Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-14 / 267. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT 1991. november 14., csütörtök Jön: a földadó Lesz-e árcsökkenés ROBBAN A PIAC Szerencsére elmúlt már az az idő, amikor éveket kellett várni egy Trabant vagy Skoda gépkocsira. Ma éppen fordított a helyzet, elszaporodtak az autóértékesítéssel foglalkozó vállalatok, s különösen maguk az autók. Várható-e árcsökkenés a piacon? Milyen stratégiával próbálják a különböző cégek fellendíteni az eladásokat? Három nagy cég, a Renault, a Mercedes Benz és a General Motors budapesti képviselőinek, valamint az Autó-Motor főszerkesztő-helyettesének tettük fel ezeket a kérdéseket. Lehet vitatkozni róla, lehet kételkedni, a tényékhez azonban nem fér kétség: a magyar mezőgazdaság évente 2,5 milliárd dollár bevételt termel az országnak. Ebből kereken egymillió dollárt a kistermelők, a magángazdaságok állítanak elő. Amikor nyilvánosságra került a kormánynak az adó- kedvezmények csökkentését szorgalmazó álláspontja, sokan megkongatták a vészharangot a mezőgazdaság felett. Dr. Raskó Györgyöt, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárát kérdeztük mindezekről.- Mi a tárca álláspontja, valóban válságba kerülhet a mezőgazdasági termelés?- A jövő évi költségvetés előterjesztői az adókedvezmények - és köztük a mező- gazdasági termelők 500 ezer forintos adómentessége - ellen foglalnak állást és csupán 150 ezer forintnyi bruttóbevétel adóalap-csökkentő „leírását” támogatják. Számításaink szerint ennyit azok a gazdák tudhatnak be tiszta jövedelemként, akik mondjuk évente 200 vágósertést adnak le. Ebbe a felső kategóriába azonban jó, ha a kistermelők tíz százaléka tartozik.- A kérdés csupán az, hogy a termelési kedv ezek után is megmarad-e, vagy ismét megindul az elvándorlás a földekről?- Ettől nem tartunk. A pénzügyi tárca a jövőben a mezőAutópiac A közelmúltban új kereskedő cég, a Nissan Hungária is megjelent a hazai autópiacon. Japán második, a világ negyedik legnagyobb autógyártója a Nissan. A szeptemberben alapított részvénytársaság Magyarországon jövőre ötszáz autó eladását tervezi mintegy egymilliárd forint értékben. Harc és kereskedelem A háború ellenére nem szakadt meg a kereskedelem Szerbia, Szlovénia és Horvátország között: októberben a szerb vállalatok több mint kétmilliárd dinárt kaptak termékeikért Szlovéniától, szerb cégek pedig 663 millió dollárt utaltak át szlovén vállalatoknak. Szlovénia továbbra is feldolgozóipari termékeket szállít Szerbiába mezőgazdasági cikkekért cserébe. Vegyes vállalatok Hazánkban jelenleg már mintegy tízezer vegyes vállalat működik. Az első félév végén számuk még nem érte el a kilencezret. A legtöbb külföldi tőkét a személyi és gazdasági szolgáltatások, a bankok, a biztosító intézetek vonzzák. Rajtuk kívül a legtöbb vegyes vállalatot a belkereskedelemben alapították, de igen sok vegyes vállalat alakult az egészségügyben is. Növekvő munkanélküliség Bulgáriában folytatódik a gazdasági visszaesés. Az idei év első kilenc hónapjában 21 százalékkal csökkent a nemzeti össztermék az egy évvel korábbihoz képest, hiányzanak az alapanyagok és a nyersanyagok. Az év eleje óta az iparban csaknem negyed- millióan veszítették el állásukat. gazdasági kistermelőket is szeretné jobban rászorítani a vállalkozásszerű könyvelésre. Ha valaki vállalja, hogy a kiadásait, ráfordításait számlával is alátámasztja - és ebben a maga termelte takarmány fel- használását is betudhatja kiadásként, - akár még kedvezőbb jövedelmi viszonyok közé kerülhet, mint az, aki továbbra is „átalánydíjjal” számol el.- Megjelenik egy új fajta, a földadó is...- A költségvetés jövőre kétszer annyi bevétellel számol földadó címen, mint amennyi az idén befolyt, de ez nem jelenti az adó mértékének emelését. Pusztán arról van szó, hogy ezentúl mindenki - a téeszek, az állami gazdaságok, a kistermelők is - egységesen, minden megkülönböztetés nélkül fogja fizetni ezt az adót.-A mértéke?- Semmiképpen sem akkora teher, ami a termelés gazdaságosságát befolyásolhatná. Az idén hektáronként mintegy 30-35 ezer forintba került a szántóföldek megművelése. Jövőre ezt a költséget - átlagos földminőséget véve alapul - mintegy újabb 400 forint terheli majd. Gyümölcsösnél, veteményeknél hektáro- ként 800, az erdőknél, legelőknél 200 forint adóval lehet számolni a megművelt föld aranykorona értékének arányában. (somfai) Állattartással általában azért foglalkoznak a farmerek, hogy a hús, a tej, a szőrme, a bőr eladása hasznot hozzon számukra. Ez a haszon azonban csak csekély töredéke annak, amelyet talán a nem is távoli jövőben ezek az állatok gazdáik számára jelenthetnek. A közelmúltban "három európai kutatócsoport is azzal próbálkozott, hogy génsebészeti úton olyan emberi fehérje termelésére képes birkát, kecskét, szarvasmarhát állítson elő, melynek tejéből naponta több grammnyi gyógyszeralapanyag nyerhető, több ezer dollár értékben. Egyes állatfajokba ültetett emberi gének már nem számítanak újdonságnak. Az utóbbi néhány esztendőben létrehoztak már olyan birkaegyedet, amelyből emberi növekedési hormont; illetve disznót, melyből inzulint lehetett nyerni - de A General Motors szakembere, Dános András meglepő módon a következőket mondta el: — A recesszió ellenére az év vége felé megnőtt az érdeklődés az Opel gépkocsik iránt. — Elsősorban nem a magánemberek, hanem a vállalatok vásárolnak nagy számban, hiszen a háromnegyed éves költségvetések ideje van most, így nagyobb szabású vásárlásokat tudnak eszközölni. Dános úr elmondta azt is, hogy év eleje óta kismértékben csökkentették áraikat, de elsősorban új, olcsóbb modellek értékesítésével kívánják a vásárlásokat élénkíteni. Ezen a héten kezdik meg egy új Corsa City árusítását. Ez a háromajtós gépkocsi 751 ezer forintba kerül. Ezen kívül jövő márciustól a Kadett utódjának, az Opel Ast- rának hazai, szentgotthárdi összeszerelését is meg akarják kezdeni. így olcsóbb lesz ez a típus is. egyes alapanyagokhoz az állat élete árán lehetett csak hozzájutni. Cambridge-i kutatók egy fehérje előállításáért felelős emberi gént megtermékenyített kecske petesejtekbe juttattak, majd ezeket beültették nevelő nőstényekbe. A huszonkilenc kísérletből mind- ősze egy hím és egy nőstény fejlődött ki, amely transzgéni- kus volt, azaz hordozta az emberi géneket, majd az állat lefejt tejéből elkülönítették a kívánt fehérjét, 3 grammot egy literből, melynek értéke 2200 dollár grammonként. Holland kutatók hasonló eljárással állítottak elő transz- génikus marhákat. A százhárom nevelőanyába beültetett embrióból 19 borjú jött világra. Közülük egy hím és egy nőstény rendelkezett emberi génekkel. A valóban érdekes eljárás legnagyobb problémáját egyelőre rendkívül kis hatásfoka jelenti. Ebben az évben szép számban értékesítettek nagy, Omega és Senator gépkocsikat, de a legnépszerűbbnek még mindig a középkategóriájú Corsa, Kadett és Vectra márkák, ezeken belül viszont, meglepő módon a legdrágább Vectra vezet. Az Opel forgalmazók azt szeretnék, ha az Opel lenne a jövőben a magyar családi autó. A Renault Baumgarten Kft egyik üzletkötőjétől megtudtuk, hogy a Renault gépkocsik népszerűek, ez részben annak köszönhető, hogy a Clio lett az év autója, részben annak, hogy egész Európában ennél a cégnél lehet legolcsóbban Renault autókat vásárolni. Az üzletember szerint azonban a magyar vásárlók elsősorban német autókban gondolkodnak, ami megnehezíti a versenyt a Renault számára. A forgalmazók az üzletfelek állandó tájékoztatásával és a szolgáltatások megszervezésével próbálnak kitűnni. Májusra tervezik egy új, nagy szerviz megnyitását, amely olyan javíttatási lehetőségeket kínál majd a Renault-tulajdo- nosok számára, amilyent más cégek nem tudnak biztosítani. A gépkocsik ára eddig változatlan volt, októberben 2-5 százalékos gyári emelés várható. A jövőt nem látják valami rózsásan, a közszájon forgó forintleértékelés, az áfa és a lizingfeltételek esetleges változásai miatt. Érsek-Csanádi László, a Mercedes Benz-autó Magyar- ország Kft igazgatója is a gépkocsik eladásának növekedését tapasztalta. Az eladások élénkítését ők sem az ár csökkentésével, hanem egy itthon még szokatlan eszközzel, az igényes és fizetőképes vevők felkeresésével élénkítik. A recesszió ellenére a jövőben is a piaci részesedés növekedésével számolnak. Oszlay Zoltán, az Autó-Motor főszerkesztő-helyettese arra a kérdésre válaszolt, milyen következményei vannak az autópiac túltelítettségének. — Rosszabbra számítottam. Tavaly, amikor az egymillió körüli áron kínált nyugati kocsik nagy számban megjelentek a piacon, meglepő módon ezzel egyidejűleg megszűnt az olcsó kocsik, a Trabant, a Wartburg stb. iránt a kereslet. A középkategóriájú kocsik viszont kelendőek, érdekes, hogy ezek közül is a jobbakat vásárolják szívesebben. Az Opel Kadett helyett az Opel Vectrát. Miért? A magyarok tradicionálisan adnak arra, hogy mit csinál a szomszéd, és persze erejükön felül vásárolnak. Ezért van az is, hogy már négy helyen árulnak nálunk amerikai kocsikat, pedig ezeknek a teljesítményére itthon nincs szükség. Hova vezet a piaci verseny? Először is oda, hogy megszűnik a gengszterkedés a behozatalban, mert igaz ugyan, hogy egy magánvállalkozó, aki behoz egy kocsit, negyven százalékkal olcsóbban tudja kínálni, de az emberek hamarosan rá fognak jönni, hogy az ilyen kocsik karbantartását a márkaszervizek nem vállalják és nehéz hozzájuk alkatrészeket szerezni. Javítja a kilátásokat a Hyundai nevű dél-koreai és a Suzuki megjelenése a piacon. A keleti autók olcsóbbak, de jó minőségűek és a gyártóiknak érdeke, hogy jelen legyenek a kelet-európai piacon, ahol szabadabban mozoghatnak, mint a nyugat-európai piacokon. Rékássy Zoltán Génfarmerek GA 77 - Magyarország Minden remény megvan arra, hogy Magyarország a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat átfogóan szabályozó egyezményben, a GATT-ban a nem távoli jövőben ugyanolyan csatlakozási feltételek mellett vehessen részt, mint amelyeket általában a piac- gazdaságú országokra alkamaznak. A GATT tanácsa ugyanis októberi ülésén magyar kérésre egy munkacsoport létrehozatalát határozta el, amely megvizsgálja a fenti cél érdekében beterjesztett magyar kérést. A 103 tagországot tömörítő szerződés és egyben szervezet, teljes nevén az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény 1947 óta igyekszik folyamatosan kedvezőbb kereskedelmi feltételeket teremteni a résztvevők számára. Ennek érdekében a GATT keretében már számos átfogó tárgyalássorozatra került sor. A legutolsó tárgyalássorozat, az uruguayi forduló 1986-ban kezdődött és a remények szerint a közeljövőben sikeresen lezárásra is kerül. A szervezet genfi székhelyén Szepesi András követ, Magyarország állandó képviselője a GATT-ban elmondta: Bár a magyar GATT-csatlakozás idején, 1973-ban, az 1968-ban megindított gazdasági reformok következtében Magyarország más kelet-európai országoknál kedvezőbb megítélésben részesült (míg hazánk vámengedmények nyújtásával „fizette meg” a belépti díjat, Lengyelország és Románia éves importnövelési kötelezettség vállalásra kényszerült), csatlakozási jegyzőkönyvünk ennek ellenére tartalmaz néhány specifikus vagy az általánosan alkalmazottnál előnytelenebb feltételt. Ezeket az idő már túlhaladta. Leegyszerűsítve négy kérdésről van szó:- Csatlakozási szerződésünk lehetővé tette speciális kereskedelmi módszerek alkalmazását a KGST-orszá- gokkal folytatott kereskedelemre, mintegy kivéve ezt a forgalmat a GATT általános szabályozásai alól. A KGST megszűnésével, a volt KGST-országokkal a konvertibilis kereskedelemre történt áttéréssel a rendelkezés fenntartása értelmét vesztette.- A csatlakozási jegyzőkönyv rendelkezett a magyar exporttal szemben a csatlakozás időpontjában fenntartott hátrányosan megkülönböztető korlátozások fokozatos felszámolásáról. Minthogy e korlátozások időközben gyakorlatilag megszűntek, ez a rendelkezés is idejét múlttá vált.- A GATT általános szabályozásától eltérő, amely az importtal szemben bizonyos védőintézkedések bevezetését csak abban az esetben teszi lehetővé, ha az azokat alkalmazó ország az intézkedést minden kereskedelmi partnerével szemben bevezeti, a magyar csatlakozási jegyzőkönyv lehetőséget teremtett szelektív importvédelmi intézkedések alkalmazására is. A számunkra hátrányos lehetőség fenntartását ma már partnereink semmivel sem indokolhatják.- Csatlakozási jegyzőkönyvünk előirányozza, hogy a GATT tagországok és Magyarország kétévente egy külö munkacsoport keretében áttekintik magyar csatlakozási szerződés rer delkezéseinek teljesítését. Minthog ez a megoldás a GATT-ban általánc san nem szokásos, további fenntai tása sem magyar érdeket nem szolgá sem partnereink érdekében állóna nem tűnik. A csatlakozási feltételek fentiek sze rinti felülvizsgálata, azzal a céllal, hog az említett specifikus elemek eltörlésr kerülhessenek, Magyarország szí mára feltétlenül jó hír. Kifejezésre jut lépésben a magyarországi gyökere politikai változások támogatása épf úgy, mint a gazdasági átalakulás téré már megtett jelentős lépéseink mé tánylása a partnerek által. A GATT-be vizsgálat folyamata nem rövid, de mir den reményünk megvan arra, hoc Magyarország hamarosan GATT-ban pontosan ugyanolyan feltr telekkel és kötelmekkel fog szerepelr mint minden más vegyes gazdaságg; rendelkező ország. Szászi Júli A Cambridge-i transzgénikus kecskék „feltalálójukkal
