Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-21 / 44. szám

1992. február 21., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Drága járda Az idén Kaposváron a Vi­rág, a Táncsics, a Hajnóczy utcában, valamint az Arany utcai sportpálya mellett és a kaposfüredi állomáshoz ve­zető út mentén terveznek jár­daépítést. A több mint két és fél kilométer hosszú szakasz a mai árak mellett csaknem há­rommillió forintba kerül. Újraéledő szakmák Bognár és kovács szakmá­ban szeretne szakmai képzést indítani a szőcsénypusztai Er­dőgazdaság Szakmunkás- képző Iskola. Felméréseik alapján ugyanis a dunántúli erdőgazdaságok és a magán­kisipar igényt tart e két szakma oktatására. A két szakmát 20-20 fiatal tanulja majd. Új tanfolyamot indított a kaposvári Szüv. A központban kialakított számítógépes teremben a Novel-hálózat felhasználói alapfokú ismereteket szerezhetnek. A két hétig tartó kurzuso­kat igény szerint szervezik. Fotó: Kovács Tibor Zárókép Klastrom kerengőjén, máriaüveg ablak előtt áll Sövényházi Márta. Alkonyodik, tavaszi szél jár, vízszagot hoz az ágak barna rácsai közt. Sűrű bozót takarja a partot, s a mozdulat­lanul álló barátot, aki visszafojtott lélegzettel néz fel a keren- gőre, a szellőzködő apácára. Márta főkötője alól kiszabadult egy hóvirágcsokornyi hajfürt, esetlen kámzsája sem képes tökéletesen elfödni törékeny termetét. Legalábbis a barát képzeletében minden látható. De csak néhány percig, mert az apáca hamarosan elsuhan a kerengőről, hogy a mária­üveg ablak mögött folytassa munkáját az írópulpitusnál. Már belefogott egy iniciálé festésébe a finom hártyán, amikor a barát — feltehetően egy Kujtoroghy-ősnagybácsj — lassan, kelletlenül elindul hazafelé, a saját klastromába. Őt is várja a boltíves cella, az írópolc, a holló-toll, s az iniciálék festéséhez nélkülözhetetlen hajszál ecset, a kalamárisba festékes tégely. Ma azonban — tudja — meg kell, hogy tagadja magától a tes- tet-lelket felüdítő boritalt, s más módon is vezekelnie szüksé­ges, amiért ott, a bozótosban engede az pukulben volou ur- dung intetvinek, és — gondolatban — evék az tilvott ézes gyimelcstül. Isa. Szapudi András Kollégium talán, tornacsarnok nem FELÚJÍTJÁK AZ UTAKAT ÉS A HIDAKAT 33 millióval gazdálkodik Nagyberény önkormányzata A tabi Petőfi Sándor kollégi­umot az elmúlt évtizedekben többször átalakították. Már a társalgó is hálószoba, illetve három éve a Videoton mun­kásszállóján is helyeznek el diákokat. A középiskola régen kinőtte a kollégiumot, ám egy új megépítése évtizedek óta húzódik... A megyei közgyűlés leg­utóbbi ülésén a helyi önkor­mányzat kezdeményezésére bekerült az idei beruházások közé a tabi kollégium is. Farkas István tabi polgár- mester: — Mára már tűrhetet­len a kollégium helyzete. A zsúfoltság az elviselhetőség határán van. Az iskola vezetői már a 70-es évek elejétől kez­deményezték egy új kollégium megépítését, ám akkor ezt nem tartották fontosnak. Azóta rendszeresen szerepelt a középtávú tervekben, de a megye másutt épített kollégi­umot. A Rudnay Gyula Szak- középiskola 120 személyes kollégiuma 70 millió forint tel­jes költséggel most szerepel a megyei tervben. Ebben az év­ben 16 millió forint bekerülés­sel, 8 millió céltámogatás igénybevételével és 4-4 millió önkormányzati (települési és megyei) pénz felhasználásá­val került a költségvetésbe, ám a további forrás'ok egye­lőre nem biztosítottak. Az Or­szággyűlés várhatóan májusi ülésén dönt majd a benyújtott céltámogatások jóváhagyásá­ról, így reménykedünk, hogy néhány éven belül valóban lesz korszerű kollégiuma vá­rosunknak. Frányó László, az intézmény igazgatója: — Isko­lánk vezetése is első helyen szerepelteti az évtizedek óta húzódó kollégium megvalósí­tását. A jelenlegi szűkös anyagi helyzetben — bár, mint az a közelmúltban a Somogyi Hírlapban is megjelent, gon­dok vannak a tornacsarnok stabilitásával —, egy új meg­építése csak a második he­lyen jöhet szóba. A 120 sze­mélyes kollégium — a városi vezetők elképzelése alapján — a jelenlegi tanműhely udva­rán épülne meg, közel az okta­tási intézményhez és az étte­remhez. Ez utóbbit figyelembe véve jelentősen csökkenhet a beruházás összege. Abban bízom, hogy a tornaterem még néhány évet kibír, s a kol­légium átadását követően le­hetőség nyílik annak a meg­építésére is. Krutek Nagyberény képviselő-tes- tülete is elfogadta a település 1992. évi költségvetését. A falu ebben az évben — mint azt Pintér József jegyző elmondta —, csaknem 33 mil­lió forinttal gazdálkodhat. Ez a település kiadásait fedezi, de nagyobb beruházások meg­kezdéséhez saját bevételi for­rásra lesz szükség. Kiemelte, hogy a fejlesztés érdekében szükségessé vált a helyi adók kivetése. Kérte a lakosság ön­tevékeny támogatását a tele­pülés környezetének védel­mére. (Január 1-jétől az ön- kormányzat megszervezte a szemét- és háztartási hulladék intézményes elszállítását). A 35 és a 19 ezer forint (az egy gyermek után járó norma­tív támogatás.összege) nem elegendő az iskola és az óvoda működtetéséhez. Ezért a hiányzó összeget az önkor­mányzat saját költségvetésé­ből biztosítja. A kényszerhely­zet miatt „karcsúsítani” kellett az oktatási intézmények kia­dásait. Ez azzal jár, hogy a technikai személyzetet az ön- kormányzat a nyári szünidő alatt saját költségvetésének terhére alkalmazza. Bolevácz József polgármes­ter a költségvetés ismereté­ben kérte a lakosság aktív tá­mogatását, a környezet tiszta­ságának megóvására, mert azt szeretnék, ha a község el­érné az üdülőfalvak színvona­lát, ugyanis ennek a feltételei Nagyberényben is adottak. A település a mintegy 33 milliós költségvetéséből majd 2 milliót fordít a leromlott utak, átereszek, hidak felújítására, míg az intézmények (iskola, óvoda, napközi otthon) műkö­dése 21 millióba kerül. Az egészségügyi szolgálat csak­nem 2 milliót, az idősek nap­közi otthona pedig több mint 1 milliót kap. Tervezik az általános iskola fűtésének korszerűsítését is egy trafóállomás megvalósí­tásával. Szociális segélye­zésre 600, míg közművelő­désre és sportra összesen 250 ezer forint jut. K. J. Tejterméktanács alakult somogyi elnökkel Bejelentési kötelezettség az önkormányzatoknál Alakulnak az érdekegyeztető fórumok A szövetkezetekről szóló törvény alapján el kell különí­teni a részarány-földtulajdo­nosok földjeit, a kárpótlási tör­vényben meghatározott földa­lapot, valamint az állami tulaj­donú földeket. Az ellenőrzést szolgálja, hogy az érdekeltek helyi érde­kegyeztető fórumot alakítanak a földdel rendelkező szövet­kezeteknél, illetve a szövetke­zet működése által érintett te­lepülésenként. Az igénybejelentők vagy a szövetkezet legkésőbb feb­ruár 29-ig kezdeményezheti a fórum megalakítását a helyi önkormányzatnál, s ő 15 na­pon belül köteles megalakí­tani. Ahol a szövetkezet mű­ködése több önkormányzatot érint, ott közösen alakítják meg. A fórum munkájában az ön- kormányzat(ok) megbí- zottja(i), a kárpótlási igényt be­jelentők közül a képviselő-tes­tület által megválasztott 3-11 személy, a szövetkezet meg­bízottja és a részarány-földtu­lajdonosok képviselője vesz részt. Gondoskodni kell róla, hogy a nem helyben lakókat is képviseljék. A fórum megálla­pítja ügyrendjét, működési föl­tételeiről azonban a megala­kító önkormányzat gondosko­dik állami költségvetésből. (Folytatás az 1. oldalról) — Mennyire nyugodhatnak meg a felborzolt kedélyek a terméktanács megalakulása után? — A lassan már fél éve al­kalmazott vállalati stratégiánk töretlen. Kiváló minőséggel, a fejlett tejgazdaságú nyugati országok követelményeinek megfelelő termékkel jelent­kezni a hazai és a külpiaco­kon. Elsősorban a termelés kon­centrációját említem, mert en­nél gazdaságosabb nincs. El­engedhetetlen a megfelelő exportvonalak kiépítése, a bel­földi termékek megválasztása. Ha mindezt sikeresen teljesít­jük, akkor a termelő szintén nagy mértékben részesedhet a többletbevételekből. — Hol tart most a tejterme­lők munkájának anyagi elis­merése? — Jelenleg a legmagasabb felvásárlási árat fizetjük a kör­nyező vállalatokhoz képest. Ez a gyártmányfejlesztő mun­kának köszönhető. Ennek ré­vén olyan termékekkel tudtunk piacra menni, amelyek maga­sabb nyereséget tartalmaz­nak. Az viszont nem közis­mert, hogy ezek a termékek országosan a legjobb minő­ségi paramétereket tartalmaz­zák, táplálkozás-élettani hatá­suk messze felülmúlja a kommersz termékekét. Ilyen például az ultrapasztőrözött kakaó, az új csomagoló­anyagban megjelenő homo- génezett tej. A gyümölcsjoghurtok élve­zeti értéke és minősége ve­tekszik a nyugati minőséggel, ára viszont alacsonyabb. Ka­posváron kívánjuk létrehozni a túródesszertgyártó közpon­tunkat, melynek termékei után igencsak nagy az érdeklődés. — A fogyasztót egyelőre csak az árak érdeklik. A ter­méktanácsban a fogyasztói képviselet is jelen van. Milyen érdekégyeztetés várható? — A termelői árak csak annyival emelkedtek, amennyi a mostanra megszűnt állami ártámogatás volt. Költségeink viszont emelkednek. Európá­ban egy liter tej ára a benziné­vel vetekszik. Sajnos, elkerül­hetetlen, hagy tartósan 24-25 forint maradjon egy liter tej ára. A tejfogyasztás biológiai szükségességét ma már senki sem vitatja. Ha ihatjuk jó. De ha fürdünk benne, vagy netán befürdünk vele, a termékta­nácstól függetlenül mindenki­nek rossz. M. T. Csökken az influenzás esetek száma Még csak Mosdós és Siófok fogadja a látogatókat Budapesten a hét végén már látogathatók a kórházak. Somogybán azonban szom­battól csak Mosdóson, vasár­naptól Siófokon oldják fel a lá­togatási tilalmat. Dr. Harkai László, az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat Somogy me­gyei Intézetének járványügyi osztályvezetője elmondta: február 10-16 között mintegy 46,6 százalékkal csökkent a megyében az influenzás megbetegedések száma az előző héthez képest. így So­mogybán már „csak” 3925 inf­luenzás személyt regisztrál­tak. Legnagyobb mértékben, hatvan százalékkal az egykori kaposvári járás területén csökkent a betegek száma. Barcson 53, Marcaliban 24,2, Nagyatádon 61, Siófokon 30 százalékkal kevesebben je­lentkeztek az orvosoknál. Bár még kerülnek kórházba magas lázzal betegek, de sze­rencsére a korábbi hetekhez képest ritkábban. Figyelve a járvány tendenciáját, nagy va­lószínűséggel hétfő estétől fe­loldják a látogatási tilalmat a megye kórházaiban. L. S. MARCALI SZEMÉTGONDOK A képviselők a szebb városért voksoltak (Tudósítónktól) Többek között a város köztisztaságá­nak helyzetéről is szó volt Marcali képvi­selőtestületének ülésén. Ezen belül főleg a szemétszállítás, a gépkocsik parkolása és a parkok tisztántartása került terítékre. A testület megítélése szerint nem kellően gondozottak a város utcái, közterületei és a feladatot ellátó szervezetek között nincs összhang. Utasították az önkormányzat jegyzőjét, hogy a testület decemberi ülé­sére készítse el a város új köztisztasági rendeletét. Addig is fokozott ellenőrzést ígérnek az illegális szemétlerakóhelye­ken. A polgármester tájékoztatta a képvi­selőket a balatoni III. régió szeméttelep építésének ügyéről. Bejelentette, hogy a somogyi településeken kívül csatlakozási szándékát jelezték Vonyarcvashegy, Gyenesdiás és Hévíz polgármesterei. Megállapították a településrészi ön- kormányzatok feladat- és hatáskörét, va­lamint döntöttek a Marcali Városért cím odaítéléséről, melynek átadása a várossá nyilvánítás évfordulóján, március 25-én lesz. Döntött az önkormányzat arról, hogy a korábbi négy felnőtt körzet helyett a szabad orvosválasztás elősegítése érde­kében öt körzetet alakít ki, míg a csök­kenő gyermeklétszám miatt a gyermekor­vosi körzetek számát háromról kettőre csökkenti. A megyei közgyűléssel kötött szerződés alapján létrehozták a város egymástól független két múzeumát. A testület új képzési szakok indításáról is döntött a város középiskoláiban és 16 magánvállalkozót részesített kamatmen­tes kölcsönben. Mertz A. Márton

Next

/
Oldalképek
Tartalom