Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-21 / 44. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — HAT ARON INNEN ES TÚL 1992. február 21., péntek Tűzszünet Horvátországban (3.) A talpra állás esélyei Mit okozott a háború Horvátországnak? A kérdést Jurica Pavelicsnek, a gazdasággal és az újjáépítéssel foglalkozó horvát miniszterelnök-helyettesnek tettem fel. Róla tudni kell: a háború előtt egy faipari kombinát vezérigazgatójaként elsősorban a bútorgyártás fejlesztésében szerzett tapasztalatokat és nevet. Azt követően New Yorkban dolgozott négy évig, mondta — el kellett adni azokat a bútorokat, amelyeket itthon gyártott. A jelek szerint sikerrel teljesítette küldetését. Amikor megkérdeztem tőle, hogy mi könnyebb: eladni a jugoszláv bútorokat Amerikában vagy beindítani a háborús károkat szenvedett horvát gazdaságot, így felelt: ez találja ki maga. Jurica Pavelics a számok embere. És a tényéké. — Horvátországban 1989-ben az egy főre eső nemzeti jövedelem 4100 dollár volt. Tavaly ennek nem egészen a fele: körülbelül 1800 dollár. A visszaesés egyértelmű. Ha azonban ösz- szehasonlítjuk a régi Jugoszláviával, azokkal a területekkel ahol nem volt háború, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a számok még mindig nem rosszak. Ez annak a következménye, hogy Horvátországban erős volt a gazdaság, s az épen maradt vállalatok termeltek. Tulajdon, s tulajdonosok — Tehát akkor most a feladat a gyors újjáépítés... — ...és vele együtt a tulajdon rendezése. Magyarországra az állami tulajdon volt a jellemző. Horvátországra a „senki” tulajdon. Én ezt a fogalmat az önigazgató szervek tulajdonára értem, s a feladatot abban látom, hogy gyorsan megkeressük és megtaláljuk az igazi tulajdonost. Ez nem A homokzsákok még megmaradtak... ... és a rendőrautó is őrt áll jelent mást, mint a gazdaság átstrukturálását és a piacgazdaság elterjesztését. A piac- gazdasághoz a magántulajdon dominanciája kell. Azt, hogy miként valósítható meg, most különböző országokban tanulmányozzuk. Sajnos, hogy a gyors és tömeges privatizációra nincs példa sehol sem. Ugyanakkor gyorsan feleletet kell adni arra az égető kérdésre, hogy hogyan tápláljuk a több mint 700 ezer lakásából elűzött embert, miként oldjuk meg több mint 300 ezer munkanélküli gondját. Horvátországban százezer ember azért nem tud ma munkába menni, mert megszűntek a kommunikációs kapcsolatai a munkahelyével. Él ebben az országban 700 ezer nyugdíjas is, akinek a sorsa a mi felelősségünk. Ha összeadja ezeket a számokat, akkor kiderül, hogy akikről gondoskodni kell, azok többen vannak, mint Horvátország aktív lakossága. E gondok mellett el akarjuk kerülni, hogy dirigista-rend- szert vezessenek be Horvátországban. Azt kutatjuk: hogyan kell úgy szervezni, hogy ne vezessenek be például élelmiszerjegyet és ne gerjesszék az inflációt. Gazdasági stratégia — Zágrábot járva azt tapasztaltam, hogy tele vannak a boltok áruval, csak éppen a vásárló kevés. — Az infláció fokozatosan csökken. Októberben még 26 százalékos volt. Novemberben 27 százalékra emelkedett, decemberben — az új gazdaságpolitika hatására — 17 százalékra csökkent. Januárban 12 százalék volt, februárra 9, márciusra pedig 7 százalékot prognosztizálunk. Jelentős lépéseket tettünk ennek érdekében. Mindenekelőtt megteremtettük a saját pénzünket. Januárban ezt az új pénzt Boszniában 1:1 arányban váltották régi dinárra. Most egy horvát dinárért 4,5 régi dinárt adnak. Nem kellett élelmiszerjegyet bevezetni, s mint ön is tapasztalta, tele vannak áruval — élelmiszerrel is! — a boltok. Ugyanakkor Boszniában éheznek az emberek, és Szériában a miénknek háromszorosa az infláció. Tervünk, hogy egyre szorosabban kapcsoljuk a horvát gazdaságot a világgazdasághoz. Szeretnénk belépni például az IMF-be. Nekünk sürgősen működő tőkére van szükségünk. A jövőt illetően jelentősek a lehetőségeink, de mostani gondjainkat nem tudjuk egyedül megoldani. Óriási a költségvetési hiányunk. Ne feledje: háborút kell finanszírozni. Erre az évre 2 milliárd dollár hiányt számoltunk a költségvetésben. Most megpróbálunk minden kiadásból lefaragni és növelni a bevételeket. Ezért fagyasztottuk be a köztisztviselők bérét, halasz- tottuk el az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok béremelését. Ugyanakkor nagyon kemények az adóink. A költségvetésnek ugyanis tényleges és nem látszatbevételre van szüksége ahhoz, hogy egymillió dollárra csökkentsük a deficitjét. Amikor a csökkentésről beszélek, akkor számításba veszem a nemzetközi segítséget is. — Horvátország a kéksisakosokat várja, s az ENSZ-katonák jelenléte a világ reménye szerint a fegyvernyugvást békére változtatja. Az újjáépítés nehéz munkája következik. Miként számítanak ebben a környező országokra? — Érdekes ajánlatot tettek a csehszlovákok: építőanyagot ajánlottak, és kikötői, valamint turistaszolgáltatásokat kértek cserébe. Ehhez hasonló megoldásokról más országok esetében is szívesen tárgyalnánk. Turistákat várva Ne feledje: miénk a világ legszebb tengerpartja, és még a vize is tiszta. Az 1700 kilométer hosszú part mentén 1200 sziget van, és a part 75 százalékát nem érintette a háború. (Csak összehasonlításul: a szlovén tengerpart hossza mindössze öt kilométer.) Jó a mezőgazdaságunk, képes ellátni az idegenforgalmat élelmiszerekkel. Az élelmiszer-termelés és az idegen- forgalom összekapcsolása nem rossz gondolat. — Erre alapozott, amikor arról beszélt, hogy az ország hosszú távú adottságai jók? — Erre is. A turistabevételek eddig évente 2 milliárd dollárt jelentettek. Szerintem ez fölmehet akár 7 millió dollárra is. Jók a mezőgazdaság és a faipar adottságai. Ezek lehetőséget jelentenek a beruházók számára is. De ezek csak a holnap lehetőségei. Nekünk viszont most kell felépíteni a menekültek házait, gépeket, eszközöket adni a kezükbe, hogy termelni tudjanak, és állatokat adni nekik, hogy megindíthassák az életet. Az embereket ígéretekkel nem lehet a sorsukra hagyni. Kercza Imre Távközlés nélkül nem működik a piacgazdaság (Folytatás az 1. oldalról) A tekintélyes nemzetközi szervezet jelentése kitér arra, hogy a gyorsan iparosodó ázsiai országokban a fejlesztés elsődlegesen a távközlés területére összpontosul. Dél-Koreában például az 1978-88 közötti években a telefonvonalak létesítésének üteme ötszörösére növekedett. A magyar telefónia helyzetét viszont a 90-es évtized indulásakor az jellemezte, hogy a rendelkezésre álló főállomások 68 százaléka lakásokban volt, s ezek egy része a kis kft-k, betéti társaságok telefonjaként működött — miközben több mint félmillióan várakoztak lakástelefon bevezetésére. A sanyarú helyzetet az is motiválja, hogy nemzetközi összehasonlításban fölöttébb sok a mellékállomás: a főállomásokhoz viszonyított arányuk a nyolcvanas évek végére elérte a 93 százalékot. (Tudnivaló, hogy mellékállomásról például külföldi partnerrel kapcsolatot teremteni meglehetősen időigényes, „csúcsidőben” szinte lehetetlen.) A telefon-helyzetkép másik érdekes adata: hazánkban ezer főre körülbelül ugyanannyi távbeszélő fő- és mellékállomás jut, mint ahány személygépkocsi. Ilyen arány, elképzelhetetlen a fejlett országokban, ahol a fajlagos telefon-ellátottság általában két-háromszorosa a fajlagos gépkocsiállománynak — mondják a szakemberek. Az OECD vizsgálta azt is, hogy Kelet-Európábán a piac kiépítésével párhuzamosan az ezredfordulóig milyen mértékben kell fejleszteni a távközlés hálózatát. Noha egyáltalán nem rohamléptű piacépítéssel számoltak, prognózisuk szerint a XXI. század kezdetéig kereken 120 millió új vonalra lesz szükség ebben a régióban. Ami hazánkra vonatkozóan azt jelenti, hogy ebben az évtizedben évente átlagosan 14,2 százalékkal kell bővítenünk a telefonhálózatot. (Összehasonlításul: 1978-88 között évi átlagban kb. 5 százalékos volt a gyarapodás.) Ebből egyértelműen adódik a kövekeztetés: ilyen mértékű hálózatfejlesztésre a távközlési szolgáltatásokból származó bevételek nem elegendőek. Elkerülhetetlen tehát — természetesen a külföldi tőke- befektetésekkel élve — újabb eszközök bevonása, ami az üzleti élet felgyorsulásával minden bizonnyal még ebben az évtizedben megtérülhet. A nemzetközi információs hálózatokba való bekapcsolódás ugyanis a vállalkozási profit növelésének egyik igen fontos eszköze, s ebből, a különféle adókon keresztül, az állam is jelentősen részesedik. A távközlés „iparága” azt igényli, hogy az ott megtermelt nyereség túlnyomó többségét visz- szaforgassák és ne vonják el más célokra. A beruházások azonban csak akkor működtethetők jó hatásfokkal, ha rendelkezésre áll jól képzett munkaerő is. Mivel hazánk lekerült a cocom-listáról, a korszerűsítésnek már nincsenek technikai akadályai. Ny. V. HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel.:11-005. Kaposvár, So- mogyaszaló, Zimány és társközségeik gyermekorvosi és fogorvosi ügyelete 7-13-ig. Városkörnyéki hétvégi körzeti orvosi ügyelet: Kaposvár, 48-as ifjúság útja 72. Tel.: 14-024. Mernye (rendelő). Tel: 1. Nagybajom (eü. közp.). Tel.: 35. Kadarkút, Fő u. 5/a, tel.: 19. Tab (egészségház), Kossuth u. 60. Tel.: 20-620. Mosdós (tüdőgyógyintézet). Siófok (rendelőintézet), Semmelweis u. 1. Tel.: 10\150. Fogorvos: 7—13-ig. Balatonföldvár (rend.). Tel.: 40-113. Balatonszárszó (rend.). Tel.: 40-276. Balatonboglár (rend.), Vikár B. u. 4. Tel.: 51-419. Fogorvosi ügyelet: szombaton 8-13 óráig, a rendelőkben kifüggesztett helyen. Fonyód (rendelő). Tel.: 60-050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel.: 11-851. Fogászat a kórházban: 8-12-ig. Lengyeltóti (kórház). Tel.: 44. Nagyatád (körzeti rendelő), Koch u. 3. Tel.: 11-854. Csurgó (rend.), Baksay u. 7. Tel.: 27, 30. Igái (rendelő). Tel.: 72-053. An- docs (rendelő). Tel.: 72-053. Barcs (rend.), Bajcsy-Zsilinszky u. 72. Tel.: 178. Fogászat: 8-12-ig. Gyógyszertárak Kaposvár, Kossuth tér 4. Tel.: 11-222, nyitva 8-20 óráig, szombaton, vasárnap 8-14 óráig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Kaposvár, szolgáltatóház, tel.: 13-440, nyitva 8-20-ig, szombaton 8-14-ig. Balatonboglár, Dózsa Gy. u. 2. Tel.: 50-640, nyitva 8-20-ig, szombaton 8-13 óráig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Balatonlelle, Móra F. u. 2. Tel.: 51-295, nyitva 8-19-ig, szombaton 8-13-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Balatonföldvár, Petőfi u. 2. Tel.: 40-091, nyitva 8-20-ig, szombaton 8-14-ig. Balatonmária, Vilma u. 5. Tel.: Tel.: 76- 051. nyitva hétfőtől csütörtökig 8-12,30-ig, pénteken 8-12-ig, szombaton 8-14-ig. Páratlan héten hétvégi ügyelet. Balatonszárszó, Fő u. 60. Tel.: 40-425, nyitva 8-20 óráig, szombaton 8-14-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Balaton- szentgyörgy, Berzsenyi u. 110. Tel.: 77- 015, nyitva hétfőtől csütörtökig 7.30- 16 óráig, pénteken 7.30- 13.30-ig, szombaton 8-14-ig. Páros héten hétvégi ügyelet. Barcs, Lenin u. 21-23. Tel.: 56, nyitva 8- 20-ig, szombaton 8-14 óráig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Csurgó, Csokonai u. 3. Tel.: 17, nyitva 7.30-19.30 óráig, szombaton 7.30- 13.30-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Fonyód, Szent István u. 24. Tel.: 61-322, nyitva 8- 20-ig, szombaton 8-14 óráig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Marcali, Rákóczi u. 12. Tel.: 10-005, nyitva 7.30-19.30 óráig, szombaton és vasárnap 7.30-13.30-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Nagyatád, Korányi u. 4. Tel.: 11- 004, nyitva 8-20 óráig, szombat, vasárnap 8-14-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Siófok, Fő u. 202. Tel.: 10-041. Nyitva 8-18 óráig, szombaton 8-14-ig. A nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat nincs. Aranykígyó gyógyszertár, Siófok, Semmelweis u.1. Tel.: 12-510. Nyitva egész évben 7.30-19.30-ig, szombat-vasárnap, munkaszüneti napokon 7.30-13.30-ig. A nyitvatartási időn túl a gyógyszertár ügyeleti szolgálatot lát el. Zamárdi, Kossuth u. 9. Tel.: 31-033, nyitva hétfőtől péntekig 8-19-ig, szombaton 8-13-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Tab: Kossuth u. 65. Tel: 20-042. Nyitva 8-20-ig, szombaton 8-14-ig. Állatorvosi ügyelet Kaposvári kerületűn Csák János, Somogysárd, dr. Visnyei Lajos, Mernye, dr. Székely Attila, So- mogyszil, dr. Szabó Lajos, Kaposfő (tel: 2), dr. Szalay Szabolcs, Hetes, dr. Szabó Zsolt, Kaposvár-Toponár, Kócsag u. 7. Marcali kerület, dr. Eckert Zoltán, Mesztegnyő, dr. Lukács Csaba, Fonyód, Badacsony u. 36. (tel: 60-953), dr. Berényi Sándor, Somogyszentpál, dr. Szekér József, Balatonszentgyörgy, Virág u. 5. (Tel: 77-089). Nagyatádi kerület dr. Nagy József, llakócsa (tel: 30), dr. Sipos Imre, Csokonyavisonta (tel: 41), dr. Szabadkai Miklós, Segesd (tel: 4), dr. Soós Gyula, Csurgó, Petőfi u. 14. (tel: 260). Siófoki kerület. dr. Lövey László, Balatonszárszó, Ifjúsági u. 6. (tel: 40-511), dr. Oláh Lajos, Balatonlelle, Liliom u. 9. (tel: 50-828), dr. Fazekas Gábor, Andocs (tel: 12), dr. Weisz Béla, Be- degkér (tel: 2). Az ügyelet február 22-én reggel 8-tól 24-én reggel 8-ig tart nyitva. A kaposvári Állatkórház február 23-án, szombaton 10 órától 12 óráig tart nyitva.
