Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-21 / 247. szám

1991. október 21hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 KÉT VÁLASZTÁS A BALATON PÁRTJÁN Leltének sikerüli, Boglárnak nem Százötven szavazat hiányzott A szétválást kiharcoló Lelle, már kora reggel óta választási lázban égett tegnap. Az sze­merkélő eső ellenére sokan választották ezt a vasárnapot a szüretelésre, ezért már előtte, a szavazóhelyiségek kinyitása után leadták voksu- kat a polgármester-, illetve képviselőjelöltekre. Az előbbi­ből három, az utóbbiból 28 kö­zül kellett kiválasztani a leg- szimpatikusabbakat. Ilyen ak­tivitás láttán, már délután ket­tőkor, az első összesítéskor sejteni lehetett, Lellén nem lesz szükség második fordu­lóra. Ekkorra az egyik szava­zókörben már túllépték a bű­vös 40 százalékot, és a többi­ben is meglehetősen közel jár­tak hozzá. Nem volt ilyen egyértelmű a helyzet a másik városban. Bogláron öt szavazókörbe 4841 választópolgárt vártak, de kettőig mindössze húsz százalékuk döntött úgy: részt vesz ezen a szavazáson, hogy a három polgármesterje­lölt közül egyet, a 36 képvise­lőjelölt közül pedig 13 kivá­lasszon. Ugyanakkor a szava­zóhelyiségekben igen nagy volt a mozgás, úgy tűnt, a bog­iáriak a délutáni órákra tervez­ték be maguknak ezt a prog­ramot. A leilei kettes számú kör­zethez tartoztak az Irmapusz- tán élő emberek. Oda mozgó urhával ment ki a választókör­zet eknöke és egyik segítője. Nyúlás Lajos a beérkezés után elmondta: a harminc vá­lasztópolgár közül nyolcán voksoltak, de többen nem tar­tózkodtak otthon, s üzenték, bejönnek a leilei szavazóhe­lyiségbe, amint végeztek a munkájukkal. Várhatóan a negyven százalék ezen a kis településen is meglesz — tette hozzá bizakodva. Boglár társközsége, Sző­lőskislak önálló szavazókört és helyiséget kapott, de úgy tűnt ők nem élnek ezzel a le­hetőséggel. Fél háromkor mindössze 60 leadott szava­zattal „büszkélkedhettek", ami nem mondható különösebben jó eredménynek, lévén Sző­lőskislakon 580 szavazásra jogosult állampolgár. Az ötórás összesítéskor már biztossá vált, hogy Bala- tonlellének lesz polgármes­tere és önkormányzati testü­leté. Mind a négy szavazókör­ben elérték a negyvenszáza­lékos arányt, sőt a művelődési házban elhelyezett urnába a körzet választóinak 62,3 szá­zaléka dobta be a szavazólap­ját. Amennyire biztos volt Lelle helyzete, annyira izgulhattak a boglár'iak. Öt órakor 1686 szavazat került a ládákba, ami azt jelentette, hogy 35 száza­lék az elért arány. Ekkor még 250 szavazat hiányzott ahhoz, hogy megússzák a második fordulót. Megindult egy utolsó próbálkozás. A továbbra is mélyponton álló Szőlőskis­lakra is elment néhány '„lelke­sítő járat", ám néhány perc múlva dolguk végezetlenül térte vissza, mondván ez egyenlő a lehetetlennel. Égtek a telefonvonalak a választási központ és a bogiári szavazó­helyiségek között, és ahogy telt az idő, úgy lett egyre bizo­nyosabb: ezen a választáson nem lesz eredmény. Mindez egy óra múlva már kétségtelenné vált. A nem hi­vatalos végeremény szerint Balatonlellén közel 54 száza­lékos részvételi aránnyal eredményes volt a tegnapi vá­lasztás, míg Balatonbogláron 150 szavazat kellett volna még az eredményességhez. így az elért 27 százalék kö­rüli részvételi arány azt jelenti, hogy a második fordulóban dől csak el, ki lesz a város első embere. Arról, hogy a lei­lei választásnak végül is ki lett a győztese, lapzártáig nem tudott mondani semmit a vá­lasztási bizottság. V. O. Szakiskolai képzés Kaposváron Tizennégy éves korukban a gyerekek többsége befejezi az általános iskolát, majd közép­fokú oktatási intézményekben folytatja tanulmányait. Vannak azonban, akiket tudásuk alap­ján semmilyen középiskolába nem vesznek föl. Viszont 16 éves korig tankötelezettek — munkába ezért nem állhatnak. Az eddigi gyakorlat nagyrészt az volt, hogy valamely isko­lába mégiscsak bepasszíroz- ták a csemetét, illetve ez alatt a két év alatt munkanélküli volt. (Vagy suba alatt dolgo­zott. Pécsi Oszkár, a Somogy Megyei Munkaügyi Központ szakképzési főelőadója el­mondta: a 85-ös oktatási tör­vény 1990-es módosítása le­hetővé teszi, hogy a fogyaté­kos tanulók speciális képzé­sében a nem fogyatékos, de gyenge előmenetelű tanulók — akik szakközépiskolában, szakmunkásképzőben nem fe­lelnek meg — is részt vegye­nek. Persze ez is csak kényszermegoldás, de ta­gadhatatlanok az előnyei. A speciális szakiskolában nagy szerepe van a gyakorlatnak. A választható szakmák — építő­ipari, konyhai kisegítői, háztar­tási alkalmazotti — mind gya- korlatközpontúak. A válaszfal­építő, lábazatépítő kőműves, zsaluzóács, csúcsesztergá­lyos, vas- és fémalakító szakmákat pedig nem tanítják a hároméves szakmunkás- képzésben. Az 512. Sz. Szakmunkás- képző Intézetben például há­ziasszonyképző működik, ahol többek közt az alábbi szakmai tárgyak szerepelnek: sütés-főzés, szabás-varrás, táplálkozás-élettan, cse­csemő-, gyermek- és betegá­polás, viselkedés- és lakáskul­túra, gépírás, levelezés, ide­gen nyelv. A gyakorlati orien­táltság és a csaknem azonos képességek miatt a lemorzso­lódás csekély. Ez az egyik leg­rugalmasabb szakképző isko­lai típus, mivel döntően helyi tantervek alapján oktatnak. A helyi igényeknek és körülmé­nyeknek megfelelően alakítja ki a tantestület a tematikát. Körülbelül heti 30 órás a taní­tás, amelynek csak a harmad­része az úgynevezett közis­mereti tantárgy: magyar, tör­ténelem, matematika, fizika, testnevelés. Ezeknek az iskoláknak a szerepe napjainkra alaposan megnőtt, mivel a különböző szakmunkásképzők, szakkö­zépiskolák, azok az intézmé­nyek, ahová eddig befértek a gyengébbek, komolyabb sze­lektálásra kényszerülnek. A megyében tavaly még alig 160 középiskoláskorú gyerek ta­nult ilyen speciális iskolatí­pusban, az idén számuk több mint 350-re emelkedett. Főleg Kaposváron terjedt el a speci­ális szakiskolai képzés. 1986-tól a Bárczi Gusztáv Ál­talános Iskola és az Építőipari Szakközépiskola foglalkozik ilyen képzéssel; hozzájuk csatlakozott tavaly az 512. számú, ettől az évtől pedig az 503. számú szakmunkás- képző, a Széchenyi Kereske­delmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola, a Honvéd utcai és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola. Rajtuk kívül a megyében csak Barcson a II. Számú Általános Iskolában indítottak egy osztályt. A gyerekből ugyan betaní­tott munkás lesz, olyan mun­kakörökben dolgozhat csak, amelyekre az utcáról is fel le­het venni embereket, velük szemben azonban előnyben lesz, mivel bizonyos otthonos­ságra, gyakorlatra tesz szert. A fő haszon pedig, hogy a kétéves képzéssel teljesül a tankötelezettség, nem kallódik a gyerek, nincs az utcán, isko­larendszerben van. Jól járnak a pedagógusok is, növekszik a foglalkoztatottságuk, hiszen ez plusz egy-két induló osz­tályt jelent minden évben, s kibővül az iskolák tevékeny­ségi köre. A speciális képzés iránt Igáiból, Mernyéről, Bala­tonszárszóról és Siófokról is érdeklődnek. Nagy László Emlékművet avattak Attalában Gyászmisével kezdődő — fájdalmas emlékeket ébresztő — ünnepségen avatták fel Attala község második világháborús hősi halottainak emlékművét. Huszonkét katona neve .— valamennyi a második magyar hadsereg doni ütközetében lelte halálát — került fel aranybetűk­kel az emlékműre, amelyet a község közadakozásból épített a templom szomszédságában. Harangzúgás közepette helyezte el a község koszorúját Bog­nár Zoltán polgármester és Hambuch József képviselőtestületi tag. A hősi emlékművet hamarosan elborították a fájdalom és a hála virágai, amelyeket az egyház és a Magyar Honvédség kép­viselői, a hozzátartozók, a családtagok és a rokonok helyeztek el. Fotó: Gyertyás László Segítik a település fejlődését Üdülötulajdonosok közgyűlése Balatonfenyvesen Alapító közgyűlést tartott vasárnap a Balatonfenyvesi Üdülőtulajdonosok Egyesü­lete. Munkájukkal a január 1-jétől önálló település leendő önkormányzatát szeretnék segíteni. A mintegy 200 ala­pító a csaknem 3 ezer üdülőtu­lajdonost képviselte. Sokan nem tudtak részt venni a köz­gyűlésen, de támogatják az alapító okiratban foglaltakat. Az egyesület az üdülőtulajdo­nosok érdekvédelmén túl se­gítséget kíván nyújtani a tele­pülés fejlődéséhez. Tagjai az állandó lakosokkal közös feladatokat is vállalnak, ezért az egyesületbe a helybe­liek jelentkezését is várják. A közös cél nem kevesebb, mint az, hogy Baiatonfenyvesből nemzetközi üdülőtelepülést alakítsanak ki. A kapitány ígéri: udvariasabbak lesznek a rend őrei Átszervezték a kapitányságot Kaposváron Dr. Király Ferenc: Az utóbbi időben egyre több bűnelkövetőt fogunk el (Folytatás az 1. oldalról) — Ma is azt vallja, hogy megválik az alkalmatlan rend­őröktől? — Igen. Ehhez azonban hosszabb időre van szükség —mondta dr. Király Ferenc. — Az új követelményeket ugyanis nemrégen fogalmaz­tuk meg, tehát még nem mondhatunk értékítéletet. — Milyen követelményekről van szó? — A szakmai követelmé­nyek igen sokrétűek. Azt, hogy valbjában miről is van szó, az állampolgárok minde­nekelőtt a kulturált és haté­kony rendőri intézkedésekből, a lakosság és a rendőrség jobb kapcsolatából, a bűncse­lekmények eddiginél eredmé­nyesebb földerítéséből érzé­kelhetik majcl. Csak példaként említem, hogy rendőreinknek tilos semmibe venni az állam­polgár bejelentését, még ak­kor is, ha azt nem érzik elég komolynak, indokoltnak. Ter­mészetesen azzal nem foglal­kozhatunk, ami nem a mi fel­adatunk. Nem oldhatjuk meg például az utóbbi időben egyre gyakoribb családi per­patvarokat. Ez a bérbeadó „asztala”: egy sor szankcioná­lási lehetőség van a kezében arra, hogy megvédje a lakók nyugalmát. Elmehet egészen a kilakoltatásig. — Minden rendőr alkalmas a magasabb színvonalú mun­kára, a gyors, kulturált dön­tésre? — Igyekszünk erre minden­kit alkalmassá tenni. Arra is tö­rekszünk, hogy az újonnan fölvettek között mind nagyobb számban legyenek felsőbb is­kolát végzettek, a szakmailag sokoldalú emberek. Igaz, a bérezés ennek határt szab, ám a munkanélküliség bizo­nyos fokig megkönnyíti hely­zetünket. Tapasztaljuk, hogy a nem megfelelő teljesítményt nyújtó rendőrök nem állnak mindjárt odébb, megpróbál­nak felnőni a feladatokhoz. — A rendőrség munkájának hatékonyságát főként a bűnö­zés visszaszorításával mé­rik... ' így igaz. Örömmel mon­dom, hogy az utóbbi időben egyre több bűnelkövetőt fo­gunk el. Az idén az ismeretlen tettes által elkövetett bűncse­lekmények földerítésében öt­ven százalékkal jobbak az eredményeink, mint tavaly, noha közben harminc száza­lékkal nőtt a bűncselekmé­nyek száma, s ezzel együtt a leterheltségünk is. Persze egyedül a rendőrségtől nem lehet várni a helyzet javulását. Az ismert társadalmi problé­mák: munkanélküliség, kétes üzletek, országunk tranzit- jel­lege jelentősen megnövelik a bűncselekmények számát. Tehát társadalmi összefo­gásra van szükség.- Van-e Kaposváron szer­vezett bűnözés, kérnek-e a módosabb üzletek tulajdono­saitól védelmi díjat? — Van szervezett bűnözés kapitányságunk körzetében. Az egyik legfőbb bizonyíték erre a sorozatos betörés, a gépkocsik, gázpalackok rend­szeres eltulajdonítása. Aligha feltételezhető, hogy a magyaratádi gázcseretelepre magányos bűnöző tört be vagy nyolcszor s vitt el onnan ötszáz palackot. Úgynevezett védelmi díjat * határozottan még nem követeltek senkitől. Azt azonban már felajánlották néhány üzlet tulajdonosának, hogy biztos védelemre szá­míthat, ha egy meghatározott összegért védelmi rendszert építtet ki bizonyos személyek­kel. Ők tudják, kitől kell tar­tani... — Ön gyakran hangoztatta a lakossággal való kapcsolat jelentőségét. Mi a helyzet ma? — Előreléptünk. Jelzi ezt egyebek között az önvédelmi csoportok nagy száma és eredményes működése. Ép­pen ma hozott be Mezőcso- kdnyáról a polgármester és az önvédelmi csoport két tagja egy férfit, aki az egyik ház ud­varáról akarta ellopni a gép­kocsit. Az önkormányzatok közül elsősorban azokkal si­került szorosabb kapcsolatot kiépíteni, amelyeknek gondjai voltak a bűnözés növekedése » miatt. Jó alkalom lesz a kap­csolatok létrehozására másutt is a rendőri munka helyi érté­kelése az önkormányzatoknál. Erre évente sort kerítünk. Még keressük az értékelésnek azt a formáját, amely mind ne­künk, mind az önkormányzat­nak a lehető legtöbbet nyújtja. Szegedi Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom