Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)

1991-12-11 / 290. szám

1991. december 11., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 A „felnőttek játékát” szimulálják Asszonyok és gyümölcsök L. Tóth Judit kiállítása Kaposváron (Walt Disney álma egy olyan Kis Világ megteremtése volt, ahol gyermek és felnőtt együtt érezheti jól magát. Álmai valóra váltak. A mi célunk a valódi világ modellezése egy olyan Kis Vi­lágban, amely — bár a fantá­ziánk szüleménye — vissza­adja az embereknek azt, ami értük van: a történelmüket...) E nyúlfarknyi mottó tökéle­tesen példázza a Stiching Model Europe Inter-Natio ala­pítvány lényegét, mindazokat a célkitűzéseket, amelyeket fiatal, ám nagyon is érett kép­viselőik magukénak vallanak. Ez az Európai Gazdasági Kö­zösség által létrehozott ifjú­sági alapítvány három ma­gyarországi középiskolát, köz­tük a kaposvári Munkácsy Mi­hály Gimnázium és Egész­ségügyi Szakközépiskolát tar­totta nemzetközi kapcsolatok terén elért eredményei alapján méltónak az együttműkö­désre. „Tíz napig Vranitzky voltam” Az alapítvány születése 1989-re datálható, és kapcso­lódik hozzá — s ezzel kevés hasonszőrű „intézmény” büszkélkedhet — egy szimu­lációs játék is, amelyet Metró- piának kereszteltek el. E név a metropolisz és az utópia fo­galmak házasságából kelet­kezett, és egy ideát takar: lé­nyege a fentebb gmlített mot­tóból olvasható ki. Kapolka Gábor, a Munkácsy gimná­zium tanulója — diáktársaival ültünk körül egy kerekasztalt — avatott be további ismere­tekbe, aki maga is részese volt néhány kortársával egy szimulációs játéknak. Lelke­sen, a szavak fűzésének — korát cáfoló — képességével számolt be élményeiről. Bea­vatott: a szimulációs játék so­rán a résztvevők sorsolásos alapon kapják meg nemzeti­ségüket; ő maga Franz Vra­nitzky osztrák kancellár sze­repét játszotta. Mindenkinek komoly gazdasági-politikai tu­dásról kell számot adnia, ez ugyanis a játék lényege: mind fifikásabban, kizárólag a tár­gyalóasztalok mellett megol­dani, szimulálni izgalmas, életszagú szituációkat. A Munkácsy gimnázium, amely tagja az UNICEF asz- szociált oktatási intézmények eufópai hálózatának, jövőre rendhagyó nemzetközi tábor létesítését tervezi, az alapít­vány eszmei, szakmai és a külkapcsolatok biztosítása ré­vén nyújtott támogatásával. Céljuk egy száz személyes angol nyelvű nemzetközi ifjú­sági tábor megrendezése, melynek előkészítése az ame­rikai Békehadtest képviselői­nek részvételével történik. Történelem­szimuláció Szeretnék közvetve megis­mertetni az ifjúsággal az eu­rópai egységesedési folyamat gondolatát, konkrétan — ha­sonlóan a Metropiához — megalkotni egy történelmi szimulációs játékot. Alapgon­dolata: fikciózus nemzetek együttélésének modellezése reális történelmi, gazdasági, társadalmi és politikai szituá­ciókban. Karvaly Kinga, Bíró Ildikó, Várkonyi Barbara, Kapolka Gábor, Csordás Ákos, Kutro- vátz Gábor, néhány társukkal együtt a program szervezői, (a tanári felelős Máyer Györgyné, sokat segít az in­tézmény és az igazgató: Gu­lyás Mihály). Kérdésemre — miszerint lehet-e a „felnőttek játékát” tisztességesen űzni — Kapolka Gábor válaszol, ám úgy tetszik hittel, egy em­berként vallják mindannyian: lehet, és csak így lehet. Jeroen felderít Az említett kerékasztalnak volt egy holland „lovagja” is, Jeroen Hoogerwerf amszter­dami egyetemista, aki az ala­pítvány „szolgálatában” láto­gatott Kaposvárra. Kérdé­sünkre elmondta, hogy fon­tosnak tartja, hogy egy új nemzet kapcsolódott be a körbe, és úgy látja ez hazánk­nak is gyümölcsöző lehet, hi­szen az Európa Tanács inten­zíven figyel az alapítvány kö­rüli történésekre. Jeroen Ma­ria Dykshoorn, a Metropia megteremtője tavaszi látoga­tását jött előkészíteni. Balassa Tamás (Rendezvényük sikeres lebo­nyolítása érdekében a szer­vezők kérik az anyagi támoga­tást is, melynek fejében szá­mos iskolai szolgáltatást kí­nálnak. Az e célra elkülönített bankszámla száma: Budapest Bank 321-1123-7007) Asszonyok és gyümölcsök címmel Leitnerné Tóth Judit képeiből nyílt kiállítás Kapos­váron, a Képcsarnok Bernáth Aurél termében. Mint ahogy a kiállítás címe is jelzi: a fest­ményeken a nők és a gyümöl­csök a főszereplők. Hol kü- lön-külön, hol sajátos elegyet alkotva. L. Tóth Judit a közelmúlt terméséből válogatott. A két tucat festmény ízelítő művé­szetéből, amelyben régi korok hangulata jóízű nosztalgiával idéződik fel. A csendéleteken a gyümölcsök mellett, vagy önállóan, az otthon, a családi asztal tárgyai jelennek meg, s a kompozíciók kedves bútor­részletekkel, függönnyel, dra­périával egészülnek ki. Olyan jelzések ezek, amelyektől L. Tóth Judit nem akar elsza­kadni. Képeivel azt vallja: az ódon bútoroknak lelkűk van. Érez­hető, hogy a míves komód, a faragott asztal vagy szék egy­kor már „élte életét”. Mégha ezek a kedves darabok „csak”' kiegészítői a csendéleteknek, mégis meghatározó szerepük van. A kedvenc téma a nővel, a női arccal egészül ki, s ezekről a képekről sem hiányozhat — ha áttételesen is — a termé­szet világa. Madaraival, pil­A szakemberek, de még a laikusok körében is óriási vá­rakozás előzi meg a Nemzeti Alaptanterv (NAT) születését. A pedagógustársadalom érzi egy „minimum-tanterv” hiá­nyát és szükségességét, mert jó volna valami fogódzkodó ahhoz, hogy mit tudjon min­den iskola minden diákja. Már elterjedtek olyan hírek, miszerint a tanterv készen van. Pedig, mint azt Baranyai Károlytól, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ille­tékes főosztályvezetőjétől megtudtuk, erről még szó sin­csen. — Végülis hol tart a NAT ki­dolgozása? — A nyáron elkészült mun­kaanyagot többször is megvi­tatták a pedagógus közössé­gek, ennek alapján formáló­dott. Az immár véglegesnek tekinthető változatot a minisz­térium most zsűrizteti, s azt követően alakítja ki az ezzel kapcsolatos állásfoglalását. — Már két éve tart ez a langóival, terméseivel és szí­neivel. A fejen megjelenő gesztenye-kompozíció a bar­nák, drappok árnyalataival sugallja az őszt. A sejtelmes Lepkenőn lilák, rózsaszínek és kékek kavalkádja, a Gyü­mölcsnőn az élénk színek do­minálnak; a Madárnő meleg munka, nem húzódik túl soká? — A NAT eredményes mű­ködéséhez nemzeti konszen­zusra van szükség és bár két­ségtelenül sürget az idő, el­kapkodni semmi esetre sem. szabad. Nagyon fontos, hogy jó és szép legyen... — Jó és szép? Különösen hangzik ez a két követelmény. — A jó számomra az igaz szinonimája. A szép alatt pe­dig azt értem, hogy áttekint­hető. Világos. Jól forgatható. — Miért van egyáltalán szükség a NAT-ra? — Ha nem volna, akkor a pedagógusokat senki és semmi nem akadályozhatná meg abban, hogy átvegyenek mondjuk más országbeli tan­terveket. Ez pedig több okból sem volna jó. Gondoljon bele, egy átvett francia tantervben aligha sze­repelne mondjuk Arany Já­nos... A másik, amiért fontos: kell valamihez kapcsolni a ta­nárok speciális tanterveit is. így bontakozhat ki a korsze­tónusaival csalogatja a sze­met. Mindegyik asszonyarc más-más egyéniséget sugall. A vonások — mint ahogy Szász Endre képein is — nem szépségről és harmóniáról árulkodnak. Sokkal inkább a gondolatiság kifejezésére tö­rekedett az alkotó. Rendkívül rűen értelmezett tanszabad­ság. — Mondana erre egy pél­dát? — Vegyük például a fizikát. A NAT-ban megfogalmazzuk majd, hogy a fizika fejezetei­ből melyek azok, amelyeknek feltétlenül szerepelniük kell a tananyagban és mi múlik a ta­nár „szorgalmán”. Ha mondjuk a Maxwell-tör- vények bekerülnek a NAT-ba, akkor ezzel a központi „aka­rat” kitűz egy tudás-minimu­mot, amit minden iskolában meg kell követelni. Hogy ezt a célt milyen módon éri el a pe­dagógus? Csak rajta múlik. — Véleménye szerint mikor­tól lép életbe a NAT? — Nagyon remélem, hogy a következő tanévben egyes tárgyakból már a részletes tantervek is a rendelkezé­sünkre állnak majd és akkor talán 1994-re befejeződhet az átalakulás. Lachowszky Bea Este karakteresek ezek az asszo­nyarcok, s az intellektus mel­lett itt-ott felsejlik némi mélabú is. L.Tóth Judit festményei de­cember 14-ig látogathatók. L. S. Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeumban szomba­ton nyílik meg a 27 Alföldi tár­lat. A szándékaiban és szem­léletében a nemzeti megújulás feladataihoz felnőni kívánó békéscsabai országos kép­zőművészeti fórumon az idén 130 művész 215 munkája sze­repel majd. Győzött a Parsifal Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök, valamint Károly Gusztáv svéd király és Szilvia királyné jelenlétében nagyszerű előadáson győzött Milánóban szombaton este Wagner leghosszabb és leg­nehezebb operája, a Parsifal. Mint a La Republica című lap kritikusa megjegyezte: a Scala idei évedjának első estéje nagy sikert hozott, s a „szkep­tikusokat” is meggyőzte. Csipkerózsika A Nemzetközi Gyermek- mentő Szolgálat Magyar Egyesülete javára december 23-án este 7 órakor a Magyar Állami Operaház balettkara a Csipkerózsikát adja elő az Operaházban. A tanárok szabadsága érdekében Nemzeti konszenzus kell az alaptantervhez Alföldi tárlat Drámapedagógia a nevelésben Egyre több somogyi óvodá­ban és iskolában alkalmazzák a drámapedagógiát. Kaposvá­ron a Toldi iskolán kívül a Pe­tőfi utcai óvoda óvónői is ér­deklődve hallgatják Tolnai Má­riát. A tanítóképző főiskola ta­nársegéde ad szakmai taná­csokat, akit a pedagógiai inté­zet által szervezett tovább­képzéseken szintén örömmel fogadnak. Az keveseket zavar, hogy ez nem külföldről behozott, jól funkcionáló módszer, mint például a Waldorf, Freinet Drámapedagógiai foglalko­zás Fotó: Kovács Tibor vagy Gordon. A lényeg az, hogy sok ötletet adhat a fog­lalkozásokhoz vagy a tanó­rákhoz. S ha még nincs is nagy irodalma: a pedagógu­sok alkalmazzák. Nemcsak a gyerekek körében, nekik is si­kerélményt jelent. Mi a lényege? A drámape­dagógia megtanulható esz­közrendszere a pedagógus személyiségfejlesztésében és szemléletmódjában elért vál­tozásokkal azt az együttlét-ál- lapotot eredményezi, amely a közös, aktív és alkotó cselek­vésre épít. Az érzelmi konflik­tusokat személyes és cso­portközi viszonyokban egya­ránt kezelni tudja. Az értelem­fejlesztés és fiziológiai karban­tartás mellett a társadalmi beil­leszkedést, illetve társadalmi szereptanulást is megkönnyíti. Ezeket pedig játékhelyzetek­ben alkalmazza, amelyben a játék alapfunkciójaként a ha­tártalan szabadság-érzés megélhető. A játék azt kívánja a pedagógustól, hogy az a mindenkori alapszituációkra építse a fejlesztést. A zalai pedagógusok is ér­deklődnek az új módszer iránt. Tolnai Máriát a — kaposvári példák nyomán — egy zalae­gerszegi és egy nagykanizsai kurzus vezetésére is felkérték. Hogy a drámapedagógia nagyobb teret nyerjen, ahhoz a szakirodalom mellett az kel­lene, hogy a pedagóguskép­zők alapképzési rendszerébe beépüljön. Szekszárdon pél­dául a négyéves képzés min­den félévében szerepel ilyen tantárgy. Van, ahol szakkollé­giumként hirdették meg. A Csokonai Program keretében az ország 13 főiskolája és egyeteme jelezte: ők is foglal­koznak drámapedagógiával. A kaposvári tanítóképzőn az óvoda- és szociálpedagógu- sok és közművelődési szak- kollégisták azonban csak fa­kultációként választhatják ezt a tantárgyat. (Lőrincz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom