Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-14 / 11. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. január 14., kedd ADÓSPÓROLÓ Az idő pénz lehet A törvény azt mondja, hogy legkésőbb március 20-ig le­het beküldeni az adóbevallást — és ha szükséges, a pénzt. Ez nem kis idő. Valamit ezzel is lehet kezdeni. Az adóíveket és a szüksé­ges munkáltatói igazolásokat rendszerint január végén és február elején küldik ki a klien­seknek. Nekünk azonban nem szükséges várnunk eddig a számítgatásokkal. Mindenki tudja — ha nem is okvetlenül filléres pontossággal —, hogy körülbelül mennyi pénzt kapott tavaly, mennyit fizettek be neki adóelőlegként és mek­kora az az összeg, amit le­vonhat az adóalapból vagy magából az adóból. Ezért nem árt, ha már most hozzávetőle­ges számításokat készítünk. A jobbik eset, ha rájövünk: az adóhatóság tartozik ne­künk pénzzel, mert több adó­előleget fizettek be a ne­vünkben, mint amennyit a ténylegesen fizetendő adó ki­tesz. Ilyenkor — természete­sen — jobb, ha sietünk. Szed­jük össze minél hamarabb a szükséges papírokat, és küld­jük el az adóbevallást. Az adóhivatalnak év elején még nem torlódik össze annyira a munkája — tehát remélhetjük, hogy viszonylag hamar hozzá­juthatunk a visszajáró pénz­hez, és azt már használhatjuk, kamatoztathatjuk is. A gyakoribb eset, sajnos, hogy mi tartozunk a hivatal­nak. Nem szép dolog, de hasznos: az ember ilyenkor nem siet. Ha együtt is van a befizetendő pénze, jobb, ha addig is kamatoztatja vagy forgatja, a törvényes határidő előtt egy-két nappal bőven rá­érünk feladni a pénzt. (Az utolsó pillanatot nem ajánlom senkinek, mert rendszerint akkor szokott kilométeres sor kialakulni a postán, a késve ébredőkből. Kár az időt sor­baállással tölteni!) Sajnos, az idén nem lesz ritka eset: nem gyűlik össze a kellő mennyiségű pénz már­cius 20-ig. Sokan lehetnek, akiknek tavaly még „jól ment”, de mára már elvesztették az állásukat. Akadhat azonban olyan eset is, hogy most ép­pen nagyon kell minden fillér, mert valami jövedelmező do­log indult be, és zavarná a hasznot, ha hirtelen ki kellene venni a pénzt. Nos, lehetőség van az adó részletekben való fizetésére is. Persze, nem ingyen! A részletfizetést kérni kell — és általában megadják, havi kö­rülbelül 3,5-4 százalékos ka­mat mellett. Ha nagyon meg­éri, választhatjuk ezt a megol­dást — a döntő szó az Adóhi­vatalé. Azoknak, akik munka nélkül vannak, természetesen nem különösebben kecseg­tető az ilyen drága haladék. Csak azt tudom ajánlani, hogy forduljanak levélben az adó­hatósághoz, és kérjék a ka­matmentes részletfizetés le­hetőségét. Méltányos alapon lehet arra remény, hogy a ha­tóság hozzájárul a kéréshez — ám az indokoknak ilyenkor ugyancsak nyomósaknak (és természetesen: szigorúan igazaknak) kell lenniük. Bájos vonása a törvénynek a külföldi tartózkodás elbírá­lása. Aki ugyanis az adófize­tés ideje alatt hosszabb ideig legálisan külföldön tartózkodik — például hosszabb tanulmá­nyi ösztöndíja van —, termé­szetesen nem tud hazaugrani adót fizetni. Ilyen esetben mindenképpen levélben kell értesíteni az Adóhivatalt, és kérni kell, hogy az adót a visz­szatérés után fizethessük be. Természetesen itt különbség van aközött, hogy valaki Bécsben tartózkodik-e vagy távolabb: Amerikában, Afriká­ban, netán Ausztráliában. A regula úgy szól, hogy ha­zatérésünk után 15 napon be­lül töltsük ki az adóívet és fi­zessük be az adót. Nos, ez mindaddig jól mű­ködött, amíg a hazatérés idő­pontja egyértelműen megálla­pítható volt az útlevélből. Most azonban már nem pecsétel­nek — így az útlevél nem ad felvilágosítást arról, hogy mi­kor is tértünk haza. Ez a lehetőség természete­sen visszaélésre is alkalmat adhat, de nyilvánvalóan az adóellenőröket sem ejtették a fejükre. Célszerű tehát, ha megőrzünk valamilyen bizo­nyítékot — repülőjegyet vagy ösztöndíj-igazolást —, hogy mettől meddig voltunk külföl­dön. Az adóhatóság rendsze­rint kéri a kiküldő szerv igazo­lását arról, hogy valóban kül­földön voltunk-e a megjelölt időpontig. A következő részben né­hány speciális esettel foglal­kozunk majd. Sós Péter János Felkészítés a mérésre Az autójavító kisvállalkozó­kat Győrben készítik fel azokra a műszaki vizsgála­tokra és mérésekre, amelye­ket el kell végezni a gépkocsi­kon, mielőtt a járművek tulaj­donosai megkapják a környe­zetvédelmi igazolólapot. A kártya kiadását — mint isme­retes — a tavasszal kezdik meg. A méréstechnikai gya­korlatokhoz rendelkezésre állnak a felsőfokú oktatási in­tézmény jól felszerelt labora­tóriumai, sőt a diagnosztikai műszereket gyártó cégek új gyártmányai is. A képzésben a kisvállalkozókon kívül szak- középiskolák műhelyoktatói is részt vesznek. VILÁGKIÁLLÍTÁSI NAGYBERUHÁZÁS Ml TÖRTÉNT A DON-KANYARBAN? Vártuk már a támadást Segíteni akartak a kaposváriak — Harcok mínusz 36 fok hidegben (Folytatás az 1. oldalról) A soproni 4-es gyalogezred mintegy négyezer katonájá­nak az urivi hídfővel szemben voltak az állásai. 12 kilométer széles frontszakaszt védtek. Január 12-én dermesztő hi­deg hajnalra ébredtek, mínusz 36 fokot mutattak a hőmérők. — Tulajdonképpen vártuk már a támadást — emlékezik vissza Szabó Lajos, az egy­kori zászlós. — Az oroszok az előző napokban élénk légi fel­derítő tevékenységet végez­tek, és a támadás előtti napon, január 11 -én, tüzérségük be is lőtte állásainkat. Nyolc óra 41 perckor óriási erejű tüzérségi tűz zúdult ránk, s ez 45 percen át tartott. Utána jöttek hullám­szerűen a páncélosok által támogatott gyalogsági roha­mok. Általában zászlóaljnyi erők rohamoztak, de folytono­san. A támadás délutánra kiter­jedt a szomszéd gyalogezred állásaira, majd az egész had­osztályéra. Ezt követően pe­dig az egész hadsereg 208 ki­lométeres arcvonalára. — Az első vonalakba az ál­landó lövöldözés miatt az utánpótlást nem tudták eljut­tatni. így is védekeztünk azonban, s a támadóknak még nagyobb veszteségeik voltak, mint nekünk... Egyszer érkezett csak erősítésül egy gyalogos zászlóalj. Kaposvári katonák voltak. Velük meg­próbáltunk ellentámadást indí­tani, de annyi támadó harcko­csival és olyan tömegű orosz gyalogsággal találtuk szembe magunkat, hogy kénytelenek voltunk tovább visszavonulni. — Az én szakaszom utóvéd volt. Egyszer szemtanúja vol­tam egy könnyű német páncé­los egység ellentámadásának. Egy tábornok vezette. Hatvan harckocsit vezényelt. Pa­rancsnoki páncélosa a köze­lünkben állt meg. Nyújtottam feléje a távcsövemet. Mond­tam, nézzen bele, és meggyő­ződhet róla: annyi T 34-es tank közeledik, hogy a biztos halálba rohannak... Legyintett, és azt mondta: mindegy, ez a führer parancsa. A 60 német páncélos közül csak négy menekült meg. Visszavonulásunk egészen február végéig tartott. Egy gyűrűből úgy tudtunk kimene­külni, hogy német páncélo­soknak sikerült egy keskeny rést nyitniuk visszavonuló csapataiknak. Hozzájuk sod­ródtunk. Április elején kezdték haza­szállítani a második magyar hadsereg maradványait; má­jus végére mindenki hazake­rült. — Volt szó róla, hogy át­szerveznek, és újból bevetnek bennünket. Parancsokunk, Szombathelyi Ferenc vezér- ezredes ezt megakadályozta. Ha másért nem, ezért meg kel­lett volna legalább az életét hagyni a háborút követő meg­torlás során. — Talán arról sem árt meg­emlékezni, hogy az áttörési hadműveletet a 40. szovjet hadsereg kezdte el. Ők indítot­tak először támadást. Ereje egy harckocsihadtestből, öt lövészhadosztályból, két pán­célvadász dandárból, egy-egy tüzér és aknavető hadosztály­ból, valamint légvédelmi tü­zérdandárból és sok repülőből állt. A karácsonyra szánt vörös- keresztes-csomagokat csak tavasszal, hazafelé tartva kap­ták meg, amikor a magyar ha­tárra értünk. — Soproni állomáshe­lyünkre, sajnos már nagyon kevesen, alig 300-an tértünk vissza... Cseresznyék István ÜGYFÉLKÁRTYA, PÉNZAUTOMATA Lakossági folyószámla? DECEMBERBEN Szervezetalapítási csúcs A kereskedelem és vendéglátás az élen — Szerencsét próbálnak játékautomatával, szerencsejátékkal Az Országos Takarékpénz­tár a már több évtizede ren­delkezésre álló átutalási betét­forma helyett új szolgáltatás­ként bevezette a lakossági fo­lyószámlát. Az új folyószámla-rendszer bevezetésével egyidejűleg a takarékpénztár megszüntette a jelenlegi átutalási betétfor­mát. Természetesen biztosít­ják a zavartalan átállást a régi átutalási betét és az új lakos­sági folyószámla között, ha azonban az új szolgáltatás nem nyeri el az ügyfelek tet­szését, akkor átutalási betét­számlájukat május 1 -jével felmondják. Ennek értelmé­ben — a szolgáltató vállalatok számlázási rendjét is figye­lembe véve — a megbízások teljesítését legkésőbb június 30-ával megszüntetik és janu­ártól már nem is fogadnak el új megbízásokat. A folyószámla-rendszerben az OTP bevezeti a napi ka­matszámítást, vagyis a szám­lán naponta mutatkozó egyen­leg alapján fizeti a kamatot. Az ügyfél — kívánsága szerint — a számlán a hó végén jelent­kező megtakarítást (vagy an­nak egy részét) kedvező ka­matozással lekötheti, anélkül, hogy külön betétkönyvet kel­lene nyitnia. Bővítik a hó vé­gén kiküldött számlakivonatok tartalmát is: az eddigieken túlmenően tájékoztatást ad­nak az ügyfél lekötött betétei­ről, az esedékes betéti kama­tokról és az esetleges kése­delmi kamatokról is. Igényelhetik már a vidéki ügyfelek is — megfelelő fede­zet esetén — takarékcsekkjük mellé az ügyfélkártyát. A bu­dapesti bankjegykiadó auto­matákat már most használhat­ják, vidéken pedig a folyama­tos telepítés sorrendjében. Az automatákból hetente fölve­hető összeg felső határát az ügyfél megtakarítási készsé­géhez igazítják. Az OTP még az idén továbbfejleszti ügyfél­kártya-rendszerét, így ezeket a kereskedelemben történő vásárlásokkor is használhat­ják majd tulajdonosaik — készpénzfizetés helyett. A takarékcsekkel és ügyfél- kártyával rendelkező partne­rek számára — rendszeres átutalásaik, illetve megtakarí­tásaik után — kedvező kama­tozású folyószámla-hitelfelvé- teli lehetőséget is biztosít a ta­karékpénztár. A hitelt az első igénybevételtől számított egy éven belül kell visszafizetni. A korábbi átutalási betét­számla-tulajdonosnak az OTP már megküldte az új szerző­dési ajánlatot. Az aláírt szer­ződést abba a fiókba kell visz- szajuttatni április 30-ig, ahol eddig az átutalási betétszám­lát vezették. Ez egyébként tör­ténhet postán vagy bármelyik OTP-n keresztül. A szerződéskötés hónapjá­ban a kamatot még a korábbi­aknak megfelelően számítják, az ezt követő hónaptól viszont már napi kamatszámítást al­kalmaznak. Ha a szerződés rendben beérkezik (április 30-ig) a számlavezető fiókhoz, minden megbízást jogfolyto­nosan — megszakítás nélkül — teljesít az OTP. A számla­szám is változatlan marad, a befizetési lapokat, takarék­csekket, ügyfélkártyát sem kell kicserélni. M. G. A szervezetalapítási kez­deményezések decemberi számának alakulása minden eddigi rekordot megdöntött. A Központi Statisztikai Hivatal munkatársai soha nem re­gisztráltak egy hónap alatt annyi új jogi személyiségű gazdasági társaságot, mint a múlt év utolsó húsz munka­napján. Ekkor ugyanis — az addigi átlagosan 1800-as havi bejelentéssel szemben — majdnem négyezer érkezett be. A bejelentések száma a hónap második felében külö­nösen megnőtt, az első két hét 125-ös átlagát messze meg­haladóan naponta átlagosan 270-re nőtt a számuk. (A nö­vekedés feltehetőleg azzal is összefügg, hogy ebben az időben terjedt el az adózással kapcsolatos rendelkezések várható módosításának a híre.) A decemberben regisztrált szervezetek közül 3675 új alapítású volt, mindössze 250 szervezet jött létre átalakulás, kiválás vagy szétválás útján. Az alapítók döntő többsége — az eddigi gyakorlatnak megfe­lelően — a korlátolt felelős­ségű társasági, illetve a rész­vénytársasági működési for­mát választotta, és legtöbbjük 20 személynél kevesebb munkaerőt kíván foglalkoz­tatni. A szervezetek tervezett tevékenysége főként a szol­gáltatási területekre irányul. A szervezetek nagy hányada — az eddigi tendenciákat foly­tatva — kereskedelemmel, il­letve vendéglátó-ipari tevé­kenységgel szándékozik fog­lalkozni. Továbbra is jelentős­nek ítélhető (a mindössze pár éve megjelenő) pénzügyi, adószakértői, vagyonértékelő stb. tanácsadó cégek körének a bővülése. A kifejezetten termeléssel (termékelőállítással) foglal­kozni kívánó szervezetek száma és aránya viszonylag alacsony. Kivétel az ipar — el­sősorban a gépipar, valamint az építőipar —, ahol továbbra is jellemző a vállalkozói érdek­lődés. (Említést érdemel, hogy az eddigiekhez képest jóval több — vidéki és fővárosi — szervezet kíván a beterjesztett kérelmek szerint játékautoma­ták üzemeltetésével, illetve szerencsejátékok szervezé­sével foglalkozni.) Az előzetes adatok szerint 1991. december 31-én 51 ezer 800 jogi személyiségű gazdasági szervezet műkö­dött az országban. Számuk egy év alatt mintegy 76 száza­lékkal (s ezen belül decem­berben több mint 13 százalék­kal) emelkedett. Á vállalkozói kedv és lehe­tőség erősödését, illetve bővü­lését jól érzékelteti, hogy amíg 1989- ben 4400-zal, addig 1990- ben 14 ezer 200-zal, 1991- ben pedig már több mint 22 ezerrel nőtt a jogi szemé­lyiségű gazdasági szerveze­tek száma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom