Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-31 / 255. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ES A NAGYVILÁG 1991. október 31., csütörtök NATO-küldöttség John R. Galvin tábornok, a NATO Európai Szövetséges Haderőinek főparancsnoka tegnap — Für Lajos honvédelmi miniszter meghívására — küldöttség élén hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. A delegációt fogadta Antall József miniszterelnök is. Tegnap szűkkörű megbeszéléseket tartottak a HM-ben. Dollár-deficit Minden korábbinál nagyobb 268,7 milliárd dolláros deficittel zárult szeptemberben az Egyesült Államok 1991 -es költségvetése. Az amerikai állam olyannyira eladósodott, hogy a hitelek utáni kamattörlesztések kiadási tétele már meghaladja a védelmi ráfordításokét. Illegális azeri „zarándokok” Ankarai jelentések szerint tízezer azeri lépte át illegálisan a szovjet-török határt kedden a kaukázusi Nahicse- váni Autonóm Köztársaságból, a török nemzeti ünnep alkalmából. Az Anatólia török hírügynökség szerint az aze- riek zarándoklata során két kisgyermek meghalt. Diplomáciai lépések Barcs ügyében A Magyar Külügyminisztérium diplomáciai lépéseket tett. Gyarmati István nagykövet, a bécsi leszerelési és bizalomerősítő* tárgyaláson részt vevő magyar küldöttség vezetője hivatalosan átnyújtott a bécsi konfliktusmegelőző központ igazgatójának egy részletes írásos tájékoztatást a barcsi eseményről. Ezt a dokumentumot a konfliktusmegelőző központ továbbította az európai biztonsági és együttműködési folyamat másik 37 tagországának. Magyar idő szerint szerdán este New York-i ENSZ-képviselőnk ugyancsak írásos tájékoztatást juttatott el az ENSZ főtitkárához, valamint a Biztonsági Tanács soros elnökéhez. A dokumentumok részletesen tájékoztatnak a történtekről. A cél: tartós, átfogó béke a Közel-Keleten Megnyílt a madridi értekezlet A madridi királyi palotában megkezdődött a közel-keleti békeértekezlet; első ízben ült tárgyalóasztalhoz Izrael és a vele szomszédos arab országok küldöttsége. A jordániai küldöttségben jelen vannak a palesztinok is. A történelmi jelentőségű találkozót az Egyesült Államok és a Szovjetunió hívta össze, és mindkettő államfőjével képviselteti magát. A délelőtti ülésen George Bush, majd Mihail Gorbacsov mondott 20-20 perces beszédet. Bush a konferencia célját az igazságos, tartós és átfogó béke megvalósításában jelölte meg, de hangsúlyozta: ez a folyamat akár évekig is eltarthat. - Az, hogy a felek nem viselnek egymással háborút, önmagában nem elegendő, a békét és a stabilitást szerződésekkel, megállapodásokkal, diplomáciai kapcsolatok megteremtésével, kereskedelemmel, kulturális cserével és más eszközökkel kell tartóssá tenni - hangoztatta. Bush leszögezte: a béke csak a felek közvetlen tárgyalásán jöhet létre, sem az Egyesült Államok, sem más nem kényszerítheti rájuk kívülről... Gorbacsov hangsúlyozta: a közel-keleti béke megteremtése a világbéke biztosításának fontos támasztéka lehet. * * * Ali Akbar Mohtasemi ho- dzsatoleszlám, az iráni radikálisok vezetője tegnap az iráni parlamentben kijelentette: a madridi konferencián való részvétel az iszlám ellen intézett hadüzenet, s ezért résztvevői (mindenekelőtt Bush amerikai elnök) „halálra ítéltetnek”, az ítéletek „végrehajtatnak...” S ezt „a forradalmár muzulmánok a legrövidebb időn belül végrehajtják, függetlenül a körülményektől”... Kérdőjelek Közelebb a közel-keleti béke? Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter szerint — aki sokáig maga is alakítója volt a közel-keleti helyzetnek — a tárgyalópartnerek mértéktartó józansága szükséges ahhoz, hogy a madridi békekonferenciával egy tartós rendezési folyamat induljon meg. A nagy kérdés: van-e kilátás arra, hogy a résztvevők legalább 4 problémakört készek megfontoltan megvitatni egymással? Milyen területi engedmények egyeztethetők össze Izrael biztonságával és az ország egységének megőrzésével? Milyen ellenszolgáltatások és engedmények, milyen békefeltételek elfogadhatóak a sokszínű arabok számára? Lehetsé- ges-e Jeruzsálem olyan jövőbeni státuszának megteremtése, amely egyszerre veszi figyelembe a város mai jogi helyzetét, s közben olyan egységes várossal számol, amely tiszteletben tartja a zsidók mellett a muzulmánok (sőt tárgyaláson kívül a keresztények) vallási, történelmi érzékenységét s ebből fakadó érdekeit? A békefolyamatot egyetlen átfogó egyezménnyel vagy részmegállapodások sorozatával lehet köny- nyebben beindítani? A közel-keleti partner-ellenfelek számára példaként szolgálhat Madrid „mellékes” eseménye: a két házigazda, Bush és Gorbacsov újabb csúcstalálkozója az Egyesült Államok és a Szovjetunió együttműködésének továbbfejlesztése érdekében, mert ezen a téren bebizonyosodott: a mai világban senki sem tárgyalhat sikeresen, ha a „mindent vagy semmit” elvét vallja. Reálisabb az a cél: „mindent, amit józan kompromisz- szumok révén el lehet érni”. így juthat közelebb a megoldáshoz a Közel-Kelet is. Kocsis Tamás Irán atomot akar Az iráni vezetés arra törekszik, hogy az ország atomfegyver birtokába jusson, s ehhez segítséget kap Kínától. Az amerikai adatok szerint Irán legutóbb olyan berendezést vásárolt vásárolt Kínától, amely képes magasan dúsított uránium előállítására. Támadás a követség ellen Egy közeli magaslatról kilőtt gránát találta el a Bejrútban levő amerikai nagykövetségi komplexum egyik falát. Egyelőre nem érkezett hír sebesülésekről, és azt sem lehet tudni, hogy ki és milyen fegyverből lőtte ki a gránátot. Keretezés ÜVEGEZÉS Az 50 éves Kimmel cég ajánlata: RENDKÍVÜLI KÉPKE RETEZÉSI AKCIÓ csak novemberben olcsóbbnál is olcsóbban. Egyes régi keretek 50 százalékos, új keretek 20 százalékos árengedménnyel kaphatók. SZABÓNÉ KIMMEL ÁGNES 7400 Kaposvár, Teleki u. 12. Tel.: 82/10-304 (5223/a) MADRIDI MOZAIK 99 Operation Pax” Meghosszabbított kárpótlás Három kisgazda képviselő — dr. Torgyán József, Dragon Pál és Borz Miklós — múlt heti indítványára sürgősséggel tárgyalt az Országgyűlés kedden késő este a kárpótlási törvény módosításáról. A három előterjesztő kilencvennapos hosszabbítást javasolt, a T. Ház azonban úgy döntött: a kárpótlási igények benyújtásának végső határideje december 16-a. Az igénybejelentési határidő meghosszabbítása egyébként nem jelenti azt, hogy a kárpótlási jegyeket is másfél hónappal később adják csak ki. Viszont a szövetkezetek később kapják meg az értesítést arról, hogy területükre hány aranykorona értékben jelentettek be kárigényt, azaz a földárverések megkezdésében bizonyos csúszás várható. Színhely. A közel-keleti békekonferencia madridi színhelye a királyi palota, amit nem használ a király. Gránitból és mészkőből épült 1764-ben, s utoljára János Károly nagyapja, XIII. Alfonz lakott benne, 60 évvel ezelőtt. Ma modern konferencia- központ, amelyet a szerdán megnyílt szuper-tanácskozásra úgy rendeztek át, hogy egyetlen részlete se sérthesse egyetlen részvevő érzékenységét sem. A bibliai jeleneteket ábrázoló gobelineket éppúgy eltávolították, mint azokat a festményeket, amelyek — másoknak, máskor — azt mutatják, hogyan hódították vissza a spanyolok hazájukat a móroktól. Részvevők. Bush, Gorbacsov és Shamir izraeli miniszterelnök mellett kiszámíthatatlan irányokból veszélyeztetett arab államférfiak, s köztük palesztin : politikusok — mindezek együtt csak rémálmaiban fordulhatnak elő egy biztonsági főnöknek. Most ott vannak a spanyol fővárosban. A tanácsadókkal együtt háromezren. Akiket nem hívtak, de jöttek. Mindenekelőtt 4000 újságíró, de ami veszélyesebb: a hírek szerint Madridba érkeztek Abu Nidal és Kadhafi terroristái, egyesek szerint ott van „Carlos" is, aki 1975-ben a bécsi OPEC-csúcs elleni támadást vezette. S rajtuk kívül számolnak kideríthetetlen számban és helyeken ezernyi kis gengszter és törpe James Bond jelenlétével, akiknek megbízói éppúgy ismeretlenek, mint céljaik, sőt esetleges célpontjaik. S persze Spanyolországban mindenütt ott lehetnek a félelmetes baszkok. Biztosítás. Corsuera spanyol belügyminiszter (eltérőek a számok) 10-16 ezer rendőrt és katonát is „meghívott” Madridba. Ezek együttműködnek a CIA-val, a KGB-vel, az izraeli Mossaddal és az arab titkos- szolgálatokkal. S mindenki egymással — ha igaz. A királyi palotát jószerivel senki sem közelítheti meg, még a delegációk tanácsadói is csak korlátozott számban. Az újságírók székhelye „lő- távolságon kívül”, a Kristály-palotában van. Kivétel a fotósok és tv-sek szűk csapata, élén — az Öböl-háború óta magától értetődően — az amerikai CNN televízió stábja. Páncélautók és titkos ügynökök hada biztosítja folyamatosan a repülőteret, a pályaudvarokat, a fontosabb utcasarkokat, az amerikai és a szovjet nagykövetséget, minden érintett ország diplomáciai épületeit és a palesztin képviseletet. A jelszó: mindent és mindenkit biztosítani kell minden és mindenki ellen. Ennek a hivatalos neve: „Operation Pax”. Mert ez egy ilyen békekonferencia. Ferenczy Europress Erős katonai szervezet 1945-ben, a második világháború végén az Egyesült Államoknak, Angliának és Kanadának csaknem ötmillió katonája volt Európa földjén. Egy évvel később, miután demokratikus országokban háborús helyzet nélkül nem lehet óriási erőket fegyverben tartani, ez a szám 880 ezerre csökkent; a szovjet leszerelés viszont elmaradt, 1946-ban Sztálinnak még 6 millió katonája volt. Winston Churcill ugyan elmondta híres fultoni beszédét arról, hogy „vasfüggöny ereszkedett Európára”, ám a Nyugat újrafegyverzése csak később kezdődött meg — amikor már a többi nyugati vehető is osztotta a churchilli véleményt és amikor Kelet-Eu- rópában már szilárdan berendezkedett a szovjet hatalom. 1949-ben a NATO 12 alapító tagja kevesebb mint 20 hadosztállyal rendelkezett. A tartalékok kiképzése egyenetlen volt, a légiflotta nem egészen ezer, nagyrészt elavult gépet számlált, az alig húsz repülőtér java nem volt alkalmas sugárhajtású gépek fogadására és sebezhető területen működött — idézi föl a NATO évkönyve az akkori katonai helyzetet. 1949 után gyors ütemben kiépült a NATO integrált katonai szervezete, parancsnoki struktúrája és fegyveres erőinek gépezete. A vezető szerepet végig az amerikaiak töltötték be, mivel övék a legnagyobb katonai erő. A NATO egyik fő funkcója éppen az amerikai katonai jelenlét biztosítása Európában: egyedül ez jelenthetett megfelelő ellensúlyt és elrettentést a szovjet katonai erővel szemben. Az észak-atlanti térség a NATO-ban három — európai, atlanti és La Manche-csatorna — parancsnokságra és egy regionális tervezőcsoportra oszlik, az utóbbiban Kanada és az Egyesült Államok vesz részt. Minden tagállam katonai egységeket bocsát az integrált katonai szervezet rendelkezésére, kivéve Francia- országot (amely 1966-ban kivált belőle), Spanyolországot (amely 1982-ben a szövetséghez csatlakozott, de nem az integrált parancsnoksághoz) és Izlandot (amelynek nincs hadserege, viszont fontos támaszpontot biztosít a NATO keretében az Egyesült Államoknak.) Az ACE (Allied Command Europe), tehát az európai parancsnokság élén a Saceur (Supreme Allied Commander Europe), John Galvin tábornok áll. Ez a legfontosabb NATO-parancsnokság. Békeidőben a nemzeti erők általában nemzeti fennhatóság alatt maradnak. Kivételt a NATO-vezérkarok integrált soknemzetiségű állománya, bizonyos állandó készenlétben álló légvédelmi egységek, hírközlési egységek és négy kisebb soknemzetiségű egység alkot, amelyeket speciális feladatokra hozták létre (például a La Manche-csatorna aknamentesítésének biztosítására — ha ilyen veszély merülne föl). Ez azonban változóban van: az európai helyzet átalakulásával módosul a szövetség stratégiája, mozgékonyabb, nagyobb soknemzetiségű erők jönnek létre. így a NATO-t nem lenne helyes a békeidőben közvetlen parancsnoksága alatt álló erőkkel mérni: évkönyve is a nemzeti erőket és erőfeszítéseket összesítve von mérleget. Az egy személyre jutó katonai kiadások országonként igen változóak, de az itt közölt számok szerint 1988-ban az átlag 500 dollár volt, míg az egy személyre jutó bruttó hazai termék a NATO átlagában 11619 dollárt tett ki — azaz a katonai kiadások ennek mintegy 4,5 százalékát képviselték a szervezet adatai szerint. (A szovjet katonai erőfeszítés az erőforrások 15-17 százalékát emésztette föl a NATO értékelése szerint). A NATO-n belül egyébként széles a skála: 93 dollár a fejenkénti katonai kiadás Portugáliában és 798 dollár az Egyesült Államokban. 1980 óta közölték a fegyveres erők létszámát: eszerint Európában ez 3 és fél milljó körül járt, a teljes létszám 5,6 millió és 6,06 millió között ingadozott. (1987-ben tetőzött, azóta csökken.) Természetesen katonailag sokatmondóbb a létszám mellett a fegyverzet, ismertetése azonban meghaladja ennek az írásnak a lehetőségeit. A NATO a hagyományos és a nukleáris fegyverzet megfelelő elegyére alapozza stratégiáját. Áz integrált szervezetben az Egyesült Államok mellett Nagy-Britannia vesz részt az atomhatalmak közül, Francia- ország megőrizte a nemzeti parancsnokság alatt a maga atomfegyvereit. Amióta Gorbacsov fellépése nyomán a fegyverkezési verseny megállt, majd leszerelési versenybe ment át, az európai NATO-atomfegyverzet is rohamosan csökken: október közepén a szövetség védelmi miniszterei Taorminában az Európában megmaradt atomfegyverek 80 százalékának felszámolását határozták el. Baracs Dénes
