Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-19 / 246. szám

1991. október 19., szombat SOMOGYI HÍRLAP —MEGYEI KÖRKÉP 3 A Balaton árnyalatai Több mint húszán lelték halálukat a vízben — Sok vihar, csapadék — Tovább tökéletesítik a balatoni időjárás- és viharjelző szolgálatot (Folytatás az 1. oldalról) — Január 18-án észleltük először a parti jeget — mondta Dr. Bartha Imre —. Ezt köve­tően fokozatosan beállt az egész tó és az utolsó jégtábla március második felében ol­vadt fel a Balatonon. — Ha jól tudom, a viharjelző szolgálat pontosan 153 napig működött. Az élet sok terüle­tén volt viharos ez a nyár, a többi között a balatoni idegen- forgalomban is. így volt ez a vízen is? — Nem tévedett. A már em­lített időszakban május 1 -je és szeptember 13-a között 109 első- és másodfokú viharjel­zés volt; összidejük csaknem 2 ezer óra. így bátran mond­hatom, hogy az idei balatoni elő-, fő- és utószezon eléggé szeszélyes, főleg szeles volt. Előfordult nem egyszer, hogy gyorsvonati sebességű szelek kavarták fel a tó vizét. Több mint 20-an a vízben lelték halálukat, de egyetlen esetben sem volt kimutatható, hogy ezek a tragédiák megké­sett viharjelzés miatt követ­keztek be. — Ez a szolgálat gyökere­sen átalakult? — így van. A kosaras és ra- kétás viharjelzést felváltotta az 1988-ra már teljesen kiépí­tett elektronikus, fényjelzésen alapuló rendszer. Ez 24 he­lyen működik a tó keleti és nyugati mendencéjében. Sió­fokon kísérletképpen hangjel­zést is alkalmaztunk, s ez két- kilométeres hatósugárban volt eredményes. E rendszer to­vábbi kiépítése szintén szere­pel a tervünkben. Az anyagiak miatt azonban késik a prog­ram. Ugyanígy az is, hogy ne csak Siófokon végezzünk víz- és levegő-hőmérsékleti méré­seket, hanem legalább még három helyen a tó déli és északi partján. Emellett nem mondtunk le olyan elképzelé­seink megvalósításáról sem, hogy a tó térségében — min­den irányban — 40-50 kilomé­teres távolságban automata időjárásjelző állomásokat te­lepítsünk. Az idén már kísér­letképpen eljuttattuk legfonto­sabb viharjelzési adatainkat a Velencei-tó partjára is. Érde­mes lenne az egész rendszert arra a tóra is kiépíteni. Adott esetben és föltételek között akár a Fertő-tó osztrák és ma­gyar területét felölelő meteoro­lógiai megfigyelőállomásokkal is gyümölcsöző kapcsolatokat tudnánk kiépíteni-. Közép-Eu- rópa viszonylag kis területén van ez a három jelentős tó; közte a legnagyobb a Balaton. A viharjelzések már meg­szűntek, Siófokon azonban továbbra is működik az ob­szervatórium. Érdekes csapa­dékadatokat jeleztek, mértek októberben. A legtöbb eső ebben az időben, de a nyáron is a tó nyugati medencéjében esett, míg a keletiben valami­vel kevesebb. (A keleti me­dence Tihanyrév-Szántódtól keletre, a nyugati pedig ettől nyugatra terjed.) Októberben eddig a legma­gasabb hőmérsékletet 7-én mérték Siófokon, pontosan 25 fokot. Azt követően is gyakran kúszott fel a hőmérő higany­szála itt és a tóparton minde­nütt 22-23-24 fokra. Hogy mi­lyen lesz a késő ősz és a tél? Majd kiderül. Várhatóan újból lesz jég. Az elmúlt télen a leg­vastagabb jégtakaró Siófoknál 23 centiméteres volt. Ez ki­bírta volna még a lovasszáno­kat is. Cseresznyák István Törvények híján Mégsem lesz Barcson diagnosztikai centrum Emberségesebb létszámleépítést Szükség lehet ajánlólevélre Barcs város önkormányzata szeptemberi ülésén úgy dön­tött, hogy szabad utat biztosít az egészségügy átszervezé­séhez. A problémákat egyez­tették a Népjóléti Miniszté­rium, valamint a társadalom- biztosítás illetékeseivel. A képviselőtestület leg­utóbbi ülésén, október 17-én azonban — hosszas vita után — nem fogadta el az előter­jesztést: a rendelőintézet és körzeti orvosi szolgálat diag­nosztikai centrummá és csa­ládi-orvosi szolgálattá való át­alakítását. Mi vezetett egy re­mek terv megvétózásához? A társadalombiztosítási törvény és az egészségügyi törvény hiányában voltak kénytelenek így dönteni a képviselők. Nem tudni, hogy e törvények milyen változtatásokkal járnak majd — inkább nem mennek az események elé. A javaslatban szerepelt, hogy ez a dignosztikai cent­rum látná el Barcsot és von­záskörzetét. Egy helyen lenne a belgyógyászat, a laborató­rium, a sebészet, az urológia, a röntgen, az ultrahangdiag­nosztika, a gyermekgyógyá­szat, a fogászat és a csa­ládi-orvosi szolgálat. A cent­rumban a családi orvos felve­szi a kapcsolatot a szakorvo­sokkal, a beteg házon belül el tudja végeztetni a különböző vizsgálatokat. Az eredményt a családi orvos kapja meg. A modern ellátást számítógépes rendszer biztosítaná. A falun élő emberek nagy része kerül olyan helyzetbe, hogy napokig nem tudja kiváltani gyógysze­reit. Ennek a gondnak a meg­oldására javasolták, hogy ala­kítsanak ki egy gyógyszer­szobát, ahol a rászorultak azonnal kézhez kaphatnák a szükséges gyógyszert. A megelőzés érdekében fontosnak tartják, hogy ha­vonta egy-két alkalommal, hét végén a családi-orvosi körze­teknek megfelelően általános szűrővizsgálatokat végezze­nek. Általában csak azok az emberek fordulnak orvoshoz, akiknél a betegség tünetei már jelentkeznek. Az a tervük, hogy a jelenlegi határőrlakta­nya helyén rehabilitációs köz­pontot, illetve fektető-utókeze­lőt szeretnének kialakítani, amely munkahelyeket is te­remtene... (Folytatás az 1. oldalról) Az átszervezésekről Rózsa­völgyi István, a Somogy Me­gyei Munkaügyi Központ igazgatója elmondta, hogy olyan vállalatok munkaügyi vezetőit hívták meg, amelyek­nél a közeljövőben kisebb arányú létszámleépítés vár­ható. Többek között pamutfo­nóipari, gépipari, téglaipari, textilipari és konzervgyárakét. Tóka József, a Nagyatádi Cérnagyár munkaügyi osz­tályvezetője így összegezte tapasztalatait: — Magyarországon eddig egyik vállalat sem foglalkozott az elbocsátott munkaerővel, csak továbbította a munkaügyi központhoz, az regisztrálta, segélyt nyújtott — s kemé­nyen fogalmazva — ezután magára hagyta. Életeket, csa­ládokat tönkretéve e draszti­kus módszerrel. A szeminárium, a brit példa ezzel szemben egy humánus, segítőkész programot ajánlott, amelyet minden vállalatnak érdemes megfogadnia, s a szerkezetváltás folyamatába beleszőni. Eszerint a munka­adónak aktív szerepet kell vál­lalnia a munkaerő fölkészíté­sében, az elhelyezkedésében. Mindenekelőtt fel kell mérni a várható helyzetet, s időt kell adni a dolgozónak a munka- helykeresésre — akár fizetett munkanapokkal. Tanács­adó-szolgálatot kell létrehoz­nia az újabb állás megtalálá­sának elősegítésére, s esetleg pénzügyi segítséget vagy ta­nácsot kell adnia saját vállal­kozás alakításához. Ehhez természetesen vállalati mun­kaerő-szolgálati irodát, állás­kereső szolgálatot kell (kel­lene) működtetni vállalaton be­lül a saját dolgozók részére. Ez igen nagy erőfeszítést igé­nyel — de megéri. Továbbá újra visszatérhetnének az „ajánlólevelek”, hiszen „egy papír, egy szakma” nem sokat mond, mögötte dolgozó em­berek állhatnak. — A legfontosabb azonban, amit „tanultunk”: a közvetlen kapcsolattartás szükséges­sége mind a vállalatok és a munkaügyi központok, mind egy-egy vállalat között. Csak a saját példánkat említve: mi segítettük ki az éppen munka­erőhiánnyal küzdő konzerv­gyárat a szezonban olyan dol­gozókkal, akiket nekünk ab­ban az időszakban kényszer- szabadságra kellett volna kül­denünk! Ha ez a közvetlen kapcsolat több vállalat közt is kialakulna, már óriási segítsé­get nyújtanánk egymásnak, s emberségesebben járnánk el a munkavállalókkal, elkerülve a traumákat. Dénesi Erika T. K. Elmarad a pártcsata Glindei rózsatövek Kaposvárnak Kaposvár testvérvárosá­ból, Glindéből negyven tagú turistacsoport érkezett a hét elején a somogyi megye- székhelyre, ahonnan kirán­dulásokat szerveztek szá­mukra. A honismereti és pol­gári egyesület negyven tagja részt vett tegnap a színház­parkban a rózsaültetésen; a (Fotó: Király J. Béla) virágtöveket Németország­ból hozták. A város több ligetében, parkjában ültetnek még ró­zsát és nárciszt. Az egykori virágos Kaposvár emlékét idéző kezdeményezésük példamutató. Együtt a legnagyobba!... Tévé helyben Országos találkozó Balatonszéplakon Hetedik országos találkozó­ját tartja a Helyi Televíziók Egyesülete Balatonszéplakon a Dunai Vasmű üdülőjében. A tegnap kezdődött tanácsko­záson három somogyi helyi te­levízió is képviseltette magát: a kaposvári, a siófoki és a marcali. A kilencven hazai helyi tele­vízió közül ötvenhat fogadta el a meghívást a háromnapos rendezvényre — mondta Sto- sek Mátyás, az egyesület al- elnöke. Tegnap a médiatörvény-ja- vasalatot vitatták a részvevők; a tanácskozáson részt vettek a parlamenti bizottság képvi­selői is. Ma a Magyar Televízió és a helyi televíziók kapcsolatáról tanácskoznak. Az eddigiekhez képes enyhült a Magyar Tele­vízió álláspontja, közös fej­lesztésre is gondolnak, vala­mint megteremtik az egysé­ges műszaki karbantartás fel­tételeit. A nyelvi programok­ban szintén számítanak a he­lyi televíziók közreműködé­sére. Vasárnap’a Helyi Televíziók Egyesülete vezetőségválasztó küldöttgyűlésen számol be a múlt évben végzett munkáról, s megválasztják a küldötteket a helyi televíziók Strasbourg- ban rendezendő európai ta­nácskozására. Kaposváron Aláírásokat gyűjt a lakásbérlők egyesülete Tiltakozás a fűtésdíj emelése ellen A lakásbérlők kaposvári egyesülete és az SZDSZ helyi szervezete közös sajtótájékoztatón jelentette be: tiltakoz­nak a fűtés- és melegvízdíj drasztikus emelése ellen. Az ellenzéki pártok kapos­vári szervezetei tiltakozásukat kívánták tegnap bejelenteni, az október 23-i ünnepségso­rozat kaposvári rendezvénye­ivel kapcsolatban. A meghí­vókkal és a plakátokkal ellen­tétben ugyanis a város egyik reklámújságjában az jelent meg, hogy megkoszorúzzák a Szent Imre utca 14. számú épületben elhelyezett emlék­táblát. Ezt a táblát az MDF kaposvári szervezete állította júniusban, s már akkor tiltako­zást keltett vele az ellenzéki pártok soraiban. Most, hogy úgy tűnt, a hivatalos megem­lékezés egyik színhelyévé vá­lik, a tiltakozás újból felerősö­dött. Kiderült, félreértésről van szó: a megemlékezés nem az emléktáblánál lesz 23-án, ha­nem a ház előtt, ahol annak idején kivégezték a forradal­márokat. Garbera István, a KDNP megyei elnöke, Király Zoltán­nal a rendezvény szervezőjé­vel egyeztetve telafaxon érte­sítette erről a pártokat — így a tiltakozás elmaradt. Hogy a félreértés ne ismét­lődhessen meg, az SZDSZ ja­vasolja, állítsanak emléktáblát a ház falán, „Kaposvár polgá­rai” aláírással, s ezután az a tábla kapjon koszorút a város­tól. A kaposvári szervezet 3000 forinttal hozzájárul, s kéri: akik hasonlóképpen vélekednek, támogassák az elképzelést. Török Tiborné, a lakásbér­lők egyesületének szervező- titkára elmondta: a kormány­zati intézkedés elviselhetetlen terheket ró a lakosságra, a családi költségvetések össze­omlásához vezet, s megélhe­tési problémákat okoz. Töb­ben megtagadták már a szám­lák kiegyenlítését. Az egyesü­let azt javasolja, hogy a távfű­téses lakásokban élők ne fi­zessék ki az úgynevezett ren­delkezésre állási díjat, hanem csak a hődíjat és a melegvíz árát. — Véleményünk szerint a rendelkezésre állási díj az IKV pazarlását fedezi — mondta Török Tiborné. Az egyesület aláírásokat gyűjt annak érdekében, hogy ön- kormányzat független szakér­tőkkel vizsgáltassa felül az IKV távfűtési önköltségét és árkalkulációját, s dolgoztassa ki a költségcsökkentés módo­zatait, illetve tegyen javaslatot a lakások hőszigetelésének és a fűtésrendszer korszerűsí­tésének megoldására. A la­kásbérlők egyesülete Kapos­váron a Damjanich utca 1/2. szám alatt ( telefon: 16-542) várja a lakosság észrevételeit egyelőre csütörtöki napokon, de igény esetén bármikor fo­gadják a bejelentéseket. — Az SZDSZ álláspontja szerint az áremelésnek ez a formája elfogadhatatlan — mondta Csapó Tamás. — Megítélésünk szerint egy has- raütéssel megállapított díjat hasonló módszerrel nem sza­bad módosítani. Az önkor­mányzat adjon egy részletes költségkimutatást a lakosság részére. Azt kérjük, hogy a becsapott emberek addig ne fizessék a többletköltséget, amíg nem kapják meg a költségelem­zést, illetve mindaddig, amíg a parlament nem dönt az ügy­ben. Már több SZDSZ-es parla­menti képviselőt megkerestek azzal az igénnyel, hogy inter­pelláljon az illetékes minisz­terhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom