Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-11 / 35. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. február 11., kedd T»TTT? i T~^r„ T f w; $; Íí M fj A / . * -/«i 2 & i. ''' Í Ív ; i:í ii. Javaslat az ombudsmann választásáról (Folytatás az 1. oldalról) A közigazgatás hatáskörének erőteljes növekedése az állampolgári jogok fokozott védelmét igényli, s ehhez az úgynevezett „rendes” jogorvoslat eszközei esetenként nem elégségesek. A törvény- javaslat az ombudsmann feladatairól szólva azt az alkotmányban már megfogalmazott passzust idézi, amely szerint az országgyűlési biztos az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visz- szásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja az orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez. Véleményezési joggal Az előterejesztés kimondja, hogy a biztost — csakúgy, mint általános helyettesét — az Országgyűlés választja meg. Megválasztható minden egyetemi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgár, aki a jogszabályban rögzített — részben a szakmai fel- készültségre, részben az általános emberi alkalmasságra vonatkozó — feltételeknek megfelel. A köztársasági elnök tesz javaslatot a biztos személyére, akit a választás előtt a parlament alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottsága meghallgat. A testületnek véleményezési joga van, vétójoga nincs. Az ombudsmann megválasztásához kétharmados szavazat- többség szükséges. Megbízás 6 évre Az országgyűlési biztos megbízatása 6 évre szól, s ez idő alatt más állami, társadalmi és politikai tisztséget nem vállalhat, más kereső foglalkozást nem folytathat. Nem folytathat politikai tevékenységet sem, nem tehet politikai nyilatkozatot. S mivel tisztsége kiemelt közjogi funkció, megválasztásától, illetve megbízatása megszűnésétől számított 30 napon belül az Országgyűlés elnökénél köteles vagyonnyilatkozatot tenni. A törvénytervezet részletesen foglalkozik az országgyűlési biztos eljárásának és intézkedésének szabályaival. Egyebek közt kimondja, hogy az ombudsmannhoz bárki fordulhat, aki úgy ítéli meg: valamelyik hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, intézkedése, illetve annak elmulasztása sérti vagy közvetlenül veszélyezteti alkotmányos jogait. A megkeresés előfeltétele azonban, hogy előzőleg már az egyéb jogorvoslati lehetőségekkel élve megpróbálta ügyét elintézni. Azt is kimondja a törvényjavaslat, hogy az ombudsmann a hozzá benyújtott valamennyi beadványt köteles megvizsgálni, de a vizsgálat lehetősége csak a vonatkozó törvény hatályba lépését követően indult eljárásokra terjed ki. Ellenőrzést csak olyan ügyekben folytathat, amelyek jogerősen befejezettek: bíróság eljárásával kapcsolatban pedig csak iratbetekintési jog illeti meg. Tekintély és nyilvánosság Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa — visz- szásságok feltárása esetén — a fennálló helyzetet érdemben módosító intézkedés megtételére nem jogosult, a változtatásra ajánlást tehet a visszásságot előidéző szerv felügyeleti szervének — mondja a jogszabálytervezet,, s hozzáteszi: fellépésének személyes tekintélye és a nyilvánosság ad kellő nyomatékot. Ha az országgyűlési biztos által megkeresett szerv nem alakít ki érdemi állásfoglalást, nem intézkedik, az ombudsmann az országgyűlés elé kerülő éves beszámolójában az ügyet ismerteti, s egyben kérheti parlamenti kivizsgálását. Az éves beszámolót egyébként a Magyar Közlönyben közzéteszik. Ferenczy Europress Gyüjtőkampányt indított a doni relikviák felkutatására a Hatvány Lajos Múzeum. Úgy tervezik, hogy a II. világháború harctereiről származó emléktárgyakból a doni katasztrófa félévszázados évfordulóján (1993-ban) nagyszabású kiállítást rendeznek. Képünkön: hadifoglyok által készített géppuska és tankágyú lőszerhüvelyéböl készült emléktárgyak. (MTI-fotó — H. Szabó Sándor felv.) Menekült-körkép Tranzitország Egy-másfél esztendeje ötvenezer román menekült tartózkodott Magyarországon, romániai magyarok sokasága próbált szerencsét az anyaországban való letelepedéssel. Elgondolni is különös, milyen régen volt, amikor az NDK-sok özönlötték el az országot, keresve a rést, amelyen kimenekülhetnek a vasfüggöny mögül. 1991 a jugoszláviai menekültek éve volt, ez az év pedig — ha csak a Belügyminisztérium drasztikus intézkedései el nem érik céljukat — a kínaiak éve lesz. Jelenlétüket nap nap után tapasztaljuk a pályaudvaron, az aluljáróban, ahol magukkal hozott „cuccot” árulnak, az utcán, ahol megállítanak felvilágosításért, útbaigazításért, s a hírekben, amelyeknek állandó szereplőivé váltak az elmúlt néhány évben. Illetve nem is csak ezekben az években. Mert mindig is voltak menekültek Magyarországon. Ha most eltekintünk attól, hogy maguk a magyarok is besenyők és más idegenek nyomása elől zúdultak a Kárpát-medencébe, akkor is emlékezetesek történelmünkben a török elől spurizó szerbek, horvátok és bunyevácok, akik aztán az ország déli részén találtak tartós letelepülési helyet. Ebből a korból származnak a baranyai délszláv települések is, míg Szentendre környékén a bolgár kertészek telepedtek le. A lengyelek 1830-ban és bukott szabadságharcuk után, 1863-ban özönlöttek hozzánk nagyobb tömegben. Majd a hetvenes években, ugyanabban az időszakban, amikor nyolcmillió lengyel emigrált Amerikába, hozzánk is sokan jöttek... Az érkezők többsége a háború elől fut, s ugyancsak népes azoknak a tábora, akik gazdasági okokból keresik itt a boldogulást. Komplikálja a helyzetet, hogy a menekültek jelentős része — többsége — számára tranzitország vagyunk, azaz csak ideiglenes letelepedési és megélhetési lehetőséget keresnek, anélkül, hogy elszánnák magukat a hazai viszonyokhoz való alkalmazkodásra. A Magyarországon tartózkodó több tízezer szerb, horvát és vajdasági magyar csak arra vár, hogy mikor térhet vissza otthonába úgy, hogy ne füttyögje- nek puskagolyók a füle mellett. A menekültek számára az ország számos részében rendeztek be átmeneti szállásokat és táborokat. Hajdúszoboszló, Békéscsaba, Siklós, Pécs, Szigetvár a főbb gyűjtőhely. Az államkassza teljes étkezést, orvosi ellátást és heti 500 forintot bocsát rendelkezésükre. Azok a családok, amelyek otthonukba fogadnak be menekülteket, havi ezer forint fűtési pótlékot kapnak. A Menekültügyi Hivatal, amely ma a földönfutókkal foglalkozik, a Jugoszláviából érkezett fiatalok oktatását is szervezi. A már említett szervezteken kívül az ENSZ eddig 3 millió dollárral segített, s az UNO- CEF is részt vesz a magyar- országi menekültprobléma enyhítésében. Mindez nem elegendő. Újabb és újabb hullámok söpörnek át az országon, amely — talán a vállalkozási szabadság viszonylagos ki- terjedtsége miatt is — mind népszerűbbé válik a keletről és délről jövők körében. Nemhivatalos becslések szerint az itt tartózkodó kínaiak száma elérte a tízezret. S noha a kitoloncolások megkezdődtek, és a határtalan lovagiasság illúziója ezzel szertefoszlik, mindig újabbak jönnek és jönnek... Jókai Géza Alkalmazkodni az elfogadott szabályokhoz Törvény készül az agrárpiaci rendtartásról Bejelentették: megtárgyalta a kormány az agrárpiaci rendtartásról szóló törvénytervezetet és parlamenti vitára alkalmasnak találta. Dr. Botos Károly, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője elmondta, várhatóan márciusban kerül a honatyák elé az agrárgazdaság termelési biztonságát megalapozó jogszabály, amelyet már türelmetlenül várnak a termelők. — Szeretném a fokozott várakozás illúzióját eloszlatni — mondta a főosztályvezető. — Mint egyetlen törvény, ez sem csodaszer. A szabályozott agrárpiac megteremtéséhez mindenütt időre van szükség, hiszen rendkívül sokrétű folyamatok koordinálását kell megoldania. Keretjogszabály készül, amely az állam szerepét a piaci mechanizmusoknak megfelelően próbálja szabályozni, jelenlétét kiszámíthatóvá teszi ebben a szférában is. S mindez egyben azt is jelenti — ellentétben sok ember félelmével — , hogy az állam jelen marad a gazdaság e területén is, s ha kell, a keresleti-kínálati egyensúly érdekében bizonyos eszközökkel közbe tud majd avatkozni. A törvény mielőbbi megszületését indokolja az Európai Gazdasági Közösséghez való közeledési szándékunk is, a társulási szerződés értelmében a kilátásba helyezett koncessziókat, kedvezményeket csak akkor tudják biztosítani, ha alkalmazkodunk az ott elfogadott szabályokhoz. A rendtartás két szinten működik: az elsőn a miniszter és az ő munkáját segítő tárcaközi bizottság tevékenykedik, a másodikon a terméktanácsok működnek, ahol gyakorlatilag a piac szereplői közvetlenül egymással egyeztethetik érdekeiket. Az agrárpiaci rendtartás bevezetése — egyelőre — nem jelenti azt, hogy az állami intervenció eszköztárába új elemeket kelljen beépíteni. Megmaradnak bizonyos támogatási formák, tartalékok, de ezeket szeretnék a korábbinál sokkal kiszámíthatób- ban, tartósabban alkalmazni, hogy a termelők nagy biztonsággal építhessenek rájuk, ugyanakkor megfelelő eszközök maradjanak az állam kezében a piaci zavarok elhárítására is. (Somfai) Százévesek „randevúja" Sok híres ember adhatna egymásnak randevút az idén a százévesek klubjában. A szórakoztatásról Ábrahám Pál, a Bál a Savoyban 100 éve született zeneszerzője gondoskodhatna. Meghívhatnák a Stan és Pan páros burleszk-jeleneteiben legfelejthetetlenebb alakítást nyújtó Oliver Hardyt, akinek ugyancsak száz szál gyertyát kellene elfújnia születésnapi tortáján. Egy félreeső sarokban elképedve szemlélhetné hazája átalakulását- két, valamikor egymással is heves szóváltásban levő 100 politikus, Josip Broz Tito és Rákosi Mátyás. A falakat műszaki rajzok díszíthetnék, stílszerűen, hiszen 1992-ben ünnepli a 100. évfordulót a feltalálójáról elnevezett D/ese/-motor. Juhani Nagy János Az MNB és az Eximbank szerződése Török hitel importra Magyarországi magánvállalkozók, vállalatok törökországi termékek importjára 50 millió dolláros hitelkeretből igényelhetnek február elejétől kölcsönöket a Magyar Nemzeti Bank és a török Eximbank által kötött szerződés alapján. A hitelért folyamodó gazdálkodó szervezetek hitelkérelmüket bármely magyarországi, devizajogosítvánnyal rendelkező kereskedelmi banknak benyújthatják — mondta Teremi Béla, a Magyar Nemzeti Bank osztályvezető-helyettese. Elmondta: az 50 millió dolláros hitelkeretet a magyarországi cégek mind tartós fogyasztási cikkek, félkész termékek, mind beruházási javak Törökországból történő importjára igénybe vehetik. A termékeknek azonban legalább 50 százalékban török eredetűeknek kell lenniük. Tartós fogyasztási cikkek és félkésztermékek behozatala esetében a hitelek lejárati ideje 12 hónap, a beruházási javak esetén a lejárat időtartama 24 hónaptól 60 hónapig terjed. Az egyes termékek importjára nyújtandó kölcsönök lejáratát a Török Eximbank határozza meg. A hitelek kamatát a mindenkori londoni bankközi kamatlábhoz igazítják, mértéke afölött lesz 0,5 százalékkal. A kamatot félévenként utólag számítják fel. A külkereskedelmi szerződést kizárólag amerikai dollárban lehet megkötni a török partnerrel. A hitel igénybe vehető forintban is, más importfinanszírozó hitelkonstrukciókhoz hasonlóan. ' Engedményes vásár i a Kaposvár, Ady E. u. 7. sz. alatti j I I VASBOLTBAN! HUSQVARNA 40 típusú láncfűrész 35 200 Ft helyett 32 400 Ft 51 típusú 61 típusú 56 szemes lánc + vezető 47 800 Ft helyett 44 900 Ft 55 200 Ft helyett 52 900 Ft 2980 Ft helyett 2190 Ft Lánc, vezető, csillagkerék, reszelő, olaj és olajozó érkezett! RK 02 kapálógép 31 800 Ft helyett 29 300 Ft Már 20% előleg befizetésével, részletre is megvásárolhatja! OTP-ügyintézés a boltban! ^^209918/C) J
