Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-27 / 49. szám
1992. február 27., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — KÖZÉLETÜNK 7 Deutsch Tamás nyilatkozott a SOMOGYI HÍRLAP-nak „A Fidesz sokat komolyodott az emberek szemében...” (Fotó: Lang Flóbert) Magyarnak maradni Romániában DR. KINCSES ELŐD: A NAGY EXODUS SZERENCSÉRE LELASSULT Az Erdélyi Baráti Kör meghívására járt Kaposváron dr. Kincses Előd, a Magyarok Világszövetségének főtitkára. Marosvásárhely és ami utána történt címmel a TIT-székházban tartott előadást. A Berzsenyi-díjas főtitkárral a magyarságról, a világszövetség feladatairól beszélgettünk. (Folytatás az 1. oldalról) — A társadalom széles rétege generációs vagy politikai ízlés szerint is inkább már fiatalabb emberekre adná voksát — mondta Deutsch Tamás —, másrészt a Fidesz sokat komolyodott az emberek szemében. Azok a sémák, amelyeket régebben „ránk húztak", megdőlni látszanak. Elfogadják, hogy mi felelősen, sokak szerint jól politizáló párt vagyunk. Következetesen — Mind az SZDSZ, mind a Fidesz liberális pártnak vallja magát. Mégis mintha nagy távolság lenne közöttük. Létezik-e egyáltalán magyar liberalizmus? — A nagy távolsággal én vitatkoznék abból a szempontból, hogy ez akár előnyt vagy hátrányt jelentene számunkra. Különbség a Fidesz és az SZDSZ népszerűségéből adódik. Az SZDSZ komoly belső nehézségekkel küszködik. Az lenne a megnyugtató, ha az SZDSZ hosszú távon stabil partnere tudna lenni a Fidesznek. Egy párt liberalizmusa vagy konzervativizmusa nem vezethető le dedukcióval egy konkrét politikai kérdésben elfoglalt álláspontja alapján. A Fidesz és az SZDSZ az esetek többségében a kérdésekre egyaránt liberális válaszokat ad. Ezek a válaszok különböznek egymástól, de mindkettő a liberalizmus mezején belül marad. Létezik-e magyar liberalizmus? Annyiban biztosan, hogy magyarországi pártok, politikai mozgalmak mondják magukat liberálisoknak. Nem hiszem, hogy ezenkívül más megkülönböztető jele is lenne. Azt gondolom, hogy ilyen értelemben nincs nemzeti liberalizmus. A Fidesz minden jelző nélkül liberális magyar politikai párt. — Szalai Erzsébet szociológus azt nyilatkozta, hogy a Fidesz a sikerét a gyakorlatias politizálásnak és kiszámíthatóságnak köszönheti s csak ezután jönnek a liberális értékek... — Lehet így értékelni, de ez nem értékrend. A praktikus megközelítés és liberális értékek szerinti politizálás nem versengő kategória. Ezek egyformán fontosak, és arra törekszünk, hogy semmiképpen ne kerüljenek an- tagonisztikus ellentétbe. Léteznek olyan politikai szituációk, amikor elvi szempontok ütközhetnek pragmatikus szempontokkal. Én olyan döntésre nem emlékszem, amikor a Fidesz egy esetben is az utóbbi szempontokat követte volna. A kárpótlás vagy az egyházi ingatlanok kérdésénél például a Fidesz komoly konfliktusokat, a népszerűség radikális csökkenésének esélyét vállalva képviselt következetes elvi álláspontot. — Vannak, akik párhuzamot vonnak a KISZ és a Fidesz között. Az előbbi is egy réteget képviselt, igaz a Fidesz már nem annyira réteg-, inkább programpárt. Egyes vélemények szerint ülnek a parlamentben, s amit mondanak, azt nem kell, hogy felelősséggel meg is tegyék. Politika és felelősség — Párhuzamot lehet vonni a tűz és a víz között is, de nemigen jönne ki belőle semmi. Ugyanígy nem lenne értelme, ha a KISZ és a Fidesz között párhuzamokat keresnének. A felelősségről... El szokták felejteni azt, hogy nemcsak egyszerűen az történt, hogy az ellenzéki pártok szerepeltek sikeresebben az önkormányzati választásokon. A települések irányításának a felelőssége az ellenzéki pártoké, a Fideszé is. Jónéhány városban van polgármesterünk, s e települések lélekszáma több mint egymillió. Ennyi polgár önkormányzatokkal kapcsolatos ügyeiben vagyunk felelősek. A napi politikában jónéhány fi- deszes politikus veszi ki részét a végrehajtás felelősségéből. — Mint országgyűlési képviselőnek mi most a legnagyobb gondja? — Nagyon szeretném, ha változna az a politikai magatartás, ami ma a magyar politikai életet jellemzi. Az egymással rivalizáló politikai pártok nem arra törekszenek, hogy a rivali- zásásban legyőzzék a másikat, jobbak legyenek, hanem arra, hogy megszüntessék mint kiiktatandó rosszat. Mi úgy gondoljuk: elkerülhetetlen a rivalizálás, amely kizárólag a rivális legyőzéséhez vezethet, saját maga jobb politizálásának az elfogadtatására. Ez sokat segítene a magyar demokráciának... — A vidéki Fidesz-szervezetek eléggé passzívak. Hogyan látja ezt Somogybán? „Vegyes” a kép — Vegyes a kép. Somogybán viszonylag kevés szervezetünk van. Jelentősebb településeken nincsenek még csoportjaink vagy most alakulnak. Ugyanakkor vannak kiválóan működők, mint — többek között — a kaposvári, a siófoki, a nagyatádi. A siófoki csoport épp akkor gyarapodott 20-ról 65 főre, amikor szocialistapárti és SZDSZ-es politikusok arról beszéltek, hogy a Fidesznek kicsi a bázisa. A kaposváriak most stabilizálják helyzetüket az önkormányzatban. Szita Károly alpolgármester úrral meghatározó, markáns önkormányzati politizálást folytat a Fidesz. — Köszönöm a beszélgetést. Tóth Kriszta Hatékony szövetséget — Főtitkárként az a legnagyobb erőpróba, hogy a szervezetet talpra állítsam. Nagyon lepusztult állapotban, 13 munkatárssal vettem át. Továbbá annak az alapszabálynak a kimunkálása a feladat, amely lehetővé teszi, hogy a szövetség hatékonyan működjön. — Mit ért hatékonyságon? — Olyan világszövetséget, amelyik elősegíti a nyugati, a kisebbségi sorba kényszerített keleti és az itthoni magyarság kölcsönös megismerését és egymásra találását, célszerű együttműködését. Ami saját gondjaimat illeti, az az, hogy március 30-án lesz két éve, hogy átmenekültem. A családom továbbra is odahaza él. Nem egyszerű így itt lenni. Még mindig nem térhetek hazaimért a vatrás szélsőséges erők tüze nem csitult. Sőt azt mondhatom, egyre agresszívabbak és szemtelenebbek. Az otthonmaradottakkal nemcsak levélben, telefonon értekezem: más- fél-kéthavonta meglátogatnak. Menekültként Magyarországon — Ezt az állapotot — nevezetesen azt, hogy ön ilyen pozícióban, itt van Magyarországon — mennyire tartja átmenetinek? — Nemes egyszerűséggel engem a Magyar Televízió is áttelepültnek titulált, de én nem vagyok az. Menekültként tartózkodom Magyarországon, s nem szándékozom végleg itt maradni. Ha megváltozna a helyzet, és hazamehetnék, akkor is megpróbálnék megfelelni a Magyarok Világ- szövetsége rendkívüli kongresszusa által rám ruházott feladatoknak. Ha hazatérhetnék, kéthetenként találkoznék a családommal, a helyszínen tájékozódnék, és külföldi munkavállalóként keresném a kenyeremet megbízatásom ideje alatt. — Ez meddig tart? — A világszövetség augusztus 19-20-án tartandó rendes kongresz- szusáig: 1929 és 1938 után ez lesz a harmadik világkongresszus, és az első olyan megmozdulás, amelyen bárki, aki magát magyarnak vallja, jelen lehet. A magyar történelem kacskaringói miatt ez ideig valakinek valamiért mindig szembe kellett állnia a magyar állammal. Most azt hiszem, hogy kizáró politikai okokból nem kell ettől tartani, s létrejöhet az összefogás. Gödöllőn az első magyar diák-világtalálkozót szervezik a kongresszussal párhuzamosan, így a jövő értelmisége is egybegyűlhet. — A romániai magyarlakta területeken milyen ma magyarnak lenni? — Ez attól függ, hogy a magyarság többségben, kisebbségben, avagy egyenlő számban van-e a románokkal. Ahol többségben van, ott igazán nagyon nem tudják nyomor- gatni őket. A legnehezebb a helyzet azokon a területeken, ahol fele-fele az arány vagy enyhe magyar többség van, mint például Marosvásárhelyen. Itt hihetetlen találékonysággal tesznek meg mindent azért, hogy a magyaroknak lehetőleg elvegyék a kedvét az otthonmaradástól. — Milyen információi vannak arról, hogy mennyien hagyják el szülőföldjüket? — A nagy exodus szerencsére megállt, illetve lelassult. De ha a romániai politikai és gazdasági helyzet továbbra is ilyen katasztrofális lesz, akkor az állandó elszivárgást eredményez. Megállítani csak a romániai helyzet stabilizálásával lehet. — Optimista a Magyarok Világ- szövetségének főtitkára? Derűlátás terminus nélkül — Az RMDSZ kongresszuson mindenképpen ott szeretnék lenni. Ha nem jön semmi közbe, akkor megkockáztatom ezt a lépést. A világszövetséget illetően is derűlátó vagyok, de hogy mikorra valósulnak meg elképzeléseim, arra nem tudok mást terminust megjelölni. Egy biztos: én mindent megteszek azért, hogy a korábban említett célok felé haladjon a szövetség. Lőrincz Sándor Jogosítványt csak vizsga után Az utánképzés nem ad további mentességet — Nem a kötelezettség vezérel, hanem a segítő' szándék Utánképzésre kötelezik azokat, akik ittasan vezetnek, balesetet okoznak vagy háromszor megszegik valamelyik közlekedési szabályt. Mert a romló közlekedésbiztonsági statisztikák láttán jogos a kérdés: meddig mehet ez így? Meddig tűnhet el hazánkban egy nagyobb község lakossága? Ennyien halnak meg ugyanis évente közúti baleset miatt. A megválaszolatlan kérdésekre, úgy látszik, megszületett a megoldás. Hatályba a kormány 139/ 1991 (X.20) rendelete a közúti járművezetők után- képzését. Erről kérdeztük Kovács Bélát, a Somogy Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatóját, az utánképzést szervező intézmény igazgatóját. — Az utánképzés intézményét a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. számú törvény rendelte el azok számára, akik sorozatosan követnek el szabálysértést, illetve akiktől közlekedési bűncselekmény vagy szabálysértés miatt vonták vissza a vezetői engedélyt. A törvény és a kormányrendelet utánképzést és nem képzést ír elő. A képzés a leendő járművezetőt teszi alkalmassá a vezetésre, az utánképzés a rosszul vezetők vagy a szabályokat nem kellőképpen ismerők és alkalmazók hiányosságait korrigálja. — Kit köteleznek utánképzésre? — Utánképzésre a rendőrség kötelezi azokat, akiktől jogerős határozattal vonják be vezetői engedélyüket, s azokat, akik sorozatosan megszegik a közlekedési szabályokat. — Mit ért a „sorozatos"-on? — Sorozatos szabálysértésnek tekinti a rendelet, ha valaki két éven belül a közlekedés valamelyik szabályát háromszor megsérti és ezért jogerős határozattal elmarasztalták. Az, ami helyszíni bírsággal rendezhető, nem tartozik ebbe a körbe. — Az utánképzés egy újabb büntetése a szabálytalankodónak? — Az utánképzés nem büntetés, de fizetni kell érte. Arra hivatott, hogy segítse kiküszöbölni a hiányosságokat. Az adatok alapján úgy ítéljük meg: ha utánképzésre a visszavont jogosítvány miatt kerül sor, kevesebb lesz a sorozatos szabályszegő. — Mit kell tenniük az utánképzésre kötelezetteknek? — A rendőrségtől kapott határozattal kell az érintetteknek jelentkezni a közlekedési felügyeletnél, ahol beütemezik a feltáró foglalkozásba. A feltárás három szakaszból áll: elméleti, vezetési és pszichológiai feltárásból. Az utánképzésre kötelezés alapjául szolgáló cselekmény, valamint a feltáró foglalkozás során tapasztaltak összevetése és értékelése után irányítják a megfelelő, leghatékonyabb program elvégzésére. A rendelet 7 különböző időtartamú és díjtételű programot határoz meg. Az első a közlekedési képzettség hiányosságainak megszüntetésére szolgál, a második a gyakorlati hiányosságok kiküszöbölésében segít, a harmadik a közlekedési szabályok megtartását célzó foglalkozás. Ennek időtartama például 12 óra. A negyedik programban a magatartásbeli hiányosságok kiküszöbölése a cél 25 órában. Az 5., 6., 7. program az enyhén, a közepesen, illetve a súlyosan ittas vagy visszatérő ittas vezetők foglalkozása 7, 15, illetve 25 órában. A megkülönböztetett figyelem annak szól, hogy a bevont vezetői engedélyeknél többnyire az ittasság volt az ok. — Tanfolyam után vizsgázni kell? — Csak az első két program után kell vizsgát tenni. A többinél a foglalkozások befejeztével adják ki az igazolást. Az elméleti vizsga többször ismételhető, a gyakorlati viszont csak ötször, majd pályaalkalmassági vizsgálatra kell irányítanunk a jelöltet. — A 7 programból kinek, mit jelölnek ki? — Alapvetően a vezetői engedély visszavonását kiváltó ok, valamint a feltáró foglalkozáson kialakított vélemény határozza meg a besorolást. Egy személyt egyszerre csak egy programra lehet küldeni, kivéve az ötös programot, amelyet mint követő programot megelőzi az egyes, a kettes vagy a hármas program. A csoportbeosztás nem hatósági döntés, tehát nincs ellene jogorvoslat. — Mikor kell az érintetteknek utánképzésre jelentkezniük? — Ezt mindenki maga dönti el, nekünk csak arra van kötelezettségünk, hogy 60 napon belül be kell fejezni az utánképzést. Az általunk adott igazolással kérhetik a rendőrségtől a vezetői engedélyt. Nem kell tehát várni az eltiltás lejártáig, de visszakapni csak az esedékességkor lehet. — Ad-e „mentességet” az utánképzés a következőkben? — Jogilag nem; „vissza lehet esni”. Reméljük azonban, hogy az után- képzési programokkal korrigálhatjuk hiányosságaikat, amelyek miatt részt kellett venniük a foglalkozásokon. — Hol szervezik az utánképzést? — Egyelőre csak Kaposváron, ugyanis itt tudtunk megfelelő szakembereket bevonni a munkába. Elsősorban hétvégén, munkaidő után szervezzük és olyan beosztással, hogy az érintettek hazautazhassanak. A részvétel szigorúan kötelező. — Kik vezetik a foglalkozásokat? — Nagyon szigorú feltételek határozták meg a személyek kiválasztását. Csupán az egyik alapfeltétel volt a felsőfokú iskolai végzettség. Mintegy 25 szakemberre lenne szükség, pszichológusokra, pszichiáterekre és közlekedési szakemberekre. — Mennyibe kerül az utánképzés? — A díjat alapvetően az határozza meg, hogy ki milyen csoportba kerül. A feltáró foglalkozás díjtétele a bevont jogosítvány kategóriájának megfelelő, a vezetési próbán használt jármű szerint változó. Személy- gépkocsi esetén 1900 forint. A többi program 3500-tól 12 500 forintig terjedhet a jelenlegi költségek szerint. Mészáros Tamás
