Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)
1991-12-21 / 299. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ES A NAGYVILÁG 1991. december 21., szombat Véres harcok a horvát frontokon Lemondott Markovié (Folytatás az 1. oldalról) A horvát erők a város közvetlen közelében lévő Műköveiből igyekeztek kiszorítani a szerb területvédelmi alakulatokat. Nyugat-Szlavóniában tegnap is rendkívül heves harcok dúltak. A Pakracnál, Lipiknél és Újgradiskánál szakadatlanul tartó összecsapásokban a jugoszláv hadsereg a légierőt is bevetette. Kiújultak a harcok a dalmáciai fronton. A hadsereg kitartóan lőtte a horvát erők Stonnál lévő állásait, hogy lehetetlenné tegye az összeköttetést Dubrovnik felé. Benyújtotta lemondását Ante Markovié jugoszláv miniszterelnök. Távozását a szerb vezetés már régóta sürgette, — most önszántából döntött így, mert nem volt hajlandó nevét adni egy „hadiköltségvetéshez”. Markovics távozásával egy korszak zárult le Jugoszláviában, és most az újabb bizonytalanság tovább nehezíti a válság rendezését. A felbomlás időszakában ő lehetett volna az utolsó legitim szövetségi vezető. Horvátország és Szlovénia már minden miniszterét hazahívta, a parlament így csak csonka — szerb — összetételben szavazhat az új kormányfő személyéről... Zágrábban, a horvát önállóKatonatemetés — Horvátországban ság bonni elismerése után most újabb alkalom nyílt az ünneplésre: a Tito marsall laktanyát elhagyta az utolsó jugoszláv katona és az objektumra kitűzték a horvát lobogót. Fokozott határellenőrzés Merényletkísérlet a török nagykövet ellen Merényletet kíséreltek meg csütörtökön Bedrettin Tuna- bas török nagykövet ellen, Budapesten. Az ismeretlen merénylő hat lövést adott le a páncélozott Buickra. Senki sem sérült meg, csupán anyagi kár keletkezett. Tegnap Párizsban az AFP francia hírügynökséget egy ismeretlen telefonáló felhívta, s tört angolsággal közölte: a Titkos Hadsereg Örményország Felszabadításáért elnevezésű szervezet vállalja a felelősséget a merényletért, amelynek oka Bedrettin Tu- nabas korábbi törökországi tevékenysége. A merényletkísérlet után fokozott határellenőrzést rendeltek el, a Budapesti Rendőr-főkapitányság pedig nagy erőkkel folytatja a nyomozást. KÉRDŐJELEK (M) ilyenek vagyunk? Észrevették. A bild der Frau — az egyik legolvasottabb német képes hetilap — legújabb, immár karácsonyi hangulatot árasztó, a magyar-német alapszerződés parafálásával egy- időben megjelent számában oldalakat szentelt a háború elől Magyaroszágra sodródott jugoszlávok nagyatádi menekülttáborának. Mit vettek észre?— Hogy „egy nemzet megint cselekszik. Magyarország neve újból azonossá válik az önzetlen segítségnyújtással. Több, mint 50 ezer jugoszláviai találhatott eddig menekedéket a háború borzalmai elől Magyarországon, s törülhette ott le a könnyeit. Egy egész nép megmutatja a szivét”. S ami még ennél is több?— Emlékeztetnek rá, hogy „mi, németek ezt egyszer magunk megéltük. A budapesti kormány 1989. szeptember 11-én a határ bátor megnyitásával kitárta a szabadság kapuját NDK-menekültek ezrei előtt, megrogyasz- totta a berlini falat, s ezzel megépítette a német egységhez vezető utat. Köszönet Magyarország, a leckéért, hogyan kell segíteni a bajbajutottakon”. Jólesik. De ugye, senki sem érti félre —, sem a segítséget, sem az elismerő sorokat? Igaztalan volna, ha határainkon kívül bárki belemagyarázna ebbe bármi rosszat. Itthon pedig jó ha tudjuk, nem csak ilyenek vagyunk. Legfeljebb ilyenek is. Kocsis Tamás Nem lesz drágább a telefon Kétmilliárd forint mezőgazdasági hitelre Utolsó kenet — a Szovjetuniónak ■ :■ ■ ■ . ' • ■ ,L, . . ■ :. . ' kell dönteni? Elnapolt tárgyalás Elnapolták a közel-keleti békéről a múlt hét óta Washingtonban folyó tárgyalásokat, s valószínűleg csak januárban folytatják. A színhely azonban még ismeretlen. A washingtoni hat tárgyalási nap érdemi haladást nem hozott, még ügyrendi kérdésekben sem. Jogsértésorvoslás Két hét múlva összeül a Václav Havel csehszlovák államfő kezdeményezésére felállított bizottság, amelynek feladata hogy értékelje a csehszlovákiai magyarsággal szemben 1945-47 között hozott intézkedéseket, felmérje azok hatásait és ajánlásokat tegyen a jogsértések orvoslására. Jelcin rendelete Borisz Jelcin orosz elnök rendeletet hozott az Eduard Sevardnadze vezette szovjet külügyminisztérium azonnali felszámolására. Az Oroszországi Föderáció külügyminisztériuma veszi át a szovjet külügyminisztérium irányítását, beleértve annak épületét és vagyontárgyait is. Udvarias bankrablók „Boldog karácsonyi ünnepeket!" jókívánsággal és kereken 345 ezer márkával búcsúzott két bankrabló egy müncheni bankfiók tisztviselőitől... A két férfi a bank pincéjében megvárta a tisztviselők munkába érkezését, majd a helyiségekbe behatolva követelte a pénz átadását. A megrettent tisztviselők a széfben őrzött 300 ezer márkát a rablók vászontáskájába rakták. A két álracos egyike, aki jellegzetesen osztrák kiejtéssel beszélt, bezsebelt még különféle külföldi devizákat is, ösz- szesen 45 ezer márka értékben. (Folytatás az 1. oldalról) A kormány meghallgatta a Földművelésügyi Minisztérium előterjesztését az agrárszabályozás 1992. évi továbbfejlesztéséről. A hamarosan megjelenő kormányrendelet a reorganizációs programról, a kedvezőtlen adottságú agrártérségek támogatásáról, a termőföld értékbeni nyilvántartásáról és a földkimérés költségeinek megtérítéséről intézkedik. A kereskedelmi bankok reorganizációs hitelt nyújtanának azoknak a vállalkozóknak, akik szövetkezeti vagyon megvásárlására és működtetésére vállalkoznak. Ők a pénzintézetek által elfogadott Az AFP francia hírügynökség ezután felsorolja az utóbbi hónapok eseményeit a maast- richti megállapodástól a jugoszláviai polgárháborún át a Szovjetunió megszűnéséig, majd levonja a következtetést: az évszázad végére Európa szembetalálja magát az etnikai és nemzeti követelésekkel, valamint a határok megkérdőjelezésével — egyszóval mindazokkal a problémákkal, amelyek hozzájárultak az első világháború kirobbanásához. A biztonság záloga A nemzetközi környezet azonban — állapítja meg az AFP — ma más, mint az első világháború idején volt. Akkor az európai hatalmaknak ex- panzionista törekvései voltak. üzleti terv alapján pályázhatnak a preferencia elnyeréséért. Erre az 1992-es költség- vetési törvénytervezet 2 milliárd forintot irányzott elő. A kormány döntése értelmében a kárpótlási törvény végrehajtásával összefüggésben a költségvetés átvállalja a föld- kimérési költségeket. Az elmaradott területeken a mező- gazdasági célú vállalkozások hektáronkénti szerkezetátalakítási támogatást élveznek egy bizonyos körre. Azok a fiatal, szakképzett agrárvállalkozók, akik infrastruktúra-fejlesztésre, ültet- vényerdő-telepítésre, illetve a falusi turizmus fejlesztésére hajlandók, egyszeri támogatást kaphatnak. Ma a nyugat-európaiak, akik megkísérlik, hogy segítségére siessenek kevésbé szerencsés keleti szomszédaiknak, nem minden nehézség nélkül azon igyekeznek, hogy ösz- szegyeztessék a népek önrendelkezési jogát a kontinens stabilitásával. A stabilitás zálogát ma Európai Közösségnek és NATO-nak hívják, s e két nyugati szervezet ajtaján zörgetnek türelmetlenül a bebocsátást kérő közép- és kelet-európaiak. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, amely eredetileg 33 európai országot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítetté, az idén fölvette tagjai sorába Albániát és a balti államokat, amelyek visszanyerték 1940-ben elvett függetlenséMiről Tíz volt szovjet köztársaság jelezte, hogy elküldi képviselőjét Aima-Atába, ahol valószínűleg feladják az utolsó kenetét a haldokló Szovjetuniónak. Alma-Ata ugyanakkor aligha lesz puszta demonstráció az új államközösség mellett. Ehhez azonban a következőkről feltétlenül egyességre kell jutni: 1. Tagság. Milyen minőségben csatlakoznak az új tagok? A közép-ázsiai köztársaságok feltétlenül alapítók szeretnének lenni, nem pedig „kistestvérek" 2. Hadsereg. Hol lesznek az atomfegyverek, kinek az ellenőrzése alatt, milyen mechanizmus alapján? Lehet-e saját fegyveres erejük a tagoknak, s ha igen, akkor a güket. Az EBEÉ-nek azonban nincsenek meg az eszközei ahhoz, hogy a gyakorlatba átültesse az új európai rend elveit, úgy amint az 1990-es Párizsi Charta megfogalmazta. Szembe találva magát határain a jugoszláv konfliktussal, az Európai Közösség képtelen volt megoldani — folytatja az AFP hírmagyarázata. — Pillanatnyilag mégis sikerült megőriznie egységét, fáradsággal kimunkált kompromisszum árán. Ennek az egységnek a fenntartása lényeges, mert az EK az egyetlen stabil európai struktúra és hivatkozási alap a legtöbb új kelet-európai demokrácia számára. Új vasfüggöny Paradox módon az EK sikere azzal a kockázattal jár, hogy magával hozza a Közösség meggyengülését, amint elkerülhetetlenül kibővül számos európai országgal. Kelet- Európa országai, amelyek ismerik az elkerülhetetlen gazdasági nehézségeket, az volt szövetségi hadsereg állománya hova kerül? Ki lesz a főparancsnok? (Jevgenyij Saposnyikov jelenlegi szövetségi védelmi minisztert tartják a legesélyesebbnek.) 3. Koordinációs szervek. Megmarad-e a köztársaságközi gazdasági bizottság (ideiglenes szövetségi kormány)) vagy új jogosítványokkal rendelkező szervet hoznak létre. Hol lesz az adminisztratív központ (főváros)? 4. Gazdaság. Továbbra is érvényes-e a gazdasági közösségről kötött egyezmény, ha igen akkor az aláíró nyolc államon kívül a többi is csatlakozik-e? Mikor vezetik be a szabadárakat, lesz-e saját pénzkiEK-tagságban látják az egyetlen lehetőséget annak elkerülésére, hogy új vasfüggöny ereszkedjék le Európára — ezúttal gazdasági vasfüggöny, amely elválasztaná egymástól a gazdag nyugatiakat és a kommunizmus által megnyomorított országokat. Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia már társulási szerződést írt alá az EK-val. Több kelet-európai ország — nevezetesen Csehszlovákia és Lengyelország — a NATO ajtaján is kopogtat. Csábító lehetőség A Varsói Szerődés eltűnése valójában „stratégiai űrt” teremtett Európának ebben a térségében, amely többé már nincs integrálva a Kelettel, de még a Nyugattal sem, Prága ezért kéri a NATO-tól, hogy nyújtson neki „valamiféle védelmet" azokkal a bizonytalanságokkal szemben, amelyek a Szovjetunió széthullása nyomán támadnak. A NATO annál is inkább bocsátási jog, hogyan képzelik el a privatizációt, illetve a vám- és adórendszer reformját? 5. Emberi jogok. Lesz-e „közösségi állam- polgárság”, mint ahogy Mihail Gorbacsov javasolja? Beleveszik-e az alapszerződésbe a nemzeti kisebbségek külön jogait? 6. Külképviselet. Ki és milyen minőségben képviseli a közösséget a nemzetközi szervezetekben és általában a nemzetközi politiké bán, ki foglalja el a Szovj' unió helyét az ENSZ BizL sági Tanácsában? 7. Törvényhozás. Lesz-e közös parlament, igen, milyen elvek alapján de legálják tagjait és milyer rendszer szerint ülésezik? Mester Nándoi csábítónak tűnik ezen orszá gok számára, mivel rajta ke resztül valósul meg az Egye sült Államok — a Szovjetünk széthullása után az egyetlei szuperhatalom — jelenléti Európában. Ez a magatartá magyarázza, hogy több ke let-európai ország tartózkodi a Mitterrand elnök által java sóit konföderációs tervvt szemben, minthogy az Egye sült Államok ki lenne re kesztve abból. Maga a NAT( is nagyszabású reformo megy át; megszűnt a nag^ erejű szovjet támadás vészé lye, ami legfőbb létjogosul sága volt a szervezetnek. E még akkor is így van, ha ner is szűnt meg mindenfajta hé borús veszély és ha a szovjt nukleáris fegyverek új kihívá: jelentenek a NATO-val szén ben. Végül a NATO párbí szédet kezdett egykori eller ségeivel és alkalmazkodni kell egy európai védelem mei jelenéséhez is,,bár pillanatny lag az csak a puszta leheti ség stádiumában van. (Az AFP alapjái Az új európai rendetlenség Egy új Európa nagy reménye, amely a kommunista világ összeomlása és a vasfüggöny eltűnése nyomán született, 1991-ben zátonyra futott egy olyan kontinens realitásain, ahol a nacionalizmusok erősödése és a szovjet birodalom széthullása új veszélyeket idézett fel. Európára két ellentétes irányú mozgás gyakorol hatást: dezintegráció Keleten és az integráció folytatódása Nyugaton.
