Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-18 / 41. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP— ADÓTANÁCSADÓ (Folytatás a 7. oldalról) ka után húszszázalékos szja-t kell fizetni. ingatlan, b ingó, vagyontárgy, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem. Mit kell erről tudni? Az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából, valamint az ingó dolog nem üzletszerű értékesítéséből származó bevételnek a megszerzés idején képviselt forgalmi értékkel, a szerzéssel és az átruházással, valamint az értéknövelő beruházással kapcsolatban felmerült kiadásokkal csökkentett része a jövedelem. Forgalmi értéknek — az ingyenes szerzések (ajándék, örökség) kivételével, ahol is az illeték- hivatal által megállapított forgalmi érték számít — a szerződés szerinti teljes vételárat kell tekinteni. A lakásbérleti jog forgalmi értéke a lakás-használatbavételi díj tízszerese, állami visszavásárlás esetén pedig a kapott ellenérték. Külföldről behozott ingó dolog forgalmi értékeként a vámkiszabás alapjául szolgáló forgalmi érték szolgál. Az olyan ingó dolognál, amely nem esik vámkezelés alá, a számla szerinti forintra átszámított értéket kell figyelembe venni. Ha az ingó dolognak és az 1992. január 1-jéig megszerzett ingatlannak, vagyoni értékű jognak a szerzés idején képviselt forgalmi értéke nem állapítható meg, akkor az átruházáskori forgalmi érték 25 százaléka a jövedelem. Ingatlanértékesítésnek tekintendő az ingatlan gazdasági társaságba történő olyan bevitele (apport) is, amely tulajdonváltozást eredményez. Ez esetben a szerződés szerinti vételárnak a társaság által e címen jóváírt összeget, vagy a bevitt ingatlanra tekintettel megszerzett vagyoni részesedést kell figyelembe venni. Az ingatlanok cseréjénél az adókötelezettséget úgy kell tekinteni, mintha a magánszemélyek külön-külön adásvételi szerződést kötöttek volna. Az 1992. január 1 -je után szerzett ingatlan elidegenítésénél a szerzéskori forgalmi értéket csökkenteni kell a szerzéssel kapcsolatban igénybe vett vissza nem térítendő munkáltatói, illetőleg a helyi önkormány- záti támogatás, valamint az ezzel összefüggésben elengedett hiteltartozás összegével. Növelni kell viszont a szerzéskori forgalmi értéket a jelzáloggal biztosított hitel megfizetett kamatával. Az 1982. január 1-jéig szerzett ingatlan 1992. január 1. utáni értékesítése esetén keletkezett jövedelem adómentes. Az ismertetett módon megállapított jövedelemnek csak az 50 százalékát kell a magánszemély többi jövedelméhez hozzáadni, a jövedelem másik fele mentesül az adófizetési kötelezettség alól. Az ingatlanátruházásból származó bevétel lakáscélú felhasználása nem eredményez adómentességet, hanem az mindaddig nem bevétel, míg a jogosult tulajdonát képezi az állandó lakás célját szolgáló lakás, haszonélvezeti joga, a használati jog vagy a bérleti joga fennáll. A jogosult alatt a magánszemélyt, a házastársat és az egyeneságbeli hozzátartozót kell érteni. Az ilyen ingatlan (jog) átruházása adófizetési kötelezettséget keletkeztet. A lakáscélú beruházásra nemcsak az ingatlanátruházásból származó — az előzőekben már ismertetett módon megállapítandó — jövedelmet, hanem a teljes bevételt kell ráfordítani ahhoz, hogy az ne minősüljön bevételnek. A törvény betűje szerint az adóköteles bevételnek az a része nem minősül bevételnek, amelyet a magánszemély saját maga, házastársa vagy egyeneságbeli hozzátartozója részére a szerzéskori forgalmi értéket, a szerzéssel és az átruházással kapcsolatban felmerült költségeket, valamint az értéknövelő beruházásra fordított kiadásokat meghaladóan használ fel lakáscélú beru(Folytatás a 9. oldalon) Hirdetésfelvétel a SOMOGYI HÍRLAP-ba Kaposvár, Kontrássy u. 2/a Telefon: 82/11-644 Telefax: 82/12-315 Piroschka Utazási Iroda, Zamárdi, Jókai u. ,1. Barcs, könyvesbolt Marcali, könyvesbolt Tab, Otthon Áruház Siófok, Fiókszerkesztőség, Szabadság tér 9. Telefon: 84/11-668 MAHIR megyei igazgatóságai Somogy megye takarékszövetkezetei (s aHB Könyvvizsgáló Kft. MEGKEZDTE KÖNYVVIZSGÁLÓI TEVÉKENYSÉGÉT — mérleghitelesítés — vagyon- és apportértékelés — adóellenőrzést megelőző mérleg-felülvizsgálat — egyszeres és kettős könyvvitel vezetése — kezdő vállalkozások beindítása Cím: 8700 Marcali, Rózsa u. 45. Telefon: 85/13-813,13-261 Várjuk a vállalkozók jelentkezését! (615203) Kft.-k bt.-k, vállalkozók! Vállaljuk Ön helyett garanciával — könyvelését, pénzügyeit, adminisztrációját — bér- és tb. elszámolását — mérleg- és adóbevallását — igény szerint adótanácsadást Firkász Kft., Kaposvár, Dorottya-ház, Széchenyi tér 8. II. em. 16. Telefon: 82/15-055/2161-es mellék (615205) ■ .......................... ' '' SOMOGYI HÍRLAP— ADÓTANÁCSADÓ 9 (Folytatás a 8. oldalról) házásra. Ha 1992. január 1 -jét követően megszerzett ingatlan átruházására kerül sor, az úgynevezett nem bevételnek minősülő ösz- szeg megállapításánál már ismertetett növelő és csökkentő tételeket is figyelembe kell venni. Végül is: mi b az adó alapja? Az adó alapja a magán- személy adóévben megszerzett — főszabályként — összes jövedelmének együttese. Az új törvény szerint a külföldről és belföldről származó jövedelmet össze kell vonni. Nem része az összjövedelemnek az úgynevezett forrásadós jövedelem. Milyen téte- a lekkel lehet csökkenteni az összjövedelmet? Összjövedelmet csökkentő tételként a belföldön bejegyzett alapítványra és a közérdekű kötelezettségvállalásra fordított összeg akkor számolható el, ha az adóhatóság (a törvényben szabályozott feltételek alapján) előzetesen hozzájárult a levonáshoz szükséges igazolás kiadásához. A gyermekek utáni kedvezmény havi 1000 forintról 1300 forintra növekedett. Azután a gyermek után vehető igénybe a kedvezmény, aki után az eltartója családi pótlékban részesül. A súlyosan fogyatékos magánszemély változatlanul havi kétezer forinttal csökkentheti jövedelmét. A munkavállalói érdek- képviseleti szervezet részére befizetett vagy levont tagdíj összege, valamint a magánszemélytől levont (befizetett) munkavállalói járulék összege is adóalapcsökkentő tétel.) A megfizetett helyi adó összegével akkor csökkenthető az adó alapja, ha azt a magánszemély az adóévben fizette be. Az egyéb címen igénybe vehető kedvezményekről a mezőgazdasági kistermelés és a szellemi tevékenység adózási szabályainál már szó volt. Az illetéke- a sek gyakran hangsúlyozzák a különféle nyilatkozatokban a kormány befektetést ösztönző szándékait. Milyen kedvezmények párosulnak ehhez? A magánszemély bizonyos befektetések után a befektetés évében csökkentheti összjövedelmét maximum annak 30 százalékáig. Preferált befektetés a belföldön bejegyzett részvénytársaság új kibocsátású részvények első tulajdonjoga, és a befektetési alapokról szóló törvény szerinti nyilvános kibocsátású zárt végű befektetési jegy vásárlása. Új kibocsátású a részvény, ha azt 1992. január 1. után alapított részvénytársaság nyilvános kibocsátásában értékesíti, vagy a részvénytársaság korábbi alapítású, de a nyilvános kibocsátás alaptőke-emeléssel jár. Ha a magánszemély a szerzés évét követő három évet meghaladóan a befektetést a tulajdonában tartja, ez a kedvezmény véglegessé válik. Ha három éven belül elidegeníti a magánszemély az említett értékpapírt, akkor az elidegenítés évének adóalapjához kell a korábban adóalap-csökkentő tételként elszámolt összeget hozzáadni. Elidegenítésnek számít az az eset is, amikor a magánszemély az adóhatóság felhívására nem tudja igazolni, hogy a részvény vagy a beruházási jegy a birtokában van, vagy a részvénytársaság jogutód nélkül megszűnik. Az idei adó- a törvényben is megmaradtak bizonyos adó- kedvezmények. Melyek ezek? A nyugdíjra vonatkozó adókedvezményi szabályok érdemben nem változtak. (Ez évtől azt a magán- személyt is nyugdíjasnak kell tekinteni, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, de nyugdíjban nem részesül. Ez azt jelenti, hogy a 108 ezer forintos kedvezmény alkalmazható.) A gyermekgondozási segély, a szakmunkástanuló, továbbá a közép- és felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának ösztöndíja, pénzbeli szociális támogatása, jövedelemkiegészítő pótléka és jutalma adóköteles. Az erre eső adót azonban nem kell megfizetnie. A lakáscélú megtakarításra fordított, elkülönített számlán elhelyezett megtakarítás összegének húsz százalékával a fizetendő adó (maximum 12 ezer forinttal) mérsékelhető. A mezőgazdasági tevékenységet folytató magánszemély az adóévben esedékes és megfizetett földadójával csökkentheti a mezőgazdasági tevékenység jövedelmére eső személyi jövedelemadóját. A havi 250 forintos alkalmazotti adókedvezmény megszűnt. Kínos kötele- a zettség, de nem lehet megkerülni: adóelőleget is kell fizetni. Kik, mikor tegyenek ennek eleget? A jövedelmekből év közben adóelőleget kell fizetni, illetve vonni. Az adómentes jövedelemből értelemszerűen nem vonható le adóelőleg. Az adóelőleg-levonási és -befizetési szabályok egy pont kivételével nem változtak érdemben. Érdemi változás viszont, hogy a kifizető köteles adóelőleget levonni az egyéni vállalkozó részére teljesített kifizetésből. Ennek alapja az áfa nélküli számlaérték, mértéke 3 százalék. Ugyanez az előírás akkor, ha a kifizető a mezőgazdasági kistermelőnek e tevéffenysége után fizet ellenértéket, csupán az adóelőleg mértéke más (állat- és állati termék értékesítése esetén 0,5 százalék, növény értékesítése esetén 2,5 százalék). Ha az egyéni vállalkozótól vagy a mezőgazdasági kistermelőtől levonandó szja-előleg nem éri el a 100 forintot, akkor azt nem kell levonni. A kifizetőnek a levont (visszatartott) adóelőleget a saját adóival együtt a levonást követő hónap 20. napjáig kell átutalni az Adóelszámolási Irodához, és adatszolgáltatásra is kötelezett. Mit, hogyan a és mikor kell bevallani? Mire hívná fel a figyelmet, amit talán már az idén tudni érdemes? A magánszemély az önadózás elvéből fakadóan maga köteles az összjövedelmét és adóját megállapítani, bevallani és befizetni. (Folytatása 10. oldalon)
