Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-31 / 255. szám
1991. október 31., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Antall József a barcsi aknamezőn Für Lajos nyilatkozott a Somogyi Hírlapnak „Amit itt láttam, szörnyűség” (Folytatás az 1. oldalról) Antall Józsefet először Ato- váky Balázs vezérőrnagy, a határőrség országos parancsnoka, majd az aknafeltáró és veszélyelhárító munkálatokról Tóth János, a megyei rendőfőkapitány közbiztonsági helyettese tájékoztatta. Jelentette, hogy a terület aknamentesítése kedden délután befejeződött, s megkezdődhetett a helyreállítás. (A tegnapi cf- moldalunkon látható bezúzott tetőt például már kijavították.) — Eszerint már vannak eltüntetett nyomok? — kérdezett közbe a jugoszláv nagykövet. — Igen, ám valamennyi robbanási kráter megtekinthető, és az összes többi nyom is pontosan dokumentálva van — hangzott a válasz. — És hol van a kazetta? Ekkor már Antall József válaszolt a gyanakvó kérdésre. — Megvan. Én is láttam. — A kazettafedél teljesen ép állapotban maradt — tette hozzá Gőgös Ottó ezredes, taszári repülőtér-parancsnok. — A rajta látható felirat angol nyelvű, a szerkezet nyugati gyártmányú. A jugoszláv katonai attasé tegnapi helyszíni látogatásukról elmondta: ennek — szerinte — legfontosabb tapasztalata az volt, hogy az ominózus kazetta svéd gyártmányú. Márpedig — mint mondta — parancsnoksága tájékoztatása szerint a jugoszláv néphadseregnek nincsenek ilyen származású eszközei. — Nekünk is az az érdekünk, hogy mielőbb kiderüljön az igazság. Készek vagyunk elfogadni egy magyar-jugo- szláv vagy akár nemzetközi szakértői vizsgálat eredményét, bármi legyen is az. A kérdéses vasárnap esti időpontban a jugoszláv néphadsereg légiereje egyáltalán nem folytatott légi tevékenységet Virovitica térségében. Jóllehet a nap folyamán igen. — Azt mindenképpen leszögezhetjük — jelentette ki Antall József —, hogy Jugoszlávia területéről érkezett robbanókazettáról volt szó. Kérdéses csak az lehet, hogy a repülőgép a jugoszláv néphadseregé volt vagy sem. Amiben egyetértünk, hogy ezt szakértői vizsgálatnak kell tisztáznia. Megkérdezném azonban, hogy van-e olyan utasítása a néphadseregnek, hogy az országhatártól bizonyos távolságra ne folytasson harci tevékenységet? Az attasé kitérő válasza nem elégítette ki a miniszter- elnököt: — 19 légtér- és határsértés után, amennyiben el akarják kerülni a provokáció látszatát, és jó szándékukat kívánják biKaposvár közgyűlése keddi ülésén a fűtésdíj drasztikus emelése miatt előállt súlyos helyzetről, a tennivalókról is tárgyalt, és fontos döntéseket hozott. Dr. Szili Mária, az önkormányzati hivatal referense többek között elmondta: a testület alkotmányellenesnek tartja a kormánynak a fűtés- díj-támogatás megvonásáról hozott rendeletét, mert az lakhely szerint szabja meg a díjakat, tehát megkülönbözteti zonyítani, okkal várjuk el azt, hogy ilyen utasításuk legyen. Ez alapkérdés. Az attasé vitába szállt, mondván: az ő hadseregük egyetlen említett határsértést sem hitelesített. „Ami mégis igazolódik — tette hozzá —, azért nyilvánosan bocsánatot fogunk kérni. Az az érdekünk, hogy jó szomszédi viszony legyen, de ezeket a légsértéseket nem tudjuk tudomásul venni.” — Nem várom önöktől, hogy feletteseik utasítása nélkül további lépéseket tegyenek — mondta Antall József. — Ám a tényeket mihamarabb el kell ismerniük, az incidensekért bocsánatot kérve. Egyben megelőző intézkedésekre van szükség, hogy hasonló ne ismétlődhessen meg. Ennek egyetlen módja: a hadműveleteket távol tartani a magyar határtól. Lovász József ezredes, a pécsi határőrkerület parancsnoka megjegyezte, hogy az attasé véleményével ellentétben az állampogárokat, továbbá nem a tulajdonosnak (az ön- kormányzatnak) hagyja meg a döntést, és mindez súlyosan sérti az emberek létbiztonsághoz való jogát. A testület határozatot hozott: az Alkotmánybírósághoz fordul azzal a kéréssel, vizsgálja felül az említett kormányrendeletet. A felterjesztési joggal élve, a kormányhoz is eljuttatnak ilyen értelmű kérést. Ugyancsak a keddi ülésén a jugoszláv-magyar vegyesbizottság jugoszláv tagozatának elnöke elismerte a barcsi incidens valós voltát, sőt azt is, hogy a fegyver a jugoszláv néphadseregé volt. „Véletlenül ismerte ezt a fegyvert” — tette hozzá Antall József. Nováky Balázs vezérőrnagy elmondta: a jugoszláv fél szerződésben vállalt kötelezettséget, hogy a határ közelébe telepített egyéb fegyvereket eltávolítja. Mégis eddig egyetlen magyar tiltakozásnak sem volt foganatja. — Biztos-e abban a magyar fél, hogy ezeket az eszközöket a jugoszláv néphadsereg telepítette? — kérdezte az attasé. — Miután a jugoszláv néphadsereg ellenőrzése alatt álló területről van szó — mondta Antall József —, teljesen közömbös, hogy ki telepítette. A felelősség az önöké. Nincs azonban szó arról, hogy a telepítés eredete kétséges lenne. Pontos adataink vandöntött úgy a közgyűlés, hogy a népjóléti igazgatóság december 15-ig dolgozza ki a szociálpolitikai és a lakáskoncepciót. (E két téma ugyanis szorosan összefügg.) Erre azért van szükség, hogy az önkormányzat a lehető legcélszerűbben használhassa fel a kormánytól kapott rendkívül kevés támogatást. Az ezzel kapcsolatos koncepciót — a lehétőségek megjelölésével — a testület november 5-i ülésére előterjesztik. nak. Önöknek 140 harci repülőgépük van. Kérdéses viszont, hogy az önökkel szembenállók rendelkeznek-e egyáltalán harci repülőgéppel. Deák János altábornagy hozzátette: rádiótechnikai adataink szerint a barcsi incidenst egy sugárhajtású repülőgép okozta. Verőce térségében akkor több repülőgép is tevékenykedett, egészen 23 óráig! A jugoszláv repülőgépek sebességét figyelembe véve 25-30 kilométernek kellene lenni, annak a határmenti sávnak, ahol nem végezhetnek harci tevékenységet. A helyenként kényes szóváltást követően a vendégek bejárták az aknatámadás sújtotta területet. Mikor az attasé és a nagykövet lemaradt, Antall József megállt: „Hívják csak ide őket, hadd lássák!” A helyszíni szemle után a miniszterelnök és kísérete a városi rendőrkapitányságon ismerkedett meg a tárgyi bizonyítékokkal és a szakértői véleményekkel. Antall József a tájékoztatót megköszönve hangsúlyozta, hogy a kormány minden szükséges intézkedést megtesz, és a leghatározottabban tiltakozik a nemzetközi jogot sértő jugoszláv lépések ellen. „A magyar fél rendkívül visszafogott volt eddig, ám ez már tarthatatlan, és a hasonló incidenseket nem tudjuk tovább tolerálni. Nem fogadjuk el, hogy a jugoszláv területen olyan hadműveletekre kerüljön sor, amelyek Magyarország légterét sértik. Mindent el fogunk követni, hogy a nemzetközi fórumokat, így az ENSZ Biztonsági Tanácsát is tájékoztatva, megelőzzük a konfliktust." Ezt követően Antall József és a kíséretében levők a drá- vatamási határszakaszon tettek látogatást. Az önkormányzat szintén keresi a költségek csökkentésének módját. A testület független műszaki, szakértői bizottságot kér fel arra, hogy egy hónapon belül dolgozzon ki hosszú távú energiaracionalizálási programot, amely választ ad arra a kérdésre is, hogy jobb energiagazdálkodással csökkenthetők-e a fűtési díjak vagy más megoldást kell-e keresni. (Szegedi) Für Lajos honvédelmi miniszter, aki tegnap Antall József miniszterelnök kíséretében járt Barcson, a vasárnapi jugoszláv légiincidens helyszínén nyilatkozott a Somogyi Hírlapnak. — Miniszter úr! Mi a véleménye az itt látottakról? — Nem vagyok szakember, így katonai szakvélemény helyett csak annyit mondhatok, hogy szörnyű mindaz, amit láttam. Úgy gondolom, valóban a csodával határos, hogy ilyen szerencsésen végződött a dolog és emberéletben nem esett kár. Mint az itt levő tisztektől megtudtam, ha pár száz méterrel később történik az aknakazetta kioldása, sűrűn lakott területre zuhant volna a robbanóanyag. — Meddig jutottak a tárgyalások a HM-en belül a szükséges válaszlépésekről? — A legfontosabbnak azt tartjuk, amit a miniszterelnök úr is elmondott: meg kell arról győznünk a jugoszláv felet, hogy nem engedheti ilyen közel a határhoz a légi harci tevékenységet. — Az eddigi tiltakozásoknak nem volt foganatja. (Folytatás az 1. oldalról) Az élelmiszer-feldolgozó ágazat helyzetének ismertetésekor kitért arra, hogy a tej- húságazatban a második hullámban jelentkeznek az igazi vásárlók. A sütőipar változatlanul nem tartozik az FM hatáskörébe, így annak privatizációjában nem tudnak beleszólni. Az állami gazdaságok jövőjével kapcsolatban Mikus Dezső kijelentette: — Ha megszületik végre a földtörvény, az országban mintegy 20 gazdaság marad többségi állami tulajdonban, és lesznek olyanok is, amelyek 100 százalékban privatizálva lesznek. Dr. Tófalvi Károly, az Állami Vagyonügynökség tanácsosa előadás helyett inkább konkrét példákkal világította meg a tulajdonreform végrehajtását. — A mélyponton levő agrárágazat kilábalásához elsősorban pénz kell — mondta —; másodsorban piac, a marketing-tevékenységgel együtt, majd harmadjára olyan fejlett technológia, amellyel a korábbi évek tömegtermelése helyett minőségi terméket lehet előállítani. Az ÁVÜ tanácsosa több ízben utalt azokra a törvényekre, amelyek a vagyonértékelést szabályozzák, de hiányolta az egyfajta általános szempontot. Dr. Förstner Pál, az Agrár Bross Kft igazgatója ismertette azokat a vállalkozásokat, amelyek a privatizáció végrehajtását végzik. Hogy még egyetlen cégbírósági bejegyzés sem történt, csak annak tudható be, hogy a teljes átalakulásokhoz hiányzik még jó néhány jogszabály. Barsi Mihály, a Tolna megyei agrárkamara képvisele— Valóban, de az említett biztonsági sáv létrehozását eddig nem kértük. Ezt most nagyon határozottan megtesszük. Felszólítva a jugoszláv felet, hogy a két ország szakértői állapodjanak meg, milyen szélességű biztonsági sáv garantálja határaink sérthetetlenségét. Megelőzhető legyen, hogy a repülőgépek átcsússzanak, esetleg valóban teljesen akaratlanul. — Ön tehát elképzelhetőnek tartja, hogy valóban véletlen volt? — Bízom benne, hogy igen, ám ez végleg majd csak a nemzetközi szakértői vizsgálat befejeződése után dönthető el. — Sokan kérdezik most, hogy egyáltalán hány berepülést, illetve határsértést tudunk még elviselni, eltűrni? — Eddig 19-et tudtunk. Mindenképpen el akarjuk kerülni a konfrontációt, ilyen szörnyűségeket azonban nem lehet tartósan elviselni. A jövőbeni esetleges magyar válaszlépésekről nem tudok mit mondani. Az az esetleges újabb berepülések jellegétől, a körülményektől függ. (Bíró) tében a tejszövetkezetek mögötti háttérről szeretett volna többet hallani, valamint a privatizáció során az államkasz- szába befolyt pénz sorsát firtatta. Jászai Ilona, a baranyai kamara képviselője aggodalmasan szólt a jogi szabályozatlanságról, különös tekintettel a kárpótlási törvény végrehajtásáról. Kijelentette: — Állampolgárok százezrei élnek abban a hitben, hogy egyszerűen földhöz jutnak. A tartalmas, de helyenként nem kielégítő válaszok után dr. Orbán Ferenc, a Magyar Agrárkamara igazgatója ösz- szegezte a tanácskozást. Mészáros Tamás Ő£> BANK A TAPASZTALAT BIZTONSÁGA ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK Rt. Bíró Ferenc Fellebbez a kaposvári önkormányzat Tulajdonreform és privatizáció Konzultáció az átalakulásról
