Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-03 / 28. szám

1992. február 3., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 MINDEN A PÉNZTŐL FÜGG Üj forgalmi rend lesz Tabon (Folytatás az 1. oldalról) Az általános iskolába na­ponta beutazó tanulók száma 220, a szakközépiskolába, a szakmunkásképzőbe, illetve a gimnáziumba naponta ingázó diákok száma több mint 200. A Volán Tabról naponta 63 buszt indít és 58-at érkeztet. (E számok a vonzáskörzetbe telepített autóbuszok számát, illetve járatsűrűségét is tartal­mazzák). A buszközlekedés a somogyi kisvárosban to­vábbra is a kis- és a közepes távolságú utazási igényeket elégíti ki, illetve a vasút nélküli települések forgalmát bonyo­lítja le. A Siófok-Tab-Kaposvár út­szakaszon (rendszeres mun­kahelyi és iskolai bejárás), a vasút jelentősége elmarad a közúti tömegközlekedés mö­gött. Az egyműszakos munka­rendnél és egyéb jellegű uta­zásoknál megfelelő a szolgál­tatás. A közúti közlekedés gyakoribb és az igényekhez jobban igazodik. A vasúti köz­lekedésben pedig az áruszállí­tás jelentős, e térség vonzás- körzetét szolgálja ki mintegy 90 százalékban. A jelenlegi közlekedési rendszer — álla­pították meg a városatyák — megfelel Tab kisváros és a térség foglalkoztatás-politiká­jában betöltendő szerepének. A város településszerkeze­tével, úthálózatával kapcso­latban alapvető változtatásra nincs szükség. Az alapok kia­lakultak, most már a továbbfej­lesztés a feladat. A som-kapo- lyi összekötőút átszeli a tele­pülést, s a legnagyobb for­galmat bonyolítja le, ezért párhuzamosan új nyomvonal kialakítását tervezik. Ez a te­lepülés iparterületi részénél ágazna ki. A jelenlegiből és a zalai út után csatlakozna visz- sza. A város idegenforgalmá­nak növelése érdekében pe­dig szükséges a Tab-Lulla kö­zötti bekötőút a meghosszab­bítása Balatonendréd irá­nyába. Az önkormányzat anyagi lehetőségeitől függően folya­matosan korszerűsítik a belső úthálózatot. így szükséges, hogy a Kossuth Lajos utcától északra biztosítsák a párhu­zamos közlekedést a lakóuta- kon. A gimnázium mögötti csa- ládiházas-övezet kiépítésével az Óvoda utca forgalma lé­nyegesen növekedett. Ezért az óvoda és a Dózsa György utcák közötti összekötő út megépítése indokolt. Az út­építés és a sérsekszöllősi vízfolyás fölött átvezető híd engedélyezési és kiviteli tervei már rendelkezésre állnak, megvalósítása 1994 végére várható. A kereskedelmi, ven­déglátó- és szolgáltatóegysé­gek mellett a gépjárművek parkolása megoldott. Kiépí­tettségüket azonban korsze­rűsíteni és növelni kell. Mindez azzal jár, hogy a Fő utcai parkolást korlátozni kell. A közlekedés biztonsága érdekében a város közleke­dési rendjét is át kell szer­vezni. Szükséges korlátozá­sok bevezetése, valamint a forgalmi rend kialakítása. Az útkereszteződéseket és a fő­útvonalhoz való csatlakozá­sokat is felül kell vizsgálni Ta­bon. K. J. A magánimportőrök találékonyak Volt bőven kávé és konyak Árutenger a kaposi vásárban Hó eleji „nagyvásárt” ren­deztek tegnap a kaposvári Cseri parkban. Már a bujkáló reggeli napsütésben is sokan indultak a vásártér felé. A dermesztő hidegben többen egyenest a forraltbor-árusok sátraihoz igyekeztek, hogy pár deci melegséget boríthassa­nak magukba. A vámrendel­kezések ellenére — vagy ta­lán annak köszönhetően — még népszerűbb lett a har­minc schillinges osztrák kávé, de jugoszláv konyakból is le­galább tíz félét kínáltak az élelmes „importőrök”. A több­szörösére növelt vámok az árakat alig befolyásolták. A bolhapiacon is nagy volt a sürgés-forgás. Értékesnek mondott antik műkincsektől a Riga kismotor főtengelycsap­ágyig sok minden kapható Fotó: Lang Róbert volt. A kínálat mellett a keres­let is kiszámíthatatlan. A lefu­tott autóabroncstól a ciril betűs „franciaparfűmig” mindent megvettek... A „profi” vásározók to­vábbra is a kötött pulóvert tart­ják a legversenyképesebb árunak — a kínálatból ez tűnt ki —, ám aki kitartóan furako- dott előre az emberáradatban, az divatos — és viszonylag ol­csó — holmikra is rábukkan­hatott az árutengerben. A „MARADÉKBÓL” 530 EZER FORINT A KISKÖZÖSSÉGEKNEK Nem elég, de jól jön A megyei közgyűlés tudományos és kulturális bizottsága, a megyei művelő­dési központ közreműködésével tavaly pályázatot írt ki amatőr művészeti csopor­tok, kulturális egyesületek és népfőisko­lák tartalmi tevékenységeinek támogatá­sára. Minderre 530 ezer forint — novem­berben felszabadult összeg — állt ren­delkezésre. A beérkezett 44 pályázatból a bizottság 29-et talált díjazásra méltónak, az eredeti kiírástól eltérően — a nagy igény miatt — nem ötven, hanem csak negyvenezer fo­rint felső határral. Mint Károly Irmától, a megyei művelődési központ megbízott igazgatójától megtudtuk, a tapasztalat szerint az elbírált összegek sehol sem elegendőek, hiszen a legtöbb egyesület, csoport és hasonló szerveződés minden anyagi támogatás híján vagy elenyésző összegből , kényszerül tevékenységét megoldani. Ám a pénzek így is nagyon jól jönnek. Több népfőiskola — így az andocsi és az ádándi — kapott 10, illetve 20 ezer fo­rintot, de a pogányszentpéteri közműve­lődési egyesület is hasonló tevékeny­ségre fordítja majd az elnyert 14 ezer fo­rintját. A barcsi művelődési ház három csoportja és egy rendezvénye összesen 80 ezer forinttal lett gazdagabb. Két nyugdíjasklub tagjai, a kaposváriak és a csurgóiak is örülhetnek. Megemlítjük még a BM Kaposvár Táncegyüttest, a Kapos Art Képző- és Iparművészeti Egyesületet, a somogyszili kultúrkört, valamint a mesz- tegnyői honismereti és természetvédő egyesületet, érzékeltetendő a díjazottak tevékenységének széles skáláját. Remél­jük, ha gondjaikat meg nem is oldja, de legalább enyhíti a támogatás. És megérik a jobb időket. B. T. TERVEK A JÖVŐRŐL Csisztafürdő gyógyvíz is lehetne Munkahelyteremtő beruházások Somogybán Az ülés félbeszakadt, az élet megy tovább... Az egyik legrégibb fürdő a megyében. Ötvenháromban fedezték fel úgy, hogy olajat kerestek arrafelé, és forró vi­zet találtak. Jelenleg a buzsáki önkormányzathoz tartozik ez a terület a három medencével és a hozzá tartozó öltözőkkel. Knézlcs Istvánnal, Buzsák polgármesterével Csiszta- puszta-fürdő jövőjéről beszél­gettünk. — További fejlesztésre csak alig, inkább csak a szinten tar­tásra elegendő a pénzünk. Tavaly mintegy kétmillió forint jutott a fürdőre, ami bizony nem sok, amikor egy búvár- szivattyú többszázezer fo­rintba kerül. Ebből a pénzből tényleg csak a legszüksége­sebb cserékre, javításokra fu­totta. Fejlődött viszont a vendég­látás, szélesedett a kínálat. Az elmúlt évben 6 új vendéglátó- egység — zöldséges, bőripari termék árus stb. — nyílt meg a fürdő körül. Több mint 200 faház épült fel, tulajdonosai a területet bérlik, csak a felépítmény a sajátjuk. A kommunális szol­gáltatásokat mi biztosítjuk. Vízzel, villannyal elláttuk Csisztafürdőt. Szeretnénk az idén végre gyógyvízzé nyilváníttatni az it­teni vizet, ugyanis hivatalosan még mindig nem az, annak el­lenére, hogy kiváló eredmé­nyeket értünk el gyomorbe­tegségek, nőgyógyászati pa­naszok, reumatikus rendelle­nességek gyógyításában. E célból az elmúlt 3 év eredmé­nyeiről jelentés készül a Nép­jóléti Minisztérium számára. Vendégeink 80 százaléka kül­földi: német, holland, francia. Biztos vagyok benne, hogy még vonzóbb lenne a szá­mukra is Csisztapuszta, ha si­kerülne gyógyfürdővé nyilvá­níttatni. Ezentúl minden idényre szeretnénk belgyó­gyászt, reumatológust ide­hozni, biztosítandó az orvosi felügyeletet, rendszeres kúrá­kat szervezni stb. Alig 20 kilométerre vagyunk a Balatontól. Az M7-es folyta­tásával Csisztapuszta is könnyen megközelíthetővé vá­lik, s talán lehetőség nyílik arra is, hogy belső-Somogy is bekapcsolódjon a balatoni forgalomba. Szeretnénk be­kapcsolódni az ún. falusi tu­rizmusba is. Jelenleg kb. 20 ház van a faluban, amely al­kalmas lenne a kiadásra. Az utazási irodákkal csoportokat hozatnánk ide, programokkal készülnénk, ez is egy lehető­ség. Persze mindez pénz kér­dése elsősorban. Egyrészt pá­lyázat útján próbálunk pénz­hez jutni, másrészt tőkéstár­sakat keresünk, a fürdő közös fenntartására, közös üzemel­tetésére. Részvénytársaság létrehozására is gondoltunk. A cél tehát idén is változat­lan: az idegenforgalom, a népművészet és magának a fürdőnek a fejlesztése. Amire legfőképpen szükség lenne: a nyugatiak számára is megfe­lelő színvonalú kulturált kör­nyezet kialakítása. N. L. A munkaügyi tanács pénte­ken tartotta ülését, amelyen Somogy munkahelyteremtő beruházásainak támogatásá­ról is szavaztak volna a tagok. Mivel az országos Munkaerő­piaci Bizottság frissen hozott döntése értelmében a tanács­nak a kérdésben csak véle­ményezési joga maradt, az eszmecsere idő előtt végétért. A munkaügyi tanács mindad­dig szünetelteti működését — szól a sebtében hozott hatá­rozat —, amíg követelésükre megnyugtató válasz nem ér­kezik. Hatáskörüket a munka­ügyi központra ruházzák át. — Az élet megy tovább — mondta az ülés után Rózsa­völgyi István, a munkaügyi központ igazgatója. — A köz­pont megteszi a megfelelő lé­péseket: elbíráljuk a pályáza­tokat és időben értesítjük az érdekelteket. Reményeink szerint ennek nyomán három­száznegyven munkanélküli­nek lehet újra állása. Tizenhat pályázat fekszik a munkaügyesek asztalán, többségük öt-tíz főt szeretne foglalkoztatni. A nagyobb be­ruházás ritka mint a fehér holló, igaz, most a pályázó is Nem panaszkodhatnak a mikeiek. Nemrégiben fejezték be az általános iskola, az óvoda és az öregek napközi kevesebb mint tavaly. Nágo- cson egy cipőüzemet szeret­nének útjára indítani — ez százhatvan embernek kínálna munkát, Csurgón pedig egy gépjavító műhelybővítésnek köszönhetően több mint har­mincán juthatnának álláshoz. — Az Országos Munkaerő­piaci Bizottság állásfoglalása értelmében az új feltételrend­szernek megfelelő pályázatot írunk ki, amely már a miniszté­rium elképzeléseit is figye­lembe veszi — folytatta az igazgató. — Közhasznú munka támogatására össze­sen hatvankilenc önkormány­zat nyújtott be pályázatot. Az év második felében ezeket is elbíráljuk majd. Somogy az idén több mint 170 millió forintos decentrali­zált foglalkoztatási alappal rendelkezhet. Elképzeléseink szerint 27 milliót a képzésre, 70 milliót a közhasznú munka támogatására, szintén 70 mil­lióval támogatjuk a munka­helyteremtő beruházásokat, 14 milliót költünk a csökkentett idejű foglalkoztatásra, kétmil­lió forintot pedig a korenged­ményes nyugdíjazásra fordí­tunk majd. B. Zs. otthonának felújítását. Ezen­kívül fél millió forintba ke­rült a polgármesteri hivatal kialakítása. Mikei építkezések

Next

/
Oldalképek
Tartalom