Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)

1991-12-28 / 303. szám

1991. december 28., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Rossz közérzet Pusztaszemesen Gyógyír lehet a kézfogás A polgármester nem mert falugyűlést összehívni Pusztaszemes polgármes­terének, Szunics Imrének tisz­téből fakadóan mostanában rossz a közérzete. Pedig lenne oka örömre, hiszen an­nak ellenére, hogy a község 427 lakójának több mint a fele már nyugdíjas, Pusztaszemes — ahogy mondani szokták — lendületben van. Vízvezeték­hálózat épült, a fiatalok az ön- kormányzat anyagi támogatá­sával otthonalapításba fogtak. Üzemkész állapotban van a kábeltévé hálózat, a járdák, utak építését tervezik. Óvoda még nincs Már óvoda is lenne, ha az Új Kalász Tsz áprilisban kiköl­töztette volna irodáit abból az épületből, amelyben a tulaj­donossal, az önkormányzattal együtt van. Erre állítólag a tsz-elnöke tett ígéretet a pol­gármesternek két másik sze­mély jelenlétében. Ám írásos nyom nincs. így aztán a határ­idő lejárta után megkezdődött a polgármester háborúja — kéviselőtestületi támogatással — a tsz-elnök ellen. Azaz, hogy folytatódott, ugyanis el­lentétük már a választások idejében keletkezett. Ma már kibogozhatatlan, hogy a tsz- elnök mikor és miért kevere­dett először vitába — az egy­kor a tsz-ben is dolgozott — agronómus képesítésű pol­gármesterrel. És jött a pör Egy azonban biztos: a pol­gármester bíróságra adta a ki­költözéssel kapcsolatos ügyet, és keresetet nyújtott be a tsz ellen. Erről először 1991. május 3-án értesítette az el­nököt a képviselő-testület ne­vében a balatonföldvári kör­jegyző (Pusztaszemes odatar­tozik). Tudomására hozták: évente kétszázezer forint bér­leti díjat kérnek a helyiségek használatáért, és az összeget öt évre visszamenőleg is meg akarják fizettetni. Miután a tsz nem reagált erre, a polgár- mester július 19-én kelt leve­lében határozottabb hangot ütött meg, és a bérlet felmon­dásával fenyegette meg a tsz elnökét. A tsz ezután sem szánta el magát érdemi lépésre, sőt vá­laszra sem méltatta a polgár- mestert, aki ezt követően a sió­foki városi bíróságon szep­tember 9-én benyújtotta a ke­reset. A siófoki bíróság a pol­gármester tudomására hozta: a megyei gazdasági bíróság il­letékes az ügyben. A polgár- mester arra kérte a siófoki bí­róságot, továbbítsa a megyé­hez az ügyiratokat. Miután so­káig semmi sem történt, levél­ben sürgette: küldjék át az ügyet Kaposvárra. A siófoki bíróság csak no­vember 15-én közölte, hogy eleget tett a kérésnek. A las­súság láttán a polgármester­ben nyugtalanító kérdések támadtak. Rossz közérzetét csak fokozta, hogy Kaposvár­ról még iratbeérkezést nyug­tázó sort sem kapott. Hogy van ez? — kérdi a polgármes­ter. Szélmalomharc a közös­ség érdekében kifejtett küzde­lem? Ennyi idő után sem tudja, hol tart a törvényes úton...? Amíg nem késő Azt hiszem, előbb születne eredmény, ha a polgármester és a tsz-elnök kezet fogna, ha mindketten felismernék: az az érdekük, hogy tekintélyük ne merüljön alá a marakodás iszapjába. A polgármester mondta: óvodaügyben nem mert falugyűlést összehívni, mert attól félt, a lakosság az utcára pakolja a termelőszö­vetkezetet. Ez az önmérséklet alighanem alapot adhat a kéz­fogásra... Amíg nem késő. Szegedi Nándor NEM ÉLET-, CSAK BALESETVESZÉLYES Tahon „ m a tornaterem SZILVESZTERI „PRÓBATÉTELEK Virsli és kocsonyahús - rogyásig Van miből korhelylevest főzni — viszik a bőrös malacot Még ki sém hevertük a ka­rácsonyi ünnepi terítékek megrázkódtató hatásait, s máris a szilveszteri és újévi bőségtálakról ábrándozha­tunk. (Már aki bírja pénztárca­béléssel.) Leáldozott a halszezonnak, és mértéktartásra intenek a hagyományok a baromfifo­gyasztásban. Nem úgy a ser­tésjavakból, hiszen a kocso­nya, a virsli, s urambocsá, a sült malac vétkes fogyasztása következik. Mi is kíváncsiak voltunk, hogy mindezért mit tettek az „illetékesek”. — Mintegy 5,5 vagonnyi rendelést teljesítettünk. Fo­lyamatosan szállítunk a bol­tokba virsliből, debreceniből. Eme hagyományos szilvesz­teri étekfélék mellett 2 kilós egységcsomagolásban for­galmazzuk a Knakk és Ka- poshús kft-k kocsonyahú­sait— mondta Zimonyi István. A Kaposker Ady Endre utcai húsboltjába megkezdődött a szilveszteri malacok szállí­tása, lesz bőven bőrös süldő is. Kilimán, Dombóvár és Bö- hönye száttítja a pecsenye­alapanyagot. Tenk Tiborné üz­letvezetőtől megtudtuk, hogy bőséges választékot találhat­nak a virslikedvelők is, lesz juhbeles és celofános is. — Kocsonyahúsból frisset és fagyasztottat egyaránt kí­nálunk vevőinknek— mondta az üzletvezető. A pultokon so­rakozó füstölt áruk, mint kor- helyleves-alapanyagok is számításba jöhetnek. Nagyatád térségének ellá­tásából jelentős részt vállal a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát. Ivusza Tamás ve­zérigazgatótól megtudtuk, hogy az elmúlt időszakban rendeződött a sertéstenyésztő ágazat helyzete, feltöltötték az állományi férőhelyeket, s így saját sertéseikbők tudják ki­elégíteni az igényeket. A hús- és húskészítmények terén nem lehet fennakadás, de bő­rös malaccal nem tudnak hoz­zájárulni az év végi vigassá­gokhoz. A jófajta étkek utáni koccin­táshoz nemigen kínálunk itó- kákat, nemcsak azért, mert ezek reklámozása etikailag sem illedelmes, hatásuk ere­dendően káros, de a megye- szerte elburjánzott italleraka- tokban csak az nem találja meg a kedvére való kortyolni- valóját, aki nem akarja. Mindezekhez a kellően bé­lelt pénztárcákon kívül immár csak edzett gyomorra van szükség. (Mészáros) (Folytatás az 1. oldalról) — Az, hogy a tornatermünk életveszélyes, így nem igaz. De az tény, hogy stabilitási problémák vannak. Az egyik főfalnál — az épület EK-i szárnyán — a sarok megre­pedt. A tornatermet 1960-ban épí­tették, s már az átadás utáni években látni lehetett, hogy gondok vannak a gyors és a felületes kivitelezés miatt... Megerősítésére azonban eb­ben az állapotban nincs mód. Az épületet 3 évvel ezelőtt is megvizsgáltattuk egy stati­kussal, aki felújításra java­solta. A tervek elkészültek, ám a rekonstrukcióra nem került sor. Azóta is folyamatosan használtuk és használjuk, ám az is látható, hogy a probléma változatlanul fönnáll. A nyári tatarozás óta is tovább „moz­dult” a sarok. Ám azt szeret­ném hangsúlyozni: a tornate­rem nem életveszélyes! — Mi a szándékuk? Mit te­het az iskola vezetése ezek után? — A tervek rendelkezésre állnak, a közelmúltban pedig jelentkezett nálunk a buda­pesti Hungaroinvest Fővállal­kozási Kft. Ők svéd licenc alapján gyorsan, viszonylag olcsón — mintegy 24-30 millió forintért —, előregyártott, acélvázas, hőszigetelt pane­lekből tornatermet tudnának építeni. Szeretnénk ezt a lehe­tőséget megragadni. A jelen­leg használatos ugyanis csak 10x20-as méretű. Ha a ad rá a pénzt, akkor egy 18x36-os, sportversenyek megtartására is alkalmas tornacsarnokot építtetünk a diákok és a spor­tolók számára. Előzetes egyeztetés már volt a megyei önkormányzat illetékeseivel, de mivel jóváhagyott költség- vetés még nincs, így az épít­kezésről konkrétumot mon­dani nem tudok. Az említett budapesti cég vállalta az egész konstrukció statikai vizsgálatát. Velük most kötjük meg a szerződést. Egyébként előzetesen ők is megállapítot­ták: hosszabb távon a tornate­remmel kapcsolatban ez az ál­lapot már nem tartható fönn. Ezért — ha pályázat útján pénzhez jutunk —, akkor az aránylag olcsó és gyors lehe­tőséget megragadva építtet­nénk meg a korszerű és ver­senysportok rendezésére is alkalmas tornacsarnokot. — Mikorra? — Ez elsősorban attól függ, hogy az anyagi fedezetet a megye biztosítja-e, illetve mi-, kortól. A lebontás után a kivite­lező kft fél év alatt tudná át­adni az épületet. Ez azt is je­lenti — véleményem szerint —, hogy legkorábban 1992 végére, 1993 elejére várható, hogy iskolánk modern torna­termet kap. Krutek József Az autóklub célul tűzte ki, hogy a növekedő tagdíjak­kal arányban a szolgáltatá­sok színvonalát is emeli. Megállapodást kötöttek az Agrosped kft-vel, akik mo­dern gumijavító műhelyt építettek a kaposvári mű­szaki állomás egyik szegle­tében. Húsz perc alatt min­den hibát el tudnak hárítani, ami egy autókerékkel össze­függ. A Dunlop céggel áll­nak kapcsolatban, új gumi­kon kívül javítókészleteket és könnyűfém keréktár­csákat is árusítanak. Az au­tóklub tagjait kedvezmé­nyesen szolgálják ki. EGY ÉV A MÉRLEGEN Önkormányzati lépések pártszemüvegen át « Eltelt az első év, amelyet az újonnan megválasztott ön- kormányzatok végigdolgoztak. A vágyak és a valóság ösz- szehangolása rendszerint sok nehézséget okozott. A par­lamenti pártok somogyi szervezeteinek képviselőit kérdez­tük: mi a véleményük a múlt év önkormányzati munkájáról? Ma a KDNP, az SZDSZ és a kisgazdapárt képviselőjének vé­leményét adjuk közre. KDNP Garbera István, a Keresz­ténydemokrata Néppárt me­gyei társelnöke szerint: — Néhány kivételtől eltekintve a t megyében működő önkor­ai mányzatok gyermekbetegsé­gekkel bajlódnak. A választá­sok után több képviselő-testü­leti tag nem fogadja el például az őt támogató párt vezetői­nek véleményét. Pedig Garbera István sze­rint másként dönt az a képvi­selő, aki egy valóságos szer­vezet és szak- értőinek vé­leményét ismeri, és nem csak saját benyomásai alapján szavaz. Talán ennek felisme­rése vezetett frakciók alakítá­sához. Sajnos, ez sem változ­tatott lényegesen a munkán. — A működési szabályza­tok megkötik az önkormány­zati hivatalok kezét — mondta a megyei társelnök. — Olyan ügyek is testület elé kerülnek, amelyeket eldönthetnének szakelőadók is. Emiatt akado­zik a munka, a lakosság szidja a hivatalt; az önkormányzati ülések néha 15 órán át tarta­nak. A polgármesteri hivata­loknak sincs lehetőségük az önálló, gördülékeny munkára. Először a megyei önkor­mányzat ismerte fel, hogy a pártok véleménye nélkül nem lehet eredményesen tevé­kenykedni. Most került testület elé a pártok tavaszi javaslata,, hogy tanácskozási joggal ve­gyenek részt a közgyűlésen. Garbera István szerint ezért felül kell vizsgálni a működési szabályokat, hogy a hivatal fe­lelősséggel és megfelelő ha­táskörrel végezhesse munká­ját. A testület kérje számon határozatainak végrehajtását. — Ha az állampolgár azt ta­pasztalja, hogy a korábbi ha­tározatokat és terveket módo- sítgatják a testületek, akkor csak véget érni nem akaró üléseket lát, ezért pedig nem volt érdemes a polgárokat a rendszerváltás ígéretével az urnák elé csalogatni. SZDSZ: nincs ajándék Csapó Tamás, az SZDSZ kaposvári szervezetének ügy­vivője: — A megyeszékhely képze­letbeli karácsonyfája alá sem a városi önkormányzati hiva­tal, sem a képviselő-testület nem tudott örömet szerző ajándékot tenni. A fa alja nincs kitakarítva! Városunk tiszta­sága elszomorító. A képet to­vább rontja a város frekventált területein „üzemelő” és úgy tetszik kitilthatatlan zugkeres­kedők hada. Nem került a fa alá sem — az év eleje óta vá­runk rá — egy részletes költ­ségvetéssel megtámogatott távfűtési- és vízdíj. Odakerült viszont az IKV-t átmenteni szolgáló részvénytársaság rémképe. Nincs a fa alatt la­káskoncepció, általános és részletes városrendezési el­képzelés. Ötletszerűen épül­nek be a foghíjak, alakulnak át városképet meghatározó há­zak, kerülnek magánhaszno­sításba értékes közterületek. Nem kaptak szilárd burkolatú utat a Katona József utca lakói (száz év alatt), autóbuszt a Búzavirág utcaiak, távlati ter­vet a Berzsenyi utca. Nem kapott és még hosszú ideig nem is kap pénzt az ön- kormányzat arra, hogy boldog karácsonyaink legyenek. Ma­gának kell megszerezni azt, elsősorban hozzáértő, a köz érdekeit mindenek fölé he­lyező, vállalkozó szellemű vá­rosatyák révén. Az önkormányzat ment­sége, hogy az állampolgárok sem keresték az ajándékozás lehetőségét. A közmeghallga­tások és a fogadóórák látoga­tottsága bizonyítja ezt. Nem vagyunk még szabad, öntuda­tos adófizető állampolgárok, de a legfőbb baj az, hogy újjá­éledő atyáskodó, tekintélyen alapuló közhivatal nem is na­gyon sietteti ennek kialakulá­sát. FKGP: „Éjszakai” közgyűlések ellen Nyári Sándor, az FKGP megyei alelnöke: — Jelentős eredmény, hogy egyáltalán működőképes ön- kormányzatok jöttek létre. Ka­posváron az FKGP-t négyen képviselik az önkormányzati testületben. Tehát minden­képpen kisebbségben va­gyunk. A kereszténydemokra­ták nincsenek megfelelő számban az önkormányzat­ban. Ezért kialakulhat az a helyzet, hogy a többségi sza­vazatot az MDF csak abban az esetben tudja biztosítani, ha maga mellé állítja azt a tá­bort, amelyet mi valamikor, il­letve még ma is kommunistá­nak nevezünk. De meg kell adni: ezek tényleg jó szakem­berek. Időnként egyszerűen lehengerelik az egész közgyű­lést. A kisgazdapárti képviselők lelkiismeretesek, jóhisze­műek, de nincsenek közigaz­gatási tapasztalataik. Azt is tapasztaltuk, hogy a képvi­selő-testületet a szakemberek orruknál fogva vezetik. A kaposvári önkormányzat­nak nem kis gondja, hogy elő­teremtse a működéséhez szükséges pénzeszközöket. Ehhez a korábbi adósság is hozzájárul. Nagy hiba volt, hogy amikor az új testület munkához látott, még leltárt sem készített. Kifogásolom a városi ön- kormányzat munkájában az éjszakába nyúló tárgyalásokat is; a képviselők megkapják a közgyűlés anyagát, ám egy­szerűen nincs lehetőségük arra, hogy érdemben felké­szüljenek az ülésre. A felada­taikat társadalmi munkában látják el. Úgy gondolom, hogy az is megoldható lenne, ha például a megválasztott képviselő egyben a hivatal egy-egy osz­tályát vezetné. Ezzel anyagi­lag is érdekelt lenne a minél jobb munkában. Lengyel János

Next

/
Oldalképek
Tartalom