Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-13 / 37. szám

1992. február 13., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — OKTATÁS 7 A kaposvári polgármester levelét megírta... Katolikus lesz a Petőfi? „Mi nem másét akarjuk elvenni, hanem a magunkét megtartani!” — mondják a pedagógusok A kaposvári Petőfi általános iskola elkeseredett és háborogva tiltakozó pedagógusai keresték meg szerkesztőségünket. A városban ugyanis az a „szóbeszéd” járja, hogy iskolájukból katolikus általános iskola lesz. Sza­bados Péter kaposvári polgármestertől minden család, ahol alsótagozatos diák, illetve nagycsoportos óvodás van kérdőívet kapott egy kísérőlevéllel. A kísérőlevél így szól: „A Katolikus Egyház azzal a kéréssel fordult az Önkormányzathoz, hogy a város egyik általános iskolájában katolikus szel­lemű oktatást szeretne megvalósítani állami tanterv alapján. A kérést 3160 kaposvári választópolgár aláírásával támogatja. A képviselőtestület a közeljövőben tárgyal a katolikus általános iskola lé­tesítéséről. A megalapozott döntés meghozatala érdekében szeretnénk megismerni a szülők véleményét. Ezért tisztelettel kérjük, hogy a mellé­kelt kérdőívet — név nélkül — a vá­laszborítékban postafordultával szí­veskedjenek eljuttatni címünkre.” A kérdések íve A kérdőív öt kérdést tartalmaz hat alkérdéssel. Az első arról szól, egye- tért-e a szülő katolikus általános iskola létesítésével Kaposváron, a második pedig, hogy oda járatná-e a gyerekét. Illetve — megfordítva a kérdést: — já­ratná-e a gyereket olyan iskolába ahol katolikus szellemű a nevelés. Végül tényként jegyzik meg a kér­dőív összeállítói, hogy „A katolikus ál­talános iskola létesítése esetén a je­lenleg oda járó tanulóknak nemleges döntéssel sem kell elhagyniuk iskolá­jukat, s nem lesz számukra kötelező a hitoktatásban való részvétel.” Szinte a kérdőív elkészítésével egy- időben jelent meg pedagógusküldött­ség a Petőfi általános iskolából a szerkesztőségünkben, s bejelentették: tudják, hogy a létesítendő katolikus ál­talános iskolának ezt az intézményt je­lölték, vagy szemelték ki az oda járó diákok szüleinek és a pedagógusok­nak a megkérdezése nélkül. Ezért til­takozó levelet juttattak el a polgármes­terhez. A pedagógus szakszervezet is egyetért a Petőfi iskola pedagógusai­val, s attól tart, hogy a tanárok hama­rosan az utcára kerülhetnek ebből az iskolából. A Petőfi iskola pedagógusaiban sok kérdés kavarog. íme néhány közülük: Erre a célra miért nem volt egyházi in­gatlant használnak föl? Miért kénysze­rítenek rájuk rossz mutatókat? Mitől „sorvad” ez az intézmény, amikor kényszerből — a sok diák miatt — az iskolán kívüli termekben is oktatnak? Miért egy meglevő iskolát akarnak szétrobbantani? Miért nincs kinevezett igazgatójuk, s egyáltalán ki a kiszemelt személy az igazgatói posztra? Levél­tári adatokkal bizonyítják, hogy a 105 éves Petőfi iskola soha nem volt egy­házi tulajdon. Ha ezek a hírek (vagy rémhírek) terjednek, a szülők elbizony­talanodnak és nem viszik a Petőfibe gyermekeiket. Akkor valóban rosszak lesznek a „mutatók”! A szülői munka- közösség szerint — Információim szerint a város többi általános iskolájának pedagógusai szolidaritást vállalnak a „petőfis” taná­rokkal — mondta Jakodáné Jendrek Zsuzsanna, az iskola szülői munkakö­zösségének az elnöke. — Mivel a kér­dőív anonim, azt sem tartjuk kizártnak, hogy több érkezik majd a polgármes­teri hivatalba vissza, mint ahányat ki­küldtek. Ha állampolgári igény az, hogy legyen katolikus általános iskola, akkor legyen. Ám ezt az igényt ponto­san kell felmérni. Tudni kell név szerint is, hogy melyik szülő akar gyermeké­nek vallásos nevelést. Ha ez eldől, ak­kor én két lehetőséget látok: egyházi ingatlanban szervezik meg új tantestü­lettel az oktatást, vagy már működő, önként vállalkozó iskolában. És még egy „apró” kérdés: ha mégis a Petőfi iskolát szervezik át, akkor mi lesz a kaposfüredi gyerekekkel. Őket jelenleg ugyanis busz hozza az iskola elé. Eze­ket a gyerekeket „szétszórják?” Detrich Istvánná, a pedagógus szakszervezet városi elnöke: — Nem értek egyet sem a kérdőív kiosztásának módjával, sem a névte­lenséggel. Meg sem számozták a kiküldött pa­pírokat, tehát egyszerűen sokszorosít­hatók. A katolikus általános iskola lé­tesítéséhez megfelelő helyet kell ta­lálni, nem pedig egy működő iskolát felszámolni. A városban keringő szó­beszéd révén jóval több információhoz juthatnak az érdekeltek, mint a pol­gármester hivatalos leveléből. A szó­beszédet azonban ellenőrizni kellene. — Miért nem pontos az információ? Miért nem nevezik meg az iskolát? Mi­ért névtelenek a kérdőívek? — először ezekre kértünk választ Szabados Pé­ter polgármestertől. A névtelenség oka — Azért nincs megnevezve iskola, mert nincs kijelölt iskola. A kérdőívet előzetes közvéleménykutatásnak szántuk: azt szeretnénk megtudni, hogy az alsós korosztály szüleinek mi a véleménye a katolikus szellemű is­kola létesítéséről. A névtelenségnek pedig az oka az, hogy igaz válaszokat többnyire név nélkül adnak az embe­rek. — Gondolja, hogy az a szülő, aki ebbe az iskolába szeretné íratni gyer­mekét, nem adná a nevét egy kérdőív­hez? — Először is az nincs megtiltva, hogy ráírják, de mi név nélkül a véle­ményekre vagyunk kiváncsiak. — Polgármester úr, az előbb emlí­tette, hogy még nincs kijelölt iskola. Miért tudja akkor mindenki úgy, hogy a Petőfit kiválasztották már? — A Petőfi iskola körzete az elnépte­lenedés felé hajlik. Valóban szóbake- rült. — Miért lenne a Petőfi iskola körzete elnéptelenedő? — Ebben a lakókörzetben egy bizo­nyos korosztály születési arányát vet­ték figyelembe a szakemberek. Az ön- kormányzat előtt felmerült, hogy telje­sen meg kellene szüntetni egy általá­nos iskolát. Ám ezt a lehetőséget elve­tettük. — Indokolt a Petőfi iskola pedagó­gusainak kérdése: ha létrejön a katoli­kus általános iskola, mi lesz az ott dol­gozó pedagógusokkal, illetve ott tanuló diákokkal? — Sem a tantestületből, sem a diá­kok közül senkit nem küldünk el. Nem akarunk megbolygatni kollektívákat, iskolai tanulócsoportokat. Folyamatos átépüléssel szeretnénk ezt megoldani, hogy minél kisebb sérüléseket okoz­zon. Természetesen, ha eldől, akkor az adott iskola tantestületének és az érdekképviseleti szervnek is kérjük a véleményét. Az azonban már most biz­tos, hogy nemleges választ adnak, hi­szen saját érdekeiket védik. — Miért nem lehet a katolikus álta­lános iskolát egy volt egyházi ingatlan­ban létrehozni? — Mert az egyházi ingatlanban most a zeneiskola működik, s az egyház ezt az épületet, amely kimondottan zene­oktatási célokra van átalakítva nem kérné vissza. Szeretnénk továbbra is zeneiskolát működtetni itt. — Az egyház nem kérné vissza ezt az intézményt, ha kárpótlásul... — ...nem kárpótlásul. Ez erős bele- magyarázás! Csak példaként említet­tem. — A Petőfi iskola igazgatója megbí­zott. Amikor a tantestület kérte a pá­lyázat kiírását az állásra, az önkor­mányzat egy olyan határozatra hivat­kozott, amely szorgalmi időben nem teszi ezt lehetővé. Ugyanakkor Kapos­vár másik két általános iskolájában év közben igazgatót választottak. Akkor tudták már, hogy ez katolikus iskola lesz? Ez a slágerkérdés... — Ez a slágerkérdés többször felve­tődött mostanában. Lehet, hogy ebben az utóbbi néhány héten ez az esetle­ges egyházi elképzelés is közreját­szott, de nem ez az oka, hogy nem volt igazgatóválasztás. — Visszatérve a kérdőívekre: mi van akkor, ha több érkezik be, mint ahá­nyat kiosztottak? — Én most borítékolom: elenyésző részét kapjuk vissza. Jó lenne, ha eb­ben a társadalomban végre a biza­lomra épülnének a dolgok, és nem gondolnának mindjárt a szélhámosság lehetőségére. Miért vagyunk tele gya­nakvással? — Polgármester úr! Miért is... Az ön levelében, amelyet a szülőknek cím­zett, olvasható, hogy az egyház kéré­sét 3160 kaposvári választópolgár tá­mogatja. Kikők? — Az aláírók hitelességét megvizs­gáltattuk, tehát olyan létező szemé­lyek, akik döntő többségének általános iskolás korú gyermekei vannak. Tamási Rita Szenna kis számítástechnikusai Egy mesébe illő igaz történet, amiből szabad tanulni Szennában csoda történt. Mesébe illő: az iskola, amely­ben öt község gyermekeit okítják az általános ismeretekre, számítógépparkkal bővült. A történet főszerepében a jósá­got nem a tündér testesítette meg: az önkormányzatok és intézmények példás és a megyében alighanem egyedülálló összefogásának eredményeképpen pötyöghetnek a lurkók a gépek billentyűzetein. Aminek — kell-e mondanom? — ők örülnek legjobban. (Foto: Lang Robert) S, hogy mindez meseszerű, azt nem magam találtam ki, ifj. Wallinger Endre, az iskola megbízott igazgató-helyettese használta ezt a jelzőt. A gépek Szennába kerülésének törté­netéből hamar kiviláglott, min­dennapjaink képlékeny erköl­csi rendjében merőben szo­katlan egyakarásnak köszön­hető, hogy alapos számítás- technikai tudással bocsáthat­ják útjukra a továbbtanuló nyolcadikosokat. — A számítógépek egy 145 ezsr forintos beruházással ér­keztek hozzánk — tudom mőy ifj, Wallinger Endrétől —, amely összeget négy község, Szenna, Zselickisfalud, Páccá és Szilvásszentmárton ön­kormányzata !r:?átott ren- deíí<ezeSjJnkre’ . valamint a síenríai téesz, es 2 Szenna­pack. De konkrét ígéretet tett a szerdahelyi polgármester is a támogatásra. Mindez egy nyomtatót és négy Hyundai PC XT IBM kompatibilis gépet tartalmaz, amelyen a nagyob­bak programoznak, Dibase adatbázis kezelő nyelven. A kicsik, ötödikesek és hatodi- kasok öt darab, a fonyódi gim­náziumtól kapott HT. School Computeren tanulják a Basi- cet. — Nagy segítséget adott a Megoldás Rendszerház is. ahonnan kaptunk egy winces- tert, és egy továbbit ígértek — veszi át a szót Kiss István, az iskolai számítógép-szakkör vezetője. — A Megoldás Rendszerház váíialta el a ga­rancia lejárta utáni ingyenes ja”ítást ®s karbantartást, de tőlük kaptunk Kamáu7!í?ntes köicsöní is. Pillanatnyilag 12 gyermek jár a szakkörbe, he­tente egy alkalommal fél há­romtól négyig. De mint a szakkörvezető mondja: kettő­kor mar ott allnak a nebulók a terem ajtaja előtt és gyakran csak fél ötkor, az iskola zárá­sakor áramtalanítják a gépe­ket. Kiss „tanár urat” néha még saját otthonában is meg­keresik, hogy a nagyobb telje­sítményű „csodán” pötyögtet- hessenek. Főként természe­tesen a jó logikai készséggel rendelkező hetedikesek és nyolcadikosok járnak a szak­körbe. Az igazgató-helyettes vallja: örül annak, hogy a tanu­lók megdolgoznak azért, hogy tanulhassák a programozást. Amikor belépünk a számí­tógépterembe, a lurkók hihe­tetlen és korukat hazudtoló fegyelemmel dolgoznak a gé­peken. Persze, akik nemrég még szívesebben játszottak, mint tanulták a programozást, és mára már inkább progra­moznak, mintsem játszanak, azok bizony egy kicsit már föl­nőttek. Ahhoz, hogy egy elmaradott térség kis iskolájának számí­tógépein tanulhassanak. így van ezzel két hetedikes, Kör­mendi Éva és Kis István is; mindketten játszi könnyed­séggel „veszik” a szakkörve- zető szakszavait, amelyek a laikusoknak nem sokat mon­danak. Ők azonban ügyesen tájékozódnak a billyentyűk vi­lágában. Balassa Tamás A nagyatádi Babay iskola igazgatói pofonja visszacseng A meg­alázás vissz­hangja Megdöbbenve és felhá­borodva olvastam „Ütött-e az igazgató a nagyatádi Babay általános iskolában” című írásukat. Megdöbbe­nésemet az okozta, hogy az elvadult és embertelenül eldurvult világunkban gyermekeink már az isko­lában sem lehetnek bizton­ságban. Felháborodásom oka pedig az, hogy a meg­támadott gyermek testi és lelki sérüléseit az iskola igazgatója, testnevelő ta­nára szándékosan okozta. A szülő azzal a reménnyel küldi gyermekét iskolába, hogy ott képzett pedagógu­sok segítik testi és lelki fej­lődését. Ebből kiindulva az lett volna természetes megoldás, hogy túlsúlyos gyermeknek tornatanára meg sem engedi kettesével ugrani a lépcsőfokokat. In­kább fizikai adottságainak megfelelő gyakorlatot dol­goz ki számára, amit képes teljesíteni. E helyett a gyermek testi épségét ve­szélyeztető feladat elvég­zésére adott parancsot. A végrehajtás nem elégítette ki a tanár urat. Ezt köve­tően a megnyugtató szere­tetteljes simogatás helyett a kudarcot vallott csemetét még durva fizikai bántal­mazással is megalázta. Eljárása a természetnek is megcsúfolása. Hiszen az állatok, bár az észnek híjá­val vannak és vadnak tart­juk őket, nem bántják övéi­ket. Még a fenevadak közt is biztonságban van a hoz­zájuk hasonló. Mit is gon­dolhatunk az olyan felnőtt emberről, aki testi erejével és igazgatói hatalmával védtelen gyermeknél él vissza. Hát még, ha ez az ember ráadásul pedagógus is. A sérülten földön fekvő áldo­zatot tovább ütni és még bele is rúgni, szadista haj­lamra utaló magatartás. Segítségnyújtás helyett pe­dig odébbállni, egyenlő a cserbenhagyásos baleset­tel. Igazgató úr az esetről nem mondott véleményt. Nyilvánosság előtt igazát sem védi. Abban bízik, hogy ügyvédje majd meg­védi. Az öt gyermek (a sértett és a négy tanú) igazsága vajon elég lesz-e ahhoz, hogy ezen a ’’bűntárgya- lás”-on nekik szolgáltassa­nak igazságot? Vagy Nyilas Misi sorsa és tépelődése vár rájuk? Azonban városunkban a gyengéknek is van védő­ügyvédjük. Igaz nem foga­dott, hanem választott. Ez pedig önkormányzatunk képviselő testületé. Ennek tagjait a választópolgárok a felnövekvő ifjú nemzedék védelmére is felhatalmaz­ták. Csak nekik van joguk és lehetőségük az önmagá­ról ennyire megfeledkezni képes pedagógustól gyer­mekeinket megvédeni. Ez nemcsak joguk, talán köte­lességük is. Hegedűs László Nagyatád, Kiszely u. 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom