Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-13 / 37. szám
1992. február 13., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — OKTATÁS 7 A kaposvári polgármester levelét megírta... Katolikus lesz a Petőfi? „Mi nem másét akarjuk elvenni, hanem a magunkét megtartani!” — mondják a pedagógusok A kaposvári Petőfi általános iskola elkeseredett és háborogva tiltakozó pedagógusai keresték meg szerkesztőségünket. A városban ugyanis az a „szóbeszéd” járja, hogy iskolájukból katolikus általános iskola lesz. Szabados Péter kaposvári polgármestertől minden család, ahol alsótagozatos diák, illetve nagycsoportos óvodás van kérdőívet kapott egy kísérőlevéllel. A kísérőlevél így szól: „A Katolikus Egyház azzal a kéréssel fordult az Önkormányzathoz, hogy a város egyik általános iskolájában katolikus szellemű oktatást szeretne megvalósítani állami tanterv alapján. A kérést 3160 kaposvári választópolgár aláírásával támogatja. A képviselőtestület a közeljövőben tárgyal a katolikus általános iskola létesítéséről. A megalapozott döntés meghozatala érdekében szeretnénk megismerni a szülők véleményét. Ezért tisztelettel kérjük, hogy a mellékelt kérdőívet — név nélkül — a válaszborítékban postafordultával szíveskedjenek eljuttatni címünkre.” A kérdések íve A kérdőív öt kérdést tartalmaz hat alkérdéssel. Az első arról szól, egye- tért-e a szülő katolikus általános iskola létesítésével Kaposváron, a második pedig, hogy oda járatná-e a gyerekét. Illetve — megfordítva a kérdést: — járatná-e a gyereket olyan iskolába ahol katolikus szellemű a nevelés. Végül tényként jegyzik meg a kérdőív összeállítói, hogy „A katolikus általános iskola létesítése esetén a jelenleg oda járó tanulóknak nemleges döntéssel sem kell elhagyniuk iskolájukat, s nem lesz számukra kötelező a hitoktatásban való részvétel.” Szinte a kérdőív elkészítésével egy- időben jelent meg pedagógusküldöttség a Petőfi általános iskolából a szerkesztőségünkben, s bejelentették: tudják, hogy a létesítendő katolikus általános iskolának ezt az intézményt jelölték, vagy szemelték ki az oda járó diákok szüleinek és a pedagógusoknak a megkérdezése nélkül. Ezért tiltakozó levelet juttattak el a polgármesterhez. A pedagógus szakszervezet is egyetért a Petőfi iskola pedagógusaival, s attól tart, hogy a tanárok hamarosan az utcára kerülhetnek ebből az iskolából. A Petőfi iskola pedagógusaiban sok kérdés kavarog. íme néhány közülük: Erre a célra miért nem volt egyházi ingatlant használnak föl? Miért kényszerítenek rájuk rossz mutatókat? Mitől „sorvad” ez az intézmény, amikor kényszerből — a sok diák miatt — az iskolán kívüli termekben is oktatnak? Miért egy meglevő iskolát akarnak szétrobbantani? Miért nincs kinevezett igazgatójuk, s egyáltalán ki a kiszemelt személy az igazgatói posztra? Levéltári adatokkal bizonyítják, hogy a 105 éves Petőfi iskola soha nem volt egyházi tulajdon. Ha ezek a hírek (vagy rémhírek) terjednek, a szülők elbizonytalanodnak és nem viszik a Petőfibe gyermekeiket. Akkor valóban rosszak lesznek a „mutatók”! A szülői munka- közösség szerint — Információim szerint a város többi általános iskolájának pedagógusai szolidaritást vállalnak a „petőfis” tanárokkal — mondta Jakodáné Jendrek Zsuzsanna, az iskola szülői munkaközösségének az elnöke. — Mivel a kérdőív anonim, azt sem tartjuk kizártnak, hogy több érkezik majd a polgármesteri hivatalba vissza, mint ahányat kiküldtek. Ha állampolgári igény az, hogy legyen katolikus általános iskola, akkor legyen. Ám ezt az igényt pontosan kell felmérni. Tudni kell név szerint is, hogy melyik szülő akar gyermekének vallásos nevelést. Ha ez eldől, akkor én két lehetőséget látok: egyházi ingatlanban szervezik meg új tantestülettel az oktatást, vagy már működő, önként vállalkozó iskolában. És még egy „apró” kérdés: ha mégis a Petőfi iskolát szervezik át, akkor mi lesz a kaposfüredi gyerekekkel. Őket jelenleg ugyanis busz hozza az iskola elé. Ezeket a gyerekeket „szétszórják?” Detrich Istvánná, a pedagógus szakszervezet városi elnöke: — Nem értek egyet sem a kérdőív kiosztásának módjával, sem a névtelenséggel. Meg sem számozták a kiküldött papírokat, tehát egyszerűen sokszorosíthatók. A katolikus általános iskola létesítéséhez megfelelő helyet kell találni, nem pedig egy működő iskolát felszámolni. A városban keringő szóbeszéd révén jóval több információhoz juthatnak az érdekeltek, mint a polgármester hivatalos leveléből. A szóbeszédet azonban ellenőrizni kellene. — Miért nem pontos az információ? Miért nem nevezik meg az iskolát? Miért névtelenek a kérdőívek? — először ezekre kértünk választ Szabados Péter polgármestertől. A névtelenség oka — Azért nincs megnevezve iskola, mert nincs kijelölt iskola. A kérdőívet előzetes közvéleménykutatásnak szántuk: azt szeretnénk megtudni, hogy az alsós korosztály szüleinek mi a véleménye a katolikus szellemű iskola létesítéséről. A névtelenségnek pedig az oka az, hogy igaz válaszokat többnyire név nélkül adnak az emberek. — Gondolja, hogy az a szülő, aki ebbe az iskolába szeretné íratni gyermekét, nem adná a nevét egy kérdőívhez? — Először is az nincs megtiltva, hogy ráírják, de mi név nélkül a véleményekre vagyunk kiváncsiak. — Polgármester úr, az előbb említette, hogy még nincs kijelölt iskola. Miért tudja akkor mindenki úgy, hogy a Petőfit kiválasztották már? — A Petőfi iskola körzete az elnéptelenedés felé hajlik. Valóban szóbake- rült. — Miért lenne a Petőfi iskola körzete elnéptelenedő? — Ebben a lakókörzetben egy bizonyos korosztály születési arányát vették figyelembe a szakemberek. Az ön- kormányzat előtt felmerült, hogy teljesen meg kellene szüntetni egy általános iskolát. Ám ezt a lehetőséget elvetettük. — Indokolt a Petőfi iskola pedagógusainak kérdése: ha létrejön a katolikus általános iskola, mi lesz az ott dolgozó pedagógusokkal, illetve ott tanuló diákokkal? — Sem a tantestületből, sem a diákok közül senkit nem küldünk el. Nem akarunk megbolygatni kollektívákat, iskolai tanulócsoportokat. Folyamatos átépüléssel szeretnénk ezt megoldani, hogy minél kisebb sérüléseket okozzon. Természetesen, ha eldől, akkor az adott iskola tantestületének és az érdekképviseleti szervnek is kérjük a véleményét. Az azonban már most biztos, hogy nemleges választ adnak, hiszen saját érdekeiket védik. — Miért nem lehet a katolikus általános iskolát egy volt egyházi ingatlanban létrehozni? — Mert az egyházi ingatlanban most a zeneiskola működik, s az egyház ezt az épületet, amely kimondottan zeneoktatási célokra van átalakítva nem kérné vissza. Szeretnénk továbbra is zeneiskolát működtetni itt. — Az egyház nem kérné vissza ezt az intézményt, ha kárpótlásul... — ...nem kárpótlásul. Ez erős bele- magyarázás! Csak példaként említettem. — A Petőfi iskola igazgatója megbízott. Amikor a tantestület kérte a pályázat kiírását az állásra, az önkormányzat egy olyan határozatra hivatkozott, amely szorgalmi időben nem teszi ezt lehetővé. Ugyanakkor Kaposvár másik két általános iskolájában év közben igazgatót választottak. Akkor tudták már, hogy ez katolikus iskola lesz? Ez a slágerkérdés... — Ez a slágerkérdés többször felvetődött mostanában. Lehet, hogy ebben az utóbbi néhány héten ez az esetleges egyházi elképzelés is közrejátszott, de nem ez az oka, hogy nem volt igazgatóválasztás. — Visszatérve a kérdőívekre: mi van akkor, ha több érkezik be, mint ahányat kiosztottak? — Én most borítékolom: elenyésző részét kapjuk vissza. Jó lenne, ha ebben a társadalomban végre a bizalomra épülnének a dolgok, és nem gondolnának mindjárt a szélhámosság lehetőségére. Miért vagyunk tele gyanakvással? — Polgármester úr! Miért is... Az ön levelében, amelyet a szülőknek címzett, olvasható, hogy az egyház kérését 3160 kaposvári választópolgár támogatja. Kikők? — Az aláírók hitelességét megvizsgáltattuk, tehát olyan létező személyek, akik döntő többségének általános iskolás korú gyermekei vannak. Tamási Rita Szenna kis számítástechnikusai Egy mesébe illő igaz történet, amiből szabad tanulni Szennában csoda történt. Mesébe illő: az iskola, amelyben öt község gyermekeit okítják az általános ismeretekre, számítógépparkkal bővült. A történet főszerepében a jóságot nem a tündér testesítette meg: az önkormányzatok és intézmények példás és a megyében alighanem egyedülálló összefogásának eredményeképpen pötyöghetnek a lurkók a gépek billentyűzetein. Aminek — kell-e mondanom? — ők örülnek legjobban. (Foto: Lang Robert) S, hogy mindez meseszerű, azt nem magam találtam ki, ifj. Wallinger Endre, az iskola megbízott igazgató-helyettese használta ezt a jelzőt. A gépek Szennába kerülésének történetéből hamar kiviláglott, mindennapjaink képlékeny erkölcsi rendjében merőben szokatlan egyakarásnak köszönhető, hogy alapos számítás- technikai tudással bocsáthatják útjukra a továbbtanuló nyolcadikosokat. — A számítógépek egy 145 ezsr forintos beruházással érkeztek hozzánk — tudom mőy ifj, Wallinger Endrétől —, amely összeget négy község, Szenna, Zselickisfalud, Páccá és Szilvásszentmárton önkormányzata !r:?átott ren- deíí<ezeSjJnkre’ . valamint a síenríai téesz, es 2 Szennapack. De konkrét ígéretet tett a szerdahelyi polgármester is a támogatásra. Mindez egy nyomtatót és négy Hyundai PC XT IBM kompatibilis gépet tartalmaz, amelyen a nagyobbak programoznak, Dibase adatbázis kezelő nyelven. A kicsik, ötödikesek és hatodi- kasok öt darab, a fonyódi gimnáziumtól kapott HT. School Computeren tanulják a Basi- cet. — Nagy segítséget adott a Megoldás Rendszerház is. ahonnan kaptunk egy winces- tert, és egy továbbit ígértek — veszi át a szót Kiss István, az iskolai számítógép-szakkör vezetője. — A Megoldás Rendszerház váíialta el a garancia lejárta utáni ingyenes ja”ítást ®s karbantartást, de tőlük kaptunk Kamáu7!í?ntes köicsöní is. Pillanatnyilag 12 gyermek jár a szakkörbe, hetente egy alkalommal fél háromtól négyig. De mint a szakkörvezető mondja: kettőkor mar ott allnak a nebulók a terem ajtaja előtt és gyakran csak fél ötkor, az iskola zárásakor áramtalanítják a gépeket. Kiss „tanár urat” néha még saját otthonában is megkeresik, hogy a nagyobb teljesítményű „csodán” pötyögtet- hessenek. Főként természetesen a jó logikai készséggel rendelkező hetedikesek és nyolcadikosok járnak a szakkörbe. Az igazgató-helyettes vallja: örül annak, hogy a tanulók megdolgoznak azért, hogy tanulhassák a programozást. Amikor belépünk a számítógépterembe, a lurkók hihetetlen és korukat hazudtoló fegyelemmel dolgoznak a gépeken. Persze, akik nemrég még szívesebben játszottak, mint tanulták a programozást, és mára már inkább programoznak, mintsem játszanak, azok bizony egy kicsit már fölnőttek. Ahhoz, hogy egy elmaradott térség kis iskolájának számítógépein tanulhassanak. így van ezzel két hetedikes, Körmendi Éva és Kis István is; mindketten játszi könnyedséggel „veszik” a szakkörve- zető szakszavait, amelyek a laikusoknak nem sokat mondanak. Ők azonban ügyesen tájékozódnak a billyentyűk világában. Balassa Tamás A nagyatádi Babay iskola igazgatói pofonja visszacseng A megalázás visszhangja Megdöbbenve és felháborodva olvastam „Ütött-e az igazgató a nagyatádi Babay általános iskolában” című írásukat. Megdöbbenésemet az okozta, hogy az elvadult és embertelenül eldurvult világunkban gyermekeink már az iskolában sem lehetnek biztonságban. Felháborodásom oka pedig az, hogy a megtámadott gyermek testi és lelki sérüléseit az iskola igazgatója, testnevelő tanára szándékosan okozta. A szülő azzal a reménnyel küldi gyermekét iskolába, hogy ott képzett pedagógusok segítik testi és lelki fejlődését. Ebből kiindulva az lett volna természetes megoldás, hogy túlsúlyos gyermeknek tornatanára meg sem engedi kettesével ugrani a lépcsőfokokat. Inkább fizikai adottságainak megfelelő gyakorlatot dolgoz ki számára, amit képes teljesíteni. E helyett a gyermek testi épségét veszélyeztető feladat elvégzésére adott parancsot. A végrehajtás nem elégítette ki a tanár urat. Ezt követően a megnyugtató szeretetteljes simogatás helyett a kudarcot vallott csemetét még durva fizikai bántalmazással is megalázta. Eljárása a természetnek is megcsúfolása. Hiszen az állatok, bár az észnek híjával vannak és vadnak tartjuk őket, nem bántják övéiket. Még a fenevadak közt is biztonságban van a hozzájuk hasonló. Mit is gondolhatunk az olyan felnőtt emberről, aki testi erejével és igazgatói hatalmával védtelen gyermeknél él vissza. Hát még, ha ez az ember ráadásul pedagógus is. A sérülten földön fekvő áldozatot tovább ütni és még bele is rúgni, szadista hajlamra utaló magatartás. Segítségnyújtás helyett pedig odébbállni, egyenlő a cserbenhagyásos balesettel. Igazgató úr az esetről nem mondott véleményt. Nyilvánosság előtt igazát sem védi. Abban bízik, hogy ügyvédje majd megvédi. Az öt gyermek (a sértett és a négy tanú) igazsága vajon elég lesz-e ahhoz, hogy ezen a ’’bűntárgya- lás”-on nekik szolgáltassanak igazságot? Vagy Nyilas Misi sorsa és tépelődése vár rájuk? Azonban városunkban a gyengéknek is van védőügyvédjük. Igaz nem fogadott, hanem választott. Ez pedig önkormányzatunk képviselő testületé. Ennek tagjait a választópolgárok a felnövekvő ifjú nemzedék védelmére is felhatalmazták. Csak nekik van joguk és lehetőségük az önmagáról ennyire megfeledkezni képes pedagógustól gyermekeinket megvédeni. Ez nemcsak joguk, talán kötelességük is. Hegedűs László Nagyatád, Kiszely u. 13.
