Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-27 / 49. szám
1992. február 27., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY 5 Üzemorvosból — foglalkozás-egészségügyi orvos Még nem tudni, ki adja a fizetésüket FOGLALT A STERIL SZOBA Hetvenketten várnak szívátültetésre Mi lesz az üzemorvosi rendelők sorsa? A vállalatok egy része tönkrement vagy kisebb egységekre szakadt, nem akarják és sok esetben nem is tudják fenntartani a rendelőket. Egyébként is az új elv: aki beteg, menjen a körzeti vagy a házi orvoshoz. A gazdasági hátterű gondokhoz csatlakozik egy másik, szintén az üzem- egészségügyet érintő javaslat: egyértelműen határozzák meg a szolgálat feladatát, amely ezentúl foglalkozás-egészségügy néven működik tovább. A Népjóléti Minisztériumban dr. Slezák Zita osztályvezetőhelyettes, aki korábban csepeli üzemorvosként dolgozott, nyilatkozik, mert ő foglalkozik ezzel a betegeket, orvosokat egyaránt érintő kérdéskörrel. — Három évvel ezelőtt csatlakoztunk a genfi székhelyű Nemzetközi Munkaügyi Hivatal egyezményéhez, s ebből következően az állam vállalja, hogy a hazai feltételeknek és gyakorlatnak megfelelő nemzeti politikát alkalmaz az üzemegészségügyi szolgálatra vonatkozóan, és azt időszakonként felülvizsgálja. Ez az egyezmény kiköti azt is, hogy időről időre egyeztessék az álláspontokat mind a munkáltatókkal, mind az érdek- képviseletekkel. Ennek szellemében tehát szó sincs megszüntetésről, sokkal inkább arról, hogy — amint az új név is sugallja —, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat valóban azzal foglalkozzon, amiért létrehozták. Vagyis ne vállalja át az alapellátást, és főleg ne csak táppénzügyekkel bíbelődjön. E helyett végezze el az alkalmassági vizsgálatokat, derítse fel az egészségre káros munkahelyeket, és főleg tegyen meg mindent a zaj-, a vibráció- és a fertőzésveszély felszámolása érdekében. — Mi történik, ha a munkáltató pénz hiányra hivatkozva föl akarja számolni az üzemegészségügyi szolgálatot? — Reméljük, hogy erre sehol sem kerül sor. A társadalombiztosítás idei költségvetésében szerepel az üzemorvosok bérének finanszírozása. A jövőben pedig a vállalatokat is érdekeltté lehet tenni azzal, hogy a foglalkozás-egészségügyre fordított költségeket az adóalapjukból leírhatják. Lehet vállalkozni is, több, kisebb üzem közösen foglalkoztathat egy-egy üzemorvost. A szakmai szak- szervezetek például máris érdeklődnek, és igenis ragaszkodnak a foglalkozás-egészségügyi szolgálathoz. — Hogyan fogadják az orvosok a tervezett változásokat? — A fogadtatás vegyes, sokan megértik, mások elutasítják. Képzésükről, továbbképzésükről és a foglalkozás-egészségügyi hálózat szakmai irányításáról és ellenőrzéséről a tiszti főorvosi szolgálat gondoskodik majd. Jelenleg a legnagyobb probléma: jövőre ki fizeti majd a szolgálat dolgozóit? Az egészségügy átszervezésének második lépcsőjében, várhatóan a jövő esztendőben válik időszerűvé a foglalkozás-egészségügyi szolgálat működési feltételeinek megteremtése. (szabó) Az első két hazai szívátültetés után a viszonylagos csend, az eseménytelenség napjait éljük. Ez azonban nem jelenti a műtétek fölfüggeszté- sét; a szünetnek gyakorlati okai vannak. Például az, hogy a beültetett szív kilökődését megakadályozó gyógyszerek elnyomják a szervezet védekező, immunrendszerét, s egyúttal hozzáférhetőbbé teszik a fertőző betegségek számára. Hazánkra január végén, február elején meglehetősen erős influenzajárvány tört rá, annak is a szokottnál magasabb lázzal és szövődményei járó, a korábbiaknál súlyosabb változata. A vírus fertőzése végzetes lenne az immunelnyomó gyógyszerekkel kezelt újszíves betegek számára. Ez a magyarázata például annak, hogy Schwarz Sándor, a szívátültetés első magyar alanya az ilyen műtétek után megszokottnál jóval hosszabb időt töltött az intenzív utókezelő szobában, amelyet sterilen elzártak a külvilágtól, hogy lakóját minden fertőzéstől megvédjék. Jelenleg a steril szoba foglalt, szívátültetéssel műtött újabb beteget nem tudnának hol elhelyezni, ráadásul ezekben a járványos napokban a szokásosnál nagyobb a veszélye annak, hogy esetleg valamelyik orvos, ápolónő megkapja az influenzát, s így a vírus utat talál a pacienshez. Egyelőre tehát nem kezdenek hozzá sem a Városmajorban, sem a többi hazai szívcentrumban a sorozatműtétekhez. Az előkészítő vizsgálatok azonban országszerte gyors ütemben folytatódnak. A kardiológusok annyit már megállapítottak, hogy 72 beteg van előjegyzésben, akinek állapota szívátültetést indokol, közöttük hat olyan, akinél — ahogy az orvosok mondják — „élesben ketyeg az óra”, tehát a szó szoros értelmében élet- fontosságú, hogy mielőbb műtőasztalra kerüljön. Tudósítónknak alkalma nyílt megismerkedni azzal az angol nyelvű „chartával”, amely a szívátültetés tízparancsolatát — pontosabban több tucat parancsolatát — ismerteti. Szakszerű útmutatással szolgál például arra, hogy milyen állapotban levő betegnél javallt, milyennél nem ajánlott a transzplantáció. Indokolt a műtét annál, akinek szívelégtelensége már olyan stádiumban van, hogy a gyönge szívműködés súlyos légzési, víze- nyősödési és egyéb tüntekkel jár. Indokolt annál is, akinek általános állapotából az orvosok arra következtetnek, hogy átültetés nélkül egy évnél hosszabb ideig nincs kilátása normális, elviselhető életre s más sebészi beavatkozás nem jöhet szóba. Kizáró tényezők között szerepelnek bizonyos betegségfajták, köztük a kezdeti stádiumban levő daganatos megbetegedések. A daganatok leküzdésében ugyanis fontos az immun- rendszer szerepe, s ha ezt visszaszorítják, a daganat is gyorsabban terjed. Ilyenkor előbb a daganatot kell eltávolítani és csak azután kerülhet sor a szívátültetésre. -sziNyilvános koleszterinszint-mérések Magyarország lélekszáma drámaian fogy. Ezért csak közvetve felelősek a szülőképes korban levő nők. A kép teljességéhez tartozik, hogy sokkal többen halnak meg, mint ahányan születnek. A magas halálozás egyik fő oka a szívinfarktus. A statisztikák szerint ez a betegség nem tizedeli, hanem ötödöli az embereket. Minden ötödik halálért ma szívizom elhalás, ismertebb nevén az infarktus tehető felelőssé. Az erre való hajlam korai felismerését segíti a vérkoleszterin vizsgálata. Az utóbbi években ezzel a szóval gyakran találkozunk az egészségvédők szájából, sőt azt is tudjuk, hogy Amerikában szinte hisztériáig fajuló kultusza van a koleszterinmentes táplálkozásnak. Mellesleg ennek meg is van az eredménye: az USA-ban 55 százalékkal szorították vissza az infarktust, míg országunkban az összes halálozásnak az 54 százalékáért a szív- és érrendszeri betegségek a felelősek. Mi a koleszterin, és miért kell mérni? A koleszterin nem más, mint szervezetünk sejtjeinek fontos alkotórésze. Hiánya lehetetlenné teszi az életet, felszaporodása kóros, és betegségekhez vezet. A szív koszorúerei látják el a szív izomzatát vérrel. Ha a koszorúerek belső rétege megvastagodik, abban „plakkok” keletkeznek. A plakkok fő alkotórésze a koleszterin, és ebbe a gélszerű anyagba később mész rakódik le. Ez előbb érelmeszesedéshez vezet, majd a lassú keringés miatt előállhat a vérrögösödés, azaz a trombózis, és ha a vérrög a beszűkült ereket elzárja, akkor a szívizom nem kap többé elég vért. Ez pedig a szívizomzat elhalásához, infarktushoz vezethet. Czeizel doktor tavalyi nyilvános koleszterinszűrésén, amit a fővárosban hirdetett meg 25 000-en jelentek meg. Az eredmények azt mutatták, hogy a megmértek közül csak 28 százaléknak volt meg a kívánatos jó érték. A szűrésben resztvettek 59 százalékának 5,3 és 7,8 közötti átlaga volt, amivel már ajánlatos lenne orvoshoz fordulni. Végül 13 százaléknak az átlaga meghaladta a 7,8-at, s ez komoly orvosi ellátást igényel. A vérkoleszterin-szűrés olyan sikeres volt, hogy az idén május 20- 27, május 30 és június 7-e között a méréseket ismétlik. Közkívánatra most a vidék is bekapcsolódik. Dr. Kökény Mihály kardiológus vezetésével Tatabányán, Salgótarjánban, Debrecenben, Pécsen és Sopronban is lesznek nyilvános koleszterinszint-mérések. Természetesen mindenki fölteszi a kérdés, vajon nekem milyen a koleszterinszintem? Ha Önnek magas a vérnyomása, ha gyakran érez szívtáji szorító fájdalmat, ha netán volt már agyvérzése, trombózisa, nos, akkor minden bizonnyal komoly a veszély. A cigaretta is nagyon lényeges kockázati tényezője a infarktusnak. Az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozásunknak egyik fontos feltétele például a közintézmények füstmentesítése. Nehéz helyzetben vannak azok is, akik imádják a jó magyar konyhát. A koleszterinszintet különösen emelik a zsírok, a zsíros, szaftos húsok. Nem igazán ajánlott fogyasztásra a tejszín, a szalonna, a tepertő, a belsőségek, a császárhús, a szalámi, a zsíros sajtok. A tojás- sárgája tömény koleszterin. Nemkülönben a csokoládék, a habos vajas sütemények. Mit kellene tennünk? A legfontosabb, hogy a telítetlen zsírsavak bevitelét csökkentsük. Azaz, ha lehet, ne főzzünk zsírral, ne együnk disznózsírt, vagy tokaszalonnát. Próbáljunk olajjal vagy margarinnal főzni. Barátkozzunk meg a hallal, a barna kenyérrel és a sovány tejjel. Ne tegyünk három kanál cukrot a kávéba, és főképp ne púpozzuk meg tejszínhabbal. Ne sózzunk, de ha igen, akkor mértékkel. A szója csökkenti a koleszterint, a főzelékek, rostos gyümölcsök, hüvelyesek szintén hasznosak. Mostanában több olyan termék is megjelent a Fitotékák polcain, amelyek sikerrel csökkentik a szervezet vérzsírszintjét. Ezek szedését azonban az orvossal kell megbeszélni. De gyógyszerek helyett legalább egyszer az életben meg kell méretni a koleszterinszintünket. Seszták Ágnes A legutóbbi orvosi Nobel-díjat két német tudós kapta: a göt- tingai sejtfiziológus Erwin Neher (lent) és a heidelbergi Bert Sakmann (lent). A KECSKE EHES MARAD L egalább egy jó hírünk van: az orvosok nem fognak sztrájkolni, bármifajta tiltakozó akciójuk csak az állami hivatalok ellen irányul majd. Ezen kívül minden más cseppfolyós — vagy inkább zavaros — az egészségügyben. 1992 a nagy reform, a megújulás évének ígérkezett, ám — legalábbis egyelőre — úgy tetszik, csak egy kifordított közmondás érvényesül: a kecske éhes marad, de a káposzta elfogy. Tulajdonképpen két egyidejű reformról van szó. Az egyik a társadalombiztosításé. Lényedé, hogy az államtól, a költségvetéstől önállósítva — és kettéválasztva a'nyugdíj —, valamint az egészségbiztosítást — saját vagyonával és bevételeivel gazdálkodó, önkormányzatú társadalombiztosítás jön létre. Szakítva „az állampolgári jogon járó ingyenes, magas színvonalú ellátás” utópiájával, képmutató mítoszával és kevéssé hatékony, de nagyon pazarló gyakorlatával, ez csak az alapellátás ingyenességét garantálja a munkavállalónak, illetve családtagjainak. A másik nagy változás a háziorvosi rendszer bevezetése, amely a rideg és zsúfolt rendelőben betegére egy-két kényszeredett percet szánó, a hálapénzt szinte kikövetelő körzeti orvossal szemben a „boldog békeidők" szinte családtag „doktor bácsiját” akarja újra „bevezetni”. Ezek olyan célok, elképzelések, amelyeket csak kevesen vitatnak. A reformok előkészítése és megvalósítása azonban vontatottan megy. A költségvetés az eredeti elgondolás szerint 1992-ben mindössze 1 (egy) százalékkal részesedne a betegbiztosítás kiadásaiból. Ez az arány Európában 50 és 90 százalék között változik. Finnországban például 71 százalék az állami fedezet. Nálunk az állam a jövőben nem vállal garanciát az egészségügyi ellátásért. Ez a körülmény — tekintettel a társadalombiztosítás anyagi helyzetére, valamint az önkormányzatok „megélhetési gondjaira” — még érdekes helyzetet eredményezhet. A társadalombiztosítás finanszírozásában a legnagyobb teher a munkáltatókra hárul, az ő befizetéseik fedeznék a betegbiztosítási kiadások 81 százalékát. Emellett — a társadalombiztosítás tehermentesítése érdekében — a betegszabadság intézményének bevezetésével évi 10 napig a dolgozó munkáltatójának zsebére beteg. Ez viszont, az egyéb terhekkel együtt, arra ösztönzi a vállalkozót, hogy bocsássa el betegeskedő alkalmazottját, illetve feketén — tb-járulék nélkül — foglalkoztassa. Persze aki után nem fizetnek tb-járu- lékot, az egyúttal ki is esik a biztosításból, mint ahogy — a jelenlegi törvényszöveg alapján — kimaradnának például a járadékban nem részesülő munkanélküliek, a keveset kereső bedolgozók, vagy akik bármilyen okból hosszabb idejű fizetés nélküli szabadságot vesznek ki. Köthetnek persze önkéntes biztosítást, havi 1200-4000 forintért. Nem tisztázott kellően az sem, hogy mi tartozik az ingyenes alapellátásba. Az új rendszer legnagyobb előnye — az évenként ismételhető — szabad orvosválasztás. A városiak persze az utóbbi években már „átjárhattak” az egyik orvosi körzetből a másikba. Másrészt az új rendszerben is meglesznek a korlátok: a háziorvos nem lesz köteles más körzeten élő biztosított jelentkezését elfogadni, s a kis településen élőknek, ahol csak egy — esetleg bejáró — orvosa van, azután sem lesz választási lehetőségük. Ugyanakkor a választási lehetőséget és az ellátást szűkíteni fogja, hogy az üzemorvosok csak munka- egészségüggyel foglalkozhatnak majd, tehát például nem írhatnak receptet a hozzájuk forduló influenzásnak. A legnagyobb várakozás a hálapénz megszűnéséhez fűződött. Az új rendszerben az orvos jövedelme nagy mértékben függ majd attól, hogy hány beteget lát el, s egy sajátos kulcs alapján lényegesen több pénzt fizet majd a biztosító az orvosnak a több törődést igénylő öregek után. A jelenlegi fizetések mellett, amikor egy kezdő orvos bére 10 ezer forint, s az orvosi átlagfizetések 20 ezer körül vannak, az orvos továbbra sem tud lemondani a zsebbe csúsztatott kiegészítésről. Az orvosok mostani nagy felháborodását éppen az váltotta ki — elsősorban a Népjóléti Minisztériummal és személyesen dr. Surján László miniszterrel szemben —, hogy minden korábbi ígéret ellenére ez évben csak 10 százalékkal emelik a béreket. Hajdú András Lázas egészségügy
