Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)

1991-12-16 / 294. szám

1991. december 16., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Közmeghallgatás a művelődési házban A kaposváriak nem éltek a lehetőséggel Szabados Péter: Az önkormányzat döntéseinek a száma megkétszereződött Új nyelvi laboratórium van a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumban. A közel kétmillió forintot érő berendezés egy­szerre húsz diák számára könnyíti a nyelvtanulást. (Fotó: Lang Róbert) Perel a kányái önkormányzat Nincs két éve, hogy Kánya különvált Tabtól. A falu lakosai úgy érzik, a válás­kor nem a megfelelő mértékben részesül­tek a közös vagyonból. Schmuck Ferenc, a falu polgármestere elmondta: több más községhez hasonlóan ők is peres úton kí­vánnak igazuknak érvényt szerezni. — Szinte teljesen pénztelenül léptünk ki ebből a „házasságból”, mára mégis si­került megoldanunk a falu legnagyobb gondjait. Erről azelőtt évekig nem is ál­modhattunk. így például megalakítottuk a vízműtársulatot, s mára befejezéséhez közeledik a vízhálózat megépítése. Eddig csak kútvizünk volt, amivel sokszor adód­tak problémák. Év végéig azonban beve­zetik az egészséges ivóvizet minden ud­varba. A község körülbelül 230 családjá­nak tíz év alatt kell kifizetnie a ráeső 45 ezer forintos költséget. A falutól fél kilométerre van a temető; a megközelítése ősszel eddig szinte lehe­tetlen volt. Ennek az útszakasznak a szi­lárd burkolattal való ellátása is megkez­dődött. Költségei várhatóan 2,5 millió fo­rint körül alakulnak. Ezenkívül most vég­zik az általános iskola vizesblokkjának tel­jes felújítását, a fűtőrendszer helyreállítá­sát és kijavítják az épület tetőzetét is. Ezekhez a munkákhoz 3,5 millió forintot nyertek pályázattal. A polgármester elmondta: Kánya híres volt arról, hogy jó ügyért mindig tudta mozgósítani a lakosságot. Társadalmi munkában épült meg például az iskola tornaterme és a nagy futballöltöző is. A polgármester szerint az itt lakók ereje a legfőbb biztosíték a község további fejlő­désére. N. L. Vészesen csökken a termőföldek tápanyagkészlete Belső-Somogy talajai ismét elsavanyodhatnak (Folytatás az 1. oldalról) Kevesen éltek a lehetőség­gel. Az érdeklődők száma nem érte el a harmincat sem. Találóan és bírálóan jegyezte meg dr. Szili Ferenc tanács­nok, hogy több a képviselő és az apparátusbeli, mint a lakó­helye életére, munkájára kí­váncsi polgár. Pénz híján számsorok Ennek ellenére Szabados Péter polgármester nem vál­toztatott eredeti szándékán, hogy mindenre kiterjedő tájé­koztatást adjon a múltról és a jövőről. Annyira belelendült a számok felsorolásába, hogy később maga is megijedt tő­lük. Meg is kérdezte: van-e ér­telme annak, hogy ezt foly­tassa. Miután azt a választ kapta, hogy nincs, abbama­radt a kívülálló számára nem sokat mondó adatáradat. A számokkal a polgármester azt akarta bizonyítani, hogy a megyeszékhely képviselőtes­tülete, apparátusa sokat tett a város lakosságáért, annak el­lenére, hogy súlyos örökséget hagytak rá. A legtöbb terüle­ten — mint mondta — a több­szörösét végezte annak, amit a tanácsi apparátus és két tes­tületé tett. Több pénzt fordítot­tak intézményekre, utakra, járdákra, fejlesztésekre az elődöknél, és tízezerrel több ügyet intéztek el. A döntések száma megkétszereződött. A tájékoztatóból a jövőre vonatkozóan nem sokat tud­tunk meg. Azt érzékeltük, hogy 1992-ben is pénzszűké­ben lesz a város. Igaz, hogy több jut például fejlesztésre, ám a számok megtévesztőek. Az elmondottakból minden­képpen egy vállalkozó város képe rajzolódott ki. Hiszen a polgármester szerint már az intézmények működtetése is vállalkozás. Gond, gond mindenütt A tájékoztató után a kaposvári polgárok mondták el vélemé­nyüket. Szántó László, Fodor Gabriella, Siklós Zoltánná, Erős György, Légrádi József, Csonka Endre elsősorban sa­ját környezete problémáival rukkolt elő. így többek között elhangzott: ne kényszerítsék az északnyugati városrész magasházainak lakóit arra, hogy maguk oldják meg a közműszolgáltatást saját költ­ségükön. Enyhítsék valami­lyen módon a Pipacs és a Bú­zavirág utca környékén lakók súlyos közlekedési gondjait. Segítsék a kaposfüredi város­részt olyanná alakítani, ami­lyenné lakói szeretnék. Mi lesz a sorsa azoknak, akik nem azért nem fizetik a magas szolgáltatási díjakat, mert a polgári engedetlenség hívei, hanem mert nem tudják? Többször visszatérő téma volt a fűtés- és vízdíj, illetve a szolgáltatóvállalatok (IKV, vá­rosgazdálkodás) munkája, át­szervezése. A válaszadásra többen vál­lalkoztak. Szita Károly alpol­gármester elmondta: a magas kaposvári vízdíj akkor fog csökkenni, ha az önkormány­zatok megkapják a jogot a ha­tósági ármegállapításra és Kaposvár létrehozhatja saját vízmüvét. A szolgáltatóvállala­tok jövőjéről szólva hangsú­lyozta: az átszervezés után valamennyi ilyen cég piaci versenyre kényszerül, munkát pályázat útján nyerhet. Fenn­maradásuk kizárólag tőlük függ. A fizetésképtelen polgárok helyzetére vonatkozó kér­désre a polgármester vála­szolt. Hangsúlyozta: abból a 25 millió forintból, amelyet a nehéz helyzetben lévők meg­segítésére hagytak jóvá, mintegy 3 ezer lakos része­sülhet. Eddig mindössze tíz százalékuk kérte a támoga­tást, ugyanakkor harminc szá­zalékra rúg azoknak a száma, akik tartoznak a fűtési díjjal és ezzel veszélyezetik az IKV működését. Énnek az lesz a következménye, hogy az ön- kormányzat más területekről lesz kénytelen pénzeket át­csoportosítani, hogy az anyagi egyensúlyt fenntarthassa. Ez pedig az egész városra nézve hátrányos. Válasz írásban A polgármester azzal zárta a közmeghallgatást, hogy a meg nem válaszolt kérdé­sekre harminc napon belül írásban adnak tájékoztatást. Kifejezte reményét, hogy a jö­vőben a mostaninál többen élnek a fórumok nyújtotta le­hetőségekkel. Ezt óhajtják a testületi tagok is, hiszen — mint dr. Mátrai Márta képviselőnő mondta — ők lelkiismeretesen és nagy várakozással készülnek min­den ilyen találkozóra. Szegedi Nándor 1991-ben a mezőgazdaság foszfor és kálium műtrágya felhasználása az előző évek töredékére esett vissza. A mű­trágyázás drasztikus csökke­nése azonban nem újkeletű, már 1989-ben megindult. El­sődleges oka a gazdaságok elszegényedése, pénztelen­sége, valamint a földtulajdon­viszonyok tisztázatlansága. A szolnoki Tiszamenti Vegyi Művek felkérésére folytatott vizsgálat megállapításai sze­rint azokon a táblákon, ahol három éve már nem alkalmaz­tak foszfor és kálium műtrá­gyát, a talaj 65 százalékán erősen csökkent a foszfortar­talom szintje és 36 százalék­kal a kálium mennyisége. A Somogy megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szakemberei szerint az állami gazdaságok, tehetősebb ter­melőszövetkezetek termőterü­letei a korábbi időszakban in­tenzívebb feltöltésűek voltak műtrágyaféleségekből, tehát itt később.jelentkeznek a hi­ánytünetek. Takarékosabb alkalmazás esetén is fokozottabb figye­lemmel kell kísérni a termesz­tett növénykultúrák beltartalmi értékeit, mert ebből lehet kö­vetkeztetni a talaj tápanyaghi­ányára. Kritikusabb helyzet előtt áll­nak a belső-somogyi, nagy­részt homokterületen gazdál­kodó szövetkezetek, állami gazdaságok, hiszen csak évekig tartó, gondos mésztrá- gyázással tudták megállítani a termőtalajok elsavanyodását. Ha a folyamatos meszezést mellőzik, sokkal nagyobb le­het a káruk, mint a foszfor és kálium műtrágyák elhagyásá­nál. Mint korábban beszámol­tunk róla: jelentősen csökkent Somogybán az őszi kalászo­sok vetésterülete. Az agro­technikai módszerekkel való „spórolás” nemcsak a termés- eredményekre hat, de lénye­gesen gyengébb minőséghez is vezethet. Ez pedig csak to­vább segíti az ágazat hanyat­lását. M. T. Vaklárma volt a bombariadó — Szombaton délelőtt 10 óra 40-kor egy férfihang kö­zölte telefonon, hogy 12 óra­kor bomba robban az áruház­ban. Azonnal értesítettük a rendőrség illetékeseit, majd megkezdtük az áruház kiürí­tését — mondta Szabó Ist­vánná, a kaposvári Somogy Áruház igazgatója. Természe­tesen nem kockáztathatták senki testi épségét, így az üres áruház átvizsgálása után derült ki csak, hogy vaklárma volt az egész. Bombát ugyanis nem találtak. Szerencsére az örömszerzési vágy diadalt aratott a félelem és aggódás felett, így tegnap, ezüstvasár­nap ismét megtelt vásárlókkal az áruház. A kereskedők a vásárlókat figyelmes kiszolgá­lással igyekeztek kárpótolni a szombati kellemetlenségért, (gy pénztárzáráskor a napi bevétel is meghaladta a 2 mil­lió forintot. M. T. SOMOGYVÁR TISZTASÁGÁÉRT Tanácskoztak a környezetvédők A somogyvári környezetvédők baráti köre pénteken este gyűlt össze az általá­nos iskolában. Heves János, a kör elnöke számolt be az elmúlt hónapok eseménye­iről, eredményeiről. Örömmel említette a tavaszi fásítási akciót, amelynek során 60 ezer forintnyi díszfát, cserjét, örökzöldet ültettek el a falu utcáin, közterületein és a temetőben. Nyers Zoltán elnökhelyettes felidézte a kör megalakulásának célját: — A kör a község tisztántartására, kör­nyezeti értékeinek védelmére szervező­dött — mondta, majd a tavaszi nagytaka­rításról beszélt. A falu határában több év­tizede összegyűlt szemetet tisztasági na­pok keretében takarították el, a termé­szetvédelmi területeket pedig az iskola 300 diákja és a tantestület tisztította meg. A szemetet a Sefag somogyvári erdé­szete szállította el. Áprilisban és május­ban limlom-akciót szerveztek a kör 35 tagjának közreműködésével. A jó példára felfigyelt az önkormányzat, s rendszere­sen — havonta egyszer — gondoskodik arról, hogy minden háztartásból eltűnjön a hulladék. Ám még most is akadnak olyanok, akik nem veszik igénybe az in­gyenes szolgáltatást, inkább a falu hatá­rába hordják ki a szemetet. A hozzászólásokból kitűnt: sokan ag­gódnak az erdőkért, s a természeti érté­kek védelméért hajlandók is tenni. A falu­szépítés közös ügy kell legyen, amelybe még több lelkes lakót szeretnének be­vonni. L. S. CSERKÉSZEK NAGYATÁDON Leendő cserkésztiszteknek tartottak előadássorozatot a hét végén Nagyatádon, hogy cserkésztiszti igazolványokat kaphassanak és ezzel meg­kezdődhessen a Rinya-parti kisvárosban is a cserkész­mozgalom szervezése. A Ba- bay József Általános Iskolá­ban, sajnos, kevés érdeklődő jelent meg. Hiába hívták a vi­déki pedagógusokat, azok nem tették magukévá a felhí­vás szavait. Tamás Lajos, az iskola igazgatója elmondta: egykor Nagyatádon működött a 155. számú cserkészcsapat. Kérték a cserkészcsapatok szövetségének elnökségét, hogy ezzel a számmal jog­utódként működhessen az is­kolájukban szerveződő cso­port. A többi nagyatádi általá­nos és középiskola ugyancsak szervezni készül cserkész- csapatot. N. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom