Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-10 / 238. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — AZ ÖNKORMÁNYZATOKÉ A SZÓ 1991. október 10., csütörtök Az önkormányzat egy éve Fonyód város 1992-ben ünnepli 910. évfordulóját. Az évforduló alapjául a Pannonhalmán őrzött királyi alapítólevél szolgált. Fonyód a Balaton déli partjának — Cholnoky Jenő megfogalmazása szerint — „legszebb panorámájával rendelkező települése”. Természeti adottságából is következik, hogy területén az őskori és római kori emlékek a korai kultúrák nyomait mutatják. A Várhegy romantikus történelmi levegőt áraszt. Magyar Bálint a fonyódi vár kapitánya maroknyi seregével hosszú időn keresztül megvédte Fonyódot és környékét a törökök támadásaival szemben. E hazaszeretetet és bátorságot mutató dicső példa a ma nemzedékét is helytállásra, a szőkébb pátria szeretetére serkenti. A sok megpróbáltatás, nehéz harc árán az elődök és a mai tenniakarók munkája nyomán jelentékeny településsé nőtt a Balaton és a Nagyberek „gyermeke”: Fonyód. (Részlet Fonyód történetéből) Gazdag zenei élet Fonyódon a szervezett zenei tanítás 1969-ben indult el az általános iskolában a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola kihelyzett tagozataként. A fejlődés eredményeként 1975-ben a zeneiskola önállósult. Önálló épületet kapott. 1982-ben vette fel az iskola Szabó Ferenc kétszeres Kos- suth-dijas zeneszerző nevét, aki nyaranta rendszeresen Fonyódon élt és dolgozott. 1981-től kezdődött a rézfúvós oktatás, megalakult a rézfúvós zenekar. 1989-ben adták át a 3 tanteremmel és kamarateremmel bővített intézményt. Ettől kezdve a zeneiskolában tudjuk megtartani rendezvényeinket. 1986 óta klarinét- és gitároktatás is van. Jelenleg 180 növendék tanul Fonyódon zenét. Ezek a növendékek rendszeresen szerepelnek rendezvényeken. Rendszeresek a hangversenyek, szakmai és baráti kapcsolat alakult ki külföldi zeneiskolákkal és zenekarokkal. Egy éve, 1990. október 12-én az akkor még Karikás Frigyes gimnázium (jelenleg Mátyás király gimnázium) aulájában tartotta meg ünnepi ülését az önkormányzat. De Gaulle tábornokot idézve ígértem, hogy én minden fonyódi polgármestere szeretnék lenni. Ennek a gondolatnak a jegyében igyekeztem intézni minden hozzám forduló fonyódi és nem fonyódi lakos ügyét az eltelt egy év alatt. Türelmet kértem Balatonfenyves lakosaitól a bizonyításra, hogy az elmúlt tanácsrendszer hibáit orvosolhassuk, feladatul tűztük ki egy új önkormányzati szervezeti-működési feltétel, szabályzat kidolgozását, Fonyód város szebbé, jobbá, gazdagabbá tételét, a kommunális ellátottság javítását, a helyi adórendszer megreformálását az ebből befolyt bevételekből többlet beruházások elkészítését Fonyód és Balatonfenyves térségében, a városra jellemző bódék, utánfuKülső szemlélő számára is nyilvánvaló: Fonyód — felismerve az ipari-mezőgazdasági fejlesztés és az idegen- forgalom mennyiségi növelésének környezeti korlátáit — a minőség irányában próbál „kitörni”. Egyre inkább tudatosodik: ehhez széleskörű kulturális fejlődés (is) szükséges a leghétköznapibb dolgoktól a komoly szellemi műhelyek létrejöttéig. Ebbe a sorba illeszkedik, hogy a város igen jelentős — meggyőződésem szerint hosszabb távon leginkább megtérülő — anyagi áldozatok árán felújította, bővítette, korszerűsítette iskoláit, sok kisvárossal ellentétben megtartotta középfokú intézményeit (köztük az életveszélyessé vált és felújításra szoruló kollégiumot). Talán nem túlzás azt mondani: japán mintára a „jövőbe” ruházott be. (Az utóbbi években Fonyód szinte iskolavárossá nőtt, hiszen az óvodák, általános iskolák mellett zeneiskola, gimnázium, háromféle szakközépiskola, szakmunkásképző és kollégiumok működnek a településen.) A sorban utoljára — a szükségleteknek, de az érthető helyi érdekeltségi sorrendnek is megfelelően — most van folyamatban a középiskolai kok légium épületének rendbehozása. (Hogy utoljára, de nem utolsósorban, azt az mutatja, hogy az egyszerű, de meglehetősen költséges helyreállítás helyett a régi — csaknem 100 éves — épületrészt tiszteletben tartó, némi bővítéssel is járó felújítást határozott el a város, s ehhez a megyei öntők jelenlétének megszüntetését stb. Összességében megállapítható, hogy céljaink nagy részét — lehetőségeinkhez képest — elértük. Ehhez nagy segítséget kaptunk Fonyód Városvédő és Szépítő Egyesületének tagjaitól, illetve Fonyód város lakosaitól. Olykor kellemetlennek tetsző döntések egész sorozatát voltunk (és vagyunk) kénytelenek megtenni, de magam — és úgy gondolom képviselőtársaim is — mindig a lakosság véleményét, érdekét szem előtt tartva igyekeztem dönteni. Ilyen volt a sokat vitatott adórendeletünk, ami bizony a luxus nyaralók tulajdonosainak ellenérzését váltotta ki. Ebben az esetben az volt a célunk, hogy az eddig máshol megjelenő bevételt igen is Fonyódon próbáljuk gyümölcsöz- tetni. Vagy például a mindvégig ráfizetésesen működő volt költségvetési üzem (jelenleg városgazdálkodási intézmény) felszámolási eljárása. Az önkormányzat első kormányzat is támogatást nyújt. (A városképet is alakító épület tervezett déli homlokzatát a mellékelt vázlatrajz szemlélteti.) A kollégium mindig az otthonteremtést, az eredményes tanuláshoz szükséges (szülői) háttér kialakítását tekintette fő feladatának. Az itt kifejlesztett — sokáig országos kísérletként nyilvántartott, de az itt élők számára természetes működési formának tekintett — kollégiummodell országosan ismertté tette intézményünket. (Tanulmányozására évente — az ország minden részéből — 40-50 kollégiumból érkezik látogató: nevelők, megyék továbbképzési csoportjai, diákvezetők, stb. Talán nem szerénytelenség megemlíteni, hogy a körülbelül 300 kollégiumot tömörítő kollégiumi szövetség az itteni Fonyódi Kör nevű szellemi mozgalomból nőtt ki.) A kis közösségek autonómiáján alapuló, a spontán szerveződő, egymásnak, a „köznek” kölcsönösen szolgáltatásokat nyújtó, gazdaságilag is önálló csoportok működésére épülő modell perctől fogva úgy érezte, hogy meg kell őriznünk a város oktatás és közművelődésben betöltött vezető szerepét. E gondolat értelmében döntöttünk úgy, hogy saját erőből oldjuk meg a területünkön működő oktatási intézmények fenntartását. Az e területen dolgozók színvonalas munkája, az elért eredmények bizonyították döntésünk helyességét. Nem próbáltam, hisz nem is törekedhettem az eltelt időszak teljességgel történő bemutatására. Azt azonban leszögezhetem, hogy kudarcaink, eredményeink — és ezek voltak túlsúlyban — elképzelhetetlenek lettek volna Fonyód város lakosainak önzetlen, áldozatkész segítsége nélkül. Kérem és remélem, hogy az elkövetkeő időszakban hasonló segítőkész türelmet kapjunk a jobbító szándékú állandó lakosoktól, illetve az üdülőtulajdonosoktól. Horváth Gábor polgármester nem „öncélú játék". Alapvető célja, hogy szuverén, az értékeket elismerő, valódi érdekeit felismerő, azokat demokratikus eszközökkel érvényesíteni képes, a másságot toleráló diákokat, ifjú felnőtteket bocsássunk ki a kollégium (bizonyos fokig védett) falai közül. Legfontosabb eszköze a működő, „megélt” demokrácia. A kompakt modell persze egyáltalán nem jelent elszigeteltséget. A kollégium része környezetének, a városnak, sajátos eszközeivel, lehetőségeivel eddig is igyekezett hozzájárulni fejlődéséhez, a bevezetőben említett törekvések erősítéséhez (tudományos, kultúrális rendezvények, országos konferenciák stb.). A felújítás befejezése után várhatóan újabb lehetőségek nyílnak arra, hogy a kollégium a város egyik kulturális-szellemi központjává fejlődjön, s együttműködve a település többi intézményével elősegítse a minőségi növekedési pályára való átállást. Horváth István igazgató A fonyódi kollégium A képviselő örömei és gondjai Ha egy mondatban kellene összegezni a lényeget — elégedetlen vagyok!!! — természetesen magammal, azután magunkkal és úgy egyáltalán. Amikor képviselők lettünk, nagy tervekkel vágtunk bele. Mindenki magát hitte a legokosabbnak és a megegyezéskészség csak lassan, folyamatosan alakult ki. Úgy gondolom még mindig van javítanivaló rajta. Egy viszont biztos: a testület valamennyi tagja akar és tesz is Fonyódért. Az nyilvánvaló — és nem is kell titkolnunk—, hogy közben hibákat is vétünk (nem szándékosan). Végül is, jórészt laikusként szálltunk be a város életének irányításába. A város jellegéből, fekvéséből egyértelműen adódik, hogy az üdülőjellege a meghatározó. A lakosság túlnyomó része kivételezett helyzetben van, azzal, hogy a Balaton-parti város polgára lehet. Ezt a lehetőséget kell meglovagolnunk, kihasználnunk. Ráébreszteni valamennyi polgárunkat, hogy ezért kutya kötelességük tenni is egyet s mást: tiszta rendes utcákkal, az európai viselkedéskultúra újraélesztésével, a közéleti aktivitással. Közös akaratra van szükség, hogy jobbak, különbek legyünk mint eddig ( (bőven van tennivalónk). Természetesen sikerélményeink is voltak — több utcát leaszfaltoztattunk, az aluljáró építése befejeződött, templomot építettünk újjá stb. — és még egy sereg befejezetlen, megörökölt feladatot is meg kell oldanunk. Sok a jelenleg megoldhatatlan gazdasági-politikai gond, amely országosan is tapasztalható. Embereket kellett elbocsátani — és még kell is —, mivel az előzőleg működtetett gazdasági szisztémákat már nem tudjuk ráfizetésesen üzemeltetni. Szembe kell vele néznünk, de úgy, hogy lehetőleg valamilyen megoldást is tudjunk találni. Nagyon nehéz lesz. Egyet viszont szeretnék — úgy befejezni ebből a 4 évből a még visszalévő hármat, hogy nyugodtan nézhessek bármelyik polgártársam szemébe — és ha néha egy-egy köszönő, vagy elismerő szót kapok, azt tekintem fizetésnek, gondolom, illetve biztos vagyok benne, hogy ezzel képviselőtársaim is így vannak. Dr.Lukács Csaba állatorvos, képviselő Formálódó városkép Településünk a közelmúltban lett város. Célunk a város üdülő- és pihenőközpont jellegének megtartása és a városkép európai szintű kialakítása. Ezzel párhuzamosan az infrastruktúra fejlesztése. A polgármesteri hivatal elkészíttette a leendő városmag beépítési tervét, amely az Ady E. utca — Delta étterem — Hunyadi J. utca — Gáz utca tömböt foglalja magába. A területtöbb mint kétharmadrésze az önkormányzat tulajdonában van. Ezen a területen — a meglévő, értékes építmények, növényzet megtartásával — igényes kereskedelmi és szolgáltató központot kívánunk kialakítani, és egyidejűleg a lakáshelyek bővítését. A Balaton-parti településrészen a szolgáltatásokat a városképbe nem illeszkedő pavilonok helyett igényes, esztétikus pavilonok telepítésével kívánjuk biztosítani, a lakó- és büfékocsiinvázió azonnali megszüntetésével. Nagy erőfeszítéseket teszünk a korábbi évek során gondozatlan, közvetlen part menti területek hasznosítására, a strand növelésére, szabadstrandok kialakítására. A Balaton vízminőségének javítása érdekében 1992. tavaszára teljesen elkészül Bé- latelep és a balatonfenyvesi településrész vasútvonaltól északra eső területének szennyvízelvezető hálózata. Jelenleg a beruházás előkészítésének stádiumában van Fonyódligetnek a vasút és a Balaton közé eső részének szennyvízelvezetése. Az útalapból az ingatlantulajdonosok egyharmados költségrész-vállalásával az idén a városban több mint 4 kilométer szilárd burkolatú út épült meg. A jövőben az önkormányzat a járdahálózatot kívánja bővíteni. A városunkban megfordult látogatók nyugtázhatták, hogy a korábbi évekhez viszonyítva sokkal több növényzet, fa, virág került a közterületekre, ezzel is gazdagítva a város színfoltjait. A várossá válás folyamatát az önkormányzat — a lakossággal együttműködve — a múlt grandiózus beruházásaiból levont tanulságok (befejezetlen sporthajókikötő, üdülőfalu, értékesíthetetlen ingatlankialakitások) figyelembevételével progresszív módon igyekszik elősegíteni, lehetőséget teremtve a fejlődésközpontú vállalkozások kibontakozásának. Csizmeg Ferenc műszaki irodavezető Városszépítők Fonyódért Zenepagoda a kikötőben A Fonyód Városvédő és Szépítő Egyesület 1988. évi megalakulása óta a tagsággal együtt minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy meglévő értékeinket megóvjuk, és újat is teremtsünk. A város szépítése és a tisztaság ugyancsak szívügyünk. Ennek érdekében már nem keveset tettünk. Első lépésként helyreállítottuk a sportpálya melletti Walkó-kilátót, mert ugyancsak lepusztult állapotban volt. Ma eredeti szépségében látható újra, az idén pedig ráhelyeztük Fonyód márványba vésett címerét, amelyet Benedek György szobrászművész készített ingyen a városnak. A bélatelepi Márffy téren pótoltuk a hiányzó virágtartókat a diszkútnál. Közben megszerveztük a fonyódi iskolákkal az Egy nap Fonyódért-mozgalmat. A tavasszal három alkalommal megtisztították a város utcáit a szeméttől. Nem más vezérelt bennünket, mint az a gondolat: a példa ragadós! Ugyancsak az iskolák közreműködésével ültettünk fákat. Az általános iskolások egy csoportja kérésünkre három sírt gondoz. Dr. Szap- ronczai Manóét (Bélatelep alapítója volt) a Várhegy oldalában és dr. Bacsák György akadémikus, jégkorszakkutató és polihisztor sírját a temetőben. Dr. Bacsák György nevét a Nemzeti Panteonba is elküldtük. 1990. augusztus 20-án avattuk fel a II. világháború fonyódi polgári áldozatainak emlékoszlopait, Tóth József fafaragóművész alkotásait. Ezeket a fonyódiak mindig gondozzák, virágokat helyeznek el alattuk. Augusztus 20-án adtuk át a hajóállomás melletti téren az egyesület által terveztetett és építtetett zenepagodát a városnak. Ezt a nagy munkát úgy tudtuk megoldani, hogy a kikötő butiksor egyes kereskedői pénzzel segítették, s a helybeli fuvarosok, iparosok önzetlen, ellenszolgáltatás nélküli munkája gyarapította az egyesület pénzét. Szeretnénk, ha a rendszeres térzenei programok tovább emelnék a nyári hónapok kikötői hangulatát. Csalogatná és marasztalná a közeli és távoli vendégeket. Az elkövetkező évekre is megvannak a terveink, s nem is kicsik. Első helyen van az I. és II. világháború hősi halottainak emlékműve a lerombolt helyett. A szobor már készül Budapesten Benedek György szobrászművész műtermében. Második: a Várhegyre kilátó építése. Ennek a terve is készen van. A harmadik, s egyúttal a legnagyobb, a fonyódi alsóvár rekonstrukciója. Ez már a műemlékvédelemhez tartozik. Még az ősszel elkészül és kihelyezik a „Fácánosba” a középkorban itt állt vár rekonstruált képét egy 4x2 m-es táblán. Reméljük, hogy sikerül megcsinálni mindezt a Fonyódot szerető és védő fonyódi lakók segítségével. Szeretnénk, ha az ifjúság részt venne az Örökségünk őrei műemlékvédő ijfúsági szervezetben. Ez egy cselekvő szervezet, mely csak azokat hívja, akik munkájukkal bizonyítják szándékaik komolyságát. Az Örökségünk őrei műemlékvédő mozgalom, ezért tevékenysége az épített örökség értékeinek megőrzésére, rendben tartására, népszerűsítésére irányul. Ezért várunk minden fiatalt. Csutorás László alpolgármester, az egyesület elnöke
