Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-10 / 238. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — AZ ÖNKORMÁNYZATOKÉ A SZÓ 1991. október 10., csütörtök Az önkormányzat egy éve Fonyód város 1992-ben ünnepli 910. évfordulóját. Az évfor­duló alapjául a Pannonhal­mán őrzött királyi alapítóle­vél szolgált. Fonyód a Balaton déli partjának — Cholnoky Jenő megfogalmazása szerint — „legszebb panorámájával rendelkező települése”. Természeti adottságából is következik, hogy területén az őskori és római kori em­lékek a korai kultúrák nyo­mait mutatják. A Várhegy romantikus történelmi leve­gőt áraszt. Magyar Bálint a fonyódi vár kapitánya ma­roknyi seregével hosszú időn keresztül megvédte Fonyódot és környékét a tö­rökök támadásaival szem­ben. E hazaszeretetet és bátorságot mutató dicső példa a ma nemzedékét is helytállásra, a szőkébb pát­ria szeretetére serkenti. A sok megpróbáltatás, nehéz harc árán az elődök és a mai tenniakarók munkája nyomán jelentékeny telepü­léssé nőtt a Balaton és a Nagyberek „gyermeke”: Fonyód. (Részlet Fonyód történeté­ből) Gazdag zenei élet Fonyódon a szervezett ze­nei tanítás 1969-ben indult el az általános iskolában a ka­posvári Liszt Ferenc Zeneis­kola kihelyzett tagozataként. A fejlődés eredményeként 1975-ben a zeneiskola önálló­sult. Önálló épületet kapott. 1982-ben vette fel az iskola Szabó Ferenc kétszeres Kos- suth-dijas zeneszerző nevét, aki nyaranta rendszeresen Fonyódon élt és dolgozott. 1981-től kezdődött a rézfúvós oktatás, megalakult a rézfúvós zenekar. 1989-ben adták át a 3 tanteremmel és kamarate­remmel bővített intézményt. Ettől kezdve a zeneiskolában tudjuk megtartani rendezvé­nyeinket. 1986 óta klarinét- és gitá­roktatás is van. Jelenleg 180 növendék tanul Fonyódon ze­nét. Ezek a növendékek rend­szeresen szerepelnek ren­dezvényeken. Rendszeresek a hangversenyek, szakmai és baráti kapcsolat alakult ki kül­földi zeneiskolákkal és zene­karokkal. Egy éve, 1990. október 12-én az akkor még Karikás Frigyes gimnázium (jelenleg Mátyás király gimnázium) au­lájában tartotta meg ünnepi ülését az önkormányzat. De Gaulle tábornokot idézve ígér­tem, hogy én minden fonyódi polgármestere szeretnék lenni. Ennek a gondolatnak a je­gyében igyekeztem intézni minden hozzám forduló fo­nyódi és nem fonyódi lakos ügyét az eltelt egy év alatt. Tü­relmet kértem Balatonfenyves lakosaitól a bizonyításra, hogy az elmúlt tanácsrendszer hi­báit orvosolhassuk, feladatul tűztük ki egy új önkormányzati szervezeti-működési feltétel, szabályzat kidolgozását, Fo­nyód város szebbé, jobbá, gazdagabbá tételét, a kom­munális ellátottság javítását, a helyi adórendszer megrefor­málását az ebből befolyt bevé­telekből többlet beruházások elkészítését Fonyód és Bala­tonfenyves térségében, a vá­rosra jellemző bódék, utánfu­Külső szemlélő számára is nyilvánvaló: Fonyód — felis­merve az ipari-mezőgazda­sági fejlesztés és az idegen- forgalom mennyiségi növelé­sének környezeti korlátáit — a minőség irányában próbál „ki­törni”. Egyre inkább tudatoso­dik: ehhez széleskörű kulturá­lis fejlődés (is) szükséges a leghétköznapibb dolgoktól a komoly szellemi műhelyek lét­rejöttéig. Ebbe a sorba illeszkedik, hogy a város igen jelentős — meggyőződésem szerint hosszabb távon leginkább megtérülő — anyagi áldozatok árán felújította, bővítette, kor­szerűsítette iskoláit, sok kisvá­rossal ellentétben megtartotta középfokú intézményeit (köz­tük az életveszélyessé vált és felújításra szoruló kollégiu­mot). Talán nem túlzás azt mondani: japán mintára a „jö­vőbe” ruházott be. (Az utóbbi években Fonyód szinte isko­lavárossá nőtt, hiszen az óvo­dák, általános iskolák mellett zeneiskola, gimnázium, há­romféle szakközépiskola, szakmunkásképző és kollégi­umok működnek a települé­sen.) A sorban utoljára — a szük­ségleteknek, de az érthető he­lyi érdekeltségi sorrendnek is megfelelően — most van fo­lyamatban a középiskolai kok légium épületének rendbeho­zása. (Hogy utoljára, de nem utolsósorban, azt az mutatja, hogy az egyszerű, de megle­hetősen költséges helyreállí­tás helyett a régi — csaknem 100 éves — épületrészt tiszte­letben tartó, némi bővítéssel is járó felújítást határozott el a város, s ehhez a megyei ön­tők jelenlétének megszünteté­sét stb. Összességében meg­állapítható, hogy céljaink nagy részét — lehetőségeinkhez képest — elértük. Ehhez nagy segítséget kaptunk Fonyód Városvédő és Szépítő Egye­sületének tagjaitól, illetve Fo­nyód város lakosaitól. Olykor kellemetlennek tetsző dönté­sek egész sorozatát voltunk (és vagyunk) kénytelenek megtenni, de magam — és úgy gondolom képviselőtár­saim is — mindig a lakosság véleményét, érdekét szem előtt tartva igyekeztem dön­teni. Ilyen volt a sokat vitatott adórendeletünk, ami bizony a luxus nyaralók tulajdonosai­nak ellenérzését váltotta ki. Ebben az esetben az volt a cé­lunk, hogy az eddig máshol megjelenő bevételt igen is Fo­nyódon próbáljuk gyümölcsöz- tetni. Vagy például a mindvé­gig ráfizetésesen működő volt költségvetési üzem (jelenleg városgazdálkodási intézmény) felszámolási eljárása. Az önkormányzat első kormányzat is támogatást nyújt. (A városképet is alakító épület tervezett déli homlokza­tát a mellékelt vázlatrajz szem­lélteti.) A kollégium mindig az ott­honteremtést, az eredményes tanuláshoz szükséges (szülői) háttér kialakítását tekintette fő feladatának. Az itt kifejlesztett — sokáig országos kísérlet­ként nyilvántartott, de az itt élők számára természetes működési formának tekintett — kollégiummodell országo­san ismertté tette intézmé­nyünket. (Tanulmányozására évente — az ország minden részéből — 40-50 kollégium­ból érkezik látogató: nevelők, megyék továbbképzési cso­portjai, diákvezetők, stb. Talán nem szerénytelenség megem­líteni, hogy a körülbelül 300 kollégiumot tömörítő kollégi­umi szövetség az itteni Fo­nyódi Kör nevű szellemi moz­galomból nőtt ki.) A kis közös­ségek autonómiáján alapuló, a spontán szerveződő, egy­másnak, a „köznek” kölcsönö­sen szolgáltatásokat nyújtó, gazdaságilag is önálló csopor­tok működésére épülő modell perctől fogva úgy érezte, hogy meg kell őriznünk a város ok­tatás és közművelődésben be­töltött vezető szerepét. E gon­dolat értelmében döntöttünk úgy, hogy saját erőből oldjuk meg a területünkön működő oktatási intézmények fenntar­tását. Az e területen dolgozók színvonalas munkája, az elért eredmények bizonyították döntésünk helyességét. Nem próbáltam, hisz nem is törekedhettem az eltelt idő­szak teljességgel történő be­mutatására. Azt azonban le­szögezhetem, hogy kudarca­ink, eredményeink — és ezek voltak túlsúlyban — elképzel­hetetlenek lettek volna Fo­nyód város lakosainak önzet­len, áldozatkész segítsége nélkül. Kérem és remélem, hogy az elkövetkeő időszak­ban hasonló segítőkész tü­relmet kapjunk a jobbító szán­dékú állandó lakosoktól, illetve az üdülőtulajdonosoktól. Horváth Gábor polgármester nem „öncélú játék". Alapvető célja, hogy szuverén, az érté­keket elismerő, valódi érdekeit felismerő, azokat demokrati­kus eszközökkel érvényesí­teni képes, a másságot tole­ráló diákokat, ifjú felnőtteket bocsássunk ki a kollégium (bi­zonyos fokig védett) falai kö­zül. Legfontosabb eszköze a működő, „megélt” demokrá­cia. A kompakt modell persze egyáltalán nem jelent elszige­teltséget. A kollégium része környezetének, a városnak, sajátos eszközeivel, lehető­ségeivel eddig is igyekezett hozzájárulni fejlődéséhez, a bevezetőben említett törekvé­sek erősítéséhez (tudomá­nyos, kultúrális rendezvények, országos konferenciák stb.). A felújítás befejezése után várhatóan újabb lehetőségek nyílnak arra, hogy a kollégium a város egyik kulturális-szel­lemi központjává fejlődjön, s együttműködve a település többi intézményével előse­gítse a minőségi növekedési pályára való átállást. Horváth István igazgató A fonyódi kollégium A képviselő örömei és gondjai Ha egy mondatban kellene összegezni a lényeget — elé­gedetlen vagyok!!! — termé­szetesen magammal, azután magunkkal és úgy egyáltalán. Amikor képviselők lettünk, nagy tervekkel vágtunk bele. Mindenki magát hitte a lego­kosabbnak és a megegyezés­készség csak lassan, folyama­tosan alakult ki. Úgy gondo­lom még mindig van javítani­való rajta. Egy viszont biztos: a testület valamennyi tagja akar és tesz is Fonyódért. Az nyilvánvaló — és nem is kell titkolnunk—, hogy közben hibákat is vétünk (nem szán­dékosan). Végül is, jórészt lai­kusként szálltunk be a város életének irányításába. A város jellegéből, fekvéséből egyér­telműen adódik, hogy az üdü­lőjellege a meghatározó. A la­kosság túlnyomó része kivéte­lezett helyzetben van, azzal, hogy a Balaton-parti város polgára lehet. Ezt a lehetősé­get kell meglovagolnunk, ki­használnunk. Ráébreszteni valamennyi polgárunkat, hogy ezért kutya kötelességük tenni is egyet s mást: tiszta rendes utcákkal, az európai viselke­déskultúra újraélesztésével, a közéleti aktivitással. Közös akaratra van szükség, hogy jobbak, különbek legyünk mint eddig ( (bőven van tenniva­lónk). Természetesen sike­rélményeink is voltak — több utcát leaszfaltoztattunk, az aluljáró építése befejeződött, templomot építettünk újjá stb. — és még egy sereg befeje­zetlen, megörökölt feladatot is meg kell oldanunk. Sok a jelenleg megoldhatat­lan gazdasági-politikai gond, amely országosan is tapasz­talható. Embereket kellett el­bocsátani — és még kell is —, mivel az előzőleg működtetett gazdasági szisztémákat már nem tudjuk ráfizetésesen üzemeltetni. Szembe kell vele néznünk, de úgy, hogy lehető­leg valamilyen megoldást is tudjunk találni. Nagyon nehéz lesz. Egyet viszont szeretnék — úgy befejezni ebből a 4 év­ből a még visszalévő hármat, hogy nyugodtan nézhessek bármelyik polgártársam sze­mébe — és ha néha egy-egy köszönő, vagy elismerő szót kapok, azt tekintem fizetés­nek, gondolom, illetve biztos vagyok benne, hogy ezzel képviselőtársaim is így van­nak. Dr.Lukács Csaba állatorvos, képviselő Formálódó városkép Településünk a közelmúlt­ban lett város. Célunk a város üdülő- és pihenőközpont jelle­gének megtartása és a város­kép európai szintű kialakítása. Ezzel párhuzamosan az inf­rastruktúra fejlesztése. A pol­gármesteri hivatal elkészít­tette a leendő városmag beé­pítési tervét, amely az Ady E. utca — Delta étterem — Hu­nyadi J. utca — Gáz utca tömböt foglalja magába. A te­rülettöbb mint kétharmadrésze az önkormányzat tulajdoná­ban van. Ezen a területen — a meglévő, értékes építmények, növényzet megtartásával — igényes kereskedelmi és szolgáltató központot kívá­nunk kialakítani, és egyidejű­leg a lakáshelyek bővítését. A Balaton-parti településrészen a szolgáltatásokat a város­képbe nem illeszkedő pavilo­nok helyett igényes, esztéti­kus pavilonok telepítésével kí­vánjuk biztosítani, a lakó- és büfékocsiinvázió azonnali megszüntetésével. Nagy erő­feszítéseket teszünk a korábbi évek során gondozatlan, köz­vetlen part menti területek hasznosítására, a strand nö­velésére, szabadstrandok kia­lakítására. A Balaton vízminőségének javítása érdekében 1992. ta­vaszára teljesen elkészül Bé- latelep és a balatonfenyvesi településrész vasútvonaltól északra eső területének szennyvízelvezető hálózata. Jelenleg a beruházás előké­szítésének stádiumában van Fonyódligetnek a vasút és a Balaton közé eső részének szennyvízelvezetése. Az úta­lapból az ingatlantulajdonosok egyharmados költségrész-vál­lalásával az idén a városban több mint 4 kilométer szilárd burkolatú út épült meg. A jö­vőben az önkormányzat a jár­dahálózatot kívánja bővíteni. A városunkban megfordult látogatók nyugtázhatták, hogy a korábbi évekhez viszonyítva sokkal több növényzet, fa, vi­rág került a közterületekre, ezzel is gazdagítva a város színfoltjait. A várossá válás fo­lyamatát az önkormányzat — a lakossággal együttműködve — a múlt grandiózus beruhá­zásaiból levont tanulságok (befejezetlen sporthajókikötő, üdülőfalu, értékesíthetetlen ingatlankialakitások) figye­lembevételével progresszív módon igyekszik elősegíteni, lehetőséget teremtve a fejlő­désközpontú vállalkozások ki­bontakozásának. Csizmeg Ferenc műszaki irodavezető Városszépítők Fonyódért Zenepagoda a kikötőben A Fonyód Városvédő és Szépítő Egyesület 1988. évi megalakulása óta a tagsággal együtt minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy meglévő ér­tékeinket megóvjuk, és újat is teremtsünk. A város szépítése és a tisztaság ugyancsak szív­ügyünk. Ennek érdekében már nem keveset tettünk. Első lépésként helyreállítot­tuk a sportpálya melletti Walkó-kilátót, mert ugyancsak lepusztult állapotban volt. Ma eredeti szépségében látható újra, az idén pedig ráhelyeztük Fonyód márványba vésett cí­merét, amelyet Benedek György szobrászművész ké­szített ingyen a városnak. A bélatelepi Márffy téren pó­toltuk a hiányzó virágtartókat a diszkútnál. Közben megszer­veztük a fonyódi iskolákkal az Egy nap Fonyódért-mozgal­mat. A tavasszal három alka­lommal megtisztították a város utcáit a szeméttől. Nem más vezérelt bennünket, mint az a gondolat: a példa ragadós! Ugyancsak az iskolák köz­reműködésével ültettünk fá­kat. Az általános iskolások egy csoportja kérésünkre há­rom sírt gondoz. Dr. Szap- ronczai Manóét (Bélatelep alapítója volt) a Várhegy olda­lában és dr. Bacsák György akadémikus, jégkorszakkutató és polihisztor sírját a temető­ben. Dr. Bacsák György nevét a Nemzeti Panteonba is el­küldtük. 1990. augusztus 20-án avattuk fel a II. világháború fo­nyódi polgári áldozatainak em­lékoszlopait, Tóth József fafa­ragóművész alkotásait. Eze­ket a fonyódiak mindig gon­dozzák, virágokat helyeznek el alattuk. Augusztus 20-án adtuk át a hajóállomás melletti téren az egyesület által terveztetett és építtetett zenepagodát a vá­rosnak. Ezt a nagy munkát úgy tud­tuk megoldani, hogy a kikötő butiksor egyes kereskedői pénzzel segítették, s a hely­beli fuvarosok, iparosok önzet­len, ellenszolgáltatás nélküli munkája gyarapította az egyesület pénzét. Szeretnénk, ha a rendszeres térzenei programok tovább emelnék a nyári hónapok kikötői hangula­tát. Csalogatná és marasz­talná a közeli és távoli vendé­geket. Az elkövetkező évekre is megvannak a terveink, s nem is kicsik. Első helyen van az I. és II. világháború hősi ha­lottainak emlékműve a lerom­bolt helyett. A szobor már ké­szül Budapesten Benedek György szobrászművész mű­termében. Második: a Vár­hegyre kilátó építése. Ennek a terve is készen van. A harma­dik, s egyúttal a legnagyobb, a fonyódi alsóvár rekonstrukci­ója. Ez már a műemlékvéde­lemhez tartozik. Még az ősszel elkészül és kihelyezik a „Fácánosba” a középkorban itt állt vár re­konstruált képét egy 4x2 m-es táblán. Reméljük, hogy sikerül megcsinálni mindezt a Fonyó­dot szerető és védő fonyódi lakók segítségével. Szeretnénk, ha az ifjúság részt venne az Örökségünk őrei műemlékvédő ijfúsági szervezetben. Ez egy cse­lekvő szervezet, mely csak azokat hívja, akik munkájukkal bizonyítják szándékaik ko­molyságát. Az Örökségünk őrei műem­lékvédő mozgalom, ezért te­vékenysége az épített örök­ség értékeinek megőrzésére, rendben tartására, népszerű­sítésére irányul. Ezért várunk minden fiatalt. Csutorás László alpolgármester, az egyesület elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom