Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-11 / 264. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1991. november 11., hétfő A forint leértékelése Grafológus tanácsadó Kaposváron Viktória, Viktória, indiszkréciótól nem kell tartania... — mondja a Fonográf együttes régi slágere. A pénzügyek irányítói azonban nem hisznek a muzsikaszónak. Igenis tartottak az indiszkréciótól, amikor előkészítették a forint 5,8 százalékos leértékelését. Ha ugyanis a gazdaság, s kivált a külgazdaság szereplői időnek előtte megorrontják az árfolyamváltozást, egy-két egyszerű tranzakcióval tekintélyes — de valójában meg nem szolgált — haszonra tehetnek szert. Ráadásul a koraszülött információ egyköny- nyen kibillenti normális menetéből az export-import ügyleteket, s élénkítő injekcióként hat a feketepiacra. Az intézkedést nyilván kemény viták előzték meg a két dudás, a pénzügy és a külgazdaság illetékesei között. Mert míg a leértékelésnek inflációt gerjesztő hatása van (a számítások szerint a mostani lépés majdnem 2 százalékos árszínvonal-emelkedést jelent), addig erőteljesen serkenti az exportot, visszafogja a behozatalt, ami pedig az ország gazdasági pozícióit javítja. A monetáris politika felső régióiban született döntésnek — bármennyire megalapozott is — számunkra most az „alsó” régiókra, a piacokra, a boltokra, s általában a hazai árakra gyakorolt hatása az elsődleges. Ami talán a legfontosabb: a jövő évi inflációs kilátásokat (25-26 százalék) nem rontja, mert azokba már belekalkulálták a leértékelést. A külföldi termékek választéka, mennyisége bizonyára némileg csökken, ára pedig emelkedik. Az életszínvonalat közvetlenül érintő egyéb komoly hatásokkal nemigen kell számolnunk. Illetve akkor igen, ha az indokoltnál jobban megijedünk ettől a jegybanki művelettől, s pánikszerűen szabadulni igyekszünk forintjainktól. Mert akkor csakugyan kiszökhet az infláció szelleme a palackból. (Bajnok) Jövőre Pécsen rendezik meg a grafológusok világtalálkozóját. Ezt Dr. Lépőid Jó- zsefné, az frástanulmányi Társaság dél-dunántúli szervezetének elnöke és dr. Tamás Lajos tanszékvezető egyetemi docens, a szervezet titkára jelentette be pénteken este a kaposvári egészség- ügyi főiskolán megtartott találkozón. Azt is, hogy mától grafológiai tanácsadó szolgálatot szerveznek Kaposváron. Minden hétfőn — első alkalommal ma — 10—16 óra között várják az érdeklődőket a Fő utca 33/a. szám alatt. Előzetesen bejelentkezni erre a címre küldött levéllel vagy a kaposvári 11-370-es telefonon lehet. Több könyvet támogattak kevesebb pénzzel SZDSZ — elnökválasztás előtt Szakítópróba avagy lépéskényszer November 23-24-én a lemondott Kiss János helyett országos elnököt választ a Szabad Demokraták Szövetsége. A választás előkészítésének részeként az országos tanács legutóbbi kibővített ülésén is bemutatkoztak a párt elnökjelöltjei, Tölgyessy Péter, Dörnbach Alajos és Mécs Imre. Tavaszi áradás a Kisgazdapártban ZSÍROS GÉZA: ... BIZTOSAN KIALAKUL EGY KÉPZETT POLITIKUSOKKAL RENDELKEZŐ PÁRT Németh Imrétől, a tanács somogyi tagjától kérdeztem: a bemutatkozásokat is figyelembe véve hogyan értékelte a kialakult helyzetet az országos tanács: válságban van az SZDSZ? — Véleményem szerint ma nem az SZDSZ válságáról van szó, hanem sajnos a politikai intézményrendszer egésze küzd a válságjelenségekkel. A pártok közül talán az SZDSZ van legkevésbé válságban. De nehézségekkel küzdenek az önkormányzatok, mert nem tudják ellensúlyozni a kormány centralizációs törekvéseit. Ismert az ország közvéleményének álláspontja a parlament működésével kapcsolatban. Ezek tagadhatatlanul hatással vannak az SZDSZ működésére is. Az SZDSZ-nek olyan politikát kellene folytatni, hogy ez a helyzet megváltozzon. A jelöltek is hangsúlyozták: a közvéleményben tudatosítani kell, hogy mit akarunk másként, — Mit akar az SZDSZ másként? — A szövetséget leginkább az különbözteti meg a kormányzó pártoktól-, hogy egy hierarchikus, rendi társadalommal szemben — amelyet Tölgyessy a Kádár-rendszer egyenes folytatásaként említett — az emberek öntevékenységére alapozó társadalmat szeretnénk építeni. Ebben szükségképpen nagyobb önállóságuk lenne az önkormányzatoknak is. S alulról szerveződve kialakulhatna a civil társadalom. — És a gazdasági programmal kapcsolatban? — Gazdasági elképzeléseinket a Liberális megoldás című program tartalmazza, amelynek előzetes terveit megvitatta az országos tanács. Azóta ez már megtalálható a helyi szervezeteknél is. Ez bizonyára viták tárgya lesz a küldöttgyűléseken. — A program része az úgynevezett „sokkterápiás” válságkezelés? — Rólunk azt pletykálták, hogy mi akarunk sokkterápiát, holott a mai kormány tevékenysége vezet a sokkhoz. A nyugodt erő jelszavaihoz képest a gyakorlati intézkedések, például a távfűtési díjak emelése jóval nagyobb sokkterápia, mint amit sokan nekünk tulajdonítanak a programunk alapján. — Szakad-e az SZDSZ november 23-án? — A jelöltek programjában csak hangsúlybeli különbségek vannak. Például Tölgyessy Péter másként képzeli el a szövetség szervezeti működését. Az ügyvivői testület helyett, vagy mellett elnöki és 2-4 alelnöki rendszert tartana helyesnek. Nem szakad az SZDSZ, mert nincsenek olyan törésvonalak, amely mentén szakadhatna. Olyan meghatározó személyiségek sincsenek, akik pártszakadást akarnának. Eddig is az volt az erősségünk, hogy különböző értékrendeket képviselő emberek vannak a vezető testületben is. Ezek az értékek pedig nem összeegyeztethetetlenek. Véleményem szerint ha létre is jönnek platformok, nem lehet céljuk a kiválás. — Kiss János és Tölgyessy Péter követőit sem választja el valóságos törésvonal? — A mai napig is Kiss Jánost tartom az SZDSZ ideális elnökének. A visszalépése nekem csalódást okozott. Tölgyessy Péter határozottabb, markánsabb elnök kíván lenni. A többi jelölt pedig inkább a jelenlegi szervezeti működés javítására törekszik. — Ön melyik jelöltre adja a szavazatát? — Még nem döntöttem. A napokban nyilvánítanak véleményt azok a szervezetek, akik az országos tanácsba választottak. Az ő döntésüket is figyelembevéve alakítom ki álláspontomat. Lengyel János — Térjünk mindjárt a lényegre: mi a helyzet most a Kisgazdapártban ? — A kívülállóknak sok minden érthetetlen, pedig a világ legtermészetesebb dolga ami most folyik nálunk — mondta Zsíros Géza. — 40 év alatt megszoktuk az egypárti terelgetést és azt, hogy az „egy párt” zárt ajtók mögött intézte el, ha zavarta, hogy valakinek saját véleménye vagy önálló gondolata volt. Most a mi demokráciánkban ez a nyilvánosság színe előtt zajlik. Mindez olyan erjedési folyamat, ami több évig fog tartani. — Ez több mint erjedési folyamat. Az egyik kitiltja a másikat, azt „visszatiltják”, aztán kezdődik minden újra... — A kiszorítósdi is benne van a pakliban! Ez még nem egy lefutott meccs, ne gondolja valaki, hogy a Kisgazda- párt nem tud ennél is újabbat produkálni! Ami nálunk történik, az pontosan olyan, mint a tavaszi áradás: a hordaléka előbb zavaros, de a végén letisztul. Ehhez idő kell! — Ön szerint mik a kilátások? — Meggyőződésem, hogy ha még nem is a következő, de az azt követő választásokra biztosan kialakul egy roppant képzett politikusokkal rendelkező Kisgazdapárt, amelyik képes felelősséggel vezetni akár az országot is. — Ha jól értem, mindez majd hat év múlva, jó esetben?! — Igen! Lehet, hogy sokallja, de reálisan nem lehet előbb! Mi a pártunk alapállása? Mi mindig a kisembert védjük, generációkon át. Ha megnézzük a mai társadalom vagyoni és tulajdonosi szerkezetét, akkor azt látjuk, hogy még ma is 90 százalékig az állam a tulajdonos. Hiába cseréltük ki a címert, vagy hiába hívnak minket Magyar Köztársaságnak, nem változott semmi! Mi azt mondjuk: a kisember, az állampolgár legyen az új tulajdonos, és ne új középosztálybeli felső tízezret vagy zászlós urakat kreáljunk az állami tulajdon lebontása során! Ezzel a követelésünkkel a parlamentben, sőt az egész országban is egyedül vagyunk. De amióta Kisgazdapárt van, azóta ezzel az álláspontunkkal mindig egyedül voltunk! A tulajdonnal kapcsolatos hatalomváltás még nem fejeződött be, még csak három-négyszáz személyt cseréltünk ki a Parlamentben. De miután a kárpótlási törvényt elfogadtuk, a legjob úton vagyunk afelé, hogy a föld visz- szakerüljön régi tulajdonosához — a paraszthoz. Lesz több százezer földműves, aki gazdálkodni fog és nem bérből él majd, hanem saját keze munkájából. De ez a paraszt a következő választásokon még nem lehet sikeres, mert 1993 március elseje a föld visszaadásának végső határideje, de akkor már a következő választás a nyakunkon lesz! Ezért mondtam hat évet... — Zsíros Géza, a párt főideológusa így látja a távolabbi jövőt. És a közelebbi holnapot? — A ma köztünk röpködő nevek másodpercek hősei. A dolgokat folyamatukban kell nézni! Nem egy-két héten belül, de nem is nagyon távoli időben a Kisgazdapárton belül lesz egy 35-36 tagból álló önálló képviselőcsoport, amelyik felfüggeszti pártjogai gyakorlását, és elkezdi önálló életét. Szerződést köt a Demokrata Fórummal, és biztosítja nekik azt a szavazati hátteret, ami a parlamenti demokráciához szükséges. — Ez a Kisgazdapárt szakadását jelenti... — Nem! Szó se róla! — Arra nem gondol, hogy esetleg egy országos választmányi ülés ezt szükségtelenné teheti? — Ez a különválás — nem kilépés — csak addig tart, amíg lezárul a pártelnökség körüli vita. A megoldást persze a belpolitikai helyzet valamilyen változása is elősegíti majd... — De eközben a tisztességes embereket is feljelenthetik, besározhatják. — Senki se gondolja, hogy a politikai harc úri kisasszonyok teadélutánja... Lapozzuk végig a történelem könyvét! — Ezzel együtt optimista? — Ismét a történelemre hivatkozók. Az elmúlt évtizedek rostáján — hosszú tündöklés után — hány és hány gazember kihullott. Feltétlenül optimista vagyok! Mi még csak most tanuljuk a politizálást, mi még kisinasok vagyunk azokhoz képest, akik — például — már 1957-ben is népbírósági fogalmazók voltak... Koós Tamás A „könyv-kuratórium” döntött: melyik kiadó melyik könyvét részesítsék állami támogatásban. Mint azt dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész, a kuratórium elnöke — ha nem is mentségként — mindenesetre magyarázatként elmondta, a rendelkezésükre álló 100 millió forint kevés volt ahhoz, hogy a kiadók mintegy 600 millió forintos dotáció igényét igazságosan kielégítsék. Amíg a korábbi években központilag döntöttek a kiadók támogatásáról, ez 1989 óta már egy olyan társadalmi bizottság hatáskörébe tartozik, amelyben az írók érdekképviseleti szervei mellett a fontosabb kulturális szervezetek, a könyvszakma és a tudományos élet is delegálta képviselőit. Nem volt könnyű dolog végül is igent vagy nemet mondani a pályázatokra, hiszen 1989-ben 62 millió forintból 178 művet tudtak támogatni — ez egy-egy könyv esetében 341 ezer forintot jelentett —, tavaly már 93 millióval gazdálkodhattak, mintegy 300 könyv „javára”. Akkor egy-egy kötetre átlagosan még 310 ezer forint támogatásjutott. Az idei 100 millióból már 417 szerző részesülhetett, de egy-egy mű már csak 239 ezer forint támogatást kaphatott. Még egy adat: 1989-ben 28, tavaly 58, az idén 87 kiadó részesült az állami támogatásból. A legtöbb dotációt a Szép- művészeti Kiadó kapta, csaknem 18 milliót, a Magvető 18 millióval, a Gondolat csaknem 9 millióval, a Móra Kiadó 5 millióval követi az élmezőnyben. (Somfai) Tanulmányúton a referensek Reformtörekvések Siófokon Az új önkormányzatok működése többnyire kedvező változásokat hozott: a lakosság mégis tartózkodóan, kételyekkel vizsgálja munkájukat. Többen a régi tanácsi apparátust látják még a hivatalokban: ugyanazt a bürokratikus mechanizmust érzékelik, mint az elmúlt rendszerben. A változások a hivatalok belső szerkezetét is érintik — igaz, nem mindenütt —, s csupán a tájékoztatás hiánya élesztgeti újra és újra az elégedetlenség apró lángjait. A hivataloknak ugyanis nincs idejük „dicsekedni” az elért eredményekkel. Ők dolgoznak. Csak példaként: Siófokon is kemény átalakítások folynak a polgármesteri hivatal megújítása érdekében. A cél az, hogy közelebb kerüljenek a lakossághoz, mind gyorsabb és hatékonyabb lehessen az ügyintézés, mielőbb levetkőzhessék a bürokratizmus „szennyesét”. A hivatal a jövőben alapfokú nyelvtudást követel dolgozóitól, ezért ingyenes angol és német nyelvtanfolyamokat indítottak számukra — ügyfélfogadási időn kívül — , s kötelesek lesznek majd vizsgát tenni. A lakosság és a médiák tájékoztatására, valamint a kritikák, a javaslatok fogadására, a közösségi kapcsolatok referensi munkakörében új embert alkalmaznak. Ugyanígy jártak el a nemzetközi, idegenforgalmi kapcsolatok terén is. Az önkormányzat különböző megállapodásokat írt alá francia, holland, izraeli s más városokkal; akik meghívásos rendszerben — nagyrészt ingyen (!) — képzik, oktatják a siófoki önkormányzati szakembereket. így jutott el munkatársuk például az Észak-Rajna vidékére, hogy az ottani önkormányzati gazdálkodást, költségvetési rendszert tanulmányozza. Másfél hónapos ingyenes tanulmányúton vesz részt a város idegenforgalmi referense is Izraelben, ahol Netanya, Jeruzsálem és Tiberias városok polgármesteri, illetve idegenforgalmi hivatalainak munkájával ismerkedik. A közeljövőben a jegyzőnek nyílik lehetősége arra, hogy részt vegyen egy franciaországi egyetemi kurzuson, amelyen tanulmányozhatja a francia köz- igazgatást. Ezek a törekvések úttörő jellegűek. Dénesi Erika
