Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-26 / 277. szám

1991. november 26., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 „Megtanultunk élelem nélkül félni” Fogytán a nyugdíjasok türelme „Ne legyen állandó szorongás a jövő miatt...” — A segítségnek kell következnie (Folytatás az 1. oldalról) A demonstráción jelen vol­tak a kaposvári és megyei ön- kormányzat, az MSZOSZ képviselői. Meghívást kaptak megyénk országgyűlési kép­viselői is, akik — elfoglaltsá­guk miatt nem tudtak részét venni a gyűlésen. Kovács Lajos, a megyei szövetség elnöke bevezetőjé­ben az egyik párt képviselőjé­nek szavait idézte: „Miért sír­nak a nyugdíjasok, mit tettek ők a közös kalapba?” Mi nem könyörgünk — szólt a válasz, — nekünk minden jogunk és okunk megvan rá, hogy köve­teljünk. A legtöbb nyugdíjas a létminimum közelében „él” s egyre elviselhetetlenebbek számukra az állandó áreme­lések. Petíciójukban szerepel többek között a nyugdíjak ér­tékállóságának biztosítása. Kérik, hogy a társadalombiz­tosítás reformja ne hozza kedvezőtlenebb helyzetbe őket. Szülessen mielőbb szo­ciális törvény. A nyugdíjak a minimál keresetek növekedé­sével együtt emelkedjenek. Szükség van működő társada­lombiztosítási önkormányzati rendszerre, helyet adva a nyugdíjas képviseletnek. To­vábbra is ragaszkodnak a szociális juttatásokhoz. Dr. Gyenesei István, a me­gyei közgyűlés elnöke hozzá­szólásában megemlítette azt a régi bölcseletet, miszerint egy közösség attól válik nagy- gyá, ha két csoportot gondo­zásába fogad — a gyerekeket és az idős korúakat. A megyei közgyűlés mai ülésén ismerte­tik a petíciót, s kérik majd a testületet, továbbítsa e követe­léseket a kormánynak, a par- lamentnak. Szabados Péter, Kaposvár polgármestere arról is szólt, hogy egységes szociálpoliti­Fotó: Lang Róbert kára van szükség, s hogy kö­zösen kell fellépni a gondok enyhítésére. Szita Károly al­polgármester elmondta, mi­lyen segíséget kívánnak nyúj­tani a bérlakásokban élő nyugdíjasoknak a megemel­kedett közműdíjak ellensúlyo­zására. Egyben meghívta a szövetség elnökét, hogy ve­gyen részt a képviselő-testület ülésein a nyugdíjasokat érintő rendelettervezek tárgyalása­kor. „Megtanultunk élelem nélkül félni” — mondta Egerszegl László, az MSZOSZ Somogy megyei szervezetének képvi­seletvezetője a nyugdíjasok helyzetét is jellemző, a kong­resszusukon elhangzott mon­datot. A nyugdíjasok hozzászólá­sai tükrözték a petíció 12 pont­jában megjelentetett gondo­kat. A helyzetet jól jellemezte az egyik hozzászólás: nyugdí­jasként kell demonstrációra járnia, holott erre egész eddigi életében nem volt szüksége. Felmerültek a gyógyszerár kö­rüli gondok, a magas rezsi­alacsony nyugdíj tarthatatlan helyzete. „Elfogadható élet- színvonalat kell teremteni, ne legyen állandó szorongás a jövő miatt, a gyermekeinket is még lássuk élni” — hangzott el. Jogosan, felháborodással fogadták a hírt, hogy a DRV Somogy megyei igazgatósága hétfőtől a mellék-vízmérők le­olvasásával egyidőben a ví­zóra plombálásával járó költ­ségeket is számlázza. Az al­polgármester megígérte, utána néz a hírnek, s lapunk hasábjain visszatér e kér­désre. A demonstráció figyelmez­tető volt... Tóth Kriszta Tapintatos segítség Sipos Ferenc, a lengyeltóti önkormányzati hivatal kör­jegyzője előtt terjedelmes lista fekszik a segélyre javasoltak­ról. — Sajnos, az utóbbi időben növekedett a segélyre szoru­lók száma — mondta. — Len­gyeltótiban padlóra került majdnem valamennyi ipari üzem, gyengélkedik a terme­lőszövetkezet. Már száz fölé emelkedett a munkanélküliek száma. Időben hozzáláttunk a rossz helyzetben lévő embe­rek megsegítéséhez. Ennek több formáját dolgoztuk ki. Például a megyében talán először adtunk anyagi támo­gatást azoknak, akiket a meg­növelt lakáskamatterhek külö­nösen sújtottak. Most pedig különösen a munkanélküliek egyre növekvő száma ad fel­adatot. — Van lehetőségük a segít­ségnyújtásra? — Tudunk segíteni. Ám ez akkor sem mindig könnyű, ha van pénz. Az emberek — kü­lönösen a fiatalok — szégyen­ük elfogadni a segélyt. Egyi- ket-másikat szinte depresszi­óssá teszi, hogy tétlenül tel­nek napjai, miközben nélkülöz a család. A minap felfigyeltem arra, hogy az egyik közelben lakó család kislánya gyakran van otthon délutánonként. Amikor érdeklődtem, kiderült, hogy azért maradt ki a napkö­ziből, mert szülei nem tudják fizetni az intézmény díját. Azt mondtam az édesapának: jöj­jön be hozzánk, segíteni fo­gunk. Mindezt úgy igyekeztem a tudomására hozni, hogy ne érezze a támogatást megalá­zónak. Tapintatosnak kell len­nünk. Különben a segítséggel többet árthatunk, mint ameny- nyit használunk. Sz. N. BALATONFENYVES POLGÁRMESTERE: LOMBAR GABOR Egyelőre nem lesz helyi adó Sikeres volt Balatonfenyvesen az önkormányzat megvá­lasztása. A választójegyzékbe 1614 személyt vettek föl, kö­zülük 925-en jelentek meg vasárnap az urnáknál a két sza­vazókörzetben. A polgármester személyére 908 érvényes szavazatot számoltak össze, a képviselőkre 904-et. Lombár Gábor kapta a legtöbb szavazatot a négy polgármesterjelölt közül: 449-et. Lombár Gábor bemutatko­zása során elmondta: harminc- három éves, építésztechni­kus. Jelenleg a fonyódi ön- kormányzat foglalkoztatja. A balatonfenyvesi képvi­selő-testület dönt arról, hogy főfoglalkozású polgármestere lesz-e a településnek, avagy továbbra is a fonyódi polgár- mesteri hivatal alkalmazásá­ban marad műszaki előadó. — A választás során be­szélgettünk néhány helyi pol­gárral. A négy jelölt programját na­gyon hasonlatosnak tartották. Miben különbözik az öné a tö- biekétől? — Talán konkrétabban fo­galmaztam meg azokat a megoldásra váró feladatokat, amelyek a testületre várnak. A leendő önkormányzat vállal­kozás párti. Helyi adót egyelőre nem kí­vánunk bevezetni. A vállalko­zásokkal próbálunk többletbe­vételhez jutni. Programomban továbbá szerepelt az új mun­kahelyek létesítése, a szociá­lis helyzet javítása, a kulturális és a sportélet föllendítése. — Mennyivel gazdálkod­hatnak 1992-ben? — 95 millió forint áll rendel­kezésünkre a jövő évre. A költségvetésből 12 milliót for­dítunk gazdálkodásra, számí­tunk az idegenforgalmi bevé­telek emelkedésére is. Többéves programot dolgo­zunk ki, nem csak arra a há­rom évre, amíg megbízatá­sunk szól. (Horányi) Ma megyei közgyűlés Ma ülést tart Somogy Megye Közgyűlése. A képviselők várhatóan 22 kérdésben döntenek. Egyebek között meg­tárgyalják a megyei vagyon számbavételéről szóló jelen­tést, rendeletet alkotnak a megyei önkormányzati tulajdon és vagyongazdálkodásról. A megyei foglalkoztatási hely­zetről, a munkanélküliség alakulásáról szóló tájékoztató alapján megvizsgálják az önkormányzatok lehetőségeit a munkanélküliség kezelésében és mérséklésében — a munkahelyteremtéstől a korszerű információáramlásig. Ál­lást foglalnak a megyei kórház műtéti tömbjének tetőszige­telési munkái miatt felmerült pótelőirányzatról, Losonczi Pál államfői kitüntetéseinek értékbecsléséről. Terítékre ke­rül, milyen eredménnyel járt eddig a Vállalkozói Alapítvány és Központ munkája, milyen volt a vállalkozásokkal kap­csolatos tevékenység. Sokakat érint a szociális intézmé­nyek ellátásáról és az ezzel kapcsolatos határozat végre­hajtásáról szóló jelentés és döntés. A mai közgyűlésen az is elválik, elfogadja-e a testület a Somogy Megyei Közgyű­lés munkájának koncepcióját. Kaposfő: Többet akartak A megyeszékhely közelében levő Kaposfőn és a hozzá tar­tozó Kisasszondon megrázkódtatások nélkül telt el az egy esz­tendő. — Sok mindent szerettünk volna megvalósítani. Terveink egy részéről azonban pénz hiánya miatt le kellett mondanunk — így Tánics Tibor körjegyző. Könyvelhetnek el azonban eredményeket is. Sikerült átadni a művelődési házat, megépíteni 600 méter járdát, felállítani két világháborús emlékművet, korszerűsíteni az orvosi rendelőt, létrehozni a kábel-tv-t. Kisasszondon jelentős beruházással egészséges ivóvízhez jut a lakosság. Mindezt helyi adók kivetése nélkül valósították meg. Óhaj maradt továbbra is egyebek mellett néhány út, járda megépítése, szolgálati lakás rendbehözása. A körjegyző sze­rint vállalkozásra nem is igen gondolhattak. . — Az önkormányzatnak nincs ehhez sem elég pénze, va­gyona, sem megfelelő szakembere. Ezek nélkül pedig nem szabad belefogni vállalkozásba — mondta Tánics Tibor. Az az igazság, hogy komoly kínálattal sem szerencséltette őket a sors. A város közelsége miatt a magas árak ellenére is lenne ugyan érdeklődés építési telkek iránt, ám az önkormányzat nem tudja kisajátítani, közművesíteni az erre alkalmas terüle­teket. így aztán egyelőre Innen sem várhatnak bevételt. A jövőt illetően nincsenek vérmes reményeik. Arra töreksze­nek, hogy minden téren megteremtsék az intézmények műkö­désének feltételeit. Emellett szeretnék megépíteni az iskola tornatermét, amelyre akkora szükség van, hogy ha az idén el­készült volna is késő lenne. Helyi adó? Kényes kérdés. A lakosságnak már most is túl nagyok a terhei. Mit lehet még rárakni? (Szegedi) Összegyűjtik az emlékeket A második világháború frontjait megjárt emberek sok emlékezetes esemény, sors­tragédiák részesei voltak. A vi­lágégésben akadtak megin­dító, talán derűs emberi pilla­natok is. A Volt Nyugati Hadi­foglyok Somogy Megyei Egyesülete arra kérte az egy­kori hadifoglyokat, írják meg • élményeiket. Ha kellő mennyi­ségű anyag jön össze, a visz- szaemlékezéseket könyva­lakban is kiadják. Az anyag gondozására Pap Gábor nyu­galmazott tanár vállalkozott. Táskában, s nem bankszámlán a pénz Megkezdődött a cserekereskedelem Nagyatádon, a Kereske­delmi Bank Rt-nél tizennyolc mezőgazdasági nagyüzem bankszámláit kezelik, így Töl­gyesi Miklós igazgató megle­hetősen jó ismeri a dél-somo­gyi gazdaságok helyzetét. — A tervezettnél jobb ter­més ellenére is nehéz hely­zetbe kerültek. Gondok van­nak az értékesítéssel, mert nincs fizetőképes kereslet. Ha el is tudják adni például a ku­koricát, nem biztos, hogy még az idén pénzhez jutnak... A bankot végül is megnyug­tatja az, hogy a fedezet meg­van, csak a mobilizálható p'énz hiányzik. Anélkül pedig nem lehet termelni. — A bankszakember szerint hova vezethetnek a pénzügyi nehézségek? — Kevesebb területet fog­nak megművelni a gazdasá­gok. Rosszabb minőségű ve­tőmagot használnak, keve­sebb műtrágyát szórnak ki, ta­karékoskodni fognak a nö­vényvédő szerekkel is. Nem kell különösebben magya­rázni, hogy ennek nem lehet jó vége. A vállalatok már egymás­ban sem bíznak. Az úgyneve­zett készpénzkímélő forgalom jelentősen lecsökkent: nem fogadnak el egymástól szám­lákat, hanem bőröndnyi pénz­zel járnak egymáshoz vásá­rolni. Éppen akkor, amikor egyre romló közbiztonságról beszélünk. S még valamit megfigyeltünk: megkezdődött a cserekereskedelem is. Egy traktor alkatrészéért előfordul, hogy kukoricával fizetnek. N. J. Közérthetőség és kudarctűrő képesség — Már korábban is ismertük a somogyi SZDSZ tagok vé­leményét az eddig végzett munkáról és mindenki tudta: elnökválasztásra készülünk — mondta Kardos Ferenc, aki részt vett az SZDSZ hétvégi országos küldöttgyűlésén. — A regionális értekezleteken közvetlenül is megismerhettük az elnökjelöltek programját. Nyugodtan mondhatom, hogy a tagság jelentős része Töl- gyessy Péter programját tá­mogatta. — A somogyi tagok állás­pontja szerint is a szervezeti felépítésben és a működés­ben meglevő hiányosságok­ban kell keresni az elégedet­lenség okát. Tölgyessy Péter a küldöttgyűlésen azt is föl­ajánlotta — félretéve az eddigi ellentéteket — , hogy hajlandó bármilyen funkciót vállalni akár az ügyvivői testületben is, ha nem választják elnökké. Ezt a megnyilvánulást a de­mokratikus ellenzék tagjai nem méltányolták, mert mind­ezek ellenére nem jelöltették magukat ügyvivőnek. Bár az ő szempontjuk is elfogadható, mely szerint nem kívánják akadályozni a Tölgyessy-féle politikát. — Tölgyessy programbe­szédéből az is kiderült, hogy megszűnik az SZDSZ úgyne­vezett hintapolitikája, megala- pozottabbak lesznek a helyzet- értékelések, s erősíteni kíván­juk a regionális fórumok tevé­kenységét. Azt szeretnénk, ha átalakulna a döntéshozás me- chanizusa is. Tölgyessy Péter meggyőző fölénnyel lett elnök. És az is fontos momentum, hogy az országos tanács huszas listá­ján már indultak azok is, akik nem vállalták az ügyvivői te­endőket. Ez lehetővé teszi az álláspontok ütköztetését is. Bár többen szóvá tették: ben­nem nincs félelem a személyi kultuszos vezetés lehetősége miatt. Egyedül Haraszti Miklós fel­szólalásában volt személyes­kedésre utaló él. Lényeges­nek tartom, hogy javítani kell a tagság kudarctűrő képessé­gét, harcolni a világvége han­gulat ellen. Határozottabban kell megjeleníteni az álláspon­tokat, s vállalni a döntések fe­lelősségét. Több figyelmet fordítunk az ellenzéki funkcióra, hiszen az ellenzék feladata a figyelem felkeltése és a közöny leküzdése. Ehhez pedig kö­zérthető politizálásra van szükség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom