Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)

1991-12-21 / 299. szám

1991. december 21szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Egy hecckampány következményei Losonczi Pál visszakéri kincseit Csilingelő csengők (Folytatás az 1. oldalról) A januárban napirendre ke­rülő végleges költségvetés el­készítésénél számolnak az újabb észrevételekkel, kiegé­szítésekkel, módosításokkal. A jövőben azokat a pénzeket, amelyeket nem keli azonnal befektetni, kamatoztatják. Azoktól, akik a megyei önkor­mányzatnak időben nem fize­tik be tartozásaikat, kamatot kérnek. Felhívta az önkor­mányzatok, intézmények fi­gyelmét a normatívák és a lét­szám fokozott kontrolljára. Ha ezek nincsenek összhangban, büntetőkamatot kell fizetni. Az elnök a közismert rosszhírű IMS technológia alkalmazása következtében veszélybe ke­rült épületek rendbehozását a költségvetés egyik legbonyo­lultabb kérdésének nevezte. A gondok enyhítésére kormány­zati segítséget kért a megye. Jövőre mintegy 64 millió forin­tot fordítanak a megyei kórház műtéti tömbjének, a megye­házának és az orvos-medikus szálló hibáinak kijavítására. A vitában a képviselők fő­ként a tartalékok nagyság­rendjéről, az intézmények működtetésére szánt össze­gek realitásáról, a megtakarí­tási lehetőségekről mondtak véleményt. Többen kérték, hogy az önkormányzat min­denáron kerülje el a kölcsön­felvételt, az ingatlanokból be­folyt pénzeket ne fordítsa az ■ intézmények működésére, 1 hanem tegye tartalékba. Ke­vésszer fordult elő, hogy ket­ten ugyanarról ugyanúgy vé­lekedtek. A legélesebb szó­párbaj az úgynevezett köte­lező feladatokra (mindenek­előtt az intézmények működé­sére) szánt pénzek prioritásá­ról bontakozott ki. Egyesek szerint mintha ez nem így tör­tént volna a költségvetésben, ^z elnök megcáfolta ezt. Kifej­tette: a kötelező feladatoknak prioritásuk van mindenütt. A közgyűlés hosszas vita után döntött a Siótour átalakí­tásáról (részvénytársasággá válásáról). Akadt, aki azért nem szavazta meg a határo­zati javaslatot, mert — úgy­mond — a megye többi telepü­léséhez viszonyítva túl jó anyagi helyzetbe kerülnek az Rt-be tömörülő városok, köz­ségek. (Privatizációs ellenérv magyar módra!) A közgyűlés elnökének és az előterjesztő- Kolber István alelnöknek nagy erőfeszítésébe került, hogy tető alá kerüljön ez a régóta húzódó, ésszerű elképzelés. Ezt követően jelentették be, hogy dr. Fodor János, a Sió­tour igazgatója, aki 1954 óta sikeresen vezette a megyei idegenforgalmi hivatalt, nyug­díjba vonul. A közgyűlés hatá­rozatban köszönte meg kiváló munkáját. Tegnap váratlan fordulattal zárult le Losonczi Pálnak, az elnöki tanács nyugalmazott elnökének kitüntetéseivel kapcsolatos vita. Köztudott: a megyének adott, kiállított, majd lebontott értékes anya­got nemrég felértékelték, hogy fizethessenek a volt elnöknek és feleségének. A közgyű­lésre, amelyre az érintettet is meghívták, a kitüntetések sor­sát illetően négy alternatívát terjesztettek elő. Mielőtt a vi­tára sor került vona dr. Gye- nesei István felolvasta Lo­sonczi Pálnak hozzá intézett levelét. Ebben egyebek mel­lett arról a hecckampányról ír, amely az utóbbi időben a ki­tüntetések körül kialakult. Közli, hogy jelenleg semilyen körülmények között nem óhajtja tulajdonát átruházni. Azt kéri, hogy a kitüntésket és relikviákat haladéktalanul szál­lítsák vissza lakására. (Szegedi) A vox humana csilingelő csengőkkel ékesítette a ka­posvári Munkácsy Mihály Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola aulájában fölállított díszes karácsonyfát, amelyet a karácsonyi muzsika résztvevő helyi kórusai és a termet zsúfolásig megtöltő kö­zönség tiszteletére állítottak fel az intézményben. Tizenhárom kaposvári gye­rekkórus mutatkozott be az advent jegyében megrende­zett hagyományos ünnepi koncerten. Az ünnephez méltó karácsonyi énekek felölelték szinte a kórusirodalom leg­szebb gyöngyszemeit. A hagyományos karácsonyi muzsika csupán abban ma­radt adós, hogy az ünnepvá- rás hangulatát — a korábbiak­kal szemben — nem volt ké­pes varázslatossá tenni az ünnepkör népi hagyományai­nak fölelevenítésével. A kóru­sok elsősorban megmérette­tésnek tekintették az ünnepi hangversenyt. A „Csilingelő csengők” mégis megszólaltak az emberek szívében — s nemcsak a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola kicsinyek kó­rusa jóvoltából, amely Pier- pont művét Csuka Zoltán ve­zényletével, Kardos Kálmán közreműködésével szólaltatta meg. A nemzetközi karácsonyi énekek gazdag választékából állították össze műsorukat a kaposvári gyerekkórusok. Cseh és angol kottákból szó­laltattak meg ilyeneket a Kisfa­ludy Utcai Általános Iskola kó­ristái. Kisfonai Ágnes vezényleté­vel léptek dobogóra a toponári gyerekek, s Mozart, Smetana művei mellett magyar kará­csonyi népénekeket nyújtottak át ajándékul a közönségnek. A hangszeres zene sem hi­ányzott a gondosan összeállí­tott műsorból, a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola ka­maracsoportja — Bogáthy Jó­zsef vezényletével — az ün­nepi Bach-Gounod Ave Mariá­ját szólaltatták meg. A Németh István Általános Iskola Sza- bóné Szegedi Ágnes vezény­letével állt a közönség elé igé­nyes műsorral, emlékezetes élményt nyújtottak Bárdos „Betlehem, Betlehem" című kórusművének megszólaltatá­sával. Szépen hangzó kórust vezet továbbra is dr. Király La- josné, a Honvéd Utcai Általá­nos Iskolában. Figyelmesen ügyel a kórus hangképzésére — ebben rejlik az együttes si­kerének titka. A Zrínyi iskola kórusa a si­keres műsorválasztás mellett megcsillantotta képességét (Fotó: Kovács Tibor) Erdős Györgyné kórusvezető irányításával. Kiemelkedő él­ményt nyújtott a Somogy Me­gyei Pedagógus Női kar — Miseta Ida vezényletével. A Gárdonyi iskola és a gyakorló általános iskola közös ének­lése áthatotta a lelkeket: „Fel nagy örömre...” A Rákóczi is­kola megőrzött valamit a ko­rábbi hangulatteremtés vará­zsából. A tapshullámok amplitúdói felerősödtek, amikor a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola kicsinyek kórusa és a Zákányi Zsolt vezette általá­nos iskolai kórus mutatta be műsorát. Az utóbbi Max Reger Karácsonyi bölcsődalával szinte elbűvölte a csaknem háromórás hangverseny kö­zönségét. Horányi Barna Gyorssegély a kaposvári kórháznak A kért 37 millióból 30-at adott a társadalombiztosítás Barcs gondjai Kevesebb pénzből gazdálkodhatnak Gázláng Szóládon Szóládon tegnap délelőtt ünnepélyesen átadták a falu gázellátására épített vezeték- rendszert. A Nagy Dániel László polgármester által fel- lobbantott fáklya lángja jelezi: e naptól a korszerű fűtőanya­got használhatja a lakosság. A vezeték terveit a siófoki Gázterv Tervező- és Szolgál­tató Kft készítette, a kivitele­zést a pécsi Generál Mély­építő Gmk végezte mint fő- vállalkozó, de a Kögáz siófoki kirendeltségének gyors, pon­tos munkájára, valamint a Közműgáz Kft rugalmas segí­tőkészségére is szükség volt a befejezéshez. Az új létesít­mény 2800 méter hosszú, 160 mm átmérőjű, nagy-közép- nyomású és a falu ellátását szolgáló több kilométeres el­osztóvezetékből áll, a hozzá tartozó fogadóval. Lakóhá­zanként 40 ezer forintba került a bekötés. A beruházás bruttó költsége a tervezéssel együtt mintegy 17 millió forint volt. A nagyközépnyomású vezeték építésének költségeihez hoz­zájárult Kötcse, Nagycsepely is — hogy lakói is gázhoz jus­sanak. A Kögáz dolgozói a bekötés időpontját megörökítő már­ványtáblát helyeztek el a szó- ládi faluház falán. Sz. A. (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Gyenesei Istvántól, a megyei közgyűlés elnökétől megtudtuk: a kórház építőipari kft-jét 8 millió forintért eladták, s ezt az összeget — bár meg­tarthatták volna — átengedték a megyei kórháznak. Á teg­napi közgyűlés pedig újabb 1,7 millió forint támogatást szavazott meg. A műszaki problémákon kí­vül pénzügyi gondjai is vannak a kórháznak. A működési költ­ségeket finanszírozó társada­lombiztosítással sokáig nem tudtak megegyezni. A csütör­töki tárgyalás azonban sikeres volt. Dr. Gyócsi János, a kór­ház orvos-igazgatója dr. Gye­nesei Istvánnal együtt fölke­reste az Országos Társada­lombiztosítási Igazgatóság il­letékeseit. Helyzetüket ismer­tetve elmondták, hogy év köz­ben több új beruházás kezdte meg működését; ilyen volt a IV. sz. belgyógyászati osztály, a rehabilitációs ágyfejlesztési program, az új konyhaüzem beindítása, s volt két olyan té­tel, amelynek működési költ­ségei magasabbak, mint amit a TB országosan elfogad. Az egyik a műveseállomás, a másik pedig a Pannon Agrár- tudományi Egyetemtől bérelt komputer tomográf. A fedezetlen működési költ­ség év végi finanszírozására Somogy 37 millió forintot kért a TB-től. Ebből 30 millióra mondott igent a társadalom- biztosítási igazgatóság. Az il­letékesek megígérték: a na­pokban átutalják ezt az ösz- szeget. A hiányzó 7 millió fo­rinton a kórház és a megye „osztozik”. Ennek biztosítása nem reménytelen, s a társada­lombiztosítási igazgatóság vezető szakértői hamarosan fölmérik, mennyi a reális igény. Dr. Gyenesei István megjegyezte: két tanulsága van az esetnek. A TB, a kór­ház és a megyei önkormány­zat vezetői a következő évtől sokkal körültekintőbben készí­tik el a költségvetést, s igye­keznek megkeresni azokat a területeket, ahol takarékosab­ban lehet gazdálkodni — a gyógyellátás színvonalának visszaesése nélkül. (Lőrincz) Barcs költségvetésének tervezetével kapcsolatban Fe- igli Ferenc polgármester kifej­tette a csütörtöki önkormány­zati ülésen: ha az Országgyű­lés az állami költségvetést a jelenlegi tervezet szerint fo­gadja el, a barcsi intézmé­nyeknek az ideihez képest 14 millió forinttal kevesebb pénz­ből kell gazdálkodniuk 1992-ben, s ez, kisvárosról lé­vén szó, nagy összeg. Fel­hívta a figyelmet az állami költségvetési tervezet egyéb hiányosságaira: az önkor­mányzati tűzoltóság működé­sébe az önkormányzatnak semmi beleszólása nincs, működtetésére a költségvetés tervezetében nincs fedezet. Ugyanakkor a megyei pa­rancsnokság 7 személlyel kí­vánja csökkenteni a barcsi tűzoltóság létszámát — hivat­kozva a jugoszláviai helyzet által okozott nehézségekre. Ugyanilyen problémák vannak a Barcson kísérletképpen be­vezetett önkormányzati rend­őrség működtetésével kapcso­latban is. Az ülésen meghívottként je­len lévő dr. Sipos Imre or­szággyűlési képviselő (FKGP) megígérte a testületnek, hogy az utóbbi kérdésekben inter­pellációt fog benyújtani. Arra a kérdésre — hivat­kozva a polgármester által el­mondott várható 14 millió fo­rintos csökkenésre, valamint a dél-somogyi térség egyéb in­tézményeinek (pl. nagyatádi kórház) működtetésében már most jelentkező gondokra — meg tudja-e nyugodt szívvel szavazni az állami költségve­tést, dr. Sipos Imre kijelen­tette: az állami költségvetés tervezetét rossznak tartja, en­nek ellenére megszavazza, mert még egy rossz költségve­tés — amelyet év közben le­het módosítani —jobb, mint a semmilyen. A barcsi városi költségvetés tervezetét a lakosság részle­tesen megismerheti a január­ban tartandó közmeghallgatá­sokon, a városban működő politikai pártok szintén kifejt­hetik véleményüket. A képviselőtestület megvi­tatta 1992. évi munkatervét, a pártok részére kijelölt épület hasznosítását, elfogadta a he­lyi népszavazásról alkotott rendeletet. A barcsi városatyák munká­juk pénzbeli jutalmazásáról is egyre biztosabbat szeretné­nek hallani, ezért megbízták a település jegyzőjét, hogy a ja­nuári önkormányzati ülés elé terjesszen egy rendeletterve­zetet. (Németh) Háromszáz- ezer forint a kisebbségeknek Pályázatot írt ki a megyei közgyűlés kisebbségi és val­lásügyi bizottsága a nemzeti és etnikai kisebbségek ön­szerveződési törekvéseinek támogatására, fennmaradá­suk hosszú távú előmozdítá­sára. így olyan programokéra, amelyek a helyi közösségek megszervezését, anyanyelvűk ápolását, a tárgyi és szellemi kultúra emlékeinek megőrzé­sét és kutatását szolgálják. A rendelkezésre álló kevés pénz miatt előnyben részesí­tették azokat, akik a saját anyagi forrásuk kiegészíté­sére nyújtottak be pályázatot. A kisebbségi és vallásügyi bizottság alaposan tanulmá­nyozta a benyújtott pályázato­kat, s úgy határozott, hogy a rendelkezésre álló 300 ezer forintot hat pályázó' között osztja el. A kaposvári Német Kulturá­lis Egyesület 70, a bonnyai német közösség, a kisbajomi Cigány Ifjúsági Klub, a barcsi Cigányklub, a lakócsai kör­jegyzőség horvát közösségei 50-50 ezer forintot kaptak. A törökkoppányi nemzeti­ségi nyelvi oktatást a bi­zottság 30 ezer forinttal tá­mogatta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom