Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-13 / 37. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1992. február 13., csütörtök TANÁCSOK AZ ADÓBEVALLÁSRÓL (1.) Mennyi jövedelemadót fizet a nyugdíjas? A következő hetekben kell elkészíteni az 1991-es jövedelmek után fizetendő adó bevallását, s március 20-ig kell postázni az adó összegét. Noha a nyugdíjak után nem kell adót fizetni, a nyugdíjasoknak is kell adóbevallást készíteniük, ha a nyugdíjon felül tavaly volt bármilyen egyéb bevételük. A törvény kimondja: „ a magánszemélyt összes jövedelme után adókötelezettség terheli.” A nyugdíj is jövedelem, tehát a bevallás során hozzá kell adni a többi — nyugdíj melletti — jövedelemhez, de a nyugdíjra jutó adó teljes egészében rögtön le is vonható a fizetendő adó ösz- szegéből. Az összevonásnak csak annyi a szerepe, hogy általa megállapítható az állampolgár összes jövedelme, vagyis magasabb adósávba „srófolja” a nyugdíjon felüli kereset összegét. Nem kell adót fizetnie annak, akinek tavaly nyugdíján, mezőgazdasági szövetkezeti (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi) járadékán kívül semmi egyéb jövedelme nem volt. Azok is mentesülnek az adófizetés alól, akiknek a nyugdíjon kívül ugyan volt egyéb jövedelmük is (például munkavégzésből, lakás vagy üdülő bérbe adásából), de egész évi összes jövedelmük a nyugdíjjal együtt sem haladja meg a 108 000 forintot. Ha a nyugdíj évi összege eleve meghaladja a 108 000 forintos kedvezményhatárt, a nyugdíj teljes összege után jár az adómentesség. Fontos tudni, hogy vannak olyan társadalombiztosítási járadékok, segélyek és egyéb szociális jellegű kifizetések, amelyek teljes egészében adómentesek. Ezeket a jövedelembevallás során nem kell feltüntetni, tehát úgy kezelendők, mintha azokat az érintettek nem is kapták volna. Az adómentes kifizetések a következők: anyasági és temetési segély; házastársi, illetve jövedelempótlék; lakbértámogatás, cukorbetegeknek járó támogatás; vakok személyi járadéka, rokkantsági járadék hadigondozási pénzellátás rendszeres vagy átmeneti szociális járadék; családi pótlék; árvaellátás, végkielégítés; baleseti állandó özvegyi nyugdíj; az árvaellátásra jogosult gyermek utáni özvegyi nyugdíj. A baleseti járadék és a kártérítési járadék csak abban az esetben adómentes, ha 1988. január 1-jét megelőzően állapították meg. Külön rendelkezés alapján kell beszámítani az adóalapba az 1991 végén adott egyszeri nyugdíjkiegé szítést. (Folytatjuk) Ferenczy Europress Még egyszer.., Mozgáskorlátozottak és a gépjárműadó Kinek adható mentesség? Lapunk február 6-i számában, a Nyugdíjasok oldalán a mozgáskorlátozottak adómentességéről tájékoztattuk olvasóinkat. Félreértésre adhatott okot az írásnak az a része, melyben az áll, hogy a parkolási engedéllyel rendelkező mozgássérültektől csak az engedély másolatát és a gépkocsi okmányait kérik az adómentesség megállapításához. Az egyértelmű törvényértelmezés végett a következőkben szó szerint idézzük az ide vágó rendelkezéseket. „Mentes az adó alól — bejelentésre — a mozgáskorlátozott adóalanynak vagy az adóalany által saját háztartásában ellátott mozgáskorlátozott személynek a helyváltoztatásához szükséges egy gépjármű.” (5.paragrafus, f pont) „Mozgáskorlátozott az a személy, akinek ezt az állapotát a Népjóléti Minisztérium által kijelölt orvosszakértő szerv igazolja. Az adóalany vagy a háztartásában ellátott mozgáskorlátozott személy helyváltoztatásához szükséges az a gépjármű, amely a mozgáskorlátozott személy hivatásszerű tevékenysége ellátásához, vagy oktatási intézménybe, illetőleg orvosi kezelésre történő rendszeres szállításához szükséges.” (Értelmező rendelkezések, 18. paragrafus, 12. és 13. pont.) „Azoknak az adóalanyoknak, akik az e törvény hatálybalépése előtt a saját vagy a közeli hozzátartozójuk egészségi állapotára tekintettel részesültek adómérséklésben, vagy adómentességben, újabb orvosi igazolást nem kell beszerezni, ellenben igazolni kell, hogy az 5. paragrafus f pontjában meghatározott adómentességhez az e törvényben előírt egyéb feltételek (18. paragrafus, 13. pont) fennállnak.” A parkolási engedély tehát önmagában nem elégséges az adómentesség megállapításához... Rovatszerkesztő: Hernesz Ferenc Ismét egy pofon... Február 1-jétől sok egyéb szolgáltastás díja, gyógyszertári és bolti áruk áremelkedése mellett a postai díjak is drágultak. Többe kerül a szabvány levelek helyi és távolsági, postai továbbítása, és drágult a csomag- küldés is. S ez az, ami számos beteg nyugdíjast különösen érzékenyen érint. Azokról van szó, akik Budapestről kaphatnak csak különféle, külön engedélyhez kötött és csak a főváros erre kijelölt patikáiban beszerezhető orvosságot. Nekik a gyógyszertár postán küldi el minden hónapban a medicinát... Eddig is nagy árat kellett fizetniük egy-egy csomagocskáért, most még többet kér tőlük a posta! Öt kilogrammig 40, tíz kilóig 48, húsz kilóig 66, huszonöt kilóig pedig 94 forint postai szállítási díjat kell leszurkolnia a betegnek; s ha a küldeményt házhoz szállítják, ez további 30 forintjába kerül. Csomagocskát említettem az imént, mert a medicina súlya többnyire mindössze dekákban mérhető — még a biztonságos csomagolással együtt is —, nem pedig kilókban. Mégis legkevesebb 40, illetve 70 forintot kell a címzettnek fizetnie, postaköltség címén. Sokan a csomagocska tartalmát, vagyis a gyógyszert ingyen kapják, a postai szolgáltatás díja viszont fej- bekólintóan magas a kisnyugdíjasoknak. Ez az emelés (is) jóval megelőzi a nyugdíjak 1992-re tervezett emelésének első „lépcsőjét”. Vajon milyen érvek alapján döntöttek így az illetékesek?! - hitéletet az éveknek” A megyében működő nyugdíjasklubok közül azok, amelyek még nem tagjai a Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetségének, de érdeklődnek tevékenysége iránt, a szövetség központjától (Budapest V., Belgrád rkp. 24. 1056, tel: 1-182-855) kérhetnek tájékoztatást, alapszabályt, belépési nyilatkozatot. Bármikor igényelhető Aki munkaképesség-csökkenésének mértéke szerint legalább 65 százalékos hadirokkant, de eddig még nem részesült ellátásban, az illetékes polgármesteri hivatalnál bármikor bejelentheti az igényét. Késés miatt nem utasíthatják el. A jogosultságot korabeli hatósági, orvosi iratokkal vagy tanúkkal kell igazolni. Szegények szövetsége Szegények nemzeti szövetsége alakult a Csongrád megyei Óföldeákon. Első nyilvános gyűlését február elején tartotta a település művelődési központjában. A tervek szerint fölmérik, hogy a térségben kik az igazán szegények, s megsegítésükre gyűjtést szerveznek, népkonyhát nyitnak. Több a kisnyugdíjas A? alkalmazottaknál a nyugdíj átlagos összege tavaly §370 forint volt, ettől majdnem ezer forinttal elmarad azoké, akik a múlt évben mentek nyugdíjba. Az ok: a résznyugdíjak múlt évi bevezetése. ennek a járandóságnak viszonylag alacsony átlaga. Mindez a kisnyugdíjasok számának további növekedésével jár... Vezetőségválasztás a nyugdíjasoknál Február 19-én, szerdán 9 órakor tartja soron következő közgyűlését — idei első nagy rendezvényét — a somogyi megyeszékhelyen a szakszervezeti székház színháztermében a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesülete. Összejövetelükön meghallgatják és megvitatják az egyesület elmúlt évi tevékenységéről készített elnöki elemző beszámolót, valamint a gazdasági-pénzügyi helyzetről szóló tájékoztatót. A kaposvári nyugdíjasok ezen a közgyűlésükön döntenek az egyesület alapszabályának módosításáról, és új vezetőséget választanak. Hol, mi olcsóbb a nyugdíjasoknak? írják meg — mi közreadjuk! Több országos napi- és hetilap rendszeresen tudósít arról: hol, mit árusítanak kedvezményes áron, s így a nyugdíjasok időről időre olcsóbban szerezhetik be a szükséges árucikkeket. „Jól jönnek” ezek az árleszállítások a kispénzű embereknek, hiszen így olcsóbban juthatnak hozzá az amúgy drága ruhához, élelmiszerekhez. Csupán egy példa (sajnos, nem Somogyból): a debreceni áfész valamennyi ABC- és diszkontáruházában kedvezményesen árusítja a konzer- veket. Az 5/4-es csemegeuborkát például 50,50 helyett 40 forintért adják, az 5/1-es naturlecsót 75 helyett 45 forintért, a 68 grammos Maggi húsgombóclevest, illetve tyúkhúslevest 26 forint helyett EMLEKEZO FALU A cédulás bába Szülést irányított, gyermeket gondozott Régen a bábák a tapasztalt, idősebb asszonyok közül kerültek ki, s egyéni adottságaik alapján önállóan segédkeztek a szülésnél. Értettek a gyermekápoláshoz, a szülő nő és a csecsemők gondozásához is. Egymástól tanulták a szakmai fogásokat, s az idősödő bába nem idegent, hanem saját asszonylányát avatta be a mesterség titkaiba. A bábaság irigyelt, jól fizető foglalkozás volt, művelőit azonban a rosszindulatú pletyka sokfelé kikezdte. („A kecskének négy a lába, mind k.-ból lesz a bába!") Valójában a bábák jelentős többsége rendes, tisztességes, család- szerető asszony volt. (Kiss Lajos. az ismert néprajztudós A szegény emberek élete című művében írja, hogy hentesné- ből és mészárosnéból nem lehetett bába, mert hússal bánt,,,) Először 1876-ban mondta ki törvény, hogy a szülések levezetésére csak képesített bábák jogosultak. Cédulás bábáknak nevezték a 4-6 hetes tanfolyamot végzett, tisztiorvos előtt vizsgát tett asszonyokat. Később a bábaképző intézetekben növekedett a képzési idő. Századunk első felében féleves, majd egyéves kurzusokat szerveztek, és szülésznői oklevél tanúsította a szakma elsajátítását. Követelmény volt a becsületes előélet, a férjezett vagy özvegyi állapot és némi írás-olvasási készség, majd a negyvenes években a 6 osztályos elemi iskola, a 4 polgári elvégzése. Nógrád megyében 1890-től minden 1500-nál nagyobb lélekszámú községet köteleztek arra, hogy szülésznőt tartson. 1913-tól 800 lakosra szállították le a határt, de a községektől, városoktól távol eső majorokban, pusztákon, tanyákon még a századforduló után is egy-egy tapasztalt, idős asz- szony vezette le a szülést. A bába alapvető kötelessége a szülés levezetése és a gyermekágyas asszony egészségügyi ellátása volt. Szükség esetén már a szülés előtt megvizsgálta és tanácsokkal látta el a várandós asszonyt. Csak végső esetben küldött orvosért. A szülő nő körül szorgoskodó asszonyok az ő utasítása alapján segédkeztek. Komplikált szülésnél 1-2 pohár pálinkát, rumot itatott a vajúdó asszonynyal. Egyes helyeken a férjet is behívták a szobába, mert úgy vélték: segít, ha a szülő nő belakapaszkodhat az MAG A VISELÉSÉRE RENDMUTATÓ REGULÁK, MSLLYEKET A’ TERHES, SZÜLŐ, ÉS GYERMEKÁGYAS ASSZONYOKNAK HASZNÁRA NEMEI NYELVEN KI-ADOTT STSIDBLE RAPHAEL, A Scbgyigyitdsnak Doktora, éi Bet fi Közönséges lfpoiályhm a Szulfs figiti Tudománynak Tanítója ; Ét Macvarra Az ÍORDITTATOTT GELLEI MIHÁLY, Orvosló Tudománynak Doktora és jyn _ ______ B étsi k'ö Iskolák béli Tarfaságnak tgyik Tagjának goudvileléie alatt. B U D A N, Nyomtattatott Länderer K italin Özvegyének betűivel és költségével 1789. Steidele bábakönyve Gellei Mihály fordításában (1789) urába, ez erőt ad neki a nehéz percekben. Akadt bába, akinek mosóasszonya volt (az végezte a csecsemő és az anya utáni mosást), ugyanis a bábaasz- szony csak a fürdetéssel foglalkozott. A csecsemő első fürdetéséhez kapcsolódó népszokás volt például, hogy a menyecske anyja imakönyvben őrzött virágszirmot dobott a fürdővízbe- a 52T5IT. egészségei, a fehér ártatlanságot, szelídséget adott az újszülöttnek... Ha a csecsemő betegen jött a világra, a bába azonnal megkeresztelte, nehogy ke- reszteletlenül haljon meg. Ez volt a babakeresztség. Ke- reszteletlen gyermeket a pap nem temetett el... A halva született csecsemőt Pintér Sándor 1891-ből származó leírásában a bába temette el minden felekezeti ceremónia nélkül, késő este vagy kora hajnalban. Volt olyan falu, amelynek a határában jelöletlen helyen temették el a gyereket, másutt a nagyszülők vagy közeli rokon sírjába tették a kis holttestet. Szülés után a legnagyobb családi esemény a keresztelő volt. Ott is sok tennivaló hárult a bábára: ő ment el felkérni a keresztszülőket, s a keresztelőt követő ebéden, vacsorán, családi összejövetelen hangulatkeltő szerepet játszott. (Tréfás szöveg kíséretében adományt gyűjtött, látszólag az újszülött számára, az összegyűlt pénzt azonban maga tette el...) Szülés után egy-két hétig még eljárt a bába a szülőágyas asszonyhoz, s napjában egyszer-kétszer ellátta az anyát és az újszülöttet. Munkájáért pénzt vagy természetbeni juttatást (búzát, lisztet, baromfit) kapott. A sokat foglalkoztatott bábák házat, földet tudtak szerezni a munkájukkal, s öregségükben sem szűkölködtek ÉHÉty 22,50-ért. Debrecen azonban messze van; a somogyi boltokat, diszkontokat viszont bárki könnyűszerrel elérheti. S időnként itt is kaphatók a nyugdíjasok által keresett, kedvezményes áron kínált cikkek. Csak éppen tudni kellene róluk! Arról, hogy mikor, hol és mit adnak olcsóbban. Ezért szeretnénk, ha a somogyi kereskedelemben, a lakosság ellátásában meghatározó szerepet játszó vagy csak a szőkébb körben ismert, szervezetek, üzletek vezetői, tulajdonosai rendre tájékoztatnának bennünket a nyugdíjasoknak szóló kínálatukról. Ezeket a rövid írásokat szívesen közreadnánk a Nyugdíjasok oldalán. Hernesz Ferenc
