Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-20 / 43. szám

1992. február 20., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 A licitálást nem követi azonnali birtokbavétel Aranykorona­riadalom Önszerveződéssel alakuló fórumok A hét elején 76 termelőszövetkezet és 11 állami gazdaság kapott levelet a megyei kárrendezési hivataltól. Ebből meg­tudhatták, hogy a tulajdonukban vagy használatukban lévő termőföldekre mekkora aranykorona-értékben nyújtottak be kárpótlási igényt. Sokukban keltett riadalmat a hivatal által közölt számadat. A mezőgazdasági üzemek vezetői elbizonytalanodtak a tervezés időszakában. Dr. Ma- tusik Walter, a kárrendezési hivatal vezetője oszlatta el a kétkedéseket. — A mostani értesítés a be­jelentett igényekre vonatkozik. Lehetetlen ma megmondani, mennyit hagynak jóvá az elbí­rálás után. Azt sem tudható, mennyien mennek el licitálni, és az is felmérhetetlen, hogy ki mire fogja felhasználni a kárpótlási jegyet. A közölt adat egy „elméleti egység”. Legkorábban március vé­gére kaphatják meg az első kárpótlási jegyeket, nyár eleje előtt nem várható árverés. A licitáláson megnyert földterü­leteket viszont csak akkor le­het azonnal birtokba venni, ha az új tulajdonos kifizeti a terü­letre fordított termelési költsé­geket. Egyéb esetben a gaz­dálkodási év végén, legké­sőbb december 31-én vehető birtokba a termőföld. — A mezőgazdasági üze­mek vezetői papíron jelöljék ki a kárpótlási igények mennyi­sége szerinti területet, és gaz­dálkodjanak rajta megszokott rendjük szerint. Már jelentkezett olyan gaz­dasági vezető, akinél az adott községben 23 ezer aranyko­rona-területre 21 ezer arany­korona értékű kárpótlási igényt jelentettek be. Veszé­lyeztetve érzi az állatállomány takarmányellátását. Termé­szetesen csak azt tudtam ta­nácsolni, hogy ne az állatte­nyésztés felszámolását szor­galmazza, hanem a takar­mánytermesztést. A rövid határidő miatt egyre nagyobb a bizonytalanság az érdekegyeztető fórumok lét­rehozása körül. Egyre több önkormányzat kér adatokat, listákat a kárrendezési hivatal­tól. Mi a hivatalvezető véle­ménye erről? — A fórumot a településen földdel rendelkező szövetke­zetenként, illetve a szövetke­zet működése által érintett te­lepülésenként alakíthatják meg az „érdekeltek”. Egy tele­pülésen belül is létrejöhet több fórum, ha a településen több szövetkezetnek van földje. Ha viszont egy szövetkezetnek több településen van termőte­rülete, akkor két vagy több te­lepülési önkormányzat közö­sen hoz létre egy fórumot. A törvény nem tartalmaz szabá­lyokat a megalakításra, azt helyben kell megoldani. A megfelelő tájékoztatás után az érdekeltek kijelölhetik képvise­lőiket. Jogi eszközökkel ez nem oldalható meg. A közösség önszerveződése, az érintettek saját érdekű felismerése ad­hat csak megoldást. M. T. A téli hidegben csak belső munkákat végezhetnek az Építő­ipari Szakközépiskola ács tanulói. A másod és harmad éve­sek most egy favázas fagyizó és pecsenyesütő vázát készí­tik, amit az időjárástól függően hamarosan felállítanak a vá­rosban. Fotó: Kovács Tibor Kinyújtott kéz Vívódik a tél a tavasszal — ez jutott eszembe, amikor kedd délután kinéztem az ablakon. Sütött a nap, és ugyanakkor sűrű, apró hópelyheket kavart a hideg szél. Különös termé­szeti jelenség. Hátán iskolatáskával egy kisgyerek bandukolt hazafelé. Szemmel láthatóan ő is csodálkozott. Hol megállt, nézte a napot, hol elindult, és kicsit groteszk mozdulatokkal kapkodta a hópelyheket. Talán azt gondolta: mi is ez? Tél? Vagy ta­vasz? Hogy van.ez a kettő együtt? Pedig lám, előfordul. De vajon mi, a mindennapjainkban észrevesszük-e? Vagy zaklatott, ideges, gondoktól túlcsor­duló világunkban elrohanunk a jó mellett, és így nem is tu­dunk örülni a napfénynek? Nagy kár, ha így van! Mert kinyújtott kezek, örömet fa­kasztó emberi szépségek a legzivatarosabb időben is van­nak! Nemrég a gazdakörök országos konferenciáján a kiskun- majsai Kőházi Sándor nyújtotta ki a kezét, csillantott egy kis napfényt. Többek között elmondta, hogy náluk, Bács megyé­ben virágzó a kertkultúra, gazdatársainak azonban minden évben eladási gondjaik vannak. És hogy a nyolcforintos ubor­kából ne legyen negyvenforintos, mire a háziaszonyhoz kerül, felajánlotta, ha igény van rá, a gazdaköri kapcsolatok alapján, ideszállítják. Csak szólni kell! Csak az utat kell megtalálni egymáshoz! Nem tudom, de bízom benne, hogy voltak ott olyanok, akik ezt az ajánlatot nemcsak meghallgatták, hanem meg is je­gyezték maguknak. Olyannyira, ha elérkezik majd az idő, megfogják ezt a kinyújtott kezet. Sok-sok ember számára je­lenthet majd akkor a néhány teherautónyi olcsó zöldség vi­gasztaló napfényt... Ez jutott eszembe, amíg néztem a kavargó, szélsodorta hóvihart. És örültem, hogy a kisgyerek megállt: észrevette, közben süt a nap... Vörös Márta Elfogadták Kaposvár költségvetését Jutalmakra nem futja — kerékpárút helyett tartalékalap Kedden, a késő esti órákban befejező­dött Kaposvár megyei jogú város közgyű­lésének, az 1992 évi költségvetésről szóló vitája. Az ülés végén a városatyák elfogadták a költségvetést, amely erre az évre 3 milliárd 145 millió forint, amiből ha szűkösen is, de jut mindenre pénz. Az egyik kulcskérdés volt a költségve­tésen belül a tartalékalap nagysága. A mai bizonytalan gazdasági helyzetben, amit csak tetéz az állandóan változó sza­bályozórendszer és a folyamatosan meg­hozott törvények, biztonságos tartalék nélkül lehetetlen gazdálkodni. Márpedig Kaposvárnak kedd reggel még nemhogy biztonságos, de semmiféle tartaléka nem volt. Amint azt az előterjesztést készítők elmondták, a kívánatos az összbevétel 10 százaléka lenne, jelen esetben 300 millió forint. Kényszerhelyzetben azonban ennek fele is elfogadható. Nos, ehhez képest a hosszas vita után Kaposvárnak erre az esztendőben 75,9 millió forint a tartaléka! Ez úgy jött végül össze, hogy az eredetileg tervezett alapot az intéz­ményfelújításokra szánt pénzből húszmil­lióval, a lakásfelújításra és karbantartásra szánt összegből 7,2 millióval, az út és hídfelújításból elvett 3 és fél millióval, a vállalkozási alapból 10 millióval, a mun­kahelyteremtésre szánt öszegből 7, 5 mil­lióval, valamint a kerékpárúira tervezett 5,2 millió forinttal megnövelték. Mindezt a bizottságok a nehéz helyzetre való tekin­tettel kisebb módosításokkal elfogadták. Ezen túljutva már könnyebben ment a költségvetés tárgyalása és elfogadása, lévén a bizottságok és a képviselők is az előterjesztést jónak tartották. Van tehát a megyeszékhelynek már költségvetése 1992-re, amiből semmiféle „sallangra” — jutalmak, fizetésemelés a pedagógusoknak*— nem futja, de lega­lább van. V. O. „Magyarország az élen jár...” Francia cégek képviselői a Balaton Füszértnél LESZ MUNKÁJUK AZ ASSZONYOKNAK Tornacsarnok épül Karádon Karádon mintegy 100-an váltak eddig munkanélkülivé. Azonban most nem sok híja annak, hogy majdnem a dup­lájára ugorjon a számuk. Tud- nillik a Marcali Konfekcióipari Rt megszüntette az itteni tele­pét, s így a telepen dolgozó mintegy 80 asszonyt is mun­kanélküliség fenyegeti. A helyzetet a karádi önkor­mányzat úgy szeretné megol­dani, hogy a Kaposvári Ruha­gyárral közösen megvásárolja ezt a létesítményt, s tovább üzemelteti. Kovács József jegyzőtől megtudtuk: Tavaly év végén kezdték el az iskolai tornate­rem vizesblokkrendszerének, a központi fűtés kazánjának felújítását, szertárak, öltöző- helyiségek kialakítását. Cél- támogatást nem kaptak rá. Szükség lenne egy új torna- csarnokra; ennek építésébe hamarosan szeretnének bele­fogni — ha megkapják hozzá a szükséges 6-8 milliós tá­mogatást. Rövidesen betelik Karád szeméttelepe, s minél hamarabb szükség lenne egy szennyvíztisztító-telepre. Sze­retnének a szomszédos tele­pülésekkel közösen egy ka­zettás szennyvíztisztító-tele­pet építeni. Persze ez is cél- támogatástól függ. N. L. Francia kis- és nagykeres­kedelmi cégek képviselői tet­tek látogatást tegnap Kapos­váron a Balaton Fűszért Rt-nél. A vendégeket Dévényi Zoltán, az rt vezérigazgatója kalauzolta a raktáráruház épü­leteiben. Claude Cosson, a RunGis Marche International gazda­sági mérnöke itteni benyomá­sairól elmondta, hogy a Fű­szért szupermarkettjei hason­lóak, mint Franciaországban. A technológiában ugyan előbbre tartanak, például a vonalkódos rendszer haszná­latában, de mint megtudták, a Balaton Fűszért Rt 1992 vé­gére már szeretné bevezetni áruházaiban is e rendszert. Cosson úr 6 hónappal ez­előtt már járt a cégnél, s ta­pasztalata szerint azóta a termékek skálája lényegesen szélesedett. Látták a Fűszért üzleteit, a szupermarketteket, a diszkontáruházakat. Dicsérte az árukínálatot, így többek kö­zött az élemiszerek, konzer- vek, borok széles választékát, a műszaki cikkeket és háztar­tási gépeket. Kiemelte: ha egy áruféleség fogyóban van, azt a dolgozók azonnal pótolják, a polcokat folyamatosan feltöl­tik, s hogy az áruház dolgozói milyen barátságosan fogadták őket. Gérald Bloch, az Ancien Éléve de l'École Politechnique ügyvezetője és Jerome de Pigny tanácsadó elmondták, hogy a cégek képviselőinek feladata tanulmány készítése francia-magyar vegyesvállala­tok lehetséges létrehozásá­hoz, s megtalálni a mindkét fél számára legelőnyösebb együttműködési lehetősége­ket. A termékelosztás terén európai viszonylatban talán egy kis előnnyel rendelkezik Franciaország. Fontosabb magyar vállalatokat kerestek fel — közöttük a Balaton Fű­szért Rt-t is, mely már első pil­lanatban komoly benyomást tett rájuk. A tanulmányt egy banknak adják át, amelynek feladata a kapcsolatok biztosítása a francia és a magyar vállalatok között — ezért is van fontos je­lentősége e látogatásoknak. Cosson úr hozzátette: kü­lönböző keleti országokban jártak már, s mikor megtudta, hogy Magyarországra is jön­nek, nem várták azt, amit vé­gül is itt találtak. A kelet-euró­pai államok közül Magyaror­szág az élen jár — állapították meg... T. K. Könnyű álqm -nehéz „szülés yy (Folytatás az 1. oldalról) — A szülőföld szeretetén keresztül juthatunk csak el Eu­rópába — jegyezte meg, s azt is hangsúlyozta: a pártcsatá­rozások közepette csak a kul­túra hozhatja közelebb egy­máshoz az embereket. Felvet­ték a kapcsolatot Svájccal, Kanadával, Belgiummal. Negyven magyar arisztokrata családot is meghívtak az eseményre. A programról el­mondta: nem törekedtek gi­gantomániára. Az irodalmi, a tudományos, a művészeti élet és a sport bűvkörében ma­radva, rétegigényeket is kielé­gítve kívánják megrendezni a tavaszi fesztivált. — Többünknek fáj, hogy elmarad a Candide — je­gyezte meg —, de a többi színházi előadás is illusztrál­hatja, milyen munka folyik Thália kaposvári templomá­ban. No és a színházon kívül sok erős pontja van még a fesztiválnak. Török Tamás fesztiváligaz­gató elmondta: a kultúra ösz- szefogásra szólította a köz- művelődési szakembereket, akik a hagyományteremtés szándékával készülnek a programok sikeres lebonyolí­tására. Megjegyezte azt is, hogy a néhány négyzetméte­res fesztiváliroda, az egyetlen telefon határolja be munkáju­kat. Néhányan arról szóltak: egy-egy rendezvényre rászer­veztek, összehangoltabb munka igényesebb válogatást jelentett volna. Dr. Klujber László, Kaposvár művelődési igazgatója találóan meg is je­gyezte: olyan ez a beszélge­tés, mintha egy rosszul sike­rült fesztivál után gyűltünk volna össze, holott még az ígéretes két hét előttünk van. Ezt nyomatékosította Wolf Csaba is, amikor beszámolt a „Bezzeg-napok” eseményei­ről. Hogy volt-e ok az aggoda­lomra, az majd március végén kiderül. Egy azonban bizo­nyos: Kaposvár készül a mú­zsák találkozójára. Háromezer vendéget várnak, akiknek szállásuk, étkeztetésük — úgy tűnik — megoldott. Pénzügyi gondok sem lehetnek, hiszen a város három, a megye — a tervezett hárommillió helyett a Candide elmaradása miatt — egymillió forintot dobott a ka­lapba. Szponzoroktól másfél millió gyűlt össze. A Zákányi Zsolt elnökletével működő ku­ratórium számláján 331 ezer forint van, és naponta érkez­nek adományok. A programfüzet elkészült — igaz, lesznek módosítások —, így már m'ost eldönthetjük, mely előadásokra veszünk je­gyet március elején. Lőrincz Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom