Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-27 / 49. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. február 27., csütörtök Lehet-e jobb, ha rosszabb? Előnyök és ígéretek Az utak megépítésében egyre fontosabb szempont a közlekedés biztonságának fokozása és a zajterhelés csökkentése. Hazánkban már csaknem 200 kilométer hosszúságban építet­tek úgynevezett drain-aszfaltozott utat. Ez az útburkolat a biztonságos közlekedés lehető­sége mellett lényegesen csökkenti a közlekedési zajt, rücskös felülete miatt nagyobb a por elnyelő képessége is. Az ilyen „suttogó” burkolatú út karbantartására különleges tisztító- berendezésekre van szükség. Képünk: A hazánkban is alkalmazásba vett liechtensteini gyártmányú különleges drain-aszfaltúttisztító jármű. Szabad szerint sürgős, Kónya szerint ráér Miért készül Luca-széke módra az új parlamenti házszabály? — Áder János nyilatkozata O Az 1991-es évről szóló statisztikai jelentés kö­rültekintő értékelése sokat segíthet annak felméré­sében, hogyan is állunk, med­dig jutottunk a piacgazdaság építésében. Kétségtelen, hogy Magyar- ország Közép-Kelet-Európa országaival összehasonlítva — a legtöbb fontos mutató alapján — a legjobb osztályza­tot érdemelte ki az 1991-es esztendőben. Nálunk volt pél­dául a legalacsonyabb az inf­láció üteme, a KGST-piacok összeomlása itt okozta a leg­kisebb megrázkódtatást, Cseh-Szlovákiát kivéve Ma­gyarországon volt a legala­csonyabb a munkanélküliségi ráta, a mi fizetési mérlegünk egyenlege mutatta a legelő­nyösebb pozíciót, hozzánk áramlott a legtöbb külföldi tőke, és itt töltötték el a leg­több vendégéjszakát átlago­san a külföldiek. Mindez per­sze aligha vigasztalja a sta­tisztika által 1,3 millióra be­csült létminimumon és az alatt élő embert. Egy szűk, elfogult csoport kivételével — ők az elmúlt 40 évet egybefolyó sötét diktatú­raként látják — mindenki tudja: a teljesítménytöbbletek abból származnak, hogy Ma­gyarországon a rendszervál­tás az Antall-kormány színre lépése előtt jóval korábban megindult. Csak nem lehetett nevén nevezni a dolgokat. Amögött például, hogy ná­lunk a fogyasztói árak 1991-ben „csak” 35 százalék­kal emelkedtek, egy 1968 óta folyamatosan tartó állandó ár- szint- és árarány-kiigazítás húzódik meg. 1968-hoz ké­pest a fogyasztói árszínvo­nal-növekedés 1991 végéig a magyar gazdaságban is meg­közelítette a 600 százalékot. A KGST-piacról is — fölismerve annak hátrányos hatásait — már 1987-ben megkezdtük a kiaraszolást. 1990-ben a ma­gyar exportnak már csak 27 százalékát adta a KGST-or- szágokba irányuló, s ennek 19 százalékra mérséklődése 1991 -ben a többiekhez képest kisebb gondot okozott. A kül­földi tőke is azért kedvelt leg­inkább bennünket, mert a so­rozatos reformok révén itt ha­ladt leginkább előre az áru-, tőke- és munkaerőpiac intéz­ményeinek kiépülése és szel­lemének elsajátítása. A bruttó hazai termék (GDP) csökkenése kétsze­rese volt (7-9 százalék) a ter­vezettnek, ebből következően a lakossági fogyasztás visz- szaesése is duplájára „sikere­dett”, és elérte a fantasztikus 10 százalékot. Egyszersmind a közösségi fogyasztás az előirányzott 3 százalékos csökkenés helyett 3-5 százalékkal emelkedett és a bruttó felhalmozás sem esett vissza olyan mértékben, mint azt tervezték. Ebben va­lószínűleg a magasra duzzadt készletfelhalmozás játszott szerepet, hisz a beruházások 10 százalékkal csökkentek a programba vett 4-5 százalék­kal szemben. Ennek következ­tében nem indult be az a fel­lendülést generáló motor, amire a kormány 1991 máso­dik felében már biztosan szá­mított. így módosítani kellett a Kupa-program 1992-re vonat­kozó prognózisát is. A jelen­legi előirányzat 3 százalékos bruttó hazai terméknövekdés helyett csak 1-2 százalékkal számol. A tavalyi jövedelemtermelés hanyatlásában az ipar és épí­tőipar járt az élen, a mező- gazdaság bruttó termelése 3 százalékkal maradt csak el az előző évitől. (Szemben pél­dául az 50 fő feletti iparvállala­tok 21,5 százalékos terme­lés-visszaesésével a tervezett 7 százalék helyett.) Az elgondolt 100-200 millió dolláros külkereskedelmi mér­leghiányból 1500 millió dollár lett, az állami költségvetés de­ficitje pedig 45 százalékkal ha­ladta meg a parlament által el­fogadottat. A nagyobb visszaesés ter­mészetesen magasabb mun­kanélküliséggel párosult: az év végére előirányzott 200- 220 ezerből 406 ezer fő lett. Ezek a mutatók kudarcot sejtetnek. Más téren viszont sikerek voltak, mint például az idegenforgalmi mérleg több mint félmilliárd dolláros, soha nem látott aktívumában, s méginkább az 1200 millió dol­láros hiánnyal számoló folyó fizetési mérlegterv 4-5000 mil­lió dollárra teljesülő többleté­ben. A fogyaszói árindex sem nőtte túl a Kupa-programbeli felső határát (35 százalék). A lakosság megtakarításai pe­dig az elgondoltnál jóval na­gyobb mértékben szaporod­tak. (Folytatjuk) Petschnig Mária Zita (Folytatás az 1. oldalról) — Az a bizonyos harmadik variáns szakmai munkaanyag formájában már nyolc hónapja készen van, s már régen el kellett volna kezdeni a parla­menti egyeztető tárgyalásokat — mondja a képviselő. — Már amikor az első változat közké­zen forgott, volt két — igaz, erdménytefen — egyeztetési kísérlet. A magunk részéről amellett vagyunk: vizsgáljuk meg a tervezetet, nézzük meg, milyen koncepciót kép­visel, milyen kérdéseket tár­gyal, milyeneket nem, mi az, amiben máris egyetértünk, s miben kell egyezségre jut­nunk. Egyértelmű, hogy a mostaninál precízebb szö­vegre van szükség, de csodá­kat persze az új házszabálytól sem várhatunk. Ha a nyu­gat-európai parlamentek ha­sonló dokumentumait meg­nézzük, azokban is csak a kérdések egy részére találunk szabályozást — más részét a politikai szokások rögzítik csupán. — Taktikai meggondolások, politikai okok játszanak közre a késedelmeskedésben? — Nem, azt hiszem, nincs semmiféle politikai hátsó gon­dolat a dolog mögött, a szán­dék egyik politikai párt részé­ről sem hiányzik. Talán az egyik probléma az, hogy Kó­nya Imre frakcióvezetői és bi­zottsági teendői mellett nem tud külön gondot fordítani az ügyrendi bizottság, illetve a házszabály ügyeire. Szemé­lyes véleményem egyébként, hogy a Ház elnöke és az MDF frakcióvezetője között is van ellentét: az elnök nagyon sze­retné az új házszabály beve­zetését, a frakcióvezető pedig — úgy tetszik — nem tartja olyan fontosnak... — A másik késleltető ok, hogy — ha nehezen, ha kissé ódzkodva is — igen sok mó­dosító törekvést már elfogad­tak a pártok. Gondolok itt a kétharmados szabálynak, a kivételes eljárásoknak, vagy még korábban a szavazásnál bizonyos új szabályozásnak a bevezetésére. Az apránként a gyakorlatba beépített szabá­lyok valamelyest könnyítik, ra­cionalizálják a munkát, de nem változtatnak a tényen, hogy átfogó újragondolásra van szükség. A kormány? E tekintetben kívülálló; többször fölvetette, hogy jó volna már új házszabály, de arra nincs be­folyása, hogy a munka milyen ütemben halad. — Ön szerint hol szükséges generális változtatás? — Úgy vélem, legfontosabb a bizottsági struktúra átalakí­tása — s úgy tudom, ezzel MDF-es körökben is egyetér­tenek. A struktúra megújítása ugyanis a parlament egészé­nek munkamegosztását ész­szerűbbé, eredményesebbé tehetné. Természetesen ezen kívül sok egyéb lehetőség is van arra, hogy a belső szabá­lyozás eszközeivel jobbítsuk a törvényhozás működésének feltételeit. — Konkrétan tehát miként lehetne fölgyorsítani az „ön-kodifikációt”? — Semmiképp sem úgy, hogy valami új bizottságot hí­vunk életre. Ahogy utaltam rá: a pártoknak kellene összeül­niük és mielőbb megegyzésre jutniuk. Enélkül nem hozható tető alá a dolog. Jómagam nem lennék híve a pártközi megegyezést helyettesítő va­lamiféle látványos országgyű­lési vitának, az a mostani stá­diumban nem segítené az új házszabály mielőbbi megszü­letését. Koós Tamás Intersipaoo Laminált bútorlapok 15 féle színben, hőálló pulttetők 4 féle színben táblában és méretre vágva Egyedi kisbútorok, kiegészítő elemek, beépített szekrények gyártása és szerelése. Üzlethelyiségek, irodák, vendéglátóegységek stb. egyedi bútorainak tervezése, gyártása és szerelése. Méretre vágott bútorlapok él lezárása gépi technológiával. Élfóliák, tiplik, ragasztók, csavarok mindenféle színben és kivitelben Cím: Forma Kft., Kaposvár, Szent László u. 20 Telefon és fax: 82/15-154 Nyitva tartás: hétköznap 8—17 óráig, szombaton 8—12 óráig. Nagyobb tétel esetén kedvezmény! A MINŐSÉG HATÁROZ, FORDULJON A FORMÁHOZ! (216180) A Somogy Megyei Sütő-, és Édesipari Részvénytársaság (SUTÉV RT.) székhelye: Kaposvár, Dombóvári utca 3. 1992. március 27-én 10.30 órakor KÖZGYŰLÉST tart A közgyűlés helye: Kaposvár, Dombóvári utca 3. SÜTÉV RT. tanácsterme. A közgyűlés napirendje: 1. Beszámoló az 1991. évi gazdálkodásról, a felügyelőbizottság jelentése, az évi eredmény megállapítása, a nyereség felosztása. 2. Az 1992. évi üzletpolitikai terv jóváhagyása. 3. A felügyelőbizottsági, az igazgatósági tagok és a könyvvizsgálók díjazásának megállapítása. 4. Különfélék. SÜTÉV RT. IGAZGATÓSÁGA (216190) Hogyan kereshetünk könnyen pénzt? Lapunk február 20-i szá­méban Horváth János ka­posvári olvasónk adta közre villakiadási kálváriá­ját. Most a másik fél írja le megszívlelendő tapasztala­tait. 1991. április 18-án vál­lalatunk, a fellbachi Ernst- VPF bérbeadási szerződést kötött Horváth János, Ka­posvár, Streith Miklós u. 3. sz. alatti lakossal annak ba- latonfenyvesi nyaralójára. A szerződés alapja a nyaraló vállalatunk általi kizáróla­gos bérbeadása volt. A megállapodásnak megfele­lően július 1-jén előlegként kifizettünk Horváth János­nak 1260 márkának megfe­lelő forintot. Az első család kivételé­vel hazatérésük után vala­mennyi írásban fordult fői­rodánkhoz, s véleményük lesújtó volt. Mialatt Horváth János kaposvári irodánk­nak és fellbachi főirodánk­nak több levélben átszer­vezési javaslatot tett és egyre újabb módszereket eszelt ki a szervezési fo­lyamat leegyszerűsítésére, a vendégek goromba kife­jezések használatával írás­ban tettek panaszt nálunk. Ahelyett, hogy jó tanácsok­kal látott el bennünket, job­ban tette volna, ha balatoni birtokával törődik. Horváth János nyaralóját a vendé­gek piszkos, nyirkos stb. szavakkal illették, s kerti kunyhónak tartották. Ráa­dásul minden jogi alap nél­kül 10 márkát kasszírozott be a vendégektől azon a címen, hogy kisgyermeke­ket hoztak magukkal. Ügyfeleink kártérítési kö­veteléseit a lehetőség sze­rint alacsony szinten pró­báltuk tartani. Két vendég azonban nem elégedett meg az általunk felkínált rendezéssel, és jogi úton több kártérítést követelt. A bíróság a tanúk meghallga­tása után követelésüknek helyt adott, ezért 1956 márka kártérítést kellett fi­zetnünk. A bérbeadónak összesen 2140 márkát fi­zettünk ki, mindössze 180 márkát vontunk le a fentiek miatt. Az 1991 szeptembe­rére tervezett második kifi­zetés késedelmét Horváth János egyedül saját szám­lájára írhatja. Függőben levő eljárások alatt, illetve azok lezárása előtt ugyanis cégünk — más céghez ha­sonlóan — nem teljesít kifi­zetéseket. Ezek után mi kérdezzük: lehet ennél könnyebben pénzt szerezni? Ha akkori­ban elfogadtuk volna Hor­váth János javaslatát, melynek értelmében a ven­dégeknek a helyszínen kel­lene fizetniük, a tulajdonos tavaly egy fillért sem keres, mert minden vendég meg­futamodott volna. Cégünk tíz éve sikeresen tevékeny­kedik, a német vendégek­nek nyaralót ad bérbe. Fennállásunk óta mintegy 150 bérbeadónk volt, akik kezdettől fogva hűségesek maradtak hozzánk. Tisztelettel: Ernst Emil Az Ernst-VPF és az Ernst B. T. cégek tulajdonosa W-7012 Fellbach—4 Voithstr. 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom