Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-19 / 42. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — HATÁRON INNEN ES TÚL 1992. február 19., szerda Tűzszünet Horvátországban (L) Zágráb: homokzsákos remények Svájci turizmus: leszálló Horvátország a térképen leginkább szárnyra kelt madárhoz hasonlít: fejét az Isztria rajzolja ki, teste a tengerpart, szárnya pedig a magyar határmente. Ezzel a stilizált madárral egy zágrábi kirakatban találkoztam először. Mellette egy szív alakú, piros matrica. A matricán a horvát címerpjazs és egy dátum: 1992. január 15. A Horvátország önálló államiságát elismerő nyilatkozatok dátuma. Azóta 45 állam ismerte el, s létesített vele diplomáciai kapcsolatot. A feszültség, amely polgár- háborúhoz vezetett, nem a szükségszerűség következménye. Tudjman elnök példaként Zágrábot hozta fel, ahol a lakosság 5 százaléka szerb, és nincs nemzetiségi villongás. A villongáshoz az is kell, hogy legyen egy szélsőséges vezető erő, amely azt szítja. Ennek a gondolatnak a folytatását hallottam Jurica Pavelics miniszterelnök-helyettestől, aki a nemzetiségi feszültség eredőjeként két világfelfogás különbözőségét is megjelölte. A katolikus Horvátországban a római vallás természeténél fogva az egyén boldogulása, felemelése áll az érdeklődés középpontjában. A szerb ortodox viszont az egyént a közösség alá helyezi, s a közösség boldogulásától teszi függővé az egyént. E logika szerint az ortodox szerb akkor lesz nagy, ha Szerbia az. Zágráb főtere a volt Köztársaság tér visszakapta régi nevét. így hívják: Jellasics tér. Közepén újra ott a bán hatalmas lovasszobra is, amelyet először 1866-ban állítottak fel, és 1947-ben bontottak le. A tér mögött fönt, a Grics épületei között nagy az elővigyázatosság: géppisztolyos milícisták őrzik a Szent Márk- templommal szemben a parlament épületét és a korJellasics szobra Zágrábban, a róla elnevezett téren. A bán — mondják a horvátok — Szerbia felé mutat a kardjával mányhivatalokat. Horvátország függetlenné válása után, február 13-án ült össze itt először a parlament. Tagjai azok a képviselők, akiket 1990 májusában választottak meg. Az első napirendi pontok egyike a független Horvátország köz- igazgatási rendszerének kialakítása volt. Ma ugyanis csak a helyi önkormányzatok működnek és a parlament teszi a dolgát. Hiányzik a kettő között a területi önkormányzat. Ezt a megyerendszer felállításával kívánják pótolni. Tizennyolc megye fogja össze majd az 56 ezer négyzetkilométeren élő 4 millió 700 ezer embert. Új alkotmány készül Csakhogy a megyei köz- igazgatási rendszer kialakításához a költségvetésben egy fillér sincs. Valószínű, hogy csak az új választások után kezd el működni a középszintű közigazgatás Horvátországban. Az új választásokra egyébként folyik a készülődés. A törvényhozás jelenlegi három szintjét kettőre kívánják csökkenteni. Az első szintet most a pártok, a másodikat a munkatanácsok, a harmadikat pedig a helyi önkormányzatok által megválasztott képviselők alkotják. Az új javaslat szerint a pártok és a megyék demokratikusan megválasztott képviselői ülnek majd a parlamentben. Nekik egyébként az is a feladatuk lesz, hogy megalkossák Horvátország új alkotmányát. Az államszervezés nagy munkája mellett megkezdődött a felkészülés a háború nyomainak eltüntetésére is. Fanco Grigories miniszterelnök mondta: a kormány a békére készül, s arra, hogy megoldja belső gondjait. — Sokan tartanak ma attól, hogy a tengerparti szállodákat az otthonukból elűzött menekültek foglalják el — mondta. — Mi azt akarjuk, hogy ezek a Feszültségforrások Horvátországban tűzszünet van, s várják a békét. Zágrábban — és szerte az országban — az útmenti tankcsapdák és az utcai homokzsákok emlékeztetnek a háborúra. Valamennyi fontosabb intézmény pinceablakait homokzsákkal fedték be, s nincs falu, középület, amelynek bejárata előtt ne rakták volna le tüzelőállásként félkörívbe a homokkal töltött műanyag zsákokat. A háborúnak — szerencsére — monstanára ennyi jele van csak. Az utcán — főleg Zágrábban — több a rendőr és a horvát gárda egyenruháját viselő katona. Franjo Tudjman horvát elnök mondta: 150-200 ezer gárdistát szereltek fel védekezésül az agresszor ellen. Az agresszor a szövetségi hadsereg, amelynek fenntartásához a költségek 32 százalékával járult hozzá Horvátország, és amelyet — mondja az elnök — az ország határainak védelmére s nem belső villongásokra képeztek ki. A szövetségi hadseregben ma is 5600 horvát nemzetiségű katona van, mert nem engedik kilépni őket. A horvát parlament épülete szállodák minél hamarabb az idegenforgalmat szolgálják. A menekültek pedig visszatérhessenek lakásaikba. A miniszterelnök a Horvátországban élő menekültekről beszélt. A külföldre menekültekről kérdésemre ezt mondta: — Magyarországon nagy munkát végeztek befogadásuk, ellátásuk érdekében. Ezért szeretnénk külön is köszönetét mondani. Biztosítani kell, hogy ezek az emberek is visszatérhessenek hazájukba és házukba. Visszatérésük előfeltétele, hogy az úgynevezett baranyai háromszögből minden más erőt visszavonjanak és az ENSZ-katonák elfoglalják helyüket. A lerombolt otthonokat helyre kell állítani... A menekültügy sok emberi problémát, drámát is takar. Tudjuk, hogy éppen a megélt problémák miatt vannak, akik nem is akarnak visszatérni. Háborús „leltár” A „leltár”, amelyet Zágrábban a háborúról készítettek a puszta számokat tekintve is megdöbbentő. Az agresszió egy instabil gazdaságot ért. Olyat, amelyben tíz év óta folyamatosan csökkent a bruttó nemzeti termék. 1990-ben például pontosan tíz százalékkal. A háború 1991-ben 19 milliárd dollár kárt okozott. A pusztítás nagyságát jól mutatja egy másik adat: a háború előtti legjobb évben 15 milliárd dollár volt a nemzeti össze- termék. A háborús kárba csak az elpusztult javakat számolják: a piacvesztést, az elmaradt idegenforgalmi bevételt nem. A múlt évben egyébként szinte teljesen megszűnt az Adrián az idegenforgalom: a korábbi évek forgalmának csupán 7 százaléka volt a tavalyi, s ez egyedül 2 milliárd dollár bevételkiesést jelentett. A szakemberek szerint ebben az évben sem lesz jelentős az idegenforgalom, mert „a turista nem szereti a bizonytalan helyzetet”. A polgárháborúban elpusztult vagy súlyosan megrongálódott több mint 200 ezer lakás, használhatatlanná vált a termelőeszközök egyhar- mada, járhatatlanná 35 nagy híd. A megművelt 2 milliárd hektár mezőgazdasági terület 30 százalékról nem tudták a háborús cselekmények miatt betakarítani a termést. Horvátországban most tűzszünet van. Ahogy az ember közeleg az egyik a „tűzfészek” — Krajina — felé egyre több táblán látja lábon a kukoricát, fölszántatlanul, vetetlenül a földet. A háború az idén is érezteti majd hatását. (Folytatjuk) Kercza Imre ágban Vajon meddig lehet az Öböl-háborúra és ezáltal a tengerentúli vendégek távol- maradására fogni az idegen- forgalmi ágazat visszaesését? Különösen olyan körülmények között, amikor nem minden országra áll ez az összefüggés. Svájcban a tavalyi rossz eredményt mindenesetre ezzel magyarázzák — pedig a statisztikát valamelyest kozmetikázták a 700. évforduló sikeres rendezvényei. Tény azonban: a kantonok országa immár tíz esztendeje kénytelen barátkozni a gondolattal, hogy fogy a turisták, a vendégéjszakák száma és ezzel az idegenforgalomból származó bevétel is, s egyre kisebb szelet jut Svájcnak a nemzetközi idegenforgalomból. A statisztikák szerint tavaly 40 százalékkal kevesebb amerikai, 25 százalékkal kevesebb ausztrál és 10 százalékkal kevesebb japán érkezett Svájcba a vártnál és a korábbinál. Csak német vendégből akadt több: számuk hat százalékkal nőtt az előző évihez képest. Az okok között bizonyára a magas árak is szerepelnek. Svájc végeredményben a legtöbbet a téli sportok kedvelőinek tudja nyújtani, ám e tekintetben Ausztria egyre nagyobb rivális: aipesi sípályák, megfelelő szállás, ellátás ott lényegesen olcsóbban kínálja magát. A svájciak beismerik gyengéiket: a magas árak ellenére a turistaközpontokban nem sok újdonság várja a vendéget. Szászi Júlia Férdül a pisai torony Az utóbbi egy évben meggyorsult a pisai ferde torony dőlése, és ez sürgősen szükségessé teszi a torony megtámasztását — közölték a műemlék állapotát folyamatosan ellenőrző bizottság szakértői. A bejelentés szerint tavaly további 1,20 milliméterrel nőtt a torony elhajlása a függőlegestől, s ez 20 százalékos gyorsulást jelent az évszázadok óta tapasztalt folyamathoz képest. A lehető leggyorsabban meg kell akadályozni a torony további ferdülését, mégpedig úgy, hogy az alapokba nagymennyiségű ólmot építenek be — mintegy ellensúlyként, az elhajlással ellentétes oldalon. Nyitott határ — fokozódó kémtevékenység Dr. Gyaraki Károly vezérőrnagy a Katonai Biztonsági Hivatal munkájáról, feladatairól A titkosszolgálatok vezetői ritkán lépnek a nyilvánosság elé. Dr. Gyaraki Károly mérnök vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Katonai Biztonsági Hivatalának vezetője azonban nem zárkózott el attól, hogy fölleb- bentse a fátylat az irányítása alatt működő szolgálat „titkairól”. Elmondta: a Biztonsági Hivatal feladata egyebek között a terrorcselekmények, a közösség elleni izgatás földerítése, elhárítása, ha ilyen cselekményt a honvédséggel szolgálati vagy munkaviszonyban álló személy követ el. Gondoskodik a különösen fontos katonai objektumok, vezetési pontok, lőszerraktárak védelméről és a különösen fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek — tud- tukkal történő — védelméről is. — Az ezredeknél, dandároknál és egyéb katonai alakulatoknál biztonsági tisztjeink teljesítenek szolgálatot — mondja a vezérőrnagy. — Jelentéseiket a magasabb egységeknél levő biztonságiak gyűjtik össze, s továbbítják a központba, ahol azokat a kémelhárítási, az alkotmányvédelmi osztály, illetve a személyvédelmi csoport dolgozza föl. Információink különböző forrásokból származnak. Információ az is, ami egy baráttól, ismerőstől, az is, ami valamelyik egység parancsnokától vagy akár a lakóterületről, tisztességes, szavahihető állampolgároktól származik. Ezeket az értesüléseket azután szakembereink elemzik és értékelik. A hivatal vezetőjeként a miniszternek hetente, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának pedig igény szerint teszünk jelentést. A közelmúlban két esetben is, a jugoszláviai helyzettel kapcsolatban, valamint a költség- vetés vitája előtt jelentettem a bizottságnak. — Mi látjuk el a honvédelmi miniszter személyének biztosítását is. Amikor különböző alakulatokhoz látogat, tárgyalásokra megy, előkészítjük az objektumokat mind tárgyi, mind személyi szempontból. A helyiségeket tűzszerészek ellenőrzik, szakemberek vizsgálják meg, hogy nincse- nek-e például lehallgatók... Tavaly öt minisztert, a NATO Európai Szövetséges Haderők főparancsnokát, az USA védelmi miniszterhelyettesét, a két minisztériumi államtitkárt, két vezérkari főnököt fogadott dr. Für Lajos — valamennyiük biztosítását a kormányőrséggel közösen láttuk el. Amikor a programok katonai objektumokban zajlanak, nekünk jut több feladat, amikor „civil” eseményeken és helyszíneken, akkor a kormányőrség látja el a feladatok zömét. — Szeretnénk, ha nem fognánk kémeket, mert ez azt jelentené, hogy a lehető legjobban végeztük dolgunkat, mint bűnmegelőző szevezet. Ugyanakkor természetes, hogy határaink megnyitását minden titkosszolgálat és hírszerző szervezet kihasználhatja. Erősödött, intenzívebb lett ez a tevékenység, s nagy a valószínűsége, hogy katonai területen is hasonló jelenségeket tapasztalunk majd. Hajdú Zsolt