Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-07 / 261. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1991. november 7., csütörtök RT LETT A MAMUTCÉGBŐL Olcsó(bb) autók Miskolcról A Hungarovin bízik a jó minőségben Keresve sem találhatnánk nagyobb közhelyet a következő — minduntalan elhangzó — állításnál: „Az iparág válságban van!” Ezt mondják szinte mindenütt, ahol az érintettek gazdálkodása a téma. Sztereotípia a magyarázatok egyike, a keleti piacok beszűkülésével való példálózás. Csakhogy közhely ide vagy oda — mégiscsak ez az igáz- ság, s a helyzettel való őszinte szembenézés után csak egy következhet: a jövőbeni kibontakozás irárnyainak meghatározása, vagyis az útkeresés. Ebben a „cipőben” jár a nemrég részvénytársasági formát öltött élelmiszer-kereskedelmi nagyvállalat, a Hungarovin is, és gondjait csak szaporázza, hogy a szőlőtermesztő partnergazdaságok túltermelési válsággal küzdenek. A Uj piacok — új igényekkel — Az elmúlt években már sejteni lehetett a mostanra valósággá vált gazdasági változásokat — állítja dr. Kiss László, a Hungarovin Ipari és Kereskedelmi Rt vezérigazgatója. — Annyit mindenképpen, hogy a mennyiségi termelés helyett a minőségi árué a jövő. így a termékeink nagy részét befogadó szovjet piac összeomlása és az NDK egykori megrendeléseinek kiesése ugyan beláthatatatlan nehézségeket okoz nekünk, de egyben abban az irányban is ösztönöz, amerre egyébként is elindultunk már. Tehát az igényesebb piacnak megfelelő termékszerkezetet igyekszünk kialakítani, s közben fel kellett hogy értékeljük a belföldi piac jelentőségét is. így telepítettek korszerűbb pezsgő-alapbor- és borszőlőfajtákat saját és partnergazdaságaik kertészetében, így honosítottak meg olyan, a világon ma is a legkorszerűbbnek tartott borkészítési, borkezelési technológiákat, köztük az országban egyedülállókat is, amelyek hozzásegítették a Hungarovint ahhoz, hogy a megmaradt piacokon növeljék az értékesített italok mennyiségét, a vevőkörük folyamatosan bővüljön, Kanadától Dél-Koreáig. Nem kezelhetők többé mostohagyerekként a belföldi megrendelők sem. Az idehaza eladott pezsgők mintegy 60 százalékát ők forgalmazzák. Ez a közelgő szilveszteri ünnepek előtt bőven ad munkát mindenkinek. A palackos borok belföldi összmennyiségé- ből való 10 százalékos részesedésük viszont bizonyára könnyen növelhető, ha jobb minőségű árut újszerű szemlélettel párosulva tudnak kínálni a kiskereskedelemnek. Minden megyében jelen lenni — Ez a legfontosabb törekvésünk — állítja Tóth Lász- lóné, az Rt belkereskedelmi szervezetének üzemigazgatója. — Jelen kívánunk lenni és jelen is vagyunk termékeinkkel minden megyében, az értékesítési hálózat minden szektorában. Ha célszerűnek látjuk, rr\ás forgalmazókkal közösen lépünk fel a piacon. Például az IDV Hungária Kft-vel, amely a világ egyik legnyagyobb szesz- és borforgalmazójának első kelet-európai leányvállalata. Ők az IDV-termékek — például a Finlandia- és a Smir- noff-vodka, a Bailey's Irish Cream, a Malibu, többféle skót whisky, s más kiváló minőségű italok kizárólagos magyarországi forgalmazói. De a vékonyabb pénztárcájú vevőkre is ugyanolyan gotKlot fordítunk: diszkontáruval, alkalmi árkedvezményekkel igyekszünk számukra is lehetőséget teremteni arra, hogy az ebédhez, vacsorához juthasson ital is a pohárba. Hiszen azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy a szeszesitalok kulturált fogyasztása ellen is föl kell lépni. Mi pedig propagandánkkal, felvilágosító és reklámkampányainkkal éppen az ilyen szokásokat szeretnénk erősíteni. Ragadja nyakon! — Egy reményeink szerint tömegeket érintő akciót éppen most kezdünk — kapcsolódik a beszélgetésbe Újvári Ferenc üzemviteli vezető. — „Ragadja nyakon a szerencséjét!” — ez a szlogenje a Sam- sung-céggel közösen meghirdetett akciónknak, s a felszólítást akár szó szerint is érthetik a kedves vásárlók. Ötven boros- és ugyanannyi pezsgőspalack nyakába ugyanis ho- mokfúvásos módszerrel belemarattunk egy sorszámot. Ez-a szem elől rejtve marad, amíg a sztaniol le nem kerül az üvegről. Aki ilyen sorszámú palackhoz jut a boltban a véletlen jóvoltából, az tényleg szerencsésnek mondhatja magát, hiszen sorsoláson vesz részt, s videokamerát, színes tévét, egyéb híradás- technikai cikkeket és italkosarakat nyerhet. Száz nyeremény és ugyanannyi sorszám lesz. — Nem így akarnak drágább termékeikből többet eladni? — Szó sincs róla! A boltokban országszerte megjelenő pályázati föltételeinkből mindenki láthatja, hogy melyik az a nyolc-nyolc bor- és pezsgőtípus, amelyik részt vesz a játékban. Valamennyi átlagos árú vagy az alatti. S. J. Menet közben TÉNYEK AZ INFLÁCIÓRÓL Legdrágább a fűtés, az energia A magyar gazdaság már egy bő évtizede kénytelen együtt élni az inflációval, amely napjainkra az egyik legfontosabb társadalmi-gazdasági problémává vált — állapítja meg a Gazdaságkutató Intézet tanulmánya. Nagyobb birtokon jobban, gazdaságosabban A FAO mezőgazdasági világstatisztikai programja keretében a Központi Statisztikai Hivatal ez év áprilisában ösz- szeírta a mezőgazdasági üzemek, és a kistermelők fontosabb adatait. A számlálóbiztosok több mint kétmillió olyan családot kerestek fel, melyek kisebb-nagyobb mértékben mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak. Ezek közül csaknem másfél millió háztartásnak volt akkora földterülete vagy állatállománya, amelynek alapján kistermelő gazdaságnak lehet minősíteni őket. Az összegezésből rész- eredmények nyilvánvalókká váltak máris: a kistermelő gazdaságok száma az elmúlt öt évben csökkent valamivel, viszont átlagterületük több mint egyötödével nőtt. A privatizáció kezdetét jelzi, hogy a két hektárnál nagyobb gazdaságok száma az elmúlt öt évben több, mint megkétszereződött. Az állatállomány csaknem mindenütt csökkent. A szakemberek véleménye szerint az infláció negatív hatása, hogy lehetőséget teremt a nem hatékony munka elismertetésére, ezáltal rontja a hatékonyságot, aláássa a racionális gazdasági kalkulációt, megbénítja a hitelpiacot és eltorzítja a megtakarítások szerkezetét. Egyidejűleg a jövedelem újraelosztását is befolyásolja. Az inflációt, kiváltó okok elemzése, a lehetséges gyógymódok felvázolása meghaladja a Gazdaságkutató Intézet erőit, ezért csak a jelenség bemutatására törekednek, különösebb kommentár nélkül. Az elmúlt évtizedben két jellegzetes szakasz különíthető el: 1986-ig viszonylag egyenletes volt az árak növekedési üteme, ám 1987-től nagymértékű gyorsulás tapasztalható. Az adatok azt is bizonyítják: a túltermelés mindössze egyes mező- gazdasági termékeknél vezetett árcsökkenéshez. A fogyasztói árindexek és a vásárolt termékmennyiségek azt mutatják, hogy míg a 80-as években a ruházkodási cikkek és a szolgáltatások voltak az árverseny éllovasai, addig 1991-ben ezt a szerepet a háztartási energia vette át. A Gazdaságkutató Intézet nyomon követte a havi fogyasztói árindexek alakulását is. Eszerint az árváltozások eloszlása az elmúlt évtizedben évről évre eléggé nagy stabilitást mutatott. Az év eleji jelentős — általában hatósági — áremeléseket egy csendesebb időszak követte, majd július környékén ismét felgyorsult a fogyasztói árindex növekedése. Ezt ismét lassulás követte, azután novemberben újra megugrott az áremelkedések üteme. Bár az idén az évközi csúcs nem következett be, ebből még nem lehet arra következtetni, hogy az infláció üteme tartósan lassul. A Zastava-cég Somogyra kacsintgat A Borsodi Gépkocsi Részvénytársaság házatájáról pár évvel ezelőtt felröppent a hír: szeretnének bekapcsolódni európa autógyártóiparába, szerelőcsarnok építésének gondolatával kacérkodnak. A Zastava-cég mellett kötöttek ki, országos értékesítői és szervizhálózatot hoztak létre, térképükön azonban a Dél-Dunántúl mindmáig fehér folt. Nem titkolják, hogy Baranya és Pécs mellett újabban Somogy felé kacsintgatnak. A cég terveiről Dudás György igazgatóhelyettessel beszélgettünk. — Azzal, hogy a Merkur elvesztette monopolhelyzetét a magyar piacon, hogy a kereskedők is mindinkább a drága nyugati kocsikat hozzák be, az új autóra váró magyar középréteg olcsó és megbízható gépkocsi nélkül maradt — kezdte Dudás György. — Mi ennek a rétegnek szeretnénk segíteni négykerekű segítőtársa kiválasztásában, ezért vettük föl a kapcsolatot a Zastava-művekkel. A magyar alkatrészek ára, a szállítási készség és a minőség egyértelművé tette, hogy az ismertebb nyugati cégekkel nem tudunk együttműködni. Ugyancsak az ár volt az akadálya a szocialista kocsik behozatalának is, hiszen a kiszállítandó alkatrészekért a kocsi árának mintegy másfélszeresét kellett volna fizetni. így hiúsult meg a Skoda-, Tavrija- és Dacia- együttműködés is. Végül kétezerig sikerült barterszerző- dést kötnünk a jugoszláv gyárral. Komplett első tengelyeket gyártunk, ezért cserébe partnerünk kész, összeszerelt autókkal fizet. Az alkatrészgyártásba több cég, köztük So- mogyból a Kaposplast is besegít. —Úgy hallottuk, hogy a gazdasági szigorítások, a vámkedvezmény megszüntetése, az éveleji forintleértékelés válságos helyzetbe sodorta a Zastava-forgalmazást. — A gépkocsi ára a határon a jelenlegi szorzóval számolva 270 ezer forint. Az új „recept” szerint ehhez kevernek 18% vám, 1% behozatali, 3% statisztikai illetéket és 2% vámkezelési költséget. Ez összesen csaknem 65 ezer forint. Mind a mai napig minden új gépkocsi eladását húszezer forint luxusadó terheli. A fuvarköltséggel, a forgalmazóknak fizetett jutalékkal és a garanciális hányaddal az autó ára már több mint 388 ezer forint. Ehhez kell még számolni 5 százalék nagy- és kiskereskedői árrést és végül az egészet meg kell spékelni a 25% áfával. Az eladási ár így 510 ezer forintra szökne fel. — Mit tesznek a fizetőképes kereslet visszanyerésére? — A gépkocsi forgalmazásához megteremtettük a szükséges feltételeket. A szervizhálózat mellett kialakítottunk az egész országra kiterjedő gépkocsiforgalmazói és alkatrészellátó láncot is. Az általunk forgalmazott Yugo Korai típusú autókat hitelre is lehet vásárolni, az átlagkamat kedvező, csak 16 százalék. A mozgássérültek részére ro-j botkuplunggal szereljük fel a kocsikat, de a lehetőségekhez mérten megpróbálunk minden egyéni igényt kielégíteni. A jövőben tovább szeretnénk bővíteni szolgáltatásainkat. Sajái márkaszerviz létrehozása mel lett várhatóan beindítjuk használtért újat akciónkat. Fontosnak tartjuk, hogy a Zas- tava-céggel vezérképviseleti szerződést kössünk, ez egyben azt is jelentené, hogy a Zastava és az olasz Fiat-konszern közötti mind szorosabb együttműködés eredményeként megalkotott új típusok forgalmazását is vállaljuk. B. Zs. A Magyar Autóklub a kaposvári műszaki állomás fejlesztésére szerződést kötött az Agro- speed betéti társasággal. így a Dombóvári úti műszaki állomáson modern univerzális gumisműhely épül. A centírozástól kezdve a gumiköpenyek árusításáig sokféle szolgáltatás helyet kap majd az épületben. Ezt az autóklub tagjai kedvezményesen vehetik igénybe. (Fotó: Lang Róbert) AUTÓSÉLET — Boldog ember vagy, hogy nincs kocsid — jegyzi meg fotós kollegám, ha beülök mellé agyonstrapált, ám nemrég tízezrekért felújított Ladájába. Rójuk a kilométereket, s a beszélgetés vissza-visszatérő „főszereplője” a gépkocsi. És az, hogy a kényelemért bizony néha nagy árat kell fizetni... így volt ez a közelmúltban mással is, amikor a szilvási Papp Sándornak Somogybabod határában lerobbant személygépkocsija. Évek óta tagja az Autóklubnak, így mi sem természetesebb — gondolta —, a babodi postamesternővel felhívatta a kaposvári kirendeltséget. Ott viszont közölték: Somogybabod kívül esik a 30 kilométeres körzeten, így nem mennek. Nehezen, de tudomásul vette a Baranya megyei autós, s ezután a boglárlellei javítóműhelybe telefonált. Ott azt a tanácsot kapta: „Vontassa be, uram, és majd megjavítjuk!" Autósunk az efféle „segítőkészségen” megbotránkozott, ám nem volt mit tenni, fogott egy taxit. Azzal vontatta be járművét. Kifizette a sofőrt, majd a leilei szerelőt, aki megjavította a megszakító kalapácsot. Az egész hercehurca potom kétezer forintjába került. Felháborítónak tartja, hogy a kaposváriak nem jöttek ki a beteg autóhoz, pedig ő rendszeresen fizette az évi 600 forintos tagdíjat, amiért eddig csak az Autóklub lapját, az Autóséletet kapta rendszeresen. Azt mondta, az idei volt az utolsó tagdíjbefizetés, az ilyen szolgáltatásokra nincs szüksége. Hogy miért nem sietett segítségére a kaposvári autómentő? Azt a kaposvári Autóklub sem tudta, ugyanis a szerelők — körzethatár ide vagy oda — ki szoktak menni Somogybabodba. Ám ezen a napon hiába hívták a kocsit... L. S.
