Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)

1991-12-30 / 304. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP —HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1991. december 30., hétfő Az Országgyűlés napirendjén (Folytatás az 1. oldalról) Ami az adótáblát illeti, a képviselők név szerint szavaztak. 1992-ben megszűnik az alkalmazotti kedvezmény, viszont ked­vezőbben alakulnak a kulcsok: 0-100.000 forintig az adó mértéke 0 százalék 100.001- 200.000 forintig az adó mértéke 25 százalék 200.001- 500.000 forintig az adó mértéke 35 százalék 500.001- töl az adó mértéke 40 százalék. Az új törvény szerint is adómentesek a nyugdíjak; azonban ha a nyugdíjas egyéb jövedelemmel is ren­delkezik, akkor a nyugdíjjal összevonva kell kiszámítani az adót. 1992-ben 108 ezer forint lesz az a jövedelemha­tár, ameddig a nyugdíjasok­nak összjövedelmük után nem kell adót fizetniük. Késő esti órákba nyúló vitát kezdett az Országgyűlés a költségvetési törvényről. Eh­hez hozzászólt dr. Gaál Antal, Somogy megyei országgyű­lési képviselő is, mint olyan te­rület egyéni képviselője, amelynél az idegenforgalom­ban különösen érdekelt. Rész­letesen kifejtette az idegen- forgalom 1991. évi-eredmé­nyeit, hangsúlyozva az 1 milli­árd dolláros állami bevételt és hozzávetőlegesen másfél mil­liárd dolláros megánbevételt. Tekintettel arra, hogy az Or­szágos Idegenforgalmi Hivatal feladatai sokrétűek, méltá­nyosnak tartaná az idegenfor­galmi alap 1 milliárd forintos elfogadását a parlament által. Az országgyűlés vasárnap folytatta munkáját. Délután öt óra után plenáris ülésen foly­tatták költségvetési tervezet vitáját. Jó néhány képviselő követhetetlennek tartja a vita menetét és a hatalmas papír­halmazt. Szovjetunió — után Egyenlő, az egyenlők között — Fellángolt háborúskodás — Üzbegisztáni választások — Harcok Grúziában Tokió kiürült Megkezdődött a hét végén a hagyományos téli tokiói exodus: a fővárosból kétmillió ember indult haza, hogy szülő­földjén töltse az év végi ünne­peket, vagy külföldre utazzék az év végén járó egyhetes szabadság idején. Kína - atomsorompó A kínai törvényhozás va­sárnap megszavazta, hogy az ország csatlakozzék az atom- sorompó-egyezményhez. Az AP jelentése szerint a kínai parlament állandó bizottsága hozta meg a döntést. A bizott­ság a parlament ülései között végzi munkáját, s joga van törvényeket elfogadni, szer­ződéseket ratifikálni. Jelcin rendelete Jelcin orosz elnök rendele­tet adott ki a földről. Eszerint március 1 -jéig át kell alakítani a kollektív gazdaságokat, s a földek egy részét ingyen szét­osztják a parasztok között. Világszépe ’91 Venezuela legszebb leá­nya, a 20 éves Ninibeth Beat- riz Leal Jimenez lett az idei év világszépe. A Miss Worid-vá- lasztást az amerikai Atlanta városában rendezték. Jime­nez kisasszonyt (aki mérnök­nek tanul) 79 szép lány közül választották. Udvarhölgyei: a 21 éves ausztráliai Leanne Buckle és a 22 éves dél-afrikai Diana Tilden-Davis. Az év embere Az amerikai Time hetilap az idén Ted Turner milliomost, a CNN hírtelevízió alapító tulaj­donosát választotta az „Év emberé”-nek. Turner 1980- ban hozta létre a 24 óra hosszat híreket adó televíziót, s 150 ország tv-nézőit tette a történelem „szemtanúivá”. Oroszország nem kívánja átvenni a felszámolt központ szerepét. Az Államközösség­nek a központ újjáélesztése nélkül kell működnie - han­goztatta Borisz Jelcin. Az orosz államfő - a művészeti élet jeles képviselőit kitüntetve - nyomatékosan kijelentette: Oroszország egyenlő az egyenlők között. A Hegyi-Karabah területé­ért péntek óta ismét fellángolt háborúskodásban mintegy 25-en vesztették életüket, mi­után kivonták onnan a (volt szovjet) belügyi csapatokat. Az örmény önvédelmi alakula­tok elfoglalták Sztyepanakert A 33 FKGP-honatya meg­beszélésére azután került sor, hogy elterjedt: a párt két par­lamenti csoportja között békél­tető-tárgyalások kezdődnek. Időközben azonban kiderült, Iván Géza és Balogh György képviselők a 12-ektől nem kaptak efféle bejelentésekre semmilyen felhatalmazást. A 33-ak megerősítették: az ő csoportjuk nem zárt ki sen­kit, hozzájuk bárki, bármikor, feltételek nélkül visszajöhet. A frakcióvezető a most több ol­dalról megindult békülési kí­egyik, azeriek lakta külváro­sát. Üzbegisztánban vasárnap első ízben közvetlen elnökvá­lasztást, s vele párhuzamosan népszavazást tartanak a köz­társaság függetlenségéről. Tbilisziben a grúz elnökhöz hű erők több vezetője csatla­kozott az ellenzéknek ahhoz a követeléséhez, hogy mondjon le tisztéről Zviad Gamszahur- dia államfő. A tárgyalások ideje alatt ismét kiújultak a harcok a grúz fővárosban, az ellenzék osztagai befészkel­ték magukat a kormányépület némely részébe. Eddig 51-en haltak meg. sédeteket a januárra tervezett nagyválasztmány időpontjá­nak közeledtével magyarázza. A költségvetést és a szö­vetkezeti átmeneti törvényt a 33-ak Pásztor Gyula tájékoz­tatása szerint akkor tudják el­fogadni, ha a Ház módosító indítványaikat megszavazza. A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt országos elnöksége szomba­ton kora délután nyilatkozatot juttatott el az MTI-hez. A do­kumentumban arról tájékoz­tatja a közvéleményt, hogy az Mehet a gabona (Folytatás az 1. oldalról) A bizottság még egy pont­ban módosította a gabonaex­port engedélyezését. Eszerint lehetőség lesz búza és takar­mánykukorica bartermegálla- podás keretében történő kivi­telére is, amennyiben az im­port-ellentétel nem globál­kvóta alá tartozó fogyasztási cikk. Az ezzel kapcsolatos ké­relemhez csatolni kell az im- ■ portáru beérkezését igazoló vámokmányt, illetve az érvé­nyes export- és importszerző­dést a hozzá tartozó bankga­ranciával — amennyiben az export megelőzi az importot. A módosítások 1992. január 6-án lépnek érvénybe. 1992. évi költségvetést a párt parlamenti frakciójának csak akkor áll módjában támogatni, ha a kormány elfogadja a kis­gazdapárt gazdasági koncep­cióját, és garantálja annak be­vezetését a jövő év első fel­ében. A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt parlamenti képviseletének egységére vonatkozó híresz­telésekkel kapcsolatban az elnökség megjegyzi: az or­szágos vezetőség kijelölte a képviselőcsoportjának azon tagjait, akik eljárhatnak a párt irányítása alá visszatérni szándékozó képviselők ügyé­ben. A koalíció kérdésében az 1992. január 11-i nagyvá­lasztmány jogosult dönteni. Kisgazdák problémája Kétséges egység A 33 tagú kisgazda-frakció nem zárkózik el attól, hogy tárgyaljon a 12 tagú képviselőcsoporttal, elvárja azonban, hogy az elnökség vonja vissza a korábban meghozott anti­demokratikus, alkotmányellenes határozatokat - mondta Pásztor Gyula, a 33-ak vezetője vasárnap, a frakció ülése után. „Kincsek” a cipősdobozban Bajban jobban ösz- szetart az ember. Ka­rácsony másnapján fölkerestük horvátor­szági rokonainkat. A barcsi határátkelőhöz közel Trézenföldjén (Terezina Polje). Tud­tuk, hogy Eszékről oda menekültek. Kihasználva hát az ünnepi csendet, beko­pogtunk a menedéket nyújtókhoz. Nem a kí­váncsiság, hanem a segítő szándék veze­tett bennünket. A korábbi évek szo­kásos ünnepi forgata­gának sehol semmi jele. Rajtunk kívül se be, se ki egy teremtett lélek sem. Csak egy cukorrépát szállító te­herautó árválkodott a külső sávban. Megle­petést és örömet szer­zett a látogatásunk. Meghitt melegben, fel­díszített karácsonyfa mellett békésen bo- rozgatunk. A háború szele itt csak néha lebbenti fel a félelem fátylát. Bar­cson mesélték, hogy 24-én este nagy lövöl­dözés volt ezen a ré­szen. Mikor megemlí­tettük, nagy derültség támadt. S elmondták az okát; az ünnepi pe­tárdák hangos robaja keltett ilyen képzetet a határ barcsi oldalán... Ők meg felőlünk hallot­ták ugyanazt. Persze, hogy azok is petárdák voltak. A tizenkét éves ro­kongyerek cipősdo­bozban hozta „kará­csonyi kincseit". Re- peszdarabok, rakéta- és töltényhüvelyek so­rakoztak egymás mel­lett. Neki féltett kincs, a felnőtteknek könny- csordító szomorúság. Ilyenre sikeredett 1991 karácsonya. Segítség? Köszönik, ezen a részen egye­lőre nem kell. Lehet kapni mindent — ki­véve a Szerbiából származó termékeket. Meg azután Eszékről elhoztak mindent, amit lehetett. A férj ugyan ottma­rad — a munkahelyet még sem lehet el­hagyni —, s ki védi meg a ma még épség­ben levő otthont a fosz­togatóktól? Pénzük is van. Mutatják a na­pokban átváltott új horvát dinárt. Hogy teljes legyen a látogatás, felkerestük a verőczei rokonokat is. Ugyanaz a karácsonyi hangulat fogadott. Vi­dámság, de feszültség is. Félig kész a ház, félig kész a szoba, s itt legalább van pince — szükség esetén. Nem, Verőczén nem volt kü­lönösebb harc — mondták —; a barcsi bombatalálatkor volt utoljára. Szerintük azt is Verőcének szánták, s nem Barcsra... Vissza Eszékre? De jó is lenne! Egyelőre azon­ban maradni kell. Be­esteledik, indulunk vissza. Bármilyen nyu­godt is a térség, jobb világosan elérni a ha­tárt. Reméljük, egyre többször jöhetünk, s ta­lán nemsokára már Eszékre is. A határ előtt koccin­tunk még egyszer — a boldogabb új évre, s irány haza. A határon a helyzet ugyanaz, mint kifelé. Az otthon maradtak nem mondják, de megkönnyebbülten sóhajtanak mikor be­toppanunk. Remény­kedünk, hogy jövőre ismét igazi karácsony lesz odaát is. Tóth Miklós Magyarország, 1991 Sokféle szempontból értékelhető Magyarország elmúlt egy éve, s az eredmény, a minősítés nagy mértékben függ az értékelőtől. Nemcsak pártállástól, hanem attól is, hogy a 365 nap egymást kergető eseményei közül mi és hogyan érintette. Egyszer majd tudós történészek valószínűleg egyszerűen besorolják a nagy kelet-európai rendszerváltás hosszú évei közé, talán csak azt a kevés konkrétumot em­lítve, ami valóban végleges, ami nemcsak magyar ügy volt: megszűnt a Varsói Szerződés, a KGST, Magyarországot jú­niusban az utolsó szovjet katona is elhagyta. 1991 százezrek vagy milliók illúzióit oszlathatta el, azokét, akik szerették volna azt hinni, hogy az előző évi szabad vá­lasztásokban kiteljesedő poli­tikai fordulat egycsapásra az életünket is megváltoztatja. Holott maga a politikai rend­szerváltás is szükségképpen elhúzódó folyamat. Túlfűtött szenvedélyek Túlfűtött szenvedélyeket váltottak ki például az egyes pártokban lezajló küzdelmek, miközben gyakran elutasítás, nevetség vagy éppen közöny fogadta az Országgyűlés — persze távolról sem mindig magas színvonalú, tárgyilagos — vitáit, néha hajszolná vált törvényalkotási munkáját. Politikai síkon folytatódott az új rendszer „beüzemelése”, az egyes intézmények helyé­nek és egymáshoz való viszo­nyának a pontos(abb) megha­tározása — vagy éppen kihar­colása. A honvédség irányítá­sával és egyes közintézmé­nyek — például a rádió és a televízió — vezetőinek kine­vezésével kapcsolatban al­kotmánybírósági döntésre volt szükség, hogy elhatárolják a miniszterelnök, a kormány, il­letve a köztársasági elnök jogkörét, miközben magának az Alkotmánybíróságnak a po­litikai döntőbírói szerepe is váltott ki bizonyos kételyeket. A gazdasági törvénykezés — adók, állami vagyon megosz­tása, költségvetés, stb. — napi harcaiban formálódott a központi irányítás, a kormány és az ellenzéki többségű ön- kormányzatok erőviszonya. Elhúzódó politikai harc tár­gya, hogy a választásokon győztes pártkoalíció milyen mértékben é.s milyen módon vonhatja ellenőrzése alá a kü­lönböző intézményeket: a bankokat (vita a banktörvény­ről, a Surányi-ügy), a vállala­tokat (igazgatók leváltása, a privatizáció állami felügye­lete), az iskolákat (Területi Ok­tatási Központok létrehozása) vagy éppen a sajtót (Magyar Nemzet, Új Magyarország, az „alelnökök ügye”, a médiatör­vény vitája). Elhúzódó viták Ebben a kérdésben nem­csak az ellenzék és a kormány áll szemben egymással, ha­nem párton belül is megoszla­nak a vélemények szakmai és politikai szempontok elsőbb­ségéről, központi irányítás és függetlenség kívánatos ará­nyáról. A parlamenti szavazá­sok során — minden ellen­kező jóslattal szemben — megszilárdultak a kormány- párti és ellenzéki frontvonalak, az említett viták is ösztönözték a pártokon belüli differenciá­lódási, tisztázódási folyama­tokat. A kormányzati pozíció — és felelősség — által ösz- szetartott MDF-en belül a Jus- titia-program ismételt kidolgo­zása, Kónya Imre tanulmánya, a Zétényi-Takács törvény, vagy éppen Csurka István megnyilatkozásai jelezték az egyik irányzatot, míg ezzel szembenálló markáns véle­ményt igyekezett megfogal­mazni például Elek István, — az utóbb kilépett Beke Kata, a miskolci liberális tanácskozás vagy a parlamenti frakcióban létrehozott Programplatform. Ugyancsak kilépések, va­lamint a pártvezetésért folyta­tott egész éves harc bizonyí­totta, hogy az 1990-es válasz­tások előtt az SZDSZ-ben is egymástól nagyon különböző erők tömörültek. Elkülönülé­süket siettette, hogy a nemrég még kormányrakerülésben reménykedő pártnak — képvi­selőinek és híveinek — na­ponta kellett szembenéznie a parlamenti kisebbség, a sza­vazási vereség frusztráló ha­tásával. A Kisgazdapártnak — túl a személyi ambíciók keltette vi­harokon — azzal kell meg­küzdenie, hogy a júniusban el­fogadott kárpótlási törvény legfőbb (vagy egyetlen) prog­ramjuk, a reprivatizálás ku­darcát jelentette, valamint, hogy a párt koalíciós partner­ből lényegében az MDF par­lamenti segédcsapatává vált. Ami a parlamenten kívüli po­litikai csoportokat illeti, folyta­tódott a magyar szociálde­mokrácia tragikomédiája, az MSZMP múltja, valamint belső harcai és elnökének nagyigé­nyű, de sorozatos balsikerrel járó külpolitikai akciói (tárgya- lásértékű telefonbeszélgetés Gorbacsovval, Janajev elis­merése) képtelenné tették arra, hogy profitáljon a nö­vekvő szociális problémákból, Pozsgay Imre Nemzeti De­mokrata Szövetségének va­lódi értéke pedig legfeljebb jö­vőre mutatkozhat meg. Szélsőségek Az egyes pártok és szerve­zetek perifériáján felbukkanó szélsőjobboldali jelenségek 1991-ben elszigetelték magu­kat. Kiszámíthatatlan azon­ban, hogy jövőre milyen politi­kai hatása lesz a rohamosan növekvő munkanélküliségnek, hogy a menekültprobléma, a nemzetközi terrorizmus és bűnözés erősödése mennyire ad majd tápot a „rend” követe­lésének, az idegen- és ci­gánygyűlöletnek, a szociális feszültségek kiéleződésének. Aggasztó, hogy — nem utolsó sorban pártpolitikai rivalizálás miatt — ma nincs a feszültsé­geket közvetíteni és kezelni képes szakszervezeti mozga­lom. Az elvonuló év politikai események azt bizonyították, hogy ma minden számottevő politikai erő a parlamenti de­mokrácia keretei között kép­zeli el Magyarország jövőjét. E nagyon tág kereten belül azonban éles politikai és ideo­lógiai különbségeket okoz, hogy az egyes pártok — és az általuk képviselt tömegek — s múlt sérelmeinek orvoslásál tekintik elsődlegesnek vag> pedig a jövő építését, illetve hogy milyen értékek határoz zák meg a kívánt jövőt. Hajdú András

Next

/
Oldalképek
Tartalom