Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-18 / 245. szám

1991. október 18., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Kisgazda nagygyűlés Bogláron Dr. Kiss Gyula: Ránk férne a sikerélmény (Folytatás az 1. oldalról) A kisgazdapárt — mondta dr. Kiss Gyula — történelmi múltját nem tudta átmenteni tz 1990-es újjáalakulásra. Ennek oka nehezen megítél­hető. Az biztos, hogy az akkori kommunista vezetés a nagy íagyományokkal rendelkező pártban látta legnagyobb el­lenfelét, ezért az ellenpropa- iganda-hadjáratának célpontjai elsősorban a kisgazdák vol­tak. Persze nem ez az egye­düli ok. Nem találta meg iga­zán a helyét az új kisgazda- párt. Párton belül is több irányzat alakult ki, s a külön­bözőségek nem a javulást, hanem az ellentétek kialaku­lását segítették elő. — A pártban ennél sokkal több van — zárta le a témát a miniszter. — Kormányzó párt vagyunk, és a hangunk egyre határozottabb a kormányon belül. Szó esett még a kárpótlás­ról, mint a kisgazdapárt egyik legnagyobb sikeréről, és ter­mészetesen az önkormány­zati választások fontosságáról is. A miniszter beszéde után a párt helyi elnöke Nagy István bemutatta a kisgazdák jelölt­jeit a vasárnapi választásra, majd Németh Béla országgyű­lési képviselő, a párt egyik je­löltje ismertette várospolitikai programját. Az éjszakába nyúló gyűlés végén a feltett kérdésekre válaszoltak a poli­tikusok. Dr. Kiss Gyulától azt kér­deztem: pártjának mennyire fontos, hogy a választáson jól szerepeljenek? — Hát bizony ránk férne egy kis sikerélmény. Balaton- boglár valaha a kisgazdapárt bölcsője volt, ahol most va­gyunk, az is az egykori elnö­künk földje volt. Emiatt is, de a környék gazdasági adottságai miatt is fontos lenne, hogy erősödjön itt a pártunk. Egyre több helyre igyekeznek eljutni és elmondani mindazt, amit itt is elmondtam: észre kell venni a kisgazdapárt eredményeit és erényeit is. — Előadása inkább védő­beszéd volt, mint kortesbe­széd. — Én kortesbeszédnek szántam azt, hogy igyekeztem megvilágítani pártunk belső életének nehézségeit, és azok okait. — Önnek mi a véleménye pártjának a kormányban betöl­tött pozícióiról? — A hatalom felosztását nem szabad, hogy befolyásol­ják az illúziók. Ez szigorúan a számok világa, aminek a lé­SORSOK Van Kaposváron egy napközi otthona a fiataloknak. Mi eb­ben a különleges? Az, hogy ez az intézmény nevében titkolja eredeti feladatát. Mégpedig azt, hogy fizikai és szellemi fo­gyatékosságban szenvedő ifjaknak ad otthont. Jelenleg húsznak, aki tartalmasán tölti el a Rippl-Rónai utcában nap­jait: dolgozhatnak, tevékenykedtetik őket, orvosi felügyelet alatt vannak és lelkűket is gondozzák. A külvilág számára ez semmi különöset nem jelent, viszont az ott élőknek mindent. Lekötöttséget a nap jelentős részére és a velük foglalkozók megértését — fogyatékosságuk miatt. Vak, szellemileg sérült, epilepsziás és mozgássérült egyaránt így érzi ezt. Szüleikkel együtt, akik nem „dobták” ki őket a csa­ládból különféle intézetekbe, csak munkaidejük alatt használ­ják ki a kaposvári önkormányzat adta lehetőséget. Becsület és együttérzés. E két szó megilleti a szülőket és kijár a napközi otthon fenntartóinak, dolgozóinak. Bizonytalan viszont, hogy mi lesz ezzel az intézménnyel. Az izraelita egy­ház visszakéri az önkormányzattól egykori ingatlanát, vagyis a Rippl-Rónai utcai épületet. Tegyük hozzá gyorsan: az eddigiek szerint jogosan teszi ezt. Ugyanakkor a szülők küzdenek a jelenlegi épületért, hi­szen gyermekeik megszokták már, és tudják: mit jelentene számukra a környezetváltozás és a bizonytalan jövő. Mindenkinek igaza van tehát, de döntésre kell vinni a dol­got. Nem is irigylem a kaposvári önkormányzatot. Lehetősé­gei korlátozottak: vagy elköltözeteti, vagy megszünteti a nap­közi otthont. Az utóbbit nem akarja, így egyezkedni kell. Sike­rül-e? E sorok írója bízik benne, hogy — mindenki megyug- vására — igen! Hiszen mindenki jól tudja: az egyházaknak ugyanolyan fontos a szerencsétlen sorsú emberek ügye, mint a többi jóérzésű polgárnak. így nem kétséges: előbb-utóbb végleges otthonra lelnek a napközi lakói. , Varga Zsolt Megyei honismereti híradó Megjelent a Somogyi Hon­ismeret idei első száma. A Somogy Megyei Honismereti Szövetség tájékoztatója meg­emlékezik a somogyvári ben­cés apátság alapításának 900. évfordulójáról. Dr. Ma­gyar Kálmán, a Somogy Me­gyei Múzeum régész tudomá­nyos főmunkatársa idézi föl a kort, amikor a francia kapcso­latok révén Somogyvár euró­pai rangot szerzett. A megye könyvtári viszo­nyait 1945-től 1952-ig ismer­teti Varga Róbert, a megyei könyvtár osztályvezetője. A tanulmánynak nemcsak a tör­ténelmi adatai érdekesek, e dolgozat annak is fontos bizo­nyítéka, hogy a kaposvári téka eredményes működésében mindig meghatározó volt a megye és a város összefo­gása, anyagi és szellemi el­képzeléseinek egyeztetése. Mindezek a jelenlegi helyzet­ben még fokozottabban meg­szívlelendők — állapítja meg a szerző. Sorra születnek olyan kez­deményezések az iskolákban, amelyek a múlt hasznos pél­dáit idézik. Bodó Imre a göllei állami gazdaképző iskola né­hány évét eleveníti föl írásá­ban. A siófoki múzeumügy kibon­takoztatásához tesz javaslatot dr. Dankó Imre. Válogatott hely- ismereti irodalomjegyzéket állított össze dr. Sipos Csaba, a szerkesztő. H. B. nyege, hogy a koalíció stabil legyen. Enélkül a stabilitás nélkül a belpolitikai helyzet is bizonytalanná válik, ez pedig a gazdasági csőd veszélyét hozná. A külföldi befektetők visszarettennek egy belpoliti­kai bizonytalanság láttán. A pártunk súlya a kormányzás­ban növelhető még, de így is minden fontos területen ott vagyunk. Ennél fontosabb a koalíciós pártok egysége és jó együttműködése. — Mi a véleménye a mun­kaügyi miniszternek a világki­állítás elmaradásáról? — Én személy szerint na­gyon sajnálom, szerintem hiba volt a fővárostól a visszalépés. Sajnos, a végefelé már nem maga az expo léte vagy nem­léte volt a kérdés, hanem az, melyik politikai irányvonal az erősebb? Foglalkoztatáspoliti­kai szempontból egyenesen tragédia a visszalépés, hiszen öt évre mintegy 150-180 ezer embernek adott volna munkát. Ebben a munkaerőigény szempontjából recessziós időszakban igencsak elkelt volna ez a lehetőség. Öt év múlva pedig már mozdulnia kell a gazdaságnak a holtpont­ról. Időt nyertünk volna, s ez most elmarad. V. O. Fizetett a király- leányka Ami a minőséget és a mennyiséget illeti — kivéve az átvételi árakat —, jól sikerült az idei szüret; kaptuk a hírt Fried­rich Györgytől, a Siófoki Sió­mente Tsz ágazatvezetőjétől. A szövetkezet 80 hektáros szőlészetében különösen a ki­rályleányka „fizetett” magas cukorfokkal. Általános volt a 18-20 fokos must cukorfok, s ebből már jó minőségű bor lesz. Az idei siófoki szüret ér­dekessége volt a szőlőkom- bájn-bemutató a világhírű francia Gregoire cég rendezé­sében. Az önjáró szőlőszedő gép egy napig dolgozott, s közben 200 diák és 80-90 fel­nőtt szőlőszedő munkás telje­sítményét produkálta minimá­lis veszteség mellett. Ez a géptípus németországi és ausztriai bemutatók után Ma­gyarországon csak Siófok ha­tárában mutatkozott be. A szövetkezet is szívesen meg­vásárolta volna, ha lenne rá pénze. Vannak azonban ki­sebb teljesítményű szőlő­szedő gépei is a cégnek. A Siómenti Tsz a sikeres bemu­tatás után megpróbálja meg­szervezni, hogy közös össze­fogással a délbalatoni borvi­déken vásároljanak egy felújí­tott francia gépet. (Cseresznyék) Második éve képeznek gazdákat Csurgón. Az ötödik év végén okleveles gazda címet kap­nak a majdani farmerek. Oktatásukat segíti az a farmertanya, amelyet a közeljövőben avat­nak fel. Fotó: Gyertyás László Jön a tél, segítségre várnak Menedék Nagyatádon (Folytatás az 1. oldalról) A tábor egyik óvódai szobá­jában a beszűrődő napfény mit sem érezve a tragédiából incselkedik a falon függő fél­karú Jancsibabával. A földön vékony laticelleken a katona­zöld takarók csöppet sem em­lékeztetnek egy ovi vidámsá­gára, ám igen jó érzés végig­tekinteni a rengeteg játékon. Valamennyi adomány, vagyis ajándék azért, hogy ezek az apróságok ne érezzék a hazá­jukban uralkodó szörnyűsé­get. Ők és idősebb társaik éle­tükben talán még fel tudják dolgozni az őket ért borzalma­kat, az öregek azonban soha. Áz idős asszonyok riadt te­kintetükkel szinte megbújnak fejkendőik menedékében. Vo­násaik kimondatlan szavakkal kérdezik: mikor lesz már en­nek vége? És mi lesz utána? Nem sírnak. Szemük vádlóan tekint a világra, könnyeik el­apadtak. Csak száraz sze­mekkel zokognak már. — Vitéz Rozália vagyok — mondja egy 80 esztendős néni. — Gyönyörű neve van — fogalmazok önkéntelenül. — Igen? Otthon nem na­gyon tetszik ez senkinek! — válaszol, s arcán valami olyas­féle megbocsátó mosoly jele­nik meg, mint a jóságos öreg- anyónak egy Andersen me­séből. — Vinkovciban, egy gyö­nyörű idősek otthonában él­tem — folytatja. — Olyan volt mint egy hotel. Amikor elkezd­ték lőni, bepakoltak bennünket egy buszba, s több mint két hete már itt lakom. Az a ruhám és mamuszom van kedves, amit rajtam lát. Itt nagyon hi­deg van és én ehhez már na­gyon öreg vagyok... — Én pedig éhes vagyok! — veszi át a szót Miletic Je- lice, egy fiatalabb asszony. — Tordinciban mi nagyon jól él­tünk. Rengeteg állatunk volt. Akkor határoztam el, hogy 80 éves édesanyámmal átjövünk, amikor az udvarban ültem és a közelemben öt robbanás volt. — A családja? — A férjem, a 23 éves lá­nyom és a 24 éves fiam otthon maradtak — préseli ki magá­ból a szavakat. Hangja el-el- csuklik a fájdalomtól. — Semmit nem tudok ró­luk... Tamási Rita A RÉPA KARA ÉS ARA Stabil értékesítés kell a biztonságos termeltetéshez A Somogy megyei Nö­vény- és Talajvédelmi Állo­más, a KSZE Rt, a Kaposcu- kor Rt a német Schering nö- vényvédöszergyártó buda­pesti irodájának közremű­ködésével szakmai tanács­kozást tartott tegnap a cu­korrépatermesztés szakem­bereinek. Tóth István igazgató meg­nyitója után dr. Aponyi La- josné, a fővárosi Növény- és Talajvédelmi Állomás munka­társa elemezte a termesztés aktuális kórtani kérdéseit. Kiemelte: az idén már a ve­tésterület mintegy kétharma­dán, 84 ezer hektáron fertőző cerkospórát, valamint az új tí­pusú kaliforniai lisztharmat kártételét tapasztalták. A ri- zománia, mint szintén új, ro­hamosan fertőző betegség el­leni kémiai védekezés szinte megoldhatatlan. Dr. Posch Károly, a sopron- horpácsi répatermesztési ku­tatóintézet munkatársa a nö­vénykultúrában alkalmazott gyomirtás országos helyzeté­ről tájékoztatta a körzet szak­embereit. Farády László és Ducz Ferenc, a Shering kép­viselői ismertették azokat a gyakorlati tapasztalatokat, amelyeknek alkalmazásával a leghatékonyabban és a legki­sebb költségekkel oldható meg a cukorrépa gyomirtása. Véleményük szerint a még kis gyomokat irtva jelentősen ke­vesebb szer felhasználásával érhető el a jobb eredmény. Kalló Sándor, a Ciba Geigy képviselője ismertetőjében hangsúlyozta, hogy a haté­kony növényvédelem alapvető föltétele a klasszikus agro­technikai módszerek követke­zetes alkalmazása. Nem a növénykultúra gyomirtása a lényeg, hanem a szántóterület gyommentesen tartása. Ezért is elengedhetetlen a megfe­lelő talajelőkészítés, a tarló­munka. Keresztesné dr. Ko­vács Ágnes a KSZE kaposvári körzetének növényvédőszer­forgalmazását ismertette. Ki­emelte, hogy összes forgal­muk 87 százaléka a gyomirtó szer. Nagy várakozás előzte meg Potó Istvánnak, a Kaposcukor Rt igazgatóhelyettesének tá­jékoztatóját. Országosan is­mert már a termelőkkel folyta­tott árvitájuk. A termeltetési körzetben is érzik a feldolgozó vállalat belső feszültségeit. Az igazga­tóhelyettes szerint a stabil ér­tékesítés az alapja a bizton­ságos termeltetésnek. A cu­kortanács megalakulása, mű­ködésének feltételei határoz­zák meg a jövőt, ugyanis aján­lásokkal csupán nem lehet ré­pát termeltetni. A jövő évi kilátásokról szólva Potó István kijelentette, hogy mindenképpen egy, a cukorárat követő répaárnak kell kialakulni, s egy megnyug­tatóan kialakított kvótarend­szer szabályozza majd a ter­melést. Mészáros Tamás MSZP keresztényszocialista csoport Kaposváron Az egymás iránti szeretet, a türelem, a testvériség, az egyenlőség és a humanizmus — ezeket vallja az MSZP II. kongresszusa után a párton belül megalakult keresztény­szocialista csoport. Az elsők között Kaposvá­ron, dr. Bérezi Antal vezetésé­vel jött létre alapszervezetük, amelyet Lukács Györgyről ne­veztek el. A dél-dunántúli regionális ügyvivő elmondta, hogy a ka­posvári szervezethez teljes egészében csatlakozott a vasutas-alapszervezet is. A nyitott fórumnak mindenki tagja lehet, aki elfogadja a tíz- parancsolatot. Tagjaik között hívők és nem hívők, párttagok és pártonkívüliek találhatók. Szervezett keretet a mozga­lomnak a reformátusok orszá­gos találkozója adott, akkor tartották első tanácskozásu­kat. A rendezvény fővédnöke Szűrös Mátyás volt. Céljuk a társadalom perifé­riájára szorultak, a kilátástalan helyzetbe kerültek csoportjá­nak politikai érdekképviselete. Ezen túl karitatív akciókat is kívánnak szervezni. Fontos­nak tartják a munkás- és dol­gozói szolidaritás, önsegélye­zés támogatását és politikai feltételeinek megteremtését. Azoknak szeretnének fórumot biztosítani, akik a szocialista politikai értékekhez a keresz­tényi gondolat, a krisztusi sze­retet felől közelítenek. A hívő-tagozat képviselői a hét végén Ausztriába látogat­nak az ACUS, az Osztrák Szocialista Párt hívő tagoza­tának meghívására, és más országokból érkezett delegá­ciókkal együtt tanácskozáson vesznek részt. T. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom