Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-27 / 278. szám
1991. november 27., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 „Tanulnunk kell a színházat” Beszélgetés a Csíkszeredái Figura Stúdió rendezőjével Siker volt Fenyvesen és Máriafürdőn Benkóék a tévében is Mise Nyíregyházán — Falumentés Sajógalgócon A X. Országos Színház Találkozó zsűritagjaként ismerhettük meg a kolozsvári magyar színház igazgató-rendezőjét, Tompa Gábort. Vele közölt riportunkban elhangzott, hogy erdélyi színinövendékek is vendégeskednek a találkozón, akik közül a minap Bo- csárdi László járt újfent a Csiky Gergely Színházban. Rendezésében, a Csíkszeredái Figura Stúdió produkciójaként láthatta a közönség Alfred Jarry Übü királyát. A Figura Stúdió hatéves amatőr működés után ;— már a változásokat követően — kérelemmel fordult a művelődési tárcához, és egy esztendeje minősítették át hivatásos színházzá. A társulat nagyrészt műszaki értelmiségiekből állt össze, szerény fizetésüket a megyei prefektúra biztosítja. Összesen huszonnégyen vannak, ebből tizenhármán játszanak, a többiek mindenesek. Színházépületük nincsen, két termet bérelnek a gyergyószentmiklósi művelődési házban. Most tárgyalnak arról, hogy a társulat átköltözne Csíkszeredára. — Mik voltak az első teendőik a színházteremtés kapcsán? — Tavaly októberben tartottunk tehetségkutatást, s ennek köszönhetően a megmaradt négy tag mellé felvettünk még kilencet. Azzal kezdtük, hogy „tréningeztünk", dolgoztunk fél évig, anélkül, hogy darabot is kihoztunk volna. Később már kényszerített az idő, így megcsináltuk az Übüt. Ez egy 87-es előadásunk felújítása. Ezt követte egy gyermekműsorunk, színpadra állítottuk Lázár Ervin A kisfiú és az oroszlánok című meseregényét. — Nehéz feladat lehetett néhány éve magyar amatőr- színházat csinálni Erdélyben. — Ehhez tudni kell, hogy Romániában magyar amatőr- színházi mozgalom nem nagyon volt, elvétve akadt néhány egyetemista csoport. Gyergyószentmiklós, ahol mi éltünk, távolesett azoktól a szervektől, akik megakadályozhatták volna működésünket. így tudtunk abban az időben Ubüt játszani, ami meglehetősen abszurd volt. De átcsúszott, elnézték. Aztán egy bizonyos ponton túl már nem játszhattuk, mert kezdett sűrűsödni körülöttünk a levegő. — Tompa Gábor azt mesélte ezekről az időkről, hogy a templom és a temető mellett a színház volt szent az embereknek. — Valóban, néha papoknak is éreztük magunkat. Azt hiszem soha nem lesz még egyszer akkora szükség a színházra, mint akkor volt. Ma már nem járnak az emberek sehova. Sem Kolozsváron, sem Marosvásárhelyen. A Ceausescu-diktatúra állóvizet hozott létre, amiben mindenki figyelt a színházra, mert örökkön mozgott. Most, hogy minden mozog, a színházat nem veszik észre. Hiába vergődik és kapálódzik. — A diktatúrában mindig egyértelmű a színház dolga. A Ceausescu-rezsim megdöntése óta miről szól az élet? — Most, hogy bárhol és bármit eljátszhatunk, borzasztóan fontossá vált a szakmai továbblépés. Tanulnunk kell a színházat, mint ahogy az életet is. Bocsárdi László jelenleg másodéves színházren- dező-hallgató, Tompa Gábor tanítványa. Balassa Tamás Benkó Sándor neve határon innen és túl egyaránt ismert. Rendkívül sokoldalú egyéniség, nemcsak előadóművész, a csaknem 35 éve működő népszerű Benkó Dixieland Zenekar vezetője, hanem a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosgépek Tanszékének adjunktusaként egyetemi oktató és sikeres vállalkozó is. Sokirányú elfoglaltsága ellenére a külföldi meghívásokra és a fővárosi fellépések mellett országos turnékra, vidéki koncertekre is mindig marad ideje. — Mit jelent az ön számára a vidéki közönség? — Úgy gondolom, hogy minden zenekar létkérdése a közönséggel való állandó és jó kapcsolat. Számunkra a közönség nemcsak Budapest 2 millió lakosát jelenti, hanem a vidéket is, az ország egészét. Az együttesnek évente 250- 300 fellépése van. Ennek legalább felét Magyarországon teljesítjük, s ebből megközelítőleg 90 a vidéki fellépés. Hagyományai vannak a nyári tatai és szegedi dixieland fesztiváloknak. A BMV Dixieland Fesztivál helyszíne a diósgyőri várban volt. Egy falumentő program részeként került sor a Benkó Dixieland Band műsorára Sajógalgócon, a néhány házból álló kis faluban. Újdonság a Balaton környéki nyári dixieland fesztiválok sorozata: Balatonfenyve- sen, Máriafürdőn, Csopakon. A nyíregyházi Dixiéland Fesztivál amerikai sztárokkal a Nyírségi Ősz rendezvénye. Zenei érdekességnek a „Crihstmas Mass” (Karácsonyi mise) ige-liturgia bemutatásának lehet tanúja a közönség Nyíregyházán december 23-án. — Hallhatnánk a miséről egy kicsit bővebben? — A hagyományos egyházi liturgiák és a New Orleans-i muzsika között a mise kapcsán igyekeztünk kapcsolatot találni. Mi számos esetben játszottunk ilyen misén: a hagyományos néger vallási dalokat játszotta a zenekar. Most az utolsó hangig komponált, méghozzá önálló mű — Benkó szerzemény — az egész mise. Nagyon komolyan vettük az egyházzal való együttműködést, és azt is, hogy ez valóban ökumenikus ige-liturgia legyen, és több egyház elvárásának feleljen meg. A tervek szerint a művet felvételről a televízió is közvetíti. A zenei anyagot pedig hanglemezen rögzítjük, tehát a karácsonyi újdonságok között már remélhetőleg találkozhatnak vele a zenei érdekességet kedvelők. Mérő Éva Nemzetközi Bulgakovkonferencia Mihail Bulgakov születésének 100. évfordulója alkalmából nemzetközi konferencia kezdődött hétfőn Budapesten, a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában a* ház és az ELTE filológiai tanszékének rendezésében. Ebben az évben a világ számos országában megemlékeztek a nálunk is népszerű szovjet-orosz író centenáriumáról — az angliai Nottinghamben, Moszkvában, szülővárosában, Kijev- ben, Párizsban rendeztek konferenciákat, ünnepségeket —, így a mostani budapesti rendezvény a centenáriumi év záró eseményének tekinthető. A négynapos konferenciára, amely a Művelődési és Közoktatási Minisztérium valamint a Szent-Györgyi Albert Alapítvány támogatásával jött létre, az író munkásságának több jeles kutatója érkezik: a Szovetunió- ból többek között Marietta Csubakova, Alekszandr Nyi- lov, Anatolij Grubin irodalomtörténészek, de Olaszországból, Angliából és Kanadából is várnak vendégeket. xxx Bulgakov 1916-ban orvosi diplomát szerzett, néhány éves magánpraxis után azonban az írói pályát választotta. írásai miatt a szovjet hatalom éveiben rengeteget támadták, származása miatt osztályellenségnek tartották és sokáig nem publikálhatott. Nálunk elsősorban A Mester és Margarita című művéről ismert. A regény színpadi változatát, valamint a Kutyaszív című kisregényből készült darabot nagy sikerrel játszották több hazai színházban. Iparművészeti tárgyak — kisiparosoktól, vállalkozóktól Karácsonyi előzetes A megannyi szép tárgy láttán az ajándékozás ünnepére is gondolhattam, hiszen lassan el kell gondolkodni azon, szeretteinket mivel lepjük meg a közeledő ünnep estéjén. A kaposvári Pellérdi Gyuláné színes, különleges karácsonyi képeslapjai meg is erősítették bennem, itt az ideje, hogy úgy nézegelődjek, mit választanék... Igaz, hogy nem olcsóak azok a képeslapok, amiket otthon kézzel fest, „agyusztál” Pellérdi Gyuláné, de ritka küldeményként nagy örömet képes szerezni a címzettnek. Még kis díszes masni is van a festett karácsonyfás-gyertyás üdvözlőlapon. Biztos, hogy „tartós”, egy Ausztráliát is megjárt, majd a címzett ismeretlen postai intézkedéssel Kaposvárra visszaérkezett sé- rületlen példány bizonyítja. A Közúti Szolgáltató Ipartestület Kaposváron rendszeresen megrendezi a kisiparosok, vállalkozók termékeinek, dísztárgyainak iparművészeti zsüriztetését. Ami nem csak megmérettetést jelent, hanem azt is, hogy silány, netán gics- cses termékek lehetőleg ne kerüljenek a vásárló kezébe. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus mintegy egy évtizede foglalkozik a kisiparosok, a vállalkozók munkáinak zsűrizésével, Kaposvár igénye pedig példaerejű — hallottuk hétfőn a termékminősítőn a kaposvári Iposz-székházban a budapesti szakemberektől. Jelentősen átalakult az, amivel jelentkeztek a kisiparosok, a vállalkozók. Egyrészt jobban figyelnek a vásárlói szándékra, ezt fejezi ki, hogy megjelentek a káprázatos, uszá- lyos esküvői ruhák is a minősítésen, másrészt gondolnak a kispénzűekre is. Szép számban láttunk ajándéknak is tetsző díszes, divatos konyhai viseleteket, amelyek bizonyára megfizethető áron kerülnek majd a piacra. Karácsony előtt terveznek is vásárt Kaposváron az Iposz égisze alatt a megyei múzeum épülete előtt a sétáló utcában. És természetesen szívesen készítenek babákat, bábokat, filcfigurákat is a kisiparosok, ezek közkedveltek és — uram bocsá! — még ízlésesek, kedvesek is lehetnek. Tetszettek a tapolcai Mjadok Csabáné karácsonyi csengői is, amelyek az egykori festett kerámiaórák díszeit idézték. No és a legnagyobb szenzációt, azt hiszem a zsűri is így látta, Jambrek Liza kaposvári keramikus kerámia szobrocska-csoportjai jelentették. Villon-versekre kell gondolnunk nézésük közben, a plasztikus jelenetek humorosak, kedvesek és — tegyük hozzá, igényesek, művésziek. A hagyományokat ellenben hiányoltuk. Csupán Flaska Péter balatonfenyvesi bőrdíszműves igényes munkái képviselték a kismesterségeket. Nem szerepelt egyetlen fafaragás, népi kerámia sem a termékminősítőn. Ez azért is elgondolkodtató, mert Somogy — úgymond — ezeknek a hazája. Ezek szerint: csak volt. Horányi Barna
