Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-14 / 11. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1992. január 14., kedd A VATIKÁN ELISMERTE HORVÁTORSZÁG FÜGGETLENSÉGÉT Feszültség, tűzszünetsértés Áldozatot követelő harcok — További vita a helikopter-incidensről (Folytatás az 1. oldalról) A szóvivő végül hangsúlyozta: az egyes köztársaságok önállóságának elismerésétől függetlenül a Magyar Köztársaság továbbra is támogatja, az ENSZ, az Európai Közösség és a helsinki folyamatban részt vevő országok erőfeszítéseit a béke megteremtése érdekében, beleértve a tűzszünetet ellenőrző ENSZ-katonák küldését, illetve a szembenálló felek között megkezdődött párbeszéd folytatását. Halálos áldozatokat követelő harcok voltak vasárnap Baranyában: a szarajevói tűzszünet megkötése óta ez az első komolyabb összetűzés a horvát fegyveres erők és a szerb területvédelmi csapatok között. A Politika című lap szerint az összecsapást a horvát erők kezdeményezték, rátámadtak egy hadtápalakulatra, amely élelmet vitt a területvédelmi egységek számára. A baranyai területvédelem közlése szerint a támadás során két területvédelmis életét vesztette, három pedig megsebesült. A horvát erőknek a szerb kommüniké szerint szintén három halottjuk van. Baranyában — bár a tűzszünet több mint egy hétig minden nagyobb incidens nélkül érvényesült — a falvakban feszült a helyzet. Tovább folytatódik a betelepítés, az üresen álló házakért sokszor hevesek a veszekedések az igénylők között. A határ mentén a közelmúltban ismét aknamezőt telepítettek, amivel végképp lehetetlenné tették, hogy a Magyarországra menekült baranyai lakosok visz- szatérhessenfek. A jugoszláviai megfigyelők helikopterének lelövésével kapcsolatos vita közben tovább folytatódik. A szövetségi légiirányítási hivatal cáfolta, hogy bármilyen hivatalos és felhatalmazott személy nyilatkozatot adott volna, miszerint a hivatal a megfigyelők helikopterének teljes útvonalát, Belgrádtól egészen Zágrábig bezárólag jóváhagyta volna, mint ahogy azt az európai megfigyelők szombat esti közleményében olvasni lehetett. A jugoszláv szervek azt állítják, hogy az európai megfigyelők nem kértek jóváhagyást a Kaposvár- Zágráb közötti útszakaszra Belgrádtól, be sem jelentették ezt az útszakaszt, s a helikopter lelövését végső soron ez idézte elő. Az európai megfigyelők azonban cáfolták, hogy nem kértek volna annak rendje és módja szerint engedélyt. FORRONGÓ OROSZORSZÁG Jelcin lemond? Megállapodás Oroszország és Ukrajna kompromisszumos megállapodásra jutott a vitatott fekete-tengeri flotta sorsáról. Közös közlemény aláírásával értek véget az ukrán fővárosban a katonapolitikai kérdésekkel foglalkozó tárgyalások; most kidolgozzák a biztonság szavatolását. Felfüggesztett választás Borisz Jelcin orosz elnök — az Interfax hírügynökség értesülése szerint — még ezen a héten le akar mondani kormányfői tisztségéről. A DPA által idézett hírügynökség az elnökhöz közel álló, meg nem nevezett forrásra hivatkozva tegnap közölte értesülését. A jelentés szerint Borisz Jelcin leköszönésének oka az, hogy teljesen az államközösségi ügyekre kíván összpontosítani. Az AP-DJ ugyanakkor az elnök szóvivőjét idézte, aki cáfolta az értesülést. BULGÁRIA Újabb forduló Érvényes, de eredménytelen volt a vasárnapi bulgáriai elnökválasztás. Nem végleges adatok szerint a választásra jogosultak mintegy 75 százaléka voksolt. A legtöbb szavazatot Zselju Zselev köz- társasági elnök kapta. A jövő vasárnap újabb fordulót rendeznek a két, első helyen végzett páros részvételével. KÉRDŐJELEK Morgok vagy harapok? Szeretném előrebocsátani: teljes szívemből egyetértek azzal, hogy végre némi pénz a környezetvédelemnek is jut majd a benzin árából. Mégis, úgy érzem magam, mint a kutya, amelyiknek az orrát birizgálják, meddig morog és mikor akar már harapni. Egy hónapja sincs, hogy az országgyűlés rábólintott az üzemanyagárban levő fogyasztási adó drasztikus emelésére: alig telt el három hónap azóta, hogy a közlekedési tárca kiharcolta, hogy a benzin árában már 5 forint 20 fillérnyi útalapot építsenek. Nincs még két hónapja sem annak a sajtótájékoztatónak, amikor a közlekedési tárca vezetője arról panaszkodott: tavaly annyira visszaesett a benzinfogyasztás, hogy szinte katasztrofálisan kevés pénz folyt be az útalap kasszájába. (Mellesleg ezért emelte fel majd 2 forinttal az útalap literenkénti hozzájárulását és most az adót is, mert a költségvetés bevételei e címszó alatt alacsonyabbak voltak a tervezettnél. Kérdem: ezután több benzin fogy majd?) Az utóbbi napokban hosszú sorok kígyóznak a rendőrségi ablakok előtt. Minden hivatalban naponta több tucatnyian adják le a kocsijuk rendszámát, hogy ne kelljen se biztosítást, se adót fizetniük, mert a családi költségvetés az autózás luxusát már nem bírja el. Olvasom az újabb hírt, miszerint 50 filléres környezetvédelmi termékdíjat terveznek bevezetni. Nem az összeg miatt berzenkedem, hanem az előbb említett összes terhet viselvén keresem a választ önmagam kérdéseire: megint ott tartunk, hogy luxusárat kell fizetnie mindenkinek, aki nem busz- szal-villamossal közlekedve akarja hivatalos ügyeit intézni? Nem telne az államnak a majd negyven forintos literenkénti adóból 50 fillér a környezetvédelemre? Azt már tudom, hogy a súlyadónak csak töredékét szánják az autók rongálta utak karbantartására, a többit a költségvetési lyukak foldozgatá- sára fordítják. Vajon ez a félforint eljut-e a megfelelő kasz- szába? Úgy érzem magamat, mint akinek az orrát birizgálják, vajon még mindig morgok vagy már harapok-e? (Somfai) Felfüggesztette a nemzet- gyűlési választás folyamatát az algériai Legfelsőbb Biztonsági Tanács. Egyelőre nincs szó arról sem, hogy elnökválasztásokat írhatnak ki. A parlamenti választások második fordulóját a héten kellett volna megtartani. Lövöldözés Lövöldözés tört ki a hét végén a Dnyeszter menti Du- bosszari városában. A Moldo- vától való függetlenségét kinyilvánított Dnyeszter menti Köztársaság helyi gárdistái egy rendőrposztot lőttek. Két rendőr és három polgári személy megsebesült. Felülvizsgálják Benes rendeletéit Felülvizsgálják Benes rendeletéit cím alatt a pozsonyi Új Szó hétfői száma beszélgetést közöl Huncik Péterrel, Václav Havel emberjogi kérdésekben illetékes tanácsadójával, aki az interjúban beszámol az elnök kezdeményezésére létrehozott jogászbizottság eddigi munkájáról. Ez a bizottság az 1945-1948 között született elnöki dekrétumok felülvizsgálására hivatott. A dekrétumok annak idején a kisebbségek (a magyarok) jogfosztását szentesítették. A KISGAZDÁK DÖNTÉSÉRŐL A kormánykoalíció enfant terrible-je, a Kisgazda Párt ismét petárdát robbantott a hét végén. Vezető testületé úgy döntött: vagy teljesítik politikai partnerei (értsd: elsősorban MDF, Antall) február végéig a kormányzással és együttműködéssel kapcsolatos követeléseit vagy kilép a hármas szövetségből. A felszólításnak legalább is kettős célja van: növelni a kisgazda részesedést a kormányzati hatalomból, illetve az ádáz belső küzdelemben fölülkerekedett pártkörök befolyását érvényesíteni a törvényhozásban és a kabinet politikájában. Kérdés persze, hogy bele- rokkan-e a koalíció a kisgazdák esetleges kiválásába? A válasz nem fogalmazható meg egyszerűen igen-nel vagy nem-mel. Ultimátumoknak — kivált a politikai arénában — nem szokás engedni. Az esetleg beváltott fenyegetés azonban a jelenlegi helyzetben aligha rázná meg a koalíció alapjait. Egyszerűen azért, mert a párt parlamenti képviselőinek többsége — a 33-ak - a formális kiválás „gombnyomására” aligha sorolnák át az ellenzék táborába. Az a sajátos helyzet állna elő, hogy a de jure megszűnő hármas pártszövetség helyébe egy de facto koalíció lépne. Tovább éleződne ugyanakkor a kisgazdák már most is éles belső konfliktusa, amely a pártképviselet és a parlamenti képviselet között feszül. Ezzel a háttérrel viszont a hétvégi döntés könnyen politikai bumeránggá válhat. S nem a többségi kormányzás, hanem a nagyobb kormányzati súlyért perelő kisgazda- párt erőinek fogyatkozását, sőt végleges megosztását idézheti fel. Szakadék peremén vezet tehát a nagyválasztmányi határozat megfogalmazóinak útja — s a szomorú az, hogy ha lezuhannak, magukkal ránthatják a parlamenti „hatok” legpatinásabb hagyományaival rendelkező tagjait, a kisgazda párt egészét is. (bajNukleáris anyagok csempészete Magyarok a „vörös higany”-ügyletben Atomfegyverek előállításához felhasználható anyagok csempészetének vádjával letartóztattak Milánóban három magyar és egy osztrák állampolgárt. A neveket az olasz hatóságok egyelőre nem közölték. S a hét végén őrizetbe vettek egy olasz és egy amerikai állampolgárt is. Romano Dolce comói vizsgálóbíró már október óta folytat nyomazást egy nagyszabású nemzetközi csempészbanda után, amely a volt Szovjetunióból származó nukleáris anyagokat ad el svájci fegyverkereskedők útján, feltehetőleg Irakba. Tiltott anyagok A vizsgálóbíró októberben már letartóztatott egy gyanús, állítólag hondurasi üzletembert plutónium-mintával a táskájában, néhány nappal később pedig a hatóságok Zürichben nagyobb tétel plutónium eladását akadályozták meg. A radioaktív plutónium, amely atomfegyver előállítására alkalmas, a Szovjetunióból származott. A most őrizetbe vett négy személyt egy milánói szállodában tartóztatták le, ahol tárgyalásokat folytattak meg nem nevezett közvetítőkkel. Az osztrák üzletember és három magyar társa úgynevezett „vörös higanyt” akart továbbadni. A tájékoztatás szerint ez az anyag nem radioaktív és szupravezető tulajdonsággal rendelkezik, felhasználható viszont a rakéta- technikában és nukleáris fegyverek gyártásában. Az olasz törvények nem tartalmaznak egyelőre nukleáris anyagok csempészetére vonatkozó bűncselekményt, így a letartóztatottak ellen csupán „tiltott anyagokkal való csempészkedés” vádját emelték a hatóságok. A vizsgálóbíró szakértőket kért fel a lefoglalt anyag atomtechnikai felhasználhatóságának megállapítására. Dolce vizsgálóbíró szerint mihamarabb törvénybe kellene iktatni a radioaktív anyagok kereskedelmének tilalmát, miután a Szovjetunió felbomlásával egyre konkrétabb a veszély — fejtette ki —, hogy a szovjet atomtechnika illetéktelen és felelőtlen kezekbe kerül, aminek társadalmi veszélyessége rendkívül nagy. A szovjet atomtechnika kevésbé kifinomult, mint a nyugati, és alkalmasabb arra, hogy felelőtlen őrültek kezébe jutva fenyegetéssé váljon egész térségek számára — jelentette ki. Reális a veszély A nyugati titkosszolgálatok egy ideje felkészültek arra, hogy a felbomló Szovjetunióból veszélyes anyagok és haditechnikák kerülhetnek a harmadik világ országaiba. — A milánói letartóztatás világos jelzés arra, hogy ez a veszély nem csupán elméleti — mondta a vizsgálóbíró, aki szorosan együttműködik az illetékes olasz szervekkel ebben az ügyben. Mint közölte: a milánói letartóztatások összefüggnek az októberi zürichi és comói hasonlókkal. A nyomozás folytatódik — mondta a vizsgálóbíró, aki ezért elzárkózott minden további részlet közlésétől. A hatóságok most azt igyekeznek megállapítani, milyen szerepet játszott a három magyar személy az ügyben. Gamzahurdia skizofrén lenne? Miközben a menekülésre kényszerült Gamzahurdia volt grúz elnök január 8-án Örményországban tartott sajtó- értekezletén azt hangoztatta, hogy nem hajlandó lemondani és továbbra is Grúzia államfőjének tekinti magát, addig Tbilisziben ugyanazon a napon Tengiz Szigua, az ideiglenes grúz kormány feje — aki különben egykor miniszterelnöke volt az elűzött elnöknek — azzal lepte meg a sajtó képviselőit, hogy a Tbiliszi Pszichiátriai Intézet orvosai már 1958-ban skizofréniát állapítottak meg Gamzahurdiá- nál. A sajtóértekezletről beszámoló párizsi Le Monde január 10-i számában Tengiz Sziguát idézve megállapítja: ez az orvosi diagnózis ugyan mentességet biztosíthat Gamzahur- diának a bírósági felelősség- revonáson, de ugyanakkor akadálya annak, hogy a jövőben ismét politikai szerepet vállaljon. Végül Tengiz Szigua jelezte, hogy a grúz parlament legkevesebb tizenöt napon belül kimondja Gamzahurdia elmozdítását. Ami pedig a betegségét illeti, azt a diagnózist annak idején megállapító orvosok készek ma is megerősíteni. (A Le Monde alapján) Megjelent a Rontana legújabb száma! Keresse a hírlapárusoknál illetve előfizethető: HELIR, Bp. 1900 (219703/a)
