkatárssal vettem át. To­vábbá annak az alapszabálynak a kimunkálása a feladat, amely lehe­tővé teszi, hogy a szövetség hatéko­nyan működjön. — Mit ért hatékonyságon? — Olyan világszövetséget, ame­lyik elősegíti a nyugati, a kisebbségi sorba kényszerített keleti és az itt­honi magyarság kölcsönös megis­merését és egymásra találását, cél­szerű együttműködését. Ami saját gondjaimat illeti, az az, hogy március 30-án lesz két éve, hogy átmenekül­tem. A családom továbbra is oda­haza él. Nem egyszerű így itt lenni. Még mindig nem térhetek hazaimért a vatrás szélsőséges erők tüze nem csitult. Sőt azt mondhatom, egyre agresszívabbak és szemtelenebbek. Az otthonmaradottakkal nemcsak le­vélben, telefonon értekezem: más- fél-kéthavonta meglátogatnak. Menekültként Magyarországon — Ezt az állapotot — nevezetesen azt, hogy ön ilyen pozícióban, itt van Magyarországon — mennyire tartja átmenetinek? — Nemes egyszerűséggel engem a Magyar Televízió is áttelepültnek titulált, de én nem vagyok az. Mene­kültként tartózkodom Magyarorszá­gon, s nem szándékozom végleg itt maradni. Ha megváltozna a helyzet, és hazamehetnék, akkor is megpró­bálnék megfelelni a Magyarok Világ- szövetsége rendkívüli kongresszusa által rám ruházott feladatoknak. Ha hazatérhetnék, kéthetenként talál­koznék a családommal, a helyszínen tájékozódnék, és külföldi munkavál­lalóként keresném a kenyeremet megbízatásom ideje alatt. — Ez meddig tart? — A világszövetség augusztus 19-20-án tartandó rendes kongresz- szusáig: 1929 és 1938 után ez lesz a harmadik világkongresszus, és az első olyan megmozdulás, amelyen bárki, aki magát magyarnak vallja, je­len lehet. A magyar történelem kacskaringói miatt ez ideig valakinek valamiért mindig szembe kellett áll­nia a magyar állammal. Most azt hi­szem, hogy kizáró politikai okokból nem kell ettől tartani, s létrejöhet az összefogás. Gödöllőn az első ma­gyar diák-világtalálkozót szervezik a kongresszussal párhuzamosan, így a jövő értelmisége is egybegyűlhet. — A romániai magyarlakta terüle­teken milyen ma magyarnak lenni? — Ez attól függ, hogy a magyar­ság többségben, kisebbségben, avagy egyenlő számban van-e a ro­mánokkal. Ahol többségben van, ott igazán nagyon nem tudják nyomor- gatni őket. A legnehezebb a helyzet azokon a területeken, ahol fele-fele az arány vagy enyhe magyar több­ség van, mint például Marosvásárhe­lyen. Itt hihetetlen találékonysággal tesznek meg mindent azért, hogy a magyaroknak lehetőleg elvegyék a kedvét az otthonmaradástól. — Milyen információi vannak arról, hogy mennyien hagyják el szülőföld­jüket? — A nagy exodus szerencsére megállt, illetve lelassult. De ha a ro­mániai politikai és gazdasági helyzet továbbra is ilyen katasztrofális lesz, akkor az állandó elszivárgást ered­ményez. Megállítani csak a romániai helyzet stabilizálásával lehet. — Optimista a Magyarok Világ- szövetségének főtitkára? Derűlátás terminus nélkül — Az RMDSZ kongresszuson mindenképpen ott szeretnék lenni. Ha nem jön semmi közbe, akkor megkockáztatom ezt a lépést. A vi­lágszövetséget illetően is derűlátó vagyok, de hogy mikorra valósulnak meg elképzeléseim, arra nem tudok mást terminust megjelölni. Egy biz­tos: én mindent megteszek azért, hogy a korábban említett célok felé haladjon a szövetség. Lőrincz Sándor Jogosítványt csak vizsga után Az utánképzés nem ad további mentességet — Nem a kötelezettség vezérel, hanem a segítő' szándék Utánképzésre kötelezik azokat, akik ittasan vezetnek, balesetet okoz­nak vagy háromszor megszegik valamelyik közlekedési szabályt. Mert a romló közlekedésbiztonsági statisztikák láttán jogos a kérdés: meddig mehet ez így? Meddig tűnhet el hazánkban egy nagyobb község lakos­sága? Ennyien halnak meg ugyanis évente közúti baleset miatt. A meg­válaszolatlan kérdésekre, úgy látszik, megszületett a megoldás. Ha­tályba a kormány 139/ 1991 (X.20) rendelete a közúti járművezetők után- képzését. Erről kérdeztük Kovács Bélát, a Somogy Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatóját, az utánképzést szervező intézmény igazgatóját. — Az utánképzés intézményét a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. számú törvény rendelte el azok számára, akik sorozatosan követnek el szabálysértést, illetve akiktől köz­lekedési bűncselekmény vagy sza­bálysértés miatt vonták vissza a ve­zetői engedélyt. A törvény és a kor­mányrendelet utánképzést és nem képzést ír elő. A képzés a leendő járművezetőt teszi alkalmassá a ve­zetésre, az utánképzés a rosszul ve­zetők vagy a szabályokat nem kellő­képpen ismerők és alkalmazók hiá­nyosságait korrigálja. — Kit köteleznek utánképzésre? — Utánképzésre a rendőrség kö­telezi azokat, akiktől jogerős határo­zattal vonják be vezetői engedélyü­ket, s azokat, akik sorozatosan meg­szegik a közlekedési szabályokat. — Mit ért a „sorozatos"-on? — Sorozatos szabálysértésnek te­kinti a rendelet, ha valaki két éven belül a közlekedés valamelyik szabá­lyát háromszor megsérti és ezért jogerős határozattal elmarasztalták. Az, ami helyszíni bírsággal rendez­hető, nem tartozik ebbe a körbe. — Az utánképzés egy újabb bünte­tése a szabálytalankodónak? — Az utánképzés nem büntetés, de fizetni kell érte. Arra hivatott, hogy segítse kiküszöbölni a hiányosságo­kat. Az adatok alapján úgy ítéljük meg: ha utánképzésre a visszavont jogosítvány miatt kerül sor, kevesebb lesz a sorozatos szabályszegő. — Mit kell tenniük az utánképzésre kötelezetteknek? — A rendőrségtől kapott határozat­tal kell az érintetteknek jelentkezni a közlekedési felügyeletnél, ahol beü­temezik a feltáró foglalkozásba. A fel­tárás három szakaszból áll: elméleti, vezetési és pszichológiai feltárásból. Az utánképzésre kötelezés alapjául szolgáló cselekmény, valamint a fel­táró foglalkozás során tapasztaltak összevetése és értékelése után irá­nyítják a megfelelő, leghatékonyabb program elvégzésére. A rendelet 7 különböző időtartamú és díjtételű programot határoz meg. Az első a közlekedési képzettség hiányossága­inak megszüntetésére szolgál, a má­sodik a gyakorlati hiányosságok ki­küszöbölésében segít, a harmadik a közlekedési szabályok megtartását célzó foglalkozás. Ennek időtartama például 12 óra. A negyedik program­ban a magatartásbeli hiányosságok kiküszöbölése a cél 25 órában. Az 5., 6., 7. program az enyhén, a közepe­sen, illetve a súlyosan ittas vagy visszatérő ittas vezetők foglalkozása 7, 15, illetve 25 órában. A megkülön­böztetett figyelem annak szól, hogy a bevont vezetői engedélyeknél több­nyire az ittasság volt az ok. — Tanfolyam után vizsgázni kell? — Csak az első két program után kell vizsgát tenni. A többinél a foglal­kozások befejeztével adják ki az iga­zolást. Az elméleti vizsga többször ismételhető, a gyakorlati viszont csak ötször, majd pályaalkalmassági vizs­gálatra kell irányítanunk a jelöltet. — A 7 programból kinek, mit jelöl­nek ki? — Alapvetően a vezetői engedély visszavonását kiváltó ok, valamint a feltáró foglalkozáson kialakított vé­lemény határozza meg a besorolást. Egy személyt egyszerre csak egy programra lehet küldeni, kivéve az ötös programot, amelyet mint követő programot megelőzi az egyes, a ket­tes vagy a hármas program. A cso­portbeosztás nem hatósági döntés, tehát nincs ellene jogorvoslat. — Mikor kell az érintetteknek után­képzésre jelentkezniük? — Ezt mindenki maga dönti el, ne­künk csak arra van kötelezettségünk, hogy 60 napon belül be kell fejezni az utánképzést. Az általunk adott igazolással kérhetik a rendőrségtől a vezetői engedélyt. Nem kell tehát várni az eltiltás lejártáig, de vissza­kapni csak az esedékességkor lehet. — Ad-e „mentességet” az után­képzés a következőkben? — Jogilag nem; „vissza lehet esni”. Reméljük azonban, hogy az után- képzési programokkal korrigálhatjuk hiányosságaikat, amelyek miatt részt kellett venniük a foglalkozásokon. — Hol szervezik az utánképzést? — Egyelőre csak Kaposváron, ugyanis itt tudtunk megfelelő szak­embereket bevonni a munkába. El­sősorban hétvégén, munkaidő után szervezzük és olyan beosztással, hogy az érintettek hazautazhassa­nak. A részvétel szigorúan kötelező. — Kik vezetik a foglalkozásokat? — Nagyon szigorú feltételek hatá­rozták meg a személyek kiválasztá­sát. Csupán az egyik alapfeltétel volt a felsőfokú iskolai végzettség. Mint­egy 25 szakemberre lenne szükség, pszichológusokra, pszichiáterekre és közlekedési szakemberekre. — Mennyibe kerül az utánképzés? — A díjat alapvetően az határozza meg, hogy ki milyen csoportba kerül. A feltáró foglalkozás díjtétele a be­vont jogosítvány kategóriájának megfelelő, a vezetési próbán hasz­nált jármű szerint változó. Személy- gépkocsi esetén 1900 forint. A többi program 3500-tól 12 500 forintig ter­jedhet a jelenlegi költségek szerint. Mészáros Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom