Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-15 / 242. szám

1991. október 15., kedd 5 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS Szavaló- és rajzversenyt szerveznek Narancsvirág-klub Lábodon Egy szemesi vállalkozás tanulságai A magániskola rögös útja A választási kampány óta a fideszesek „csodagyümölcse’' a narancs. Azt már keveseb­ben tudják, hogy a déli gyü­mölcs nevével működik egy nyitott alapítvány is. Célja a kulturális rendezvények finan­szírozása, elsősorban egy klubhálózat megszervezése és működtetése. Lábodon Benedek Attila, a helyi általános iskola tanára szervezi és vezeti a klubot. Az országos Narancs Alapítvány támogatja a helyi kezdemé­nyezéseket. — A Narancs-klubokat a he­lyi igények szerint szervezik, nincs előírva, hogy mit kell tennie. Többen gondolják azt, hogy a Fidesz és a Na­rancs-klub egy és ugyanaz. Példaként Barcsot említhe­tem: ott is a Fidesz-csoport in­dította, a csoport azonban gyakorlatilag nem működik, viszont továbbra is dolgozik a klub. Ez volt a megyében az első. Lábodon országosan egyedülállóan általános isko­A legvidámabb barakk címmel kiállítás-színházat nyi­tottak vasárnap este Tatabá­nyán a közművelődés Házá­ban. A produkció — amelynek forgatókönyvét Cseh Tamás és Kovács László ötlete alap­ján Bereményi Géza írta — a színházi előadás és a kiállítás sajátos ötvözete. A korhűen berendezett hatalmas díszle­tek között a művészek vizuá­lis, akusztikus és dramaturgiai eszközökkel jelenítik meg a Kádár-korszak három évtize­dének szellemiségét, mégpe­dig a „másként gondolkodás” keserűen ironikus szemszö­géből. A Közművelődés Házának aulájában két emelet magas­ságban felívelő kiállítási dísz­letek között fél óránként ismét­lődik az előadás, minden alka­lások járnak a klubba, ezért nevezik Narancsvirágnak. He­tente vannak a foglalkozások: számítástechnikai tanfolyamot indítottak, megszervezték az olvasókört. Eddig csak a Na­rancs kuratóriumtól kaptak pénzt, — egyébként önfenn­tartók — bár több pályázatot is benyújtottak. Most például szavaló- és rajzversenyt szer­veznek. Ehhez keresnek tá­mogatókat. Nem titkolt céljuk az, hogy országos versennyé fejlesz- szék. A versmondásban az alsó- és felső tagozatosoknak, illetve a középiskolásoknak külön kategóriákat szervez­nek. A rajzverseny témája pe­dig a béke. — Azt szeretnénk, hogy olyan gyerekek is eljöjjenek hozzánk, akik általában se­hova sem szoktak járni. Most videokivetítővel filmklubot szervezünk. Az önkormányzat egyébként a jelenlegi mozit szándékozik kiváltani. (Lengyel) lommal a nézők 30 fős cso­portja színről színre kíséri az előadóművészeket, közösen idézik fel az elmúlt három évti­zedet. így a közönség is ré­szese a cselekménynek. A gi­gantikus méretű díszletek kö­zött december elejéig még 17 alkalommal rendezik meg A legvidámabb barakk című színházi előadást. A nagysza­bású produkció országos nyil­vánosságáról a TV 2 mint társ­rendező gondoskodik. A legvidámabb barakk című színházi játék szereplői: Bán János, Derzsi János, Eperjes Károly, Földes László (Hobo), Jordán Tamás, Mácsai Pál és Újlaki Dénes. A rendező Be­reményi Géza. A kísérőzenét Cseh Tamás szerezte, a lát­ványtervezés Rajk László munkája. Ha ezt halljuk: magániskola, akkor tágas, jól felszerelt, ki­váló pedagógusokkal oktató elit intézményre gondolunk. — Rossz íze van a magán szónak — fakad ki keserűen Szabóné Molnár Mónika. — Mindenki azonnal az elittel azonosítja. Ebben az iskolá­ban nem elitek sem a szülők, sem a gyerekek. A 15 tanuló között akad olyan, aki 136-os IQ-val (intelligencia hánya­dossal) „zsinórban” megbu­kott. Az általános iskolák pe­dagógusai ugyanis kétségbe- ejtően tájékozatlanok bizo­nyos részképesség-kiesések felismerésében. Az óvodában ugyanez a helyzet. A kicsiket írni tanítják, de nem veszik észre, ha valamilyen képes­ség híján van a gyermek. Ezért, de legfőképpen a meg­előzésért vállaltam a beszéd- javító általános iskola létreho­zását. Az ötlet megszületése­kor még nem sejtettem, hogy a megyében egyedülálló kez­deményezésnek mennyi buk­tatója van. Hittem abban, hogy a magánvállalkozásokat az oktatásban is támogatják, s hogy ezek a gyerekek lega­lább az ellátás tekintetében nem lesznek másodrangú ál­lampolgárok. A padagógusnő 8 éven át ve­zetett logopédiai gyakorlato­kat a szárszói általános isko­lában. Megdöbbenve tapasz­talta, hogy a gyerekek har­mada küszködik olvasás- gyöngeséggel. A tanulást rendkívüli módon akadályozó tünetek eredőit csak hosszas, türelmes és szakszerű vizsgá­lattal lehetett kideríteni. A ha­gyományos oktatás keretei azonban nem biztosították azokat a feltételeket. Úgy dön­tött: magániskolát alapít az ol­vasászavarral küszködő gye­rekek felzárkóztatására. Ha a metódus jó és, időben elkez­dődik a speciális oktatás, ak­kor az úgynevezett részké­pesség-kiesés miatt hát­rányba került tanulók egy éven belül behozzák lemara­dásukat. Az iskola szeptemberben in­dult, egy hetes késéssel. A kö­jál és a tűzoltóság engedélye ugyanis késett. Szép környe­zetben, a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány tulajdo­nában levő épületben kezdő­dött meg a tanítás. Szabóné Molnár Mónika el­végzett a gyógypedagógiai fő­iskolán egy olyan speciális tanfolyamot, amelyen logopé­dusokat készítettek fel be­szédhibás gyerekek vizsgála­tára. Tankönyvekkel és szak­mai tanácsokkal Meixner Il­dikó neves budapesti gyógy­pedagógus segítette. A Be­szédvizsgáló Országos Sza­kértői Bizottság válogatás alapján hét közeli település — Zamárdi, Bálváyos, Szárszó, Szólád, Kötcse, Szemes és Lelle — tanulói kerültek be az iskolába. A szakmai vélemé­nyek zöld utat engedtek a munkának. Az anyagiakkal azonban egy kis gond volt. — Az Agape Alapítvány 25 és a szemesi iskola 16 ezer forintos támogatásával kezd­tük meg a munkát — mondta a tanárnő. — Az alapítványt néhány szülő és én hoztuk létre, majd a balatonföldvári Caritas énekegyüttes és a miskolci Regős vokál ajánlotta fel nyári szerepléseinek bevé­telét. Az illetékes települések önkormányzatai azonban elté­rően reagáltak a segítséget kérő szóra. Valami manipulá­ciót sejtettek a dolog mögött, olyan kezdeményezést, ami­ből én húzom a hasznot. Az egész nyári szabadságom és minden megtakarított pénzem ráment az iskolára. Pedig azt gondolom: ha a gyereknek a saját iskolájában megjár a tá­mogatás, akkor itt is meg kel­lene kapnia. Miért minősül másodrendű állampolgárnak a hátrányos helyzetű tanuló? Csupán Zóka László szemesi jegyző állt mellém. A megyei önkormányzat csak erkölcsi támogatásáról biztosított. A megemelt fejkvótát a szemesi Fotó: Kovács Tibor iskola által kiadott állami meg­bízás alapján adta meg a mi­nisztérium. A parlament okta­tási albizottságának ülésén hangzott el: a támogatás na­gyon esetleges, csak az állami normatívát kapjuk meg. Emel­lett koldulhatunk. A szülők társadalmi munká­ban segítik az iskola működé­sét és havi 1200 forintot fizet­nek az oktatásért. A kicsik a közeli Tücsök vendéglőben étkeznek, napi 60 forintért, de ehhez sem kapnak támoga­tást. Van olyan szülő, aki szí­ves-örömest taníttatná itt a gyermekét, de nem tudja vál­lalni, hogy naponta gépkocsin vigye be az iskolába. Somogybán ez az első és egyetlen magániskola, így a működésre vonatkozó tájé­koztatást senki sem tudja megadni. A pedagógusok fize­tését a minisztérium elkülöní­tett alapjából számfejtik, ám az iskola vezetője még nem kapottbért. — Én leszek az utolsó — mondja. — Minden, a vizsgá­latokból és a magánóráimból összegyűjtött pénzemet az alalpítványra áldoztam, de le­het , hogy ennek ellenére nö­velni kell a tandíjat. Az Esély Alapítvány az év végéig bérli az épületet aztán nem tudom, hogy mi lesz... S, hogy kell-e propaganda az iskolának, arra mosolyogva így válaszol: — szájhagyo­mány útján terjedünk, mint a népdal. Nagyon sokan szeret­nének már most bejutni hoz­zánk és én mindent megte­szek azért, hogy sikerüljön. Várnai Ágnes A Fehér Bot Napja „Mi, látássérült emberek azt tapasztaljuk, hogy a csoportunkat érintő kérdésekbe beleszólási jogunk nincsen, hiszen a hatalom gyakorlói döntéseiket nélkülünk, megkérdezésünk nélkül hozzák meg. Próbálkozásaink, hogy változtassunk e gyakorlaton, rendre meghiúsulnak” - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Fehér Bot Napja alkalmából rendeztek tegnap Buda­pesten. Erhartné dr. Molnár Katalin, a Vakok és Gyengénlátók Orszá­gos Szövetségének főtitkára elmondta: e nap az idén nemcsak megemlékezésre ad alkalmat. Ugyanis több mint 70 éves múlttal rendelkező, költségvetésből gazdálkodó szervezetnek tavaly óta pályáznia kell, hogy a működéséhez szükséges anyagi esz­közöket előteremtse. Kiállítás-színház LONDONI BEMUTATÓ Találkozás Vénusszal London híres-neves mo­ziközpontjában, a Leicester Square-i Odeon filmszín­házban tartották meg Szabó István új filmje, a „Találkozás Vénusszal” díszbemutatóját. A filmet péntektől vetítik London-szerte a mozikban. A „Találkozás Vénusz- szal” nemzetközi, de első­sorban európai film. Brit produkcióban készült — producere David Puttnam —, szereplőgárdája sok- nemzetiségű — a leghí­resebb Glenn Close ameri­kai színésznő, de szerepel Erland Josephson, a neves Bergman-színész is, Niels Arestrup pedig magyar karmestert alakít. Témája az, hogyan kí­sérli meg egy ugyancsak soknemzetiségű alkotó­gárda színre vinni Párizs­ban Wagner Tannhauser című operáját. Vagyis a nehézkes, de nem reménytelen európai együttműködés parabolája, ám van benne szerelem is — mondta róla a BBC té­vékritikusa, Barry Norman. „A szezon egyik legvaló­színűbb sikere. Szerelem, színfalak mö­götti dráma és komédia gazdag keveréke” — így ajánlotta jóelőre a filmet a Daily Mail című brit lap. „Elbűvölően szórakoztató, gyilkosán komikus pillana­tokban gazdag dráma” — így a Sunday Express elő­zetese. „Szerelem, szen­vedély, árulás, káosz. És a nyitány még el sem kezdő­dött” — írta a filmhez az Evening Standard. Az orvosok vitatják, Jane Fonda továbbra is állítja: Edzéssel a stressz is gyógyítható A legújabb kutatások szerint megkérdőjelezhető Jane Fonda és a fittness más apos­tolainak hitvallása, akik szerint a stressz okozta betegségek is megelőzhetők és gyógyítha­tók testedzéssel. Egy amszterdami orvos­csoport kísérleteket hajtott végre e témakörben. Eco de Geus és munkatársai abból a még bizonyítatlan feltevésből indultak ki, hogy a testedzés növeli a stressz elviselhetősé- gének határait. A fizikailag jó kondícióban lévő emberek ugyanis mindig avval dicse­kednek, hogy remekül érzik magukat. A kísérleti személyek soha ' nem sportoltak és eszük ágá­ban sem volt fittnes-stúdióba járni. A csoport tagjainak fele nyolc hónapon át edzett, ko­cogott, a másik fele ugyanazt az életmódot követte, mint ko­rábban. Végül próbának vetették alá stressztűrő-képességüket. Mindkét csoport tagjai erős szívdobogás és megemelke­dett vérnyomás mellett hajtot­ták végre a feladatokat és részt vettek egy pénzdíjas versenyben is. A stressz-hor- monok termelődése végül megközelítőleg azonos volt mindkét csoportban. De Geus ezt azzal magya­rázza, „hogy a kondicionáló edzések vitathatatlanul hasz­nosak, de a stresszérzetre nincs közvetlen befolyásuk. A kondicionálás javítja az általá­nos egészségi állapotot, nö­veli a várható élettartamot, az edzések hatására csökken az idegi feszültség is, de hogy ki, miként reagál a sztresszre, az már kérdés — így az orvostu­dós. Lelki beállítottság, akaraterő és típus dolga. Amihez Jane Fonda válto­zatlanul hozzáteszi: meg testi-lelki kondícióé és edzett­ségé. Mert az ember nem gép és a tudomány sem tévedhetet­len.. FEB-SAD

Next

/
Oldalképek
Tartalom