Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-03 / 28. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. február 3., hétfő Az Agrobank népszerű Csurgón Megújultak Csurgó pénzintézetei. A Budapest Hitelbank, a Hungária Biztosító és az Agrobank új helyen, a Takarék- szövetkezet és az Állami Biztosító pedig megújult irodájában várja az ügyfeleket. Az OTP-t keresik fel ugyan a legtöbben, ám az új bankházak egyre népszerűbbek a lakosság körében. Az Agrobank egy éve nyitotta meg kapuit Csurgón. Áldatlan körülmények közt — egy lakóépületből átformált irodában — kezdték, július húszadika óta azonban a helyi takarékszövetkezet „kinőtt” irodájából irányítják a pénz- forgalmat. Az irodát úgy rendezték be — mutatta be a pénzintézetet Gaál László kirendeltségvezető —, hogy a betérő ügyfelek kényelmesen leülhessenek, kellemes környezetben várhassák ügyeik intézését. A bank szakemberei vallják: az első benyomásoktól függ minden. — Az első esztendőben ígéretesen nőtt a forgalmunk — mondta a kirendeltségvezető. — Mintegy nyolcvan számla- vezető bízta ránk vagyonát, és öten több mint tízmillió forintos napi számlaegyenlegnél tartunk. Sokan minsztifikálják a bankok légkörét, félve lépnek be hozzánk. Nem titkoljuk, hogy mind több csurgói és környékbeli polgárt szeretnénk becsábítani, ha másra nem, hát egy kis beszélgetésre. A helyiségben kiállításoknak is helyt adunk, hiszen sok embert érdekel a képzőművészet. A pénzintézet neve hiába Agrobank, ügyfeleik közül mégis a mezőgazdasági befektető a legkevesebb. Vállalkozók és magánszemélyek körében azonban egyaránt népszerűek a bank szolgáltatásai. Talán azért, mert — mint mondják — ügyfél és ügyfél között nem tesznek különbséget. B. Zs. (Fotó: Lang Róbert) A JOGTALANUL ELÍTÉLTEK ÉRDEKÉBEN Második kárpótlási törvény Az Országgyűlés folytatja ma „Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról” szóló törvényjavaslat vitáját. A jogszabály az 1939-1989 közötti jogtalan elítélések alapján bekövetkezett sérelmekért kíván kárpótlást nyújtani. (Az 1939-es dátum indoka: a faji megkülönböztetés alapján hozott rendelkezések ettől az időponttól kezdve adtak alapot szabadságkorlátozó intézkedések foganatosítására.) Az élettől való megfosztás esetén akkor illeti meg a hozzátartozót kárpótlás, ha a halálos ítéletet végrehajtották, illetve a büntető eljárás során vagy a szabadságvesztés végrehajtása alatt olymódon vesztette életét a sértett, hogy az eljáró hatóság szándékossága megállapítható. Az élet elvesztéséért egyösszegű kárpótlásra az elhalt özvegye, özvegy hiányában gyermeke, ha egyikük sem él, de az elhalt szülője életben van, akkor az jogosult. A kárpótlás tervezett összege erre az esetre egymillió forint. A törvényjavaslat szerint a következők a szabadság elvonásának azok a nemei, amelyek után az elszenvedőt kárpótlás illeti meg: — a semmisségi törvényekben meghatározott, korábban kiszabott ítéletek miatti szabadságvesztés, — az előzetes letartóztatásban és kényszergyógykezelésben töltött idő, — mindaz a szabadságelvonás, amely a szabadság- vesztés büntetéshez jellegében és súlyosságában hasonló. (Például a szovjet hadifogságban 1946. április 1-jét követően eltöltött idő — ez a törvényjavaslat szerint kényszermunkának tekintendő.) A legrövidebb idejű szabadság- elvonás, ami után kárpótlás jár, egy hónap. A szabadságelvonás után kárpótlásra jogosultat ha a törvény hatálybalépésének idején Magyarországon él —, választása szerint — kárpótlási jegy vagy életjáradék illeti meg. Kárpótlási jeggyel történő kárpótlás esetén a szabadságelvonásban töltött hónapok száma és a törvény által meghatározandó úgynevezett alapösszeg — várhatóan 5 ezer forint — adja a kárpótlás összegét. Az életjáradék havi összegét egy, a szabadságelvonás idejét és a jogosult várható élettartamát figyelembe vevő szorzószám és az alapösszeg szorzata adja. Az életjáradék annál magasabb, minél idősebb a sérelmet szenvedett személy. Az e törvényjavaslat körébe nem vonható sérelmek (pl. politikai célú gyilkosság) utáni kárpótlás kérdését a rövidesen az Országgyűlés elé kerülő, a nemzeti gondozottakról szóló törvényjavaslat fogja rendezni. Ferenczy Europress Sertéstenyésztő Egyesület alakult Megalakult a Dunántúli Sertéstenyésztők Egyesülete. Az alakuló közgyűlésen huszonhat jogi személyiségű gazdálkodó írta alá a belépési nyilatkozatot. Működési területe jelenleg Dunántúl hat megyéjére terjed ki, de már további három megye sertéstenyésztői jelezték csatlakozási szándékukat. Az egyesület alapvető célja a nemesítővei és bejelentővel nem rendelkező tisztavérű sertés alapfajták céltudatos, az európai normákhoz igazodó nemesítése. Emellett az egyesület ellátja a sertésállományok törzskönyvezését, a tenyész- és haszonállatok forgalmazását, képviseli az érdekeket, szakmai továbbképzéseket szervez, és szaktanácsokat ad. Az alakuló közgyűlésen részvevők megválasztották a társadalmi elnökséget, az elnököt, valamint Gresa Zoltán személyében az ügyvezető igazgatót. A dunántúli egyesület székhelye: Kaposvár, Somssich u. 1. Csurka az alelnökökről Szépen beszélő középiskolások ISMÉT GYŐRÖTT LESZ AZ ORSZÁGOS DÖNTŐ Az ország középiskoláiban megkezdődtek az előkészületek az idei szép magyar beszéd országos döntőjére, a Kazinczy Ferencről elnevezett nyelvi vetélkedőre. Az idén huszonhetedszer kerül sor erra a sikeres nyelvművelő versenyre. Ma már jóval ezer fölött van azoknak a száma, akik szép beszédük után különböző díjakban részesültek, s elnyerték a Kazinczy érmet. Legtöbbjük Péchy Blanka érdemes művésztől, a díj alapítójától vehették még át, aki életében aktív résztvevője és díszelnöke volt az országos döntők, mindkét zsűrijének. Minden országos döntőn szép sikerrel szerepeltek a Balaton menti megyék versenyzői. Sok Kazinczy érmes került ki a kaposvári, a siófoki iskolákból. Minden országos döntő színhelye eddig Győr volt és most is Rába partján kerül rá sor. Az előkészületekről mondta a házigazda Hérics Lajosné, a Kazinczy Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola igazgatónője. — Az iskolai, a megyei, a budapesti kerületi elődöntőkön tömegesen vesznek részt a gimnazista, szakközépiskolai és szakmunkásképzős tanulók. Ezek a versenyek február elején befejeződnek. A legjobbak kerülnek az országos, a Győrött május 1-3. között megrendezésre kerülő döntőbe. Minden megyéből két gimnázazista és szakközépiskolás, s ugyancsak két szakmunképzős. Ugyanennyi országos döntős lesz a fővárosi kerületekből, valamint az öt kiemelt vidéki nagyvárosból Győrből, Pécsről, Szegedről, Debrecenből és Miskolcról. Két zsűri előtt vizsgáznak a résztvevők szabadon választott és kötelező prózai szövegből. Fogadunk résztvevőket Csallóközből, Erdélyből, a Vajdaságból és Kárpátaljáról is, összesen több mint 30-at. Az országos döntőnek közel 150 résztvevője lesz. A legjobbak változatlanul megkapják a Kazinczy érmet. Az ország legsikeresebb nyelvművelői versenye ez, mintegy 40 ezer középiskolást és szakmunkásképzőst megmozgatva a szép kiejtés, a szép magyar beszéd érdekében. Cs. I. Az egész konfliktus mögött az a súlyos zavar áll, amit a Magyar Rádió és a Magyar Televízió mai vezetése, elnökei és törvénytelenül helyükre tett intendánsai okoznak a közszolgálati médiumokban — mondta Csurka István, az MDF alelnöke, annak kapcsán, hogy Antall József miniszterelnök visszavonta a rádió és a televízió alelnökjelölt- jeire tett személyi javaslatait. A súlyos zavarokkal járó működés ellen ma már széles körű társadalmi elégedetlenség nyilvánul meg. Amikor a kormányfő az alelnökök személyére vonatkozó javaslatait megtette, akkor ez az elégedetlenség még korántsem volt ekkora méretű — húzta alá Csurka István. A politikus valószínűnek tartotta, hogy az alelnökjelöltek éppen ezt a súlyos helyzetet saját bőrükön tapasztalva jelentették be lemondásukat a jelöltségről a miniszterelnöknek. Rámutatott arra is, hogy a közszolgálati médiumok vezetőinek nem a pártokkal kell egyezségre jutniok és közös alapra helyezkedniük, hanem a magyar társadalommal, azzal a közzel, amelynek a szolgálatára vannak jelölve. E tekintetben elsősorban Gombár Csaba, de Hankiss Elemér és csapata is megbukott. MIT MUTAT AZ EUROBAROMETER? (1.) Az „átlagmagyar” a gazdaságról és családjáról Az Európai Közösség 1973-ban döntést hozott arról, hogy az európai együttműködés jegyében, Eurobarométer elnevezéssel olyan közvéleménykutatást indít el, amelynek keretében évente két ízben, valamennyi tagország lakosságát megkérdezi arról, mit gondol saját országa kormányzatáról, mi a véleménye nemzete életkörülményeiről és gazdasági kilátásairól, és nem utolsósorban arról, miként vélekedik az európai politikai-gazdasági együttműködés fejlődési perspektíváiról. A Modus Gazdasági és Társadalmi Marketing Tanácsadó Kft kutatói — Lengyel Emőke és Tóth Antal — a magyar lakosságot reprezentáló 1000 fő megkérdezése alapján összegezték a hazai közvéleményt tükröző válaszokat. Tapasztalataik szerint a politika hazai fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy baráti beszélgetéseinek alapvető témáját a megkérdezettek 31 százaléka szerint gyakran, 47 százaléka szerint pedig alkalmanként politikai jellegű témák képezik. Csupán minden ötödik választó állította azt, hogy barátaival sohasem beszélget politikai kérdésekről. A megkérdezetteknek majdnem fele (47 százaléka) szerint hazánkban a dolgok rossz irányban haladnak. Az optimisták ezzel szemben csak 33 százalékos arányt képviseltek, igaz viszont, hogy minden ötödik megkérdezett (20 százalék) nem tudott határozott választ adni e kérdésre. Az adatok tanulsága szerint a lakosságnak még 1 százalékát sem éri el azok aránya, akik szerint a gazdasági helyzet sokkal jobb lett az egy évvel korábbihoz képest, s csak hozzávetőleg minden ötödik megkérdezett gondolta úgy a megkérdezés időpontjában, hogy a gazdaság állapota kissé jobb lett, mint 12 hónappal ezelőtt volt. Ezzel szemben a válaszadók 16 százaléka szerint a gazdasági szituáció a korábbiakhoz hasonló, míg a 35 százalék, illetve 26 százalék szerint a gazdaság állapota a tavalyinál kissé, illetőleg sokkal rosz- szabb. Bíztató, hogy a lakosság a jövőt illetően érzékelhetően derűlátóbb, mint a múlt és a jelen vonatkozásában. Bár csupán a válaszolók mintegy 3 százaléka „szavaz” arra, hogy sokkal jobb lesz egy év múlva a helyzet, ám majdnem egy- harmaduk (30 százalék) a kismértékű javulásra, illetve több mint egynegyedük (26 százalék) már a mostanihoz hasonló állapotra „adta a vok- sát”. Ehhez képest csak minden ötödik, illetve minden tizedik megkérdezett gondolja azt, hogy kissé rosszabbodik, illetve jelentősen rosszabbodik a gazdasági szituáció a mostanihoz képest. Lakosságunk háztartásának jelenlegi anyagi helyzetét az egy évvel korábbihoz képest általában rosszabbnak ítéli meg, mint az egész országét, így a megkérdezetteknek csupán kevesebb, mint 1 százaléka állítja azt, hogy háztartásának anyagi helyzete sokkal jobb a korábbinál, s a „kissé jobb” válaszlehetőséghez is csak a lakosság mintegy 8 százaléka csatlakozott. Ezzel szemben a megkérdezettek 24 százaléka a korábbihoz hasonlónak tartja anyagi helyzetét, míg 36 százalékuk szerint kissé rosszabb, 30 százalékuk szerint pedig sokkal rosszabb lett a szituáció ebben a vonatkozásban. A válaszadók a jövőt illetően lényegesen optimistábbak, mint a múlt relációjában. A kutatásba bevontak 2 százaléka szerint egy év múlva sokkal jobb lesz, 18 százaléka szerint kissé jobb lesz, 31 százaléka szerint a mostanihoz hasonló lesz, míg 22 százaléka szerint kissé rosszabb lesz, továbbá 17 százaléka szerint sokkal rosszabb lesz a háztartás anyagi helyzete. Összegezve elmondható, hogy az „átlagmagyar” baráti körben igen gyakran és szívesen politizál, ugyanakkor messze nincs arról meggyőződve, hogy környezetét meg tudja győzni álláspontja igazáról. Saját háztartásának „állapota”, továbbá a gazdaság és általában a dolgok jelenlegi állása vonatkozásában a többség nem mondható túl derűlátónak. Nem túl optimisták a nyugdíjasok, az alacsony képzettségűek és jövedelműek, továbbá a segéd- és betanított munkások sem. Ezzel szemben a diplomások, a közalkalmazottak és főként az egyéni vállalkozók mind az egy évvel korábbi, mind a jelenlegi, mind a jövőbeli kilátásaikat illetően derűlátóbbak az átlagnál, és ugyanez mondható el a fiatalokról és a férfiakról is. (Folytatjuk) Ferenczy Europress
