Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-11 / 264. szám
1991. november 11., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 Székelykeresztúr múzeuma Csurgón Amikor 1989 decemberének közepén lélegzetét visz- szafojtva kísérte a magyar lakosság is a romániai forradalom eseményeit, Csurgón is elkezdődött a rászorulók megsegítésére a gyűjtés: kezdetben élelmet és ruhaneműt juttattak el Erdélybe, majd könyveket, hanglemezeket, és kazettákat szállított ki autóján Katona Ferenc a Székelyföldre. Somogy és Hargita megye testvérkapcsolatait e nehéz napokban álmodták meg. Az ő napilapjuk, a Hargita Népe 1990. január 19-i címoldalán megjelent fotó aláírása — Utcarészlet Székelykeresztúr magyarországi testvérvárosából, Csurgóról — már a hivatalos kapcsolatfelvételt sejtette. 1990. nyarán Szászfalvi László polgármester és Dr. Soós Gyula alpolgármester erdélyi útja már megvetette a rendszeresebb együttműködés feltételeit, de az Élet a székely házban című kiállítás hozta igazán közel egymáshoz a két várost. Csurgó polgármestere megnyitó beszédében az egymásra találás felemelő élményét ragadta ki: — A felnövekvő nemzedékeknek nem volt magyarság- tudatuk. Csodálatos világ tgrul most fel előttünk, falvaiyal, városaival, embereivel. Újra rádöbbenünk, hogy a Kárpát-medencében együtt vagyunk jelen. Az országhatártól 4-500 kilométerre járva ugyanolyan magyar emberekkel találkozunk, a világ legtermészetesebb módján adnak választ a hazai utas kérdéseire. Fülöp Lajos, a székelykeresztúri múzeum igazgatója személyesen ismertette a kiállítás anyagát és végezte el a tárlatvezetést. — Számomra megható a pillanat, hogy eljuttathattuk és most megnézhetjük azt az üzenetet, amit apáink, nagyapáink, nagyanyáink küldtek ide. Azaz dehogyis gondolták, hogy amit megfaragtak, szőttek, a határokon túlra is eljut. Innen közel 1000 kilométerre, a Kárpátok lábainál is magyarok élnek, akik magyarként akarnak gondolkodni ma is, holnap is. Székelykeresztúr a Székelyföld nyugati peremvidékének kisvárosa Székelyudvarhely és Segesvár között, a Nagyküküllő, a Fejér Nyikó és Gyagypataka összefolyásánál fekszik. A ma már 40000 tárgyat őrző, hét embert foglalkoztató múzeumát 1946-ban hozták létre a város Orbán Balázs nevét viselő, korábban unitárius főgimnáziumában. Kőszeg, Ajka, Székesfehérvár, Keszthely és Kaposvár után érkezett meg Csurgóra a gazdag néprajzi gyűjtemény. Törzsanyagát 4 hagyományos szobabelső képezi. Az első kettő, a kecseti konyha és tisztaszoba tárgyai múlt századiak, a siklódi konyha és vendégszoba a századunkban készült. A kályha és a bútorok sarkos elrendezése székely hagyomány. Kultikus szerepe is volt: amikor a házat építet (Fotó: Király J. Béla) ték, az alapba élő állatot, például fekete kakast ástak, hogy védelmezze a házat, a gonosz szellemektől. A november végéig nyitva tartó kiállításon a bútorokon kívül keresztszemes lepedőt, kőhímes kendőt, szalmafonatokat, a küsmődi és etédi fazekasok kerámiatárgyait láthatják a Meller-kastélyba betérők. Az ősi mesterséget, a szitakészítést ma nem művelik, de újraindítását tervezik. A várost az ősi foglalkozás nyomán Szitáskeresztúrnak nevezték. A ló farkából és sörényéből készített használati tárgy az őrizetlenül hagyott lovak gyakori megcsonkításával járt. Ma is él a helyi mondóka: Aki szitámat mögveszi, lova farkát mögleli. Horváth József Elkészült a közoktatási törvény koncepciója Régi és új iskolatípusok A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban — a különböző szakmai, érdekképviseleti fórumokon elhangzott vélemények figyelembevételével — elkészült a közoktatási törvény koncepciója, amelyet a miniszteri értekezlet is megvitatott és alapvonalban elfogadott. A kulturális tárca a majd 50 oldalas tervezet összefoglalóját eljuttatta az MTI- hez. Pedagógus a kisebbségeknek Az elképzelések szerint a törvény minden magyar állampolgár számára alanyi joggá nyilvánítja az ingyenes oktatást az első szakképzettség megszerzéséig. Deklarálja a szabad iskolaválasztást, az anyanyelvű, illetve a magyar nyelvű írásbeliség elsajátításának jogát, a speciális neveléshez, az egészséges életmódhoz, egyes különleges adottságok kiműveléséhez és a diákszociális juttatásokhoz való jogot. A tankötelezettség 5 éves kortól a 16. életév betöltéséig tart, e periódusban a szülő köteles gyermekét nyilvános közoktatási intézménybe járatni. A helyi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai, illetve az alapfokú iskolai és a diákotthoni ellátásról. Nemzetiségi és etnikai kisebbségek által lakott településen a helyi önkormányzat köteles nemzetiségi óvodai, illetve iskolai csoportot működtetni, és legalább öt igénylő, valamint megfelelő pályázó esetén anyanyelvű pedagógust kell alkalmazni — fogalmaz a törvény- koncepcióról készített minisztériumi összefoglaló. Az iskolarendszer képzési szintjeit úgy határozzák meg, hogy a korábbi formák mégtartása mellett új iskolatípusok beindítását is lehetővé teszik. A művelődési tárca elgondolása szerint a közoktatási törvény kimondja, hogy nevelési-oktatási intézményben főállású pedagógusként csak pedagógiai képesítésű személy alkalmazható. Ez alól csak néhány művészeti tárgy szerződéses oktatása jelenthet kivételt. Igazgató csak az lehet, akinek a megfelelő képesítésen kívül legalább 8 éves tanítási gyakorlata van — köti ki a tervezet. Kinevezés és iskolaszék Figyelemre méltó rendelkezése a koncepciónak — emeli ki az összefoglaló anyag —, hogy a pedagógus nem kötelezhető olyan munkára, amely az iskola alaptevékenységével nem függ össze, amely nem pedagógiai jellegű, illetve amely az iskola bevételét gyarapítja. A pedagógusokat központi bértarifarendszer alapján bérezik, a közalkalmazottakra vonatkozó majdani rendelkezések szerint. A bértarifarendszer bevezetése fokozatosan történhet, előnye, hogy függetleníti a bérek mértékét, az egzisztenciális előrelépés módját és idejét különféle alkuktól s az intézmények mindenkori pénzügyi helyzetétől. A nevelési-oktatási intézmény igazgatójának kinevezéséről megtudhatjuk: a koncepció szerint az igazgatót az iskolaszék javaslatára a fenntartó nevezi ki — a nevelőtestület és az iskolaszék véele- ményének figyelembevételével. Teljesen új intézmény az iskolaszék — emeli ki a minisztérium tájékoztatója —, amelyet a koncepció szerint minden oktatási intézmény mellett létre kell hozni. Az iskolaszék nem felettese és nem fenntartója az intézménynek. Feladata, hogy támogassa az intézmény működését. Tagjai az önkormányzat, a nevelő- testület és a szülők képviselői lesznek egyharmad-egyhar- mad arányban. Szakmai önállóság Az ágazati szakmai követelmények érvényesülésének ellenőrzésére, az eredményesség mérésére a miniszter — az 1991. évi XX. törvény felhatalmazása alapján — úgynevezett területi oktatási központokat kíván létrehozni, amelyeknek feladata a szakmaiság, a szakszerűség védelme a közoktatásban. A ter- .vezet szerint a területi központok hatósági jogkörrel nem rendelkeznek, s így nem sértik az önkormányzatok jogkörét, az iskolák autonómiáját s a pedagógusok szakmai önállóságát sem. így nem jelenthetik a tankerületi főigazgatóságok rendszerének visszaállítását — szögezi le a minisztériumi összefoglaló. Meddig tart még az infláció? Népfőiskola Ádándon Az ádándi Berzsenyi Dániel Közművelődési Egyesület 1986 óta szervezi a faluban a népfőiskolát. Az előadások sokakat vonzanak, hiszen népszerű politikusok, írók, gazdasági szakemberek látogatnak el, s az összejövetelekre gyakran határainkon túlról is érkezének vendégek. Pénteken este Salamon Konrád történész Történelmünk zsákutcája címmel osztotta meg gondolatait a jelenlevőkkel; utalva az oly sok éven át ünnepelt november 7-i eseményre. Neisz Pétertől megtudtuk: a népfőiskolái előadásokat- péntekenként tartják. 15-én Jugoszlávia lesz „terítéken". Hornyik Miklós újvidéki író, újságíró, tanár találkozik az ádándiakkal, akik beszélgethetnek Domonkos Lászlóval is, a Délvilág jugoszláviai szakértőjével. Gazdaság- politikai előadások is elhangzanak majd. Meddig tart még az infláció? — veti fel majd a kérdést Palotás János. Dobos Krisztina, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára az oktatás helyzetét vázolja fel. Ezen kívül számos irodalmár, történész kapcsolódik be a népfőiskola 1992. március 13-ig tartó programsorozatába, amelyből nem hiányozhatnak gyógynövényismereti és néprajzi előadások sem. L. S. Bécsi levél a Viennaléról Mozi, a mágikus hely Mozi, a mágikus hely. Ez volt a mottója a Bécsben október 21-e és 27-e között megrendezett idei filmfesztiválnak, a Vi- ennalénak. Werner Herzog rendező választotta a címet, mondván, hogy napjainkban oly ké- pözön zúdul az emberekre a televízióból, hogy a Viennalénak kell segíteni, újra felfedezni a film mágikus élményvilágát a mozi vásznán. A fesztivál gerincét húsz fontos új film jelentette. Közöttük volt a Blood in the Face — USA, 1991 — Vér az arcon. Dokumentumfilm az amerikai Ku-Klux-Klan náci jelenségeiről. Bilete ludz Tadz Mahalai — litván, 1990 — Algimantas Pu- iptól, azaz Jegy a Tadzs Mahalhoz. 1946-ban egy fiatalember a sztálinista terror közepette álmaiban Indiába a Tadzs Mahalhoz menekül. The Indián Runner — USA, 1991 — Az indián futó Sean Penntől. Egy rendőrről szól, akinek a testvére bűnöző. Mi erősebb, a hűség a törvényhez vagy a vér szava. Charles Bronson játssza a főszerept. Paris Trout — USA, 1991 — Stephen Gyllenha- altól. Dennis Hopper egy fajüldöző szerepében, aki egy dél-amerikai faluban megöl egy fiatal négert abban a meggyőződésben, hogy ez nem bűn. Yuki Yukite Shingun — Japán, 1987 — Kazuo Haratól. Előre Isten hadserege! Egy fanatikus katona, Kenző Okuzaki portréja, azok közül, akik túlélték a háború poklát Új-Guineaban. Scream of Stone — német, francia, kanadai, olasz, 1991. — A kő kiáltása Werner Herzogtól. Alpinisták drámája a félelmetes hegyekben. Sorolhatnám még a szovjet Rjazanov Fogadott országától a Homo No- vusig Erdőss Pál magyar alkotásáig, de mindent nem láthat az ember. A programmal párhuzamban John Carpenter mesterrendező hét filmjét vetítették, a kezdettől, a Hallowenen és Thingen át, az Ok élnek címűig. Carpenter alkotásai mesterművek, cinikusak, intelligensek, brutálisak, deprimálok, sokkolók, rémisztők, szépek, pergők és feszültek. A mester személyesen is megjelent Bécsben és egyúttal legújabb filmjéből mutatott be részleteket, a Láthatatlan ember visszaemlékezéseiből. Bemutatták Billy Wilder retrospektív sorozatát, 25 filmjét, melyet rendezett és 17 alkotást, melyeknek forgatókönyvírója volt. A sorozat még november 18-ig tart. Közben műsoron volt még Jón Jóst a legeurópaibbnak tartott amerikai rendező és Werner Herzog több alkotása. Személyesen ott volt Gina Lol- lobrigida is, akit minden idők filmsztárjaként harangoztak be. 64 évesen még mindig megnyerő jelenség elmaradhatatlan fényképezőgépével az oldalán. Meg ne feledkezzem az ifjúsági és gyermekfilmekről sem. A palettán amerikai, angol, olasz, tunéziai, dán, tajvani, újzélandi, kanadai és albán filmek színei szerepeltek. Még csak annyit: a helyszín a háromtermes Apollo filmszínház volt. • Hazafelé a 6-7 órás úton elgondolkodom, hány fényévnyire vagyunk Bécstől? Szerafin Zoltán
