Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)

1991-12-28 / 303. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP —HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1991. december 28., szombat Szakadatlan harcok Tbilisziben Öt nap — ‘ száz halott KÉRDŐJELEK Mi le Amikor Bush értesült Gorbacsov lemondásáról, az ameri­kai államfő megszakította Camp David-i vakációját, s azon­nal visszatért Washingtonba. Magyaráznia sem kellett: ami történt, az nagyon fontos, s ami ezután történhet — kiszá­míthatatlan. Mi változik? Amikor megbukott a római birodalom, Ist­vánná kereszteltette magát Vajk, kirobbant Angliában Cromwell forradalma, megszületett az amerikai Független­ségi Nyilatkozat, lerombolták a Bastillet, kitörtek az 1848-as forradalmak és elfoglalták a Téli Palotát, senki sem tudta, mi lesz ezután. Ez történt akkor is, amikor Gorbacsov jött, s ez van most, amikor ment. Vagyis történelem íródik. Mi lesz a volt elnök sorsa és mostantól jelcin szerepe? Kik alakítják ezentúl az eseményeket Moszkvában? Egybentart- ható-e Oroszország, s szövetsége a többi szláv állammal? Mi lesz a tényleges helyzetük az új nemzetközösségben a nem szláv köztársaságoknak? Kié lesz végül az orosz több­ségű hadsereg és — nem utolsó sorban — az atomarzenál? Hány pólusu lesz az új keleti birodalom? És a nagyvilág? Senki sem tud még vállalkozni a sokismeretlenes egyenlet­rendszer megfejtésére. Gorbacsovval egy időre biztonságosabbá vált a világ. Ma bizonytalanabb, mint volt. Képesek-e ebben a bonyodalom­ban mindig felelősséggel cselekedni régi és új vezetők, Jel­cintől Bushig? Ez ma az emberiség számára a kérdések kérdése: hiszen egyetlen elhibázott lépés is beláthatatlan következményekkel járhat. Gorbacsov pályája rá a bizony­ság. Kocsis Tamás szerint adózunk A Szovjetunió szétesése és a magyar energiaimport A grúziaj ellenzék elfoglalta a köztársasági KGB központ­ját és kiszabadított több politi­kai foglyot. Gamszahurdia elnök to­vábbra sem kíván lemondani és bár az ellenzéknek tízezer jól felszerelt gárdistája van, szaporodik az elnök fegyveres híveinek száma is Tbilisziben. Az öt napja tartó csatákban egyes becslések szerint mint­egy százan haltak meg. Igazi áttörést sem a puccsistáknak, sem az általuk diktatúrával vádolt vezetésnek nem sike­rült elérnie, így aligha fedező­dik be a harc 30-ig, amikor is a független államok közösségé­nek vezetői találkoznak Minszkben. Gamszahurdia jelezte Grú­zia belépési szándékát^ de a közösség szerint ehhez'előbb rendeznie kellene belpolitikai helyzetét. (Folytatás az 1. oldalról) Ha a hivatal a szükséges adatokat maga is be tudja sze­rezni, á kérelmezőknek nem kell semmit tenniük igazuk bi­zonyítására. Az ügyekben ho­zandó határozathozatal már­cius végére gyorsulhat fel, s addigra az országgyűlés talán elfogadja az életjáradékról szóló törvényt is. Ez szorosan kötődik majd a kárpótlások­hoz. Az államtitkár külön óvta attól az érdekelteket, hogy kárpótlási jegyüket a feltéte­lezhetően gyorsan megjelenő üzéreknek eladják. Mert a tör­vény értelmében földet, ön- kormányzati tulajdonban lévő szításét. E nyilatkozatban sze­repelnie kell az ingatlanoknak és a nagyértékű ingóságok­nak, az úgynevezett vagyo­nértékű jogoknak — beleértve a lakásbérleti jogot — , az ér­tékpapíroknak és a 200 ezer forint feletti készpénznek. Át­meneti rendelkezésként 1992-ben általános kötelező vagyonnyilatkozatot kell ten­niük azoknak, akik 1988. ja­nuár 1 -je óta személyi jövede­lemadó fizetésére voltak köte­lezve. Jövőre minden vállal­bérlakást, életjáradékot, eg­zisztencia- és Start-hitelt, részvényeket csak saját tulaj­donú kárpótlási jeggyel lehet majd vásárolni, s előzetes adatok szerint éppen ezek iránt lesz a legnagyobb az ér­deklődés. Maguk a jegyek egyébként az átvételtől számí­tott három éven át kamatos kamatot is fizetnek. Rész­vényvásárlásra már a közeli napokban is lehetőség nyílik, elsőként az Alfa Kereskedelmi Részvénytársaság értékpapír­jaiból. Egy-egy 10 ezer forin­tos kárpótlási jegyre szintén 10-10 ezer forint névértékű részvényt adnak. A további­kozónak kell adóbevallást ké­szítenie, függetlenül attól, hogy keletkezik-e adókötele­zettsége vagy nem. Súlyos­bodtak az adóbevallás és az adó befizetésének elmulasz­tásával járó bírságok. Elfogadták a társasági adó­ról szóló törvényt. Ez váltja fel az eddig alkalmazott vállalko­zási nyereségadózást. Az új törvény szerint a vállalkozá­soknak adóköteles nyeresé­gük után 40 százalékos adót kell fizetniük 1992-ben. akban az Állami Vagyonügy­nökség újabb vállalatok rész­vényeinek megvásárlását te­szi majd lehetővé. Tőzsdére valószínűleg 1992 közepére kerülhetnek az első kárpótlási jegyek. Áz értékpapírok egyébként olyan nyomdatechnikával ké­szültek, amely kizárja a hami­sítás lehetőségét. A kibocsátó Budapest Értékpapír Rt köz­ponti értéktárat hoz létre, ahol mindazok elhelyezhetik, még­hozzá díjmentesen értékpapír­jukat, akik biztonsági okokból nem kívánják otthon tartani a kárpótlási jegyeket. (Polesz) Hazánk már korábban, az akkor még illetékes szovjet külkereskedelmi vállalatokkal megkötötte a jövő évi energia­szállítási szerződéseket. Ezek alapján ma is megnyugtató­nak látszik az ország energia- importja — mondotta Bakay Árpád, az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium helyettes államtitkára. Hozzátette: mindez természetesen csak akkor igaz, ha a köztársasá­gok be is tartják a már megkö­tött szerződéseket. A magyar-szovjet kereske­delem a Korábbi évekhez ké­pest az idén jelentősen — az export 60, az import 38 száza­lékkal — visszaesett, ám fő­ként a még mindig számottevő energiavásárlásokról nem tu­dunk lemondani. A megkötött szerződések alapján hazánk jövőre 4,8 mil­liárd köbméter földgázt vásá­rol a térségből. (Áz összes felhasználás 10 milliárd köb­méter, a többit hazai terme­lésből fedezzük.) Szerződés van egymillió tonna kőolaj első negyedévben hazánkba tör­ténő szállítására is. A külke­reskedők ezenkívül háromne­gyed millió tonna kőolajra kö­töttek opciós szerződést. Ez utóbbi hivatott kiváltani az Ad­ria-vezetéket, amennyiben az továbbra sem üzemei. Mint ismeretes, szeptember 16-a óta a jugoszláviai események miatt nem szállít energiahor­dozót az Adria-vezeték. Emi­att a Barátság kőolajvezeték jelentősége ismételten meg­nőtt. Bakay Árpád közölte: de­cemberben - a korábbi havi 130-170 ezer tonna Szovjetu­nióból érkező kőolaj helyett várhatóan 360 ezer tonna kő­olaj érkezik hazánkba a tér­ségből. (December 27-ig 320 ezer tonna már beérkezett.) A korábbi Szovjetunióból az idén összesen 3,5 millió tonna kőolajat importálunk. Jövőre az összes import 6 millió tonna körül várható, az összes kőolaj-felhasználás pedig 7,2 millió tonnát tesz ki. A tárca illetékese kifejtette: az elektromos energiaimport­ban jövőre lényeges csökke­nés várható, főként a magyar igények zsugorodása, illetőleg a megkötött lengyel szerződés életbe lépése miatt. Hazánk az elmúlt évben a Szovjetuni­óból 1850 megawattnyi csúcs­teljesítménnyel importált vil­lamosenergiát. Ez az idén 1100 megawattra csökken, jö­vőre pedig csupán 200 mega­wattnyi áram szállítására született szerződés az ukrán villamosenergia-iparral. Az át­vett energiamennyiséget te­kintve ez azt jelenti, hogy az idei 6200 gigawattóra jövőre 1200 gigavyattórára csökken. Bakay Árpád elmondta: a Szovjetunió köztársaságokra szakadása remélhetően nem jelent akadályt a szállítások teljesítésében, és az árakat sem befolyásolja kedvezőtle­nül. A szerződéseket ugyanis határparitásos árakon kötöt­ték, ami azt jelenti, hogy az eladó viseli a szállítás költsé­geit a határig. így tehát egye­lőre nem kell számítani arra, hogy az Oroszországból tör­ténő szállításokért Ukrajna tranzitálási díjat számít fel. Pontosabban e költséget nem nekünk, hanem az eladónak kell viselnie. A közeljövőben a nehézkes bankközi kapcsola­tok miatt megnő a barter-ke- reskedelem jelentősége. Mivel a köztársaságok gazdasági helyzete labilis, ajánlatos kis tételeket szállítani. így amennyiben valamilyen oknál fogva a külföldi partner nem képes teljesíteni a szerződést, kisebb a veszteség is — mon­dotta végezetül a helyettes ál­lamtitkár. 800 ezer leér elem BIZTONSÁGOSABB VILÁGBAN ÉLTÜNK A KÜLPOLITIKAI ÓÉV Megszüntetni valamit mindig könnyebb, mint megterem­teni, ezért Kelet-Európa számára 1991 majdnem olyan ne­héz esztendő volt, mint az előző kettő, amikor a totalitárius rendszerek lerombolásával volt elfoglalva. Bizonyíték: két év alatt a térség gazdasági összteljesítménye 17 százalék­kal csökkent. Az óév elsöpörte a KGST-t és a Varsói szerződést, s a hi­degháború ünnepélyes bú­csúztatásának éve volt, emlé­kezetessé azonban két öl­döklő katonai konfliktus miatt vált. Az Egyesült Államok fél­millió expedíciós hadserege, némi francia-brit segédlettel és a legmodernebb techniká­jával megtámadta és néhány hét alatt leküzdötte a Kuvaitot bekebelező Irak stratégiai pontjait és kétmilliós hadsere­gét. A hírelemzők már akkor megállapították azt, amire az újságolvasó inkább Mihail Gorbacsov lemondásának alapján döbbent rá: a korábbi kettő helyett ma már csak egy szuperhatalom létezik. Ez persze azt is jelentheti, hogy biztonságosabb világban é- lünk, mint eddig. Ez esetben viszont Je­szenszky külügyminiszternek van igaza, aki egy karácsonyi interjúban óva intett attól, hogy az Egyesült Államokat olyan izolacionalista hatalom­nak tekintsük, amely nem akar vagy nem tud beavatkozni az európai ügyekbe. Máris meg­figyelhető, hogy Washington az európai integráció minő­ségi fejlődése közepette is megtalálja a módját a jelenlét­nek. Például az Európai Együttműködési Tanácsban, mely a NATO-tagországok és a kelet-európai új demokrá­ciák külügyminisztereinek részvételével a napokban tar­totta első ülését Brüsszelben. Ha kiderülne, hgoy a szerve­zet az Európai Közösség el­lensúlyozására jött létre, senki ne csodálkozzék. Euro-atlanti elfoglaltságaink közepette szinte észre sem vettük, hogy a demokratikus átalakulás vihara 1991-ben elérte Afrikát. Polgárháborúk, zendülések, nemzetiségi kon- fliktusok közepette hét elnököt buktattak meg, közü­lük négyet választásokon, hármat puccsal. Szomália ja­nuárban két részre oszlott, Eritrea májusban kis híján el­szakadt Etiópiától. Dél-Afrika lemondott a fehér kisebbségi uralomról, s visszatérhetett a nemzetközi életbe — a sport­pályákra is. A politikai vihar azonban nem óvta meg a fekete föld­részt a kaotikus gazdasági ál­lapotoktól, s más bajoktól sem. Negyven felnőtt afrikai közül egy ÁIDS vírussal fertő­zött. Az elkövetkező öt évben ötmillió afrikaira vár az AIDS-halál. A világ leggyorsabban fej­lődő régiója Ázsia volt, s nem elsősorban Japán miatt. A föld- rész átlagosan 6,2 szá­zalékos gazdasági növeke­dést produkált, s ehhzez csak Latin-Amerika egyes országa­inak fejlődése mérhető. La- tin-Amerikában, melyre idén szintén nem tudtunk odafi­gyelni, egy, a kelet-európai­hoz hasonlób kataszt­rófa-trend fordult meg az idén. Mexikó, Argentína, Venezuela gazdasága a még mindig te­temes adósságok ellenére fel­lendülőben van. A Közel-Keletet 1991-ben nemcsak a nagy háború tette a világesemények egyik köz­ponti régiójává, hanem a nagy béke is vagy legalábbis annak lehetősége. Október végén Madridban Izrael és az arab ősellenségek képviselői elő­ször ültek tárgyalóasztalhoz, s a terroristák Libanonban ti­zenegy túszuk közül kilencet szabadon bocsátottak. Megoldódott az óévben Ázsia két legreménytelenebb­nek vélt konfliktusa is — a kambodzsai és az afganisz­táni. Kínában ismét megállt az idő, ennek ellenére a dél-ázsiai szubkontinens saj­nos idén is nem volt esemény­telen. Májusban egy öngyilkos merénylő bombával meggyil­kolta Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnököt. Az állítólag nagyon hozzá­értő és sikeres magyar köz­reműködés ellenére Kuvait- ban egész évben égtek az olajfáklyák. Lobogásuk arra emlékeztet, hogy az ember­iség közös természeti kincsei­nek védelme az évtized egyik nehezen megoldható, de mér nehezebben mellőzhető fe. adata lesz. Nos, ebben a tekintetben az ENSZ, mely az idén inkábt csak regisztrálni tudta az eseményeket, mintsem befo­lyásolni, jövőre a jelek szerin már lépni is tud. Rio de Janei roban júniusban környezetév delmi csúcstalálkozó lesz melynek résztvevői m egpró bálnak tető alá hozni eg\ nemzetközi szerződést a; élővilág megmentésére. Ettől persze Jugoszláviábar még nem hallgatnak el a fegy verek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom