Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-18 / 219. szám

1991. szeptember 18., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Aktívak a somogyi honatyák Dr. Gaál Antal a tsz-ek átalakulási moratóriuma mellett Horn Gyula: Kormánypárti képviselők is bírálták a tervezetet (Folytatás az 1. oldalról) A tsz-ek működése sem fe­lel meg a magántulajdon mű­ködtetési kritériumainak. Fel­szólalásomban kifejtettem, hogy a tsz-ek jelenlegi veze­tése olyan információs és szakmai tudásbeli • fölénnyel rendelkezik,' amellyel ebben az átmeneti időszakban jogta­lan előnyökhöz jutna a tag­sággal szemben. Ezzel kap­csolatban a tagságnak csak az átalakulást normális me­derbe terelő tsz-törvény ad majd védelmet. — Somogybán egyetlen tsz sem tervezett átalakulást, ugyanakkor csaknem egybe­hangzóan panaszolják, hogy a moratórium megnehezíti szá­mukra például az őszi mun­kákhoz szükséges bankhite­lek felvételét. Vagyonuk ugyanis nem szolgálhat jelzá­logul. — Ismerem a somogyi tée­szek nehéz helyzetét, nem hi­szem azonban, hogy a tör­vény elmaradása segített volna gazdasági gondjaik át­hidalásában. Nem hiszem, hogy a mostani döntés lénye­gesen kihat működésükre. A hitelfelvételeket ez egyáltalán nem befolyásolja. Éppen ezért módosítottuk a határidőt no­vember 30-ra az eredeti ja­nuár 31 -i időponttal szemben. A mérlegkészítések időszaka előtt tehát hatályát veszti a moratórium. E témával kapcsolatban tett módosító javaslatot Németh Béla sompgyi kisgazdapárti képviselő. Ó kevésnek tartotta csupán az ingatlanokra ki­mondani a moratóriumot. — Az ingatlanok így is a va­gyonátadó bizottságok fel­ügyelete alatt állnak. Nem úgy az állóeszközök, melyeket szabadon lehet el- vagy bérbe adni. Csakhogy a módosító indítvány összheállítása során további vagyontárgyak is be­lekerültek a tiltott körbe, és ezzel már túllőttünk volna a célon, hiszen ez már valóban károsan hatot volna a szövet­kezetek gazdálkodására. A tsz-ek helyzetét jobban végig­gondolva elálltam módosító indítványomtól. Ugyanebből a megfontolásból támogattam a rövidebb időtartamú moratóri­umot. Az MSZP képviselői más­képp ítélték meg a tervezetet, s ennek tegnap déli sajtótájé­koztatójukon is hangot adtak. Horn Gyula képviselőt még a döntés előtt kérdeztük. — Ez az úgymond átmeneti intézkedés lebénítja a szövet­kezeteket, s a helyzetet csak súlyosbítja, hogy mint az igaz­ságügy-miniszter mondta, ja­nuár előtt föltehetőleg nem is kerül sor az átfogó szövetke­zeti törvény beterjesztésére. Ez további bizonytalansághoz vezet. Elfogadhatatlan ez a késlekedés. — Nyilván számol azzal, hogy az ellenzéki aggályok el­lenére a ház meg fogja sza­vazni a javaslatot. — Kormánypárti képviselők is bírálták a tervezetet, ez azonban aligha fog a szavaza­tokban megmutatkozni. Szó­val nincsenek illúzióim. Késő délután dr. Páris And­rás SZDSZ-es somogyi képvi­selő — Mécs Imrével közösen — interpellált a honvédelmi miniszterhez. „Miért az újsá­gokból kellett megtudnunk a honvédség vezérkari főnöké­nek személyében bekövetke­zett változást?” A miniszter vá­laszában elmondta: hogy kit tájékoztatnak a személyi kér­désekről, jogszokás kérdése. Majd hozzáfűzte: nincs akadá­lya . annak, hogy a bizottság tagjai előzetesen tájékozód­hassanak. A képviselők nem, a T. Ház viszont elfogadta a miniszteri választ. Bíró Ferenc 30 EZER LAKOST ÉRINTŐ DÖNTÉS Helyi adók Kaposváron NEM AZ ÁLLOMÁS UTCAIAK KÉRÉSÉRE Alapos előkészítés után tűzte napirendre Kaposvár közgyűlése a helyi adókról szóló önkormányzati rendele­teket tegnap. Lapzártáig ab­ban döntöttek a képviselők, hogy négy helyi adót vezetnek be. Több mint 30 ezer lakost érint a magánszemélyek kommunális adója. Ez évente ezer forint lakás, nyolcszáz fo­rint egyéb építmény (például garázs) után. A gazdálkodó szervek négyzetméterenként 50, illetve 20 forintos épít­mény-, valamint telekadót fi­zetnek. A vállalkozók iparű­zési adója a nettó árbevétel két ezreléke lesz. A legnagyobb vita ez utóbbi mértékén, hatásán volt, még a Somogy Megyei Kereske­delmi és Ipari Kamara is több javaslattal rukkolt ki az adó ha­tásának csökkentése érdeké­ben. Többször elhangzott a vi­tában, hogy ezek az összegek nem rónak nagy terhet a la­kosságra, nem hozzák lehetet­len helyzetbe a vállalkozókat. A várt 200 milliós bevétel azonban szükséges a város működéséhez. Nem várt vihar támadt a la­kossági gázvezeték-építés támogatása körül a közgyűlé­sen. A polgármester rábeszé­lőképessége is kevésnek bi­zonyult ahhoz, hogy többszöri szavazás után megszülessen a döntés. Végül kompromisz- szumos javaslatok révén ut­cánként és név szerint sza­vaztak. így a toponári Posta utcában lakók megkapják az igényelt 270 ezer, a Kaposrét- sor utcaiak pedig a 135 ezer forintot, elismerve, hogy a köz­területen lévő gázvezeték költsége nem hárítható a la­kosságra. A kaposfüredi Állo­más utca lakói 360 ezer forin­tot kértek, ezt azonban végül 14 nem szavazattal elvetették, elsősorban az utcában lévő tsz-szántó jövőbeni helyzeté­nek tisztázatlansága miatt. Dr. Szili Ferenc a szavazás után megbírálta azokat, akik úgy­nevezett prekoncepcióval jöt­tek a közgyűlésre, s eszerint voksoltak. Később dr. Szabó Árpádné kaposfüredi képvi­selő azt javasolta: térjenek vissza az Állomás utcaiak igé­nyére a következő közgyűlé­sen, addig azonban a polgár- mesteri hivatal tárgyaljon a tsz-szel. A közgyűlés.döntött a város kitüntetéseiről, valamint meg­tárgyalta Kaposvár nemzet­közi kapcsolatait. A képviselők egyetértettek azzal, hogy föl­vegyék a testvérvárosi kap­csolatot egy finn és egy belga várossal. (Lajos) REMÉNY VAGY HATTYÚDAL Kukorica­fajtabemutató Kaposváron ÚJ BETEGSÉG VESZÉLYEZTET A Mezőgazdasági Minősítő Intézet a legújabb kukorica hibridfajták kísérleti parcellá­kon való bemutatását szer­vezte meg tegnap — a KITE alközpontjával és a KSZE ka­posvári egységével — a ka­posvári fajtakísérleti állomá­son. Bódis Lászlónak, az MMI igazgatóhelyettesének meg­nyitója után Neduczáné Kre- kity Mária, a MMI főmunka­társa ismertette a legújabb hibridek minősítési rendsze­rét. A termelési rendszerek jö­vőbeni szerepéről dr. Bodnár Emil, a KITE és Táci József, a KSZE ágazatvezetője tájékoz­tatta az érdeklődőket. Porosa István, a kaposvári Növény- és Talajvédelmi Ál­lomás igazgatóhelyettese a kukoricát is károsító pero- noszpóra kártételét ismertette. Ez az újonnan fölfedezett be­tegség legalább annyira gátja lehet az esetleges exportnak, mint a raktározás során föllel­hető kártevők. A szántóföldi bemutató so­rán a szakemberek ugyan megelégedéssel szemlélték a (Fotó: Kovács Tibor) gyönyörűnek ígérkező ter­mést, de aggodalmuknak is hangot adtak. A túltermelési válság következményeiről szólt a termelő és a felvásárló is. — Mindenképpen azokat a fajtákat kell választanunk, amelyek a termesztési költ­sége a legkisebb, a hozamuk pedig még eredményes. Erre kaptunk itt megfelelő ajánlatot — mondta Lipák László, a szövetkezetek ipari- nö­vény-választmányának az el­nöke. — A külpiacok és a belső fogyasztás csökkenése miatt legalább akkora vetésterü­let-csökkentésre kell elszán­niuk magukat a termelőknek, mint a kalászosok esetében — vélekedett Perge István, a GMV igazgató helyettese. A tegnapi bemutató a me­zőgazdálkodás szakemberei­nek reményt keltő volt, de ma­gában hordozta az esetleges „hattyúdal” kísérteiét is. Mészáros Tamás NEWALTOZTATASI HUZAVONA MARCALIBAN Az indok: az utca a városé Dr. Sütő László: a képviselő-testület... erejét inkább a város általános fejlesztésére fordítja Marcaliban a Makarenko utca lakói nevében levélben kér­ték a polgármestertől: ne változtassák meg az utca nevét. Indokuk: a nyár elején az állampogárokhoz eljuttatott szóró­lapot többen nem kapták meg. Ezen igennel vagy nemmel lehetett szavazni az utcanév-változtatásról, illetve aki nem küldte vissza a lapot, azt a polgármesteri hivatal igen sza­vazatnak tekinti. A lakók levele szerint az ilyen vélemény- nyilvánítás kérése nem demokratikus. Azt kérdezik: miért nem hív­tak össze lakógyűlést? Miért nem győződött meg az ön- kormányzat vagy a polgár- mesteri hivatal az utcában lakó tagjain keresztül a lakos­ság véleményéről? A határ­időre benyújtott szórólapokon egyébként a többség — így tudják a lakók — nemmel sza­vazott. Az önkormányzat en­nek ellenére a Makarenkó-név megváltoztatása mellett dön­tött. „Felvetődik bennünk a kér­dés — hangzik a levél —, hogy miért kérték ki nem ép­pen demokratikusnak neve­zett módszerrel az utca lakói­nak a véleményét, ha azt nem vették figyelembe? Mi indo­kolta, hogy a demokratizmus álarca mögé bújtatott diktátu­mot meghozzák, előre elhatá­rozott szándékkal, éppen a Makarenko utca lakóival szemben? A Lenin, a Gorkij, a Makarenko utcák egymás mel­lett vannak. Miért éppen a Makarenko lett „vörös posztó” a tisztelt önkormányzat több­ségének szemében? (Tiszte­let azoknak, akik szavazatuk­kal az utca lakóinak vélemé­nye mellé álltak). Dr. Sütő László polgármes­ter szerint a marcali önkor­mányzat május 15-én döntött az utcanevek megváltoztatá­sáról. A döntést megelőzően a lakosság véleményét kérték, ezzel a lehetőséggel azonban a polgárok 10 százalékánál kevesebben éltek. A testület ezért tájékoztató jellegűnek sem fogadta el a visszaérke­zett válaszokat, hanem saját felelősségét felvállalva dön­tött. A változtatásra javasolt ut­canevek kétharmadát „újra ke­resztelve” úgy határozott, hogy a megbízatása alatt nem foglalkozik többet ezzel a kér­déssel. Az ok: egy-két szava- zatos különbséggel dőltek csak el ezek a kérdések és az esetek többségében felesle­ges politikai vihart kavartak. „A képviselő-testület — hangzik a polgármester érve­lése — úgy ítélte meg, hogy erejét inkább a város általános fejlesztésére, az oktatás, az egészségügyi és az infra- struktrúra területén meglevő hiányosságok felszámolására fordítja, és hozzátette: Szep­tember 4-én szereztek csak tudomást a lakók a döntésről, hiszen július első napjaiban minden érdekeltet levélben ér­tesítettek. Ezt követően érkezett a be­advány a lakóktól, amelyben az utca véleményére hivat­kozva azt kérik, hogy a testü­let vizsgálja felül korábbi ál­láspontját. Az önkormányzat viszont augusztus 28-án megerősí­tette korábbi döntését: a Ma­karenko utcát Kazinczy Fe- rencre változtatta. S a pol­gármester indoka: egy utca nemcsak az ott lakóké, hanem az egész városé. Melegek lesznek az otthonok A kontárnak maga felé áll a szabályozója Október közepén hivatalo­san is megkezdődik a fűtési szezon Kaposváron. A rutinos panellakok már készülhetnek arra az utolsó szeptemberi negyvenfokos meleghullámra, amikor az IKV távfűtési szak­emberei dagadásig rakják a kazánt, úgymond próbafűtést tartanak. Lesz-e részünk az idén is hasonló jóban? — kér­deztük Halas Ernőt, az IKV távfűtési osztályának vezető­jét. — A fűtést — az elmúlt évek tapasztalatai alapján mondom — még október első napjaiban meg kell kezdenünk. A próba­fűtés időpontját tehát az első zimankós reggelekre tartalé­koljuk. — Hol tart a felkészülés? — A nyári karbantartási idő­szak a végéhez közeledik, a munkákat a terveknek megfe­lelő ütemben végeztük. A ve­zetékcserék befejeződtek, egyedül a Béke-Füredi lakóte­lepen tátong nyílt munkaárok, nemsokára — várhatóan a hét végére — ezt is betemetik. Szeretnénk a téli kényszerleál­lásokat elkerülni, ezért évekre előre megtervezzük a város fűtéscsőhálózatának cseréjét, karbantartását. Legkritikusabb a helyzet az északnyugati városrész keleti felében és a Kinizsi lakótelep régebbi házai körül. Ugyan­csak gondot okoz a viszonylag fiatal vezetékek rozsdáso- dása. A legújabb technikával — amely ugyan drágább, mint a régi, de élettartama is hosz- szabb — előre szigetelt csö­veket fektetünk a földbe. — Sok helyen a földszinti lakások alatti alagsor elszívja a meleget, ugyanakkor pár szinttel feljebb 25-26 fokokat mérnek. Hogyan lehet ezt a külömbséget kiküszöbölni? — Az ilyen házak fűtését hőszabályozó automatákkal próbáljuk jobbá tenni. Sok he­lyen azonban kontárok a saját hasznukra megbabrálják a szerkezeteket, nem törődve azzal, hogy lakótársaik laká­sába kevesebb meleg jut. Ve­lük szemben tehetetlenek va­gyunk. B. Zs. Új vállalkozások létrehozását kedvező feltételű hitelekkel segítjük. BANK 113014)

Next

/
Oldalképek
Tartalom