Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-02 / 257. szám

1991. november 2., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 ERKEL ÉS CAMUS A béke és szabadság jegyében írók, költők nemzetközi klubja Tekintélyt szerzett a PEN A Nemzetközi P.E.N. (Poets, Essayists, Novelists) Clubot 1921-ben alapították Londonban Catherine Amy Dawson Scott írónő kezdeményezésére. A cél az volt, hogy tömörít- sék azokat az írókat, költőket, fordítókat, esszéistákat, kia­dókat és irodalommal foglalkozó embereket, akik a béke és a szabadság eszméjét vallják magukénak, politikailag füg­getlenek, az ideológiai és az emberi szabadság elkötelezett­jei. Pécsi színházi levél Egy hónapja már, hogy kö­zönsége is birtokba vehette az újjászületett pécsi színházat. A „nagyszínházat”! Ezzel — a nyaktaggal összekapcsolt Kamaraszínházzal együttvéve — négyre emelkedett a játék­helyek száma. Vagyis, ha a kamara-, a stúdió- és a szo­baszínházban s a nagyszín­házban is tartanának előadá­sokat, gyakorlatilag 1200 néző láthat produkciókat egy idő­ben. A társulatépítéssel kiegé­szülve — az öttagozatos szín­ház mintegy 160 művész tagja kezdhette el az eléggé széles repertoárt kínáló új évadot nemrég. Szép gondolatként nemzeti operánkkal nyitotta idei évadát — s vele megúj- hodott nagyszínházát — a Pécsi Nemzeti Színház. Itt hat éve nem láttak igazi operaelő­adást. így a bemutató s az azt követő valamennyi előadás a bennsőséges ünnep atmosz­féráját árasztotta. Milyen is egy ilyen színházi este? Fényárban úszik a színház- épület, s a tágas előcsarnok. A lépcsőkön vörös kókusz­szőnyeg; a márvány lépcső­korlátok, az oszlopok, a falak díszítésein dús aranyozás. Belépve csillogó világ tárul elénk. A bordó széksorok, pá­holysorok patinás vonalaira káprázatos fényzuhatagot árasztanak a századelős csil­lárok és kandeláberek. Ez első benyomásunk Erkel Bánk Bánja előtt. Az emberek halkan beszélgetnek, s amit magyar színházban már rég­Bánk bán; Német József és ilosfalvy József A Somogy megyei Munka­ügyi Központ átképzési- és pályaválasztási osztályának munkatársai a régi, bevált gyakorlathoz híven az idén is összeállították a Somogyi pá­lyaválasztási tanácsadó című füzetet. A kiadvány részletes tájé­koztatást ad a gimnáziumok (felekezeti is), szakközép- és szakmunkásképzők, a szakis­kolák, valamint a katonai kép­zéssel foglalkozó középfokú intézmények oktatási profiljá­ról, az oktatás föltételeiről és körülményeiről, a végzettség­ről valamint a továbbtanulás il­letve a munkába állás lehető­ségeiről. Az 1991/92-es tanévben 5200 tanuló végez Somogy ál­talános iskoláiban. Továbbta­nulási lehetőségeik az idén sem szűkültek, csupán az el­helyezkedésükkel lesz némi óta nem láttam: mindenki szo­lid ünnepi öltözetben... Nyitott a színpadtér, amely már a nyi­tány előtt gyönyörködni enged bennünket a II. Endre palotá­ját jelző díszletelemek össz­hatásában. Székely László díszletvilága (és Wieber Mari­ann karakterfestő jelmezei) mindenki számára a revelatív élmény erejével hatnak. A já­téktér közepetájt, úgy szem- magasságban vaskos fehér gyertyák világítanak; a geo­metrikus formák a visegrádi palota várfalait érzékeltetik. Igazából a I. felvonás kép­váltásai nyomán észleljük a színpad új műszaki-technikai lehetőségeit. Az első képben például a várfalak sötét, ko­mor ívei, elemei 2-3 másod­perc alatt — egy időben 3 irá­nyú (programozott) mozgás­sal — gördülnek egymásba; a forgószínpad félfordulatával fényes bálteremmé vará­zsolva a játékteret. A látvány mellett a zenei élmény ragad magával a leg­inkább: és elsősorban a mint­egy 80 tagú zenekar lebilin­cselő játékával. Hirsch Bence vezényelt; s vendégként Bé­kés András rendezte a fölújí­tás utáni, első operaproduk­ciót. Kettős a szereposztás, 8 vendégművész — Ilosfalvy Róbert, Csavlek Etelka, Né­meth József, Vághelyi Gábor és mások — fölléptével az első szereposztásban. A „má­sodik” nívója sajnos egyenet­len volt. Hallottunk-láttunk ki­váló alakításokat itt is, például a címszerepben. Vadász Ist­vánét vagy Tiborcként Egri Lászlóét; Gogolyák Györgyöt (Biberach), de halvány egé­gond, mert nő a munkanélkü­liség és kiszámíthatatlan, hogy 3-4 év múlva melyik szakma iránt lesz kereslet. Ezért is indították be már szeptemberben a megye több általános iskolájában a speciá­lis szakiskolai képzést, amely a 9. és 10. osztály elvégzése után gazdákat és háztartási ismeretekkel felvértezett gaz­daasszonyokat bocsát útjára. Az oktatással és munkaüggyel foglalkozó szakemberek sze­rint jobb, ha a fiatal iskolapad­ban tölti azt a pár évet és — úgymond — melegszik, mint­sem utcára kerülve esetleg növeli a bűnözési statisztikát. Azzal persze számolni kell, hogy a meg nem térülő, az ok­tatást támogató befektetések előbb-utóbb elapadnak. Ezért szükséges, hogy a munka­erőpiac kényszeréhez gyor­san .alkalmazkodó oktatási szén gyönge teljesítményt is (Ottó: Győrfi István). Ez az észrevehető „NB-ll”-es „be­ütés” volt az egyetlen szép­séghiba amikor október kö­zepe tájt láttam. Azóta ez is megoldódott: véletlenszerű, egyeztetési lehetőségek alap­ján lépnek föl a vendégművé­szek. Az újjászületett (csillag) nagyszínház mellett a másik sodró erejű változást a kama­raszínházi terem „kinyitott” színpadtere hozta magával. Zöld utat nyitva a kísérletező szándékú rendezői koncepci­óknak. Itt ugyanis a hagyomá­nyos „függönyös” színpad­alakzat mellett a játéktér még négyféleképp alakítható ki. (Hozzáigazítva a nézőtér széksorait). Itt minden variábi­lis — szabad az út. Ezt használta ki Bodolay Géza rendező, amikor héten bemutatott Camus-dráma, A félreértés című kamaramű já­tékterét a terem közepetájt alakította ki — pódiumként — falnak támaszkodó hátsó kijá­ratokkal. A közönség pedig oldalt-szemben-túloldalt — körbeüli az előadást. A darab műfaja szerint közel áll a tra­gédiához. Sőt, a görög sors­tragédiák szelleme is fölsejlik a krimiszerű alaphelyzetben. Arról szól ugyanis, hogy egy kis falu fogadójába titokzatos fiatalember érkezik: Jan, aki két évtizede, alig túl a ka­maszkoron, elhagyta család­ját, s most igen gazdagon struktúrát fejlesszenek ki. A privatizáció hatására máris tanúi lehetünk azoknak a fo­lyamatoknak, amelyek egy­fajta kontraszelekciót hoznak létre az oktatásban. A túlje­lentkezéssel küszködő intéz­ményekbe például bevezették a felvételi vizsgát, de egyes szakmák tanulóinak kiválasz­tásánál sem csupán az isko­lának, hanem a leendő mun­kaerőt foglalkoztató vállalko­zónak vagy vállalatnak is be­leszólása lesz abba, hogy ki a számára ideális munkaerő. A tájékoztató először nyújt se­gítséget a felvételi előtt állók­nak azzal, hogy példát közöl a gimnáziumok magyar nyelv­tani és a szakközépiskolák matematika-felvételi feladata­iból. Megtudhatjuk továbbá, hogy a megye első katolikus gimnáziumába felekezeti ho­vatartozás nélkül jelentkez­Camus: A félreértés: Só­lyom Katalin és Füsti Molnár Éva (Fotó: Tér István) visszatér, mert lelkiismeret- furdalása van, és segíteni sze­retné anyját és húgát. Ám ők 20 év után nem ismerik föl és megölik, ahogy másokat is, si­vár életük „kárpótlásaképp”... Az egész drámát az egzisz­tencialista filozófia Camus-re jellemző gondolatai szövik át. Lényege szerint az értelmet­len emberi lét mosolytalan egyhangúsága, amely ellen a lázadás, a kitörés egyetlen le­hetősége a halál közelsége, a félelemnélküli öngyilkosság vagy éppen a gyilkosság. Mindkettő az ember belső szabadságához vezet, nem megvárva a sors vagy a tör­vény ítéletét. A rendkívül pesszimista kicsengésű darab filozofikus gondolatait komor, sötét hangvételű előadás köz­vetíti, amely igen erőteljes hangsúlyt kap a közönség közé ékelődő fekete „körfüg- gönyös” négyzetalakú játékté­ren. Kiváló színészi alakítások — Sólyom Katalin, Füsti Mol­nár Éva, .Vincze Gábor Péter, Jónás Judit, Horváth Valéria játéka — nyomán érdekfeszí­tően izgalmas, intellektuális élményben részesülünk a képzettársítások, a gondolati többértelműség választásá­nak megannyi lehetőségével. Camus darabja a Kamara- színházban — sikerre számít­hat. Wallinger Endre hetnek jövőre is a tanulók. A magániskolák beindulásáról azonban nem tájékoztat a fü­zet. A pályaválasztási tanács­adó nem haszontalan kiad­vány: tavaly az igénylők 98 százalékához jutott el. Az idén, tekintettel a nehezedő körülményekre dr. Terényi Zoltánná pszichológiai szak­tanácsokkal, Varga Sándor képzési főelőadó további szakmai tanácsokkal látja el hivatalukban a gyerekeket, szülőket. A minden évben megrendezésre kerülő pálya- választási nyílt napokról ugyancsak hírt ad a füzet. No­vember 4-én a Toldi lakótelepi általános iskolában reggel 9 órakor lesz a 2 hétig tartó pá­lyaválasztási hetek megnyi­tója. A rendezvényeken gaz­dag programmal várják az ér­deklődőket. V. Á. Bebörtönzöttek bizottsága A szervezet székhelye Lon­don, hivatalos nyelve a fran­cia, az angol és a német, évente más-más országban tartja kongresszusait (a legkö­zelebbit 1991. november 3. és 8. között Bécsben). Az első vi­lágkonferenciát 1922-ben Londonba hívták össze. A tagszervezetek nyelvi alapon szerveződnek, így például Ju­goszláviában külön-külön PEN- központjuk van a szer- beknek, a horvátoknak, a szlovénoknak és a macedó­noknak. Külön központot ala­kítottak az emigráns írók, ele­inte antifasiszta funkcióval, ám a későbbiekben a tagság összetétele, s ezáltal a tag- szervezet jellege is jelentősen megváltozott. 1972-ben pedig londoni székhellyel megala­kult a „Bebörtönzött írók” bi­zottsága is, amely rendszere­sen közöl adatokat a börtön­ben sínylődő vagy a házi őri­zetben élő írókról. A legújabb jelentés szerint mintegy négy­száz ilyen sorsú íróról tudnak, és érdekesség, hogy Európá­ban csökken a számuk — a kelet-európai változások eredményeként —, viszont Ázsiában, elsősorban Kíná­ban és Myanmarban (korábbi nevén Burmában) egyre több a meghurcoltatás. A PEN Club első elnöke John Galsworthy volt, aki 1933-ig töltötte be ezt a tisztet. Az elnökök között olyan neveket találunk, mint H.G. Wells, Jules Romains, Benedetto Croce, Alberto Mo- ravia, Arthur Miller, Heinrich Böll vagy Mario Vargas Llosa. Az elnököket általában 3 évre választják. Legutóbb 1989 má­jusában René Tavemier került a szervezet élére, de ugyan- ezév decemberében a francia költő elhunyt. Ezért 1990. má­jus 8-án a portugáliai Madeira szigetén tartott konferencián új elnököt választottak Konrád György személyében. A PEN Club munkáját a végrehajtó bizottság irányítja, az elnök mellett alelnök és fő­titkár működik. Több mint száz tagországa és - szervezete van. Mint nemzetközi szerve­zet az UNESCO támogatását élvezi, de bevételeit a tagdí­jakból és adományokból is gyarapítja. A szervezet rend­szeres kiadványa az évente kétszer megjelenő PEN Inter­national angol és francia nyel­ven, a PEN Broadsheet, amelynek évi melléklete a New Poetry and New Story. Ezeken kívül minden évben megjelenik a világkongresz- szusi jelentés. írók a szabadságért A PEN Club, bár politikailag függetlennek nyilvánította magát, élénk figyelemmel kí­séri a világ eseményeit. A szervezet 1988-ban szöuli kongresszusán határozatban tiltakozott a román kormány területrendezési tervei ellen, s aggodalmát fejezte ki a ma­gyar nyelvű könyvek, folyóira­tok és újságok hozzáférhető­ségének korlátozása miatt. Felhívással fordult a román kormányhoz, hogy tartsák tisz­teletben a kisebbségek jogait. Az 1989-ben tartott kanadai világkonferencián „Az írók vi­szonya a szabadsághoz és a hatalomhoz” témakört vitatták meg, és állásfoglalást fogad­tak el Salman Rushdie ügyé­ben. 1990 februárjában Bécs­ben rendeztek regionális kon­ferenciát, amelyen Kelet- és Nyugat-Európa helyi központ­jainak képviselői vettek részt. Az ülésen azt vizsgálták, hogy a Kelet-Európábán végbe­ment politikai változások mi­lyen hatással lehetnek az egész földrészen a szabad­ság, a demokrácia erősíté­sére, s mit tehetnek az írók e folyamat felgyorsítására. Á jugoszláviai polgárhábo­rús helyzet is cselekvésre késztette a PEN Club íróit. 1991. július 2-án a Nemzet­közi PEN nyilatkozatot tett közzé, amelyben tiltakozott az erőszak ellen, és felszólította a jugoszláv kormányt, hogy demokratikus és békés esz­közökkel vessenek véget a vérontásnak, ne veszélyez­tessék a polgári lakosság éle­tét. 1991. augusztus 2-án és 3-án Konrád György szerve­zésében — a jugoszláviai helyzet miatt — Budapesten tartottak kerekasztal konfe­renciát a horvát, a szerb, a szlovén és a macedón PEN Clubok elnökei. Közös nyilat­kozatban kérték fel a világ PEN-központjait, hogy segít­sék elő és kezdeményezzék a jugoszláv kormánynál a hábo­rús helyzet mielőbbi békés rendezését. Rákosi Jenőtől Vas Istvánig A magyar PEN Club 1926-ban alakult, első elnöke Rákosi Jenő lett. Tőle 1930-ban Kosztolányi Dezső vette át a tisztséget, s az ő ér­deme, hogy a Nemzetközi PEN 10. kongresszusát Bu­dapesten tartották 1932-ben. A magyar PEN Club meghívá­sára érkezett Magyarországra 1935-ben Thomas Mann. 1944 márciusában a Clubot feloszlatták, és csak 1945 őszén alakult újjá. 1956-ban a Nemzetközi PEN kétségbe­vonta a magyar Club tagsá­gát, de végülis a magyar szer­vezet teljes jogú tagja maradt a nemzetközi Clubnak. 1961 óta jelenik meg a magyar PEN Club francia és angol nyelvű bulletinje Le P.E.N. Hongrois, illetve The Hungárián P.E.N. címmel. 1989. május 26-i tisztújító közgyűlésén a ma­gyar szervezet elnökévé Vas Istvánt, ügyvezető elnökévé pedig Hubay Miklóst választot­ták. A szervezet főtitkára Szász Imre lett. Angyal Katalin A középfokon továbbtanulóknak MEGJELENT A PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom