Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-26 / 48. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. február 26., szerda Kérdések az átalakulás kapcsán Tulajdonosok, farmergazdák Az átmeneti időszak, az át­állás, az új rendszer gazdál­kodása sok gondot is jelent. Ezekről beszélgettünk dr. Lo- vászy Csabával, a Földműve­lésügyi Minisztérium helyettes államtitkárával. — A törvény rendelkezik az elővásárlási és a vételi jogról. Úgy tetszik azonban, hogy ér­telmezési zavarok vannak a két fogalom körül... — Magam is tapasztaltam, hogy a kettőt összekeverik. Tisztázni kell, ha a tulajdonos nem akarja eladni a földet, ak­kor az elővásárlási jog puszta formaság, amely csak akkor lép életbe, ha el akarják adni. A vételi jog időben mindig kor­látozott: ha a szövetkezet a tu­lajdonos és mondjuk egy gazda rendelkezik a vételi joggal, akkor az adott határ­időn belül, amíg a vételi jog él, bármikor megveheti a földet és a tulajdonos nem mond­hatja azt, hogy nem eladó. Pontosan ezért került a tör­vénybe ez a fogalom a szak­csoportokat illetően. Aki öt évig használja a földet, az meghatározott ideig élhet a vételi joggal, ha vételi szándé­kát bejelenti a szövetkezet­nek. Tehát a vásárlás csak a szövetkezet tágjától függ. — A vagyonnevesítés ese­tében a törvény részjegyről és üzletrészről rendelkezik. Mi a kettő között a különbség? — A részjegy az új szövet­kezetben az a kifejezett egy­szeri vagyoni hozzájárulás, amely egyben a belépő is. Az üzletrész az a vagyonarányos rész, amely megilleti a tagot a szövekezet vagyonából. — Hol, miben keletkezhet feszültség a vagyonnevesítés során? — A vagyonnevesítést a szövetkezetekben április 30-áig be kell fejezni. Ha nem tudnak megegyezni, azaz nem születik közgyűlési hatá­rozat, akkor zárt, ha ez sem hoz eredményt, akkor nyílt ár­verés következik. A zárt árve­résen a szövetkezeti tagok és a szövetkezeti üzletrésszel rendelkezők árvereztetnek. Ha ez nem vezet eredményre, akkor nyílt árverésre kerül sor, amelyen az általános polgári eljárási szabályok értelmében már bárki részt vehet. — Ha túlzottan elhúzódik az árverés, kieshet egy mező- gazdasági ciklus. Ebből gon­dok adódhatnak... — A határidőket a törvény­ben a mezőgazdasági ciklus­hoz igazították. Egy-egy ügy csak akkor húzódhat el, ha nincs megegyezés a szövet­kezet és a leendő tulajdono­sok között. Ebben az esetben a megyei kárrendezési hiva­talhoz lehet fordulni, amely ha­tározatot hoz. Ezt követi a 15 napos fellebbezési határidő, az iratok az Országos Kárren­dezési Hivatalhoz kerülnek, s végül a bírósághoz... Érde­mes azonban ésszerű komp­romisszumot kötni, tisztessé­ges megoldást találni. Egy egészséges kompromisszum többet ért, mint az évekig hú­zódó pereskedés. — Kardinális kérdés az át­alakulás után a tagok egzisz­tenciális helyzete... — A régi törvény a szövet­kezeteket foglalkoztatásra kö­telezte, a nők esetében mini­mum 1000, a férfiak esetében 1500 órára évente, de a tag­sági viszony fenntartása mel­lett a munkaviszony szünetel­tetésében is megállapodhat­tak. Hangsúlyozom: nem a tagsági viszony, hanem a munkavégzés szüneteltetésé­ben! Az új törvény különálló kérdésként kezeli a tulajdon­jogot, és azt, hogy szükség van-e az illető munkájára. Ha valaki a tagsága mellett dol­gozni akar, akkor vele szabá­lyosan munkaszerződést kell kötni. Ez alapvetően új helyze­tet teremt a tagok foglalkozta­tását illetően. — Milyen hitelezési háttér­rel rendelkeznek az új szövet­kezetek? — A most megalakuló gaz­daságok a vagyonra alapul­nak. A köztudatban a vagyon: a pénz, a föld, a naturália. De vagyon az adósság is! E nega­tív vagyont a jogutódnak át kell vállalnia és el kell osztania a „játék szereplői” között. A vagyonmegosztáskor, a licit­nél jelen kell lenniük a hitele­zőknek is, mi több, hozzá kell járulniuk az árveréshez. A hi­telezőknek egyrészt meg kell állapítaniuk, hogy mire, kire terhelték a hitelt és azt jóvá kell hagyniuk, fel kell mérniük, hogy „partiképes-e” az újdon­sült adós. — Mit kell tudnia egy leendő farmergazdának ? — A leendő farmernek sok mindent meg kell tanulnia, de főként az abszolút rendet és a kínosan pontos fegyelmet. Ha ezt nem tudjuk megvalósítani, akkor életveszélyes helyzetbe kerülhetünk, senkire sem hi­vatkozhatunk, egyedül csak magunkat okolhatjuk. Ha sike­rünk van, ha kudarcot vallunk — az is a mienk. A vállalkozás nem munkavégzés, annál sokkal több. Aki a farmer-utat választja, nagyon meg kell hogy fontolja döntését! Min­denkinek magának kell fel­mérnie, hogy birtokában van-e a személyi, az anyagi és a tárgyi feltételeknek, alkal- mas-e ő és családja a farmer­gazdálkodásra. — Elkerülhetők-e a gazda­sági konfliktusok a Közös Piac országaival? — Ügy gondolom, az ellen­tétek, amelyekről beszélnek, csupán felszínesek. Bőven van olyan mezőgazdasági termékünk, amelyek válasz­tékbővítésként elférnének a Közös Piac üzleteiben. Egészséges termékpolitikával, termékszerkezettel aligha ke­rülünk szembe a Közös Piac érdekeivel. Újvári Gizella Nyomdaipari Szolgáltató Kft., Kaposvár, Fő u. 101. pályázatot hirdet kereskedelmi ügyintézői munkakör betöltésére Pályázati feltételek: legalább középfokú iskolai végzettséggel, műszaki érdeklődés­sel, jó megjelenéssel, tárgyalókészséggel, agilitással rendelkező fiatalok jelentkezését várjuk. A munkakör betöltésénél a saját gépkocsival rendelkezők előnyben részesülnek. (216142) Érdeklődni a 82/14-006-os telefonszámon lehet. — T == _______ A szövetkezeteknek jók az új törvények Nincs kilépő a részközgyűléseken (Folytatás az 1. oldalról) A nemrég elfogadott szö­vetkezeti és átmeneti törvény­ről szólva az elnök úgy fogal­mazott, hogy azok nemcsak a fogyasztási, hanem az egyéb szövetkezetek számára is kedvezőek. Az eddigi rész- közgyűlések máris bizonyít­ják, hogy egy-két esettől elte­kintve a tagság nem kívánja szétbontani az áfészeket. Ha június végére befejeződnek a szövetkezetek legitimitását el­ismerni hivatott részközgyűlé­sek, akkor a fogyasztási szö­vetkezetek végre azzal foglal­kozhatnak, ami valójában a feladatuk: a lakosság ellátá­sával — jelentette ki az elnök, rámutatva, hogy sajnos, nem érzik magukat a kormányzat édes gyerekének, még mindig tapasztalható bizalmatlanság a politika részéről. Pedig té­nyek bizonyítják, hogy a fo­gyasztási szövetkezetek nem kényszerszövetkezetként jöt­tek létre, hanem a tagság va­lós akarata alapján. Amit a magyar szövetkezeti mozga­lom például a vidéki kiskeres­kedelemben létrehozott, az el­ismerést érdemel — jelentette ki Szilvasán Pál, emlékeztetve arra a 2 és fél milliárd forintos kistelepülési üzletrekonstruk­cióra, amely az utóbbi időben megvalósult. Ugyanakkor je­lenleg gondot okoz, hogy megvonták azt a kis pénzügyi támogatást is, amit eddig a szövetkezeti mozgalom kapott a fejlesztésekhez. Ez oda ve­zethet, hogy egyes vidéki te­lepüléseken a szövetkezeti boltok bezárására kénysze­rülnek, mivel nem lesz pénzük a korszerűsítésre. Viszont ép­pen ezeken a helyeken na­gyon sok idős, elaggott ember él, ráadásul a városi munka- nélküliség miatt újra benépe­sednek a falvak a hazatelepü­lőktől, őket nem lehet ellátat­lanul hagyni — mutattak rá az ÁFEOSZ Országos Tanács­ülését követő sajtótájékozta­tón. Polesz György Toyota mentő (Folytatás az 1. oldalról) Ezt a tanulmányt mi de­cemberben el is küldtük Svájcba. A választ itt láthatjuk. — Ezeket a kocsikat az Or­szágos Mentőszolgálatnak ad­ták át „üzemeltetésre”. Fel sem merült egy vöröskeresz­tes mentőszolgálat létreho­zása? — Nem. A mentőszolgálat szakmailag kiválóan felkészült szervezet,-feladatukat nagyon jól látják el. Ha a menekültek hazatérnek, a mentőautók ak­kor is itt maradnak, hiszen ezek a Magyar Vöröskereszt tulajdonai. Tudja a mi szerve­zetünk nagyon sok segítséget kap az emberektől, igazán jól­esik arra gondolni, hogy most nekünk is módunk van segí­teni a rászorulókon. Kovács Tibor Tel vf■nrrrampt jrgpftric m karmdimk Bölcsőde helyett idősek klubja Karád több mint 850 éves település, ahol jelenleg mint­egy kétezren laknak. Kovacsik Lajos polgármes­tert arról kérdeztem: mit sike­rült megvalósítaniuk 1991-ben, milyenek az idei el­képzeléseik? — Múlt évi költségvetési ke­retünk csaknem 33 millió forint volt. Ebből 19,7 millió az ál­lami támogatás, még az egyéb működési bevétel 5,8 millió forintot tett ki. Kiadása­ink a meglevő intézményeink alapvető működését fedezték. Év közben megszüntettük a gazdaságtalanul és kihaszná­latlanul működő bölcsődét, he­lyette az öregekről való gon­doskodás alapján létrehoztuk az idősek klubját. Célunk itt is a kihasználtság növelése (ma mintegy tizenöten veszik igénybe), valamint a házi szo­ciális gondoskodás kiszélesí­tése. 1991-ben folytattuk a község útjainak javítását, hi­szen állaguk igen rossz volt. Murvaréteget kapott a Szé­chenyi, a Jókai és a Bajzsy-Zsilinszky utca, a Gár­donyi, a Koppány vezér és a Báthori utcákat pedig karban­tartottuk. A Traktoros utca szé­lesítését a helyi termelőszö­vetkezet végezte, önkor­mányzatunk a vízelvezetés és a patkakialakítás költségeit vállalta magára. Megkezdték a Kossuth parki iskolánál a vizesblokk, a központi fűtés, illetve az öltö­zők építését. Erre több mint 1,5 milliót költöttek. Ez a ké­sőbb felépülő tornaterem épí­tésének első üteme. A község társult a látrányi önkormány­zattal a Berencsepusztán kia­lakítandó közös szennyvíztisz­tító létrehozásában. A megál­lapodást azonban még nem kötötték meg. A falu 800 ezer forintot költött az iskolai nap­közi otthon felújítására: kicse­rélték a vízvezetéket, a ka­zánt, elvégezték a festést, burkolást, az óvodának pedig kijavították a tetőszigetelését. — Ha fejleszteni akarunk a községben — mondta a pol­gármester —, akkor elkerülhe­tetlen a magánszemélyek kommunális adójának beveze­tése. Erről decemberi ülésün­kön döntöttünk. Az iskolánál megkezdett építkezést tovább folytatjuk, s szeretnénk a télre tető alá hozni. Tervezzük a murvázott utak aszfaltozásá­nak megkezdését, illetve a művelődési ház mellett egy park kialakítását. Saját forrás­ból a vízhálózat bővítésére nem lesz pénzünk, ezért erre céltámogatási igényt nyújtot­tunk be. Községünkben igen rossz a telefonálási lehetőség, ezért a lakosság, a gazdasági egységek és hivatalunk 60 vonal kiépítésére jegyzett részvényt a Balatel Rt-nél. Bí­zom benne, hogy 1993 végére már nem leszünk elzárva a külvilágtól.-Krutek­Konix brikettutalvány-akció! A Dorogi Szénbányák Rt. vállalatok, társaságok részére kedvezményes fizetési feltételekkel Konix brikettutalvány-akciót hirdet. Átvállaljuk az utalványvásárlás finanszírozásának költségét, ha a vállalatok, társaságok dolgozóiknak hathavi kamatmentes fizetést biztosítanak. Konix brikettutalvánnyal a legújabb, jó minőségű hazai brikett vásárolható a legjobb fizetési feltételekkel, a legalacsonyabb áron. Kérjenek részletes tájékoztatót a Tüzép vállalatoktól, vagy közvetlenül a Dorogi Szénbányák Rt. értékesítési csoportjától. Dorog, telefon: 33/31-614, 33/31-411, fax: 33/31-819, telex: 22 5433 Dorogi Szénbányák Rt. (216056) Folyamatosan csomagolják a kiskereskedelemnek szállí­tandó vetömagvakat a diszkontraktárban. Fotó: Király J. Béla A Barcs és Vidéke ÁFÉSZ bérletbe meghirdeti az alábbi üzleteit: — 1992. IV. hó 1 -jétől 5 évre: 4. sz. fürdőbüfé, Csokonyavisonta, III. o. (szezonális, áprilistól szeptemberig) 150 E Ft/év + áfa — 1992. V. hó 1 -jétől 1995. IV. hó 1 -jéig: 41. sz. strandbüfé, Barcs, III. o. 70 E Ft/hó + áfa — 1992. III. hó 15-től 5 évre: 11. sz. tejbolt, Barcs, 6 E Ft/hó + áfa és 25. sz. italbolt, Kastélyosdombó, III. o. 14 E Ft/hó + áfa bérleti díjért. Több jelentkező esetén 1992. III. hó 10-én versenytárgyalást tartunk a Barcs, Széchenyi u. 12. szám alatti tanácstermünkben de. 10 órakor. Pályázni írásban március hó 9-ig lehet. Bővebb felvilágosítást kereskedelmi BARCS főosztályunk, tel.: Barcs 6, vagy /\J főkönyvelőségünk, tel.: Barcs 36 adhat. /▼■ttjZ Távhívószámaink: 83/12-093 (216150I

Next

/
Oldalképek
Tartalom