Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-11 / 35. szám
1992. február 11., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 A szövetkezeti törvény és a falu Dr. Benkő András: Ha marad is a szövetkezeti forma, az érdekeltségek akkor is másként alakulnak Levonták a fizetésből, de át nem utalták Bizonytalan biztosítás (Folytatás az 1. oldalról) — Nem könnyű előre prognosztizálni a törvény hatásait- Véleményem szerint a szövetkezetek egy része ugyanúgy folytatja ezután is a tevékenységét, mint eddig, csak megújult szervezeti feltételek között. Az igazán nagy változás azokon a helyeken lesz — mondta dr. Benkő András —, ahol a szövetkezet megszűnik, mégpedig utód nélkül. Erre a lépésre azok kényszerülnek rá, amelyek eleve élet- képtelenek voltak, például rossz adottságaik miatt, és csupán az állami támogatásoknak köszönhetően tudtak eddig működni. Ezeken a helyeken — ha jól tudom, Somogybán elég sok ilyen van — egyénileg kell majd megoldani a gazdálkodást, vagy új munkahely után kell nézni. — Sok faluban szinte kizárólag a téesz adott munkát az embereknek. Vagy a föld, vagy a melléküzemág. Hol keressenek munkát azok az emberek? — Lehetőség van arra is, hogy nem mint szövetkezet működik tovább az egység, hanem más társasági formává alakul át. Részvénytársaságok, kft-k alakulhatnak a szövetkezet helyén, megmentve azt, ami még működtethető. Lehet, hogy csak a fűrészüzemet vagy csak egy szárítót kell privatizálni, mert az működőképes. De sok helyen a földből is meg lehet majd élni, csak a nagyüzem volt életképtelen a sok plusz költség miatt; Dr. Benkő András Fotó: Gyertyás László egyéni gazdálkodással lehet eredményeket elérni. — Ha jól értem, akkor háromféle változáson mehetnek át a szövetkezetek. Melyik okozza a legkisebb törést? — Újdonságot mindegyik rejt magában. Ha marad is a szövetkezeti forma, az érdekeltségek akkor is másként alakulnak. A szövetkezeti vagyonrész sem absztrakt lesz, hiszen nevesítik, és annak alapján részesednek a tagok, így mindenkinek alapvető érdeke lesz a szövetkezet jó működése, sokkal keményebben kell dolgozni. Ha más társasági formát választanak, uayanez ott is jelentkezik, de talán még jobban érvényesül az érdekeltség és kizárólag a nyereség dominál, aminek alapján pénzhez juthatnak a tagok és az alkalmazottak. Annyiból viszont más lesz, hogy példáult kft esetében nem a tag szavaz, hanem a vagyon, ezért az alakulásnál oda kell figyelni, hova mennyi vagyonrész kerül. Ami azonban a munkahelyek számát illeti, mindkét esetben a minimálisra csökkentik a bürokráciát. Az agrárágazat jövedelmezősége nem bír el szinte semmi többletkiadást, a lehető legkevesebb emberrel kell dolgozni, és természetes, hogy először az irodai alkalmazottak számát csökkentik majd le. Már tudok olyan szövetkezetből átalakult kft-ről, amelyben mindössze nyolcán dolgoznak, de az ügyvezető egyben agrármérnök, aki irányítja a részfeladatokat is. — Minden olyan munkára, ami nem állandóan jelentkezik — könyvelés, jogtanácsosi munka —, egyedi megbízást kötnek külső emberekkel. A harmadik eset, amikor a szövetkezet, az előbb elmondott okok miatt teljesen megszűnik. Hogy ott hogy lesz, nem tudom, az egyéni gazdálkodás feltételei ma még nem igazán kedvezőek. De én jogász vagyok, nem agrárközgazdász, lehet, hogy tévedek. V. O. Az adózó állampolgárok ezekben a napokban kapták, illetve kapják meg az adóbevallás kitöltéséhez szükséges igazolásokat, hogy időre elkészíthessék adóbevallásukat és megfizethessék adótartozásukat- Lukács Béla, a kapo- lyi Haladás termelőszövetkezetnek volt a dolgozója: a CSÉB-80-as biztosítása mellé 1988. október 10-én CSÉB-Évgyűrű nyugdíjkiegészítő biztosítást is kötött. Az Állami Biztosító kaposvári fiókjától kapott igazolás szerint, az évgyűrű-biztosítás díjaként 1991-ben összesen 101 forintot fizetett, amely egy havi díjnak felel meg. Ez pedig nem fedi a valóságot, hiszen tőle munkáltatója minden hónapban rendszeresen levonta a megfelelő százalékot. A CSÉB-Évgyűrű olyan biztosítási forma, amelynek másodpéldánya egyben díjlevonási megbízás is. Ezt a munkáltató kapja a dolgozó aláírásával, ami kötelzettséget jelent, hogy a dolgozó által vállalt mennyiséget az illetményéből havonta rendszeresen levonja, és az Állami Biztosító részére átuatalja. (A CSÉB-Évgyűrű biztosításra befizetett díjainak 20 százalékét a személyi jövedelemadóból le lehet vonni.) Levélírónk azt kérdezi: hol van a tőle levont összeg, miért nem utalták át? Ki használta a pénzét, illetve ki adja ki és mikor a valós igazolást, hogy a befizetett összeget személyi jövedelemadójából levonhassa? Az Állami Biztosító tabi fiókjánál megtudtam: a napokban többen is panaszkodtak (volt videotonos dolgozók, a tabi általános iskola és a kapolyi tsz munkavállalói közül), hogy bár tőlük rendszeresen levonták a CSÉB Égyűrű biztosítást — s ezt bizonyítani is tudják —, az igazolások nem a levont ösz- szegeket tartalmazzák. A tabi kirendeltségen megjelent panaszosoknak azt tanácsolták, hogy forduljanak minél előbb a kaposvári fiókhoz, az igazolást csak ők tudják kiadni. A kapolyi Haladás termelő- szövetkezetnél Szabó László bérelszámoló kezeli a CSÉB- Évgyűrű biztosítást. — Az év végén szövetkezetünknél már csak egy személynek volt ilyen biztosítása. Lukács Bélától a szövetkezet egész évben 1202 forintot vont le. A biztosítónak azonban csak a január havi 101 forintot utalta át. — Miért? — Mert nem volt pénzünk... Szende Lászlóné a szövetkezet főkönyvelő-helyettese: — Sajnos, termelőszövetkezetünknek is több millió forinttal tartoznak — mondja. — Számlánkon egyelőre nincs pénz, sorbanállás van... Számlavezető bankunknál — az MHB Rt siófoki fiókjánál — kérni fogom, hogy az időközben leszámolt dolgozónk biztosítására a lehető legrövidebb időn belül teljesítsék az átutalást. Többet nem tehetek... Hogy erre sor kerül-e és mikor, illetve hogy ennyit te- het-e csak a munkáltató, azt nem tudom. Igen furcsa a cég eljárása: nyugodt szívvel levonta dolgozója béréből a biztosítás díját, ám azt a megfelelő helyre nem utalta át. Hány hasonló esetre derül fény ezekben a napokban? Ki és hol orvosolhatja a károsultak panaszát? K. J. A kivitelező is szurkol A szennyvizet el kellene vezetni Nagyatád térségében egyre kevesebb a gond az ivóvízzel. Melicz György, a KÖMÉP ügyvezetője elmondta; az elmúlt években több új kutat fúrtak a környéken és — a minőség néha kívánnivalót is hagy maga után, — ivóvíz van. Á szennyvíz elvezetése és a csatornázottság azonban nem megoldott. A tavaly nyáron létrehozott kft azért szurkol, hogy a térségi önkormányzatok pályázatai kedvező elbírálást kapjanak. Ettől remélik, hogy nekik is lesz munkájuk. A Délviép több építésvezetőségét így a nagyatádit is megszüntette, és 14 dolgozójával megalapította a Közmű és Mélyépítő Társaságot. Az első negyedévében a korábbi Délviép megrendeléseknek tett eleget Zalában, illetve Baranyában. A kft költségei magasra nőhetnek, ha nem lesz munkájuk a környéken. Az ügyvezető reménykedik: tudja, hogy a munkatársaival épített nagyatádi szennyvíz- tisztító telep fejlesztőre szorul. Azt mondta, hogy amikor építették, még nem sejtették, hogy az 1992-re elavul és nem lesz képes a meglevő szennyvíz tisztítására. Ha újabb üzemek települnek a városba, akkor mindenképp kell az új megoldás. Csurgón ugyancsak sürgető a csatornázás s a kis településeken is meg kell oldani a belvíz elvezetését. A KÖMÉP a Délviéptől „örökölt" gépekkel áll munkába. N. J. A kaposvári jegyző vizsgálatot ígér Két médiát egy áron A Kapos Extra ügyvezető igazgatója a hirdetési újság legutóbbi számában bejelentette: „az Extrát kiadó Faktum Kft szerződést kötött a Kapos Televízióval. Ennek érdekében minden náluk feladott és az Extrában megjelenő közéleti hirdetés a megjelenést követő pénteken, szombaton és vasárnap bekerül a Kapos Televízió kép- újságjába. Minden hirdetés egy képernyőoldalt kap. Ez a szolgáltatásuk plusz kedvezmény, amelyik az ügyféléiknek pénzébe nem kerül...” — Akkor ki fizeti? — kérdezte a fenti hír birtokában Csapó Tamás, az SZDSZ kaposvári ügyvivője. — A Kapos Tv-t és az Extrát ugyanaz a személy szerkeszti. Csak amíg a Kapos Tv-t az önkormányzat tartja fenn, addig az Extra hasznát a Faktum Kft teszi zsebre. Ha az Extrában megjelenő közületi hirdetés hetente még háromszor megjelenik a tv képújságjában, az az ügyfeleknek valóban nem kerül pénzébe, de a kaposvári adófizetőknek igen. Csapó Tamás bejelentette: véleményét írásban is eljuttatta dr. Kéki Zoltán kaposvári jegyzőhöz, és kifejtette: megítélése szerint aki ehhez hozzájárult, az lehetővé tette, hogy az adófizetők pénzét egyéni gyarapodásra használják föl. Lehet, hogy ez az ügylet jogszerű — hiszen az előnytelen szerződés is szerződés —, de nem etikus — mondta Csapó Tamás. — Mi a véleménye minderről dr. Kéki Zoltán kaposvári jegyzőnek? — Meglepődtem azon: hogyan kerültem az ügybe, és Csapó Tamás miért követeli még az én lemondásomat is — felelte. — A hivatal minden intézményének lehetősége van arra, hogy bevételeit gyarapítsa. Ezeknek a szerződéseknek a megkötése nem tartozik a jegyző engedélyezési körébe. Nincs ilyen gyakorlat. Nem tudom, hogy pontosan mit tartalmaz az ominózus szerződés. Nincs más lehetőségem, mint az, hogy revizorokkal megvizsgáltatom: gazdaságilag megalapozott-e a szerződés, illetve megfelel-e a jogi követelményeknek. De valóban van a kérdésnek etikai vetülete, hiszen azonos az újság és a tv fő- szerkesztője is. Nem ismerem az ügyet érdemben, s így kivizsgálása után nyilat- kozhatom. Valaha politikai kérdés, ma egyre élesedő verseny Vetni kéne — de miből? Százmillió forinttal tartoznak a Kaposmagnak A Dél-Dunántúlon az őszi vetések nem haladják meg a korábbi terület 55-60 százalékát. Egyedül tavaszi árpából igényeltek a korábbi évekhez képest több vetőmagot a termelők. Zabból csak a tavalyi mennyiség 10 százalékát szándékoznak elvetni a gazdaságok fémzárolt vetőmagból. A hibridkukoricáknál előnyben részesítik a rövidebb tenyészidejű fajtákat, így csökkentve a szárítás energiaköltségeit. A konzerv- és hűtőipar számára termelendő növények esetében teljes a bizonytalanság. — A gyárak a privatizációs átalakulás miatt egyetlen kiló magot sem rendeltek termeltetésre. — Nem a vetőmagelőállító helyzete a kérdéses, hanem az, hogy szinte az utolsó órákban sem tudjuk, miből és mennyi vetőmagot termeltessünk partnereinkkel 1993-ra — mondta tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Nagy Ferenc, a dombóvári Kaposmag Kft ügyvezető igazgatója. — Valamikor politikai kérdés volt a vetőmagellátás, ma inkább élesedő versenyben való helytállás. Elmondta: 500-nál több kereskedelmi partnernek szállítanak ebben a szezonban mintegy 2,3 millió tasakos vetőmagot lakossági, kistermelői ellátásra. Ennek 95 százalékát a Kertimag kft-től, a többit a Magrovet és az olasz Zorzi cégtől szerezték be. A következő két hét alatt a teljes évi mennyiséget eljuttatják a kereskedelmi egységekbe. A pénzügyi gondokat azzal indokolta dr. Nagy Ferenc, hogy mintegy 100 millió forinttal tartoznak a gazdaságok — ezt már tavaly ki kellett volna fizetni az átvett vetőmagvakért. Ezentúl csak azok kaphatnak árut, akiknek van megfelelő fizetési vagy bankgaranciájuk. Egy szűk kör számára még adott a termeltetési megállapodás lehetősége, de ez is behatárolt. Hogy mi lesz azokkal a gazdaságokkal, amelyek egyik feltételnek sem tudnak megfelelni, s hogy mit vetnek majd, erre nincs megnyugtató válasz. — Nem a régi időszak úgynevezett pántlikázott pénzeinek visszahozatalát várom — mondta dr. Nagy Ferenc —, de mindenképpen központi megoldást kell találni a helyzet rendezésére, mert heteken belül vetni kell. (Fotó: Király J. Béla) Somogy, Tolna és Baranya megyében a kft-nek több mint 800 partnere van, s ők az ország mezőgazdaságilag művelhető területének mintegy 15 százalékán gazdálkodnak. Az átalakuló agrárágazat feszítő gondjai ugyan nem szorítják háttérbe a vetőmagellátás problémáit, de az átalakulás időszerűsége lényeges változásokat hozhat az ellátásban és a forgalmazásban. Mészáros Tamás Borsómaggal telik a vagon a Kaposmag dombóvári telepén.
