Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-02 / 257. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDAS AG 1991. november 2., szombat Fejlődő piacgazdaság és politikai konzervativizmus Esélyeinkről — Lengyel László közgazdász Nagy érdeklődés kísérte Lengyel László közgazdász, poli­tológus Esélyeink címmel megtartott előadását a TIT ka­posvári székházában. Hazánk jelenlegi helyzetét elemezve felvázolt egy embrionális állapotban levő, spontán fejlődő piacgazdaságot, és egy vele párhuzamosan működő kon­zervatív, avítt politikát, amely szerinte nemcsak hátráltatja ennek a piacgazdaságnak a fejlődését, hanem perspektivi­kusan ellene is hat. — Milyen lehetőséget lát arra, hogy egy valódi, élet­képes piacgazdaság nőjön ki ebből a helyzetből? Sponteanitás és engedmények — A magyar társadalom az elmúlt 15 évben önmagától és részben a Kádár-rendszer en­gedményei áltál indult el a pi­acosodás irányába. Ez a fo­lyamat az Antall-kormány ide­jén is folytatódott. A kereske­delem, a szolgáltatás, az inf­rastruktúra és az idegenforga­lom területén megpezsdült a magángazdaság, az emberek megtakarítása jelentősen megnövekedett. 1,4 milliárd dolláros lakossági devizabe­tét, illetve ezt jóval meghaladó valóságos deviza van a lakos­ság birtokában. Megnőtt, kö­rülbelül 140 milliárd forint megtakarítása is van az em­bereknek, és ez a jövedelem főképp erről a területről szár­mazik. A gondot az okozza, hogy ma csak úgy tudnánk menni Magyarországon a piacgaz­daság irányába, ha a kormány engedve a korábbi kormány- politikák konzervativizmusá­ból, nem a nagyipar, nem az ipar, a mezőgazdaság privati­zált országává akarná átalakí­tani hazánkat valamilyen ál­lami eszközökkel, hanem biz­tosítana két alapvető feltételt. Egyrészt garantálná az alkot­mányos jellegű tulajdoni tör­vényt, hogy a tulajdon végre, biztonsággal megszerezhető és birtokolható legyen. Más­részt a kormánynak a külföldi működó tőkét és a saját erejét nem az ipar és a mezőgazda­ság átalakítására kellene kon­centrálnia. A fő erőt, az infrastruktúra, a szolgáltatás átalakítására, a vasút, az út, a telefon, a hajó zás és a szolgáltatások fej­lesztésére, az e területekre behívót külföldi tőke felhasz­nálására kell fordítania, és a munkaerőt, valamint a tőkét is ebbe az irányba kell áramol­tatnia. Itt nem kell tevőlegesen és közvetlenül a költségvetéssel és az állami beruházással részt vennie a folyamatokban. Az állam koncessziók révén lehetőséget teremthet arra, hogy a gazdaságot az infrast­ruktúra területén élénkítse. így azok a vállalkozások is meg­élénkülhetnek, amelyek pon­tosan ezekben az ágazatok­ban indultak meg, csak az inf­rastruktúra hiányában meg fognak állni, illetve nem ha­ladnak előre. — A régi szólással ma: Kelet-Európa „legvidá­mabb” demokráciájának nevezhetnénk Magyaror­szágot. Ugyanakkor nö­vekvő infláció, munkanélkü­liség, elnyomorodás, mor­biditás, öngyilkosság — és ami a legszomorúbb — egy­fajta perspektívátlanság jel­lemzi társadalmunkat. Mi az, ami miatt mégis bízik abban, hogy „Európa sarka” lehe­tünk? Sarokpontra kerülhetünk — Ha szerencsénk van, ak­kor abba helyzetbe juthatunk, amibe Ausztria az ötvenes évek közepén. Vagyis Európa — még mindig Nyugat-Európa — sarokpontjára kerülhetünk, amelyen túl, mi lehetünk az utolsó letelepültek, akik után már a nomád pásztorok világa jön. Persze az nem vigasztaló, hogy Európa határa mondjuk Biharkeresztesnél, Záhonynál húzódik. Csak a valóság. Ed­dig a Lajtánál húzódott. Ha szerencsénk van, és áttevő­dik, ez Magyarországnak nagy esélyt kölcsönöz: talán sikerül megkapaszkodnia ab­ban az európai növekedés­ben, fejlődésben, amely a ki­lencvenes években minden­képpen elindul és amely a 2000. év után Európát egyik vezető gazdasági nagyhata­lommá teszi. Ebben a megka­paszkodásban van az igazi perspektíva. Azt próbálom mondani; ha a társadalomnak a kormány­zat megmutatná, hogy van olyan ágazat ahova lehet, ér­demes menekülni; hogy való­jában ez egy szolgáltató és nem ipari ország lesz, hogy van olyan irány amely felé ér­demes fejleszteni, hogy ér­demes kórházat, szanatóriu­mot építeni, és hogy ez nem elvon a nemzeti jövedelemből, hanem hozzátesz; hogy ezen a sarokponton kihasználhatjuk azt az előnyünket, miszerint mi leszünk azok, akik cseré­ben nyerhetünk a kelet-euró­pai árukkal szemben. Mi lehe­tünk azok az „osztrákok”, akik Magyarországon nyertek az elmúlt évtizedben, és most mi nyerhetünk a román, a szov­jet, a csehszlovák árukkal szemben a magánpiacon. A piacon megjelenő élénkülés átmehet a termelés és a vál­lalkozás területére is. Ben­(Fotó: Király J. Béla) nünket felhajthat a határhely.- zet — mint ahogy felhajtotta Ausztriát vagy Finnországot —, mert előnyös üzleteket tu­dott kötni a Szovjetunióval és a többi keleti országgal. Ne­künk is ez a dolgunk. A magán állampolgár ezt részben meg is tette és innen származik a jövedelme. Ezt kellene folytat­nunk, ezt kellene civilizálnunk, kulturáltabbá tennünk. Persze azt nem állítottam, hogy gyors kibontakozás és nagyon gyors növekedés következik be. Lassú, lépegető fejlődésről van szó, amelynek vannak esélyei. Két veszély — Az életképtelenné vált piacgazdaságok a történe­lem folyamán gyakorta ful­ladtak diktatúrába. Fennál- hat-e ennek a veszélye ná­lunk is? — Két veszélyt említenék: az egyik az, ha egy kormány­zati gazdaságpolitika (részben politika) azt a társadalmi konf­liktusegyüttest, amelyet rész­ben maga hoz létre, nem tudja kezelni. Például: a tulajdon, a beruházások határán álló vagy már beruházó tulajdono­sokkal szemben nem tudott biztosítékot és távlatot adni. Ez tavaly is probléma volt, fő­leg a kereskedelmi és szolgál­tató területeken. Az idén a mezőgazdaságban okoz gon­dot, és még csak élesedni fog a helyzet, ha nem tudja ezt kezelni, nem tudja, hogy mi­lyen irányba halad tovább a fo­lyamat. Ez társadalmi konflik­tust válthat ki, a konfliktusok nyomán pedig bekövetkezhet a diktatúra is. Én bízom benne, hogy ez belpolitikai vagy belgazdasági okokból nem következik be. A másik, sajnos külső felté­tel: Kelet-Európábán polgár- háborús országok szélén ál­lunk. Ha bármelyik kelet-euró­pai országgal konfliktusba ke­veredünk, akkor ez nagyon megnöveli annak az esélyét, hogy a nyugat bennünket ép­pen úgy leír, mint a többi konf­liktusos országot. Kivet ben­nünket a gazdaság vérkerin­géséből, aminek következté­ben nem jutunk további erőfor­rásokhoz sem, és ami vissza­visz bennünket egy rossz gazdasági állapotba, amikor a polgárháborús konfliktushely­zet kiváltja a szükségintézke­déseket, ami pedig már ma­gával hozza azt, hogy diktatú­rára kell berendezkedni. Saj­nos, ezt látjuk a kelet-európai államok egy részénél, ahol nemzeti típusú diktatúrák kez­denek kinőni. Bízom abban, hogy a ma­gyar társadalom polgárosul­tabb, felkészültebb, okosabb és intézményeit tekintve is fej­lettebb, mint kelet-európai partnerei. S bár a politikusok­ban benne él a vágy, hogy néha jobb lenne kemény esz­közökkel megoldani a dolgo­kat, annak ellenére bennük sem látok erőt és megfelelő politikai hátteret ahhoz, hogy egy ilyen diktatórikus rendszer bevezetésére törjenek. A dik­tatúrától nem félek, sokkal jobban félek attól, hogy a poli­tikai rendszer önmagát nem képes kontrollálni. Várnai Ágnes Csak 22 kilométer bosszúság Tegnap óta már csak 22 ki­lométernyi bosszúság vár — legalábbis Ausztriában — a Bécsből Nickelsdorf-Hegyes- halom felé tartó autósokra: az új autópálya-szakasz átadása után csak ennyit kell a határ­menti falvakon át kanyarogva megtenni a keskeny úton. A forgalomnak átadott új 13 ki­lométeres szakasz Bruck An Der Leitha-Parndorf-Neusiedi között biztosít nyílegyenes közlekedést kétszer két sá­von. Ez nemcsak a Magyaror­szágra igyekvőknek öröm, hanem azoknak is, akik szíve­sen keresik fel egy-egy hétvé­gén a Fertő-tavat. Áfész — nagy­kereskedelem Szövetkezeti közös be­szerző és értékesítő rendszer kialakítását, egy országos nagykereskedelmi hálózat, lét­rehozását határozta el az Álta­lános Fogyasztási Szövetke­zetek Országos Szövetsége. A nagykereskedelmi hálózatot az áfészek mintegy 5 milliárd forintos álló és hozzávetőleg 3 milliárd forintos forgótőkével hoznák létre. A hálózatban 60-70 százalékos lenne a magyar tőkerészesedés, a többit külföldi pénzek bevoná­sával kívánják fedezni. Piacképes új gyógyszerek Az elmúlt évek fejlesztései­nek eredményeként kiépült a biotechnika hazai műszaki és szellemi hálózata — hangzott el a Magyar Olajipari Rész­vénytársaság komáromi gyá­rában megrendezett biotech­nikai konferencián. A legeredményesebb fej­lesztések a gyógyszergyárak­ban valósultak meg. Külföldön is jól eladható új termékek ke­rültek piacra és az eddig használtaknál olcsóbb alap­anyagokat is sikerült előállí­tani. A kutatások másik köre a mezőgazdaság és az állatte­nyésztés eredményességét, il­letve hatékonyságát növelte, számos új környezetbarát termék — csomagoló- és szi­getelőanyag — kifejlesztésé­vel. A vállalatok egy része megváltoztatta profilját. A Újra nagyszabású akció a kaposvári Domüsban! Ha angol padlószőnyeget vásárol, akkor csak a felét kell fizetnie a többit a Domustól ajándékba kapja! Reklámáron angol padlószőnyeg 3,65 széles 7880,— Ft helyett 3450,— Ft-ért, amíg a készlet tart! Egyéb kedvezményes árukínálattal várjuk kedves vásárlóinkat! Egyes szekrénysorok, kárpitok 10—30%-os engedménnyel! 4 méter alatti bútorszövetek, bársonyok, sötétítők 40% -os engedménnyel. Nevada étkezőgarnitúra 8 000 Ft-tal olcsóbban. Jutái úti raktárunkból nagyméretű farostlemez dobozok 100—150 Ft reklámáron kaphatók! Örökzöldek, konténeres dísznövények 30%-os engedménnyel kaphatók. Várjuk Önöket nov. 3-án a vásári vasárnapon 9—13 óráig. Ez a Domus, mely igazi otthont teremt! Címünk: Kaposvár, Bethlen tér (208815) ■ if“ I Szólád Község Képviselő-testülete pályázatot hirdet jegyzői munkakör betöltésére Pályázati feltételek: — állam- és jogtudományi egyetemen vagy állam- igazgaztási főiskolán szerzett képesítés — büntetlen előélet, 2 év szakmai gyakorlat A pályázathoz csatolni kell: — a szakmai tevékenységet bemutató részletes önéletrajzot — az oklevél másolatát — a 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. A lakás 1 éven belül megoldható, bérezés az érvényben lévő jogszabály alapján, megegyezés szerint. Az állás 1991. december 1 -jétől tölthető be. Pályázatokat 1991. november 15-ig Szólád község polgármesteréhez kell benyújtani. Az írásos pályázatot tartalmazó borítékot „Jegyzői pályázat” jeligével kell ellátni. í (208642) | OPEL-0-1 Ezt a játékot Önnek találták ki! OPEL-szerencsesorsjegy mindössze 100 forintért Kapható a megye valamennyi postahivatalában, a hírlapárusoknál, a Szerencsejáték Rt. totó-lottó irodáiban és a szelvényárusoknál. Főnyeremények: 1 db OPEL Vectra 1 db OPEL Kadett kétszemélyes egzotikus utazás További nyeremények: értékes műszaki cikkek 16 millió forint értékben (videomagnó, elektromos írógép, Hitachi porszívó stb.) SORSOLÁS: 1991. december 19-én. . 7570 BARCS. Nagyhid u. 17. Tel.: 83/12-216, 83/12 279 (208669)

Next

/
Oldalképek
Tartalom