Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-28 / 252. szám

1991. október 28., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Csütörtökön megyei közgyűlés Vasárnapi etetés Napirenden a jövő évi céltámogatási igények Somogy Megye Közgyűlése munkatervétől eltérően csütör­tökön 10 órakor a kaposvári megyeháza nagytermében tartja következő ülését. A tes­tület összehívását az indo­kolja, hogy az 1992. évi cím­zett- és céltámogatási igé­nyekről szóló előterjesztés megtárgyalását a központilag meghatározott határidő szabja meg. Az állami költségvetséről szóló irányelveket a kormány szeptember 20-án megtár­gyalta és az Országgyűlés elé terjesztette. Az irányelvek tar­talmazzák azokat a szabályi feltételeket, amelyek a helyi önkormányzatok jövő évi gaz­dálkodását a központi támo­gatások (normatív hozzájáru­lás, átengedett bevételek, címzett- és céltámogatások stb) révén befolyásolják-. A kormánynak november 15-ig már az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot kell benyújtania a T. Háznak. A határidő betartása miatt a me­gyei önkormányzatnak októ­ber 21-ig kellett a tervezetet a területileg illetékes TÁ- KlSZ-hoz benyújtania. A felter­jesztett igényekhez pedig a közgyűlési határozatot legké­sőbb november 4-ig pótolni kell. A megyei kórház beruhá­zásán kívül további címzett- és céltámogatási igényről tár­gyalnak majd a testület tagjai. A napirendek között szere­pel a tanácsi alapítású vállala­tok privatizációjáról szóló tájé­koztató, amelyet a szeptem­beri ülésre már előterjesztet­tek, de nem tárgyaltak meg, és a megyei önkormányzat in­gatlanainak vagyonbiztosítá­sáról szóló előterjesztés. Több más téma mellett a megyei közgyűlés tagjai tájékozódnak majd a fonyódligeti gyermek- tábornál végzett vizsgálat eredményeiről is. Supermix takarmányozó kocsival oldják meg a fejőstehenek etetését az Extra Milk Kft bárdibükki telepén. A 415 állat eledelét ezúttal silókukorica és búza keveréke alkotja. A privatizáció közügyéiről A Magyar Agrárkamara az Állami Vagyonügynökség és a Földművelésügyi Minisztérium szakembereinek bevonásával konzultáció-sorozatot kezde­ményez a tulajdonreformról és privatizációról az élelmiszer- gazdaságban, valamint az át­alakulás és a vagyonértékelés aktuális kérdéseiről. A dél-du­nántúli szakemberek részére Kaposváron október 30-án tartják a rendezvényt. Segítség műszer­vásárláshoz Ötmillió forint megelőlege­zésével segített a nagyatádi önkormányzat a helyi kór­háznak, hogy megvásárol­hassanak egy automata ké­miai laborkészüléket. A lehe­tőség váratlanul jött, s mert újabb gépvásárlásra az idén nem volt fedezetük, az önkormányzat segítsége nél­kül nem juthattak volna hozzá. A mélyfúrású kút már elkészült Közmeghallgatás Torvajon A felújításokról és az ivóvízrendszer kiépítéséről Közmeghallgatást tartott a napokban a torvaji önkor­mányzat képviselő-testü- lete. Kerekes József az októ­ber elején megválasztott polgármester rövid tájékoz­tatást adott az eddig végre­hajtott feladatokról, majd szólt a vezetékes ivóvíz­rendszer kiépítéséről, vala­mint a helyi intézmények fej­lesztési lehetőségeiről. El­mondta, hogy a mélyfúrású kút elkészült és november elején — amennyiben az időjárás engedi — megkez­dik a kivitelezést. Bejelen­tette azt is, hogy még ebben az évben hozzálátnak az ál­talános iskolában a vizes blokk kiépítéséhez, az isko­lához tartozó szolgálati lakás rendbetételéhez, a kultúrház felújításához és a polgármes­teri hivatal tatarozásához. Mindezen feladatok végre­hajtásához 2,3 millió forint cél- támogatást igényeltek pályá­zat útján. A közmeghallgatáson id. Stiner Ferenc elmondta, hogy sokat vállal az önkormányzat a község fejlesztéséért, ám a kérdés az: lesz-e elegendő pénz és energia a megvalósí­táshoz? Csákány Zoltán képviselő arra volt kíváncsi, hogy mint hátrányos helyzetű, elmaradt község bízhatnak-e abban, hogy megkapják az igényelt céltámogatást? Start János arra kérdezett rá: a ve­tékes ívóvízrendszer kiépí­tése kapcsán a távolabb la­kók számára is lesz-e lehe­tőség a csatlakozásra, il­letve mennyivel kerül többe ezen lakóknak az egészsé­ges ivóvíz? A kérdésekre válaszolva a polgármester és dr. Gara- bon Károly tabi városi kör­jegyző elmondta, hogy csak közös összefogással és a céltámogatás igénybevéte­lével valósítható meg a fej­lesztés. Szóltak arról is, hogy az ivóvíz elérhető lesz a távo­labb lakó torvajiak számára is, ám a költségeket ma senki sem tudja megmon­dani. (Krutek) Pályázatok és átképzés A tahi önkormányzat a munkanélküliek érdekében (Folytatás az 1. oldalról) Farkas István polgármester a következőket válaszolta: — A foglalkoztatás megol­dásában az önkormányzatnak csak közreműködő szerepe van. Az önkormányzati tör­vény kimondja azt is, hogy a helyi önkormányzat csak olyan vállalkozásokban vehet részt, melyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. Ez alapján döntött úgy képvi­selő testületünk, hogy szolgál­tató önkormányzat kíván lenni. A munkáltatók érdekében megszerezzük az oktatást, te­rületeket alakítunk ki, ipartele­pítési célokra, végezzük a be­tegellátást, azonban a gazda­ság direkt résztvevői nem aka­runk lenni. Arról azonban nem mon­dunk le, hogy a piac kialakítá­sát sajátos eszközeinkkel ne segítsük. Mit is teszünk? Önkor­mányzatunk csatlakozott a megyei önkormányzat vállal­kozásfejlesztési alapítványá­hoz és 6 millió forintra nyújtot­tunk be pályázatot egy átkép­zési és vállalkozási alközpont létesítésére, amely keresné a kapcsolatot a Phare Alapít­vánnyal. A közeljövőben különböző átképzési tanfolyamok indul­nak a városban és Kaposvá­ron, melynek anyagi feltételeit a munkaügyi központ által igyekszünk megteremteni. Mintegy 100 fő részére te­remthető munkahely térsé­günkben a polgárőrség meg­szervezésével. Az alacsonyan kvalifikált munkaerő foglalkoz­tatására 60 fővel fenntartjuk a közmunkát. Tervezzük, hogy a jóléti szolgálat országos hálózatába pályázat útján kapcsolódunk be. Ezen túl a magánkapcso­latokat is igyekszünk ki­használni annak érdekében, hogy a munkahelyteremtést elősegítsük. Legutóbb — né­hány napja — egy németor­szági gyáriparossal Stephan Nau úrral folytattunk tár­gyalást, aki a Tartály és Vegyipari Gépgyár két évi teljes termelését hajlandó lenne lekötni. A tárgyalások még nem vezettek ered­ményre, ám mindenképpen hasznos lenne a nagy tőkeerővel és piaccal ren­delkező német cégei való kapcsolat kialakítása. Ez ugyanis stabilizálhatná más itteni vasipari termelés­sel foglalkozó üzemek helyze­tét is. (Krutek) Belföldi ellátásra van elegendő tej Segítség, de nem végső megoldás Többen szorulnak rá Adományokat gyűjt a Szeta támogatására a családsegítő szolgálat Nagyatádon Nemrég képriportot közöl­tünk a Csurgói Sajtüzemben folyó munkáról. Akkor azt írtuk — kevés a tej. Mint Bencsik Tibor üzemve­zető kifejtette, a megváltozott piaci viszonyok a tejipart is ér­zékenyen, sok esetben ked­vezőtlenül érintették. Ezek a tények teszik szükségessé a maratoni hosszúságúra nyúlt versenytárgyalásokat, aminek eredményeként alakult ki a je­lenlegi helyzet. A Kaposvári Tejipari Vállalat, ezen belül üzemük is beleépült ebbe a fo­lyamatba. A kialakult helyzetet figyelembe véve igyekeztek a középutat megtalálni, amely mind a termelő, mind az üzem részére egyaránt elfogadható. Az intézkedéseknek az ered­ménye csak az év végére vár­A Dél-dunántúli Vizügyi Építő Vállalatnál szombaton rendezték meg a hagyomá­nyos munkavédelmi és közle­kedésbiztonsági vetélkedő döntőjét. Tavasszal 100 hiva­tásos és 70 úrvezető indult a ható. Hogy kevés a tej, csak részben igaz, éppen ezért a nagytermelők felé a szüksé­ges intézkedéseket megtet­ték. A csökkent tejmennyiség ellenére a belföldi fogyasztási igényeket maradéktalanul ki tudták elégíteni. A szigorúbb gazdasági kö­rülményeket figyelembe véve üzemüknek is ki kellett dol­gozni a veszteségforrások megszüntetésére irányuló koncepcióját, a mind hatéko­nyabb munkaerőgazdálko­dással kapcsolatos teendőket. Ennek a szervező munkának az eredménye, hogy feladata­ikat kevesebb élőmunka-rá­fordítással oldják meg. Ez maga után vonja a munkaerő leépítését, ami szervezetten nem éri el a 20 főt... vetélkedősorozaton, közülük tizenöten, illetve tizen jutottak a döntőbe, ahol kreszből, mű­szaki- és munkavédelmi isme­retekből vizsgáztak, illetve a rutinpályán bizonyították gya­korlati felkészültségüket. A Szeta, a Szegényeket Támogató Alapítvány 1979-ben alakult meg Buda­pesten. Céljuk a közvélemény moz­gósítása a szegényekért, va­lamint a szegényekkel való társadalmi szolidaritás megte­remtése. Regionális egysége itt, Kaposváron is működik. A nyáron elköltöztek régi he­lyükről ám most is csak ideig­lenes helyen működnek. Mint Tóth Éva választmányi tagtól megtudtuk, helyiséggondokkal küzdenek, így például ha szekrényt adományoznak a Szetának, nem tudják hova tenni. Voltak a kaposvári polgár- mesteri hivatalban, ahol meg­ígérték, hogy amint lehetőség nyílik rá, kapnak állandó helyi­séget. Addig a Szent Imre utca 14. szám alatt működnek. Akik szeretnék igénybe venni a segítségüket, azok egy hé-, ten kétszer mehetnek, akik adni szeretnének, azoknak egész héten rendelkezésére állnak. Telefonon is elérhetők, számuk: 19-932. Többször előfordult már, hogy olyanok keresik fel a szervezetet, akik nem igazán rászorulók. A gazdasági hely­zet azonban romlott, s aki ed­dig nem számított szegény­nek, most nehéz helyzetbe ke­rül. Sajnos, ezek az emberek szégyellik ezt, s nem mernek elmenni a Szetához. Örömmel veszik, ha jelent­keznek náluk szervezetek, to­vábbra is várják óvodák és is­kolák jelentkezését — a lehe­tőségeken belül próbálnak segíteni. Pénzt nem tudnak adni — hangsúlyozta ki a választ­mány tagja —, ruhanemű, esetleg műszaki cikkek állnak rendelkezésükre, ritkán búto­rok is. Örömmel veszik azok jelentkezését, akik segíteni szeretnének a munkában, mert kevesen vannak Sze- tások, az igény azonban egyre nagyobb. T. K. Nagyatádon 1988-ban szervezték meg a családse­gítő tanácsadó szolgálatot. A múlt évben intézményesítet­ték ezt, mivel pályázat útján másfél millió forintot kaptak támogatásként az egészség- ügyi kormányzattól. A városi képviselő-testület és személy szerint Varga Vince polgár- mester nagyon sok segítséget adott az új szervezet működé­séhez. A családsegítő a szo­ciális gondozási központhoz tartozik, élén Matusa Erzsébet családgondozó áll. — Családsegítő szolgála­tunk célja a klasszikus érte­lemben vett szegénygondo­zás, amellyel megpróbáljuk megakadályozni a válságba került emberek végleges el­szakadását a társadalomtól. Fontosnak tartjuk, hogy a tár­sadalmi megsegítésük tovább nőjön, a megvetés helyett pe­dig a szolidaritást erősítsük. A szolgálat jelentős segítséget ad a legrászorultabbaknak, az elesetteknek. Szívesen vesz- szük az önkéntes segítőket, a különböző adományokat, s ezekből egyre több gyűlik rak­tárunkban.-Ilyen jótevő többek között a pécsi Kolping-család, ahonnan egy teljes bála ruhát kaptunk ajándékba, valamint a város egyik butikja. Tulajdo­nosa az NSZK-ban szerzi be az árut, számunkra kishibás ruhákat hozott. Ezeket térítés nélkül osztjuk szét a rászorulók között. A családsegítő felvállal albérleti és alkalmi munkavállalói köz­vetítést, összegyűjti az ado­mányokat a Jugoszláviából menekültek helyi táborában levőknek. A családsegítő szolgálat munkáját nyolc tiszteletdíjas szakember segíti. A Széche­nyi tér 3. szám alatti irodájuk­ban minden munkanapon tar­tanak szolgálatot. (Drocsi) A Délviép autósai vizsgáztak

Next

/
Oldalképek
Tartalom