Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-10 / 212. szám

1991. szeptember 10., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Olcsó húsnak kevés a hozadéka llkei Csaba szerint a király meztelen Lábodon ezer hektár vetetlenül marad Három pont a mandátumvitához Lábodon arra számítanak, hogy a Zöld Mező Termelő- szövetkezet megmarad: a tagság nagyobb része nem akarja szétvinni a földet. Ba­logh M. János tsz-elnök egy kicsit megnyugodott, bár ő sem tudja, hogy milyen esz­tendőkre számíthatnak. Az idei repcének csak negyvenöt százalékára vevő az olajipar. (De jó volna, ha megkezdődne a repcéből készülő dízelolaj gyártása!) A gabonaipar sem hajlandó szerződni. — Mennyit és mit vessünk? Valószínűleg a 2600 hektár szántóföldből 1000 hektár ve­tés nélkül marad. Szomorú, hogy azok a cégek, amelyeket gazdaggá tettünk, most hátat fordítottak nekünk. Szerző­désre nem hajlandók. A bur­gonya megmarad, hiszen a homokhátnak ez a legfonto­sabb növénye. Bajban vannak az állatte­nyésztéssel is. — Már azon is gondolkod­tunk, hogy felszámoljuk a ser­téstartást, mert nem éri meg a hizlalás. Most olcsó hússal lát­juk el a helyi konyhákat, meg az Atád Áruházat, de ez csak részleges megoldás. A tejjel is baj van. Öt helyen kell árusí­tanunk, hogy vevőre találjon az olcsó tej. Rábeszéltek ben­nünket a holstein-fríz fajtára. Ez nem lett jó üzlet. Most azon gondolkodunk, hogy visszaté­rünk a magyar tarkára; ez egyszerre jó tej- és húshasz­nosításra. A juhászat teljes csődben van. Az 1990 de­cemberében lenyírt gyapjút csak márciusban fizették ki, akkor is nevetséges áron. Bérbe adtuk a tenyészetet, de ha nem válik be, akkor fel­számoljuk ezt az ágazatot. Gond van a fizetési fegye­lemmel is. A húskombinát hóhapok óta adósuk. A közel hétmilliós adósság fejében csak 610 ezer forintot kaptak, meg egy kétmillió forintos váltót. A Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát sem tud fizetni. En­nek ellenére a termelőszövet­kezet még mindig tud fizetni. Nagy Jenő (Folytatás az 1. oldalról) 2. Kónya Imre ismertté vált, belpolitikai válságot okozó ta­nulmánya szerint: „A Magyar Demokrata Fórum társadalmi megbecsülése hihetetlenül alacsony", „... a pártot össze­tartó belső kohézió csökken”. Kiléptem az eredeti program­jától és szellemiségétől mesz- sze eltávolodott pártból, mert nem lehet egy elszegényedő, kiábrándult nép ellenében po­litizálni. Nem támogathatom az antidemokratikus és dikta­tórikus lépéseket, a Kónya Imre és Csurka István meg­hirdette megfélemlítést és ret­tegést szülő terveket, intézke­déseket. 3. Gyűlölöm az ájtatos és képmutató moralizálást, meg­vetem a retorziós és lejárató célú fegyelmező gyakorlato­kat. Peres ügyeimet magam szoktam vállalni, a sárdobá- lókkal szemben állni a sarat. Nem kérek Horváth Balázs, Kónya Imre és Csurka István prekoncepciós etikájából. Ezek fölött ma egy ország jó­zan Közvéleménye mond el­utasító véleményt. Követke­zésképp: mondjanak le ők, nekem nincs okom rá. Nyilatkozataik és politikájuk alapján a király meztelen, az álarc lehullt, a demokráciát fe­nyegető veszélyek ellen min­den progresszív erőnek össze kell fognia. A válaszból egy dolog vilá­gos: dr. llkei Csaba nem kíván volt pártja felszólításának ele­get tenni, a törvény adta lehe­tőséggel él — marad a képvi­selői székben. Az MDF pedig — ez a párt juttatta megyei lis­tavezetőként mandátumhoz — nem tehet mást. A választó- jogi törvény ugyanis nem is­meri a visszahívás intézmé­nyét. Nem adja meg ezt a jo­got sem a választóknak, sem a pártoknak. Ma képviselői mandátum — legyen akár ön- kormányzati vagy parlamenti — csak lemondással vagy el­halálozással szűnik meg. Erre az esetre szokták mondani a kártyások azt: a pénz az ablakban. A megyei elnök szerint: Nem volt hivatalos az MDF megyei alelnök júniusi lemondása Ratasics János, az MDF ko­rábbi megyei alelnöke szombati számunkban meg­jelent nyilatkozatában^azzal indokolta június 19-i lemon­dásának késedelmes nyil­vánosságra hozatalát, hogy akkor megegyeztek abban: a lemondást és a pártból való kilépés tényét az MDF megyei elnöksége hozza majd nyilvánosságra. Ez azonban nem történt meg... E nyilatkozat kapcsán He­rényi Károly, az MDF me­gyei elnöke elmondta, hogy Ratasics János mintegy két hónapja éjszaka a lakásán hívta fel, s akkor közölte szándékát. „Azt válaszol­tam, hogy ez nem telefon­téma, keressen föl az MDF irodájában, s ott beszéljük meg a dolgot. Erre azóta sem került sor. így tehát nem igaz, hogy mi hivatalos formában tájékoztatást kap­tunk, s az sem, hogy elvál­laltuk volna a lépés közzété­telét.” Döntést vár a Balatoni Szövetség Ki legyen a tó gazdája ? A miniszterelnökhöz fordulnak követelésükkel A balatoni angolnapusztu­lás komoly károkat okozott a Balatonnak, az önkormányza­toknak és az idegenforgalom­nak egyaránt. A katasztrófa tapasztalatai számos kérdést vetettek fel a tó sorsával, védelmével kap­csolatban. Elsősorban azt: ki a Balaton gazdája, kit lehet fele­lősségre vonni a bekövetke­zett károkért? Hiszen a Bala­ton védelme, kezelése, kar­bantartása egy koordinálatlan rendszeren keresztül többfelé ágazik, s így a felelős is el­vész. (Legalább hat miniszté­rium foglalkozik a tóval.) Nincs aki összefogja, irányítsa mun­kájukat. Ez derült ki a Balatoni Szövetség tegnapi sajtótájé­koztatóján. Elhangzott az is, hogy a szövetség egy héten belül a miniszterelnökhöz fordul az ügy tisztázásáért, s kérni fogja mielőbbi intézkedését. Java­solták, hogy egy régiót jelöljön ki a kormány gazdának a Ba­laton körül, mely felelőse lenne minden intézkedésnek. Felvetették továbbá, hogy külföldi mintára idegenfor­galmi minisztériumot kellene kialakítani, melynek kezében összefutnának a szálak, s ko­ordinálná a munkát. A Bala­toni Szövetség mindezen túl követeli, hogy szüntessék be az angolnák Balatonba való telepítését, mert bebizonyo­sodott, hogy ez a halfajta bon­totta fel az ökológiai egyen­súlyt — elpusztítva a tisztító szerepet betöltő kecskeráko­kat. Véleményük szerint a tóból horgászparadicsomot lehetne csinálni, amely több bevételt hozna az országnak, mint a Balaton vízminőségét veszé­lyeztető angolnaexport. Dénesi Erika Baloldali kerekasztal Szlovénia Demokratikus Megújhodási Pártjanemzetközi kerekasztal konferenciát ren­dezett az Alpok-Adria munka- közösség baloldali pártjainak részvételével. A múlt pénteki ljubljanai tanácskozáson részt vett Nánási László, az MSZP Kaposvár városkörnyéki szer­vezetének elnöke is. Itt a Mitsubishi A japán Mitsubishi Motors , gépkocsiértékesítő vegyesvál­lalatot alapított Magyarorszá­gon. A budapesti érdekeltsé­güket 2,2 millió jen tőkével hozták létre. Azt remélik, hogy jövőre több, mint ötezer Mitsu­bishi talál gazdára hazánkban. SOMOGY DÍJASAI MÜVÉSZÉRLELŐ SZÍNHÁZ Ascher Tamás, a kapos­vári Csiky Gergely Színház fő­rendezője Somogy művészeti díjasa. — Itt rendezhettem meg a diplomamunkámat, a Patikát. Vegyes fogadtatásban része­sült, lesújtó véleménnyel írt róla az újság, a magyar szín­házi élet pedig elismeréssel beszélt róla. Meghívták az előadást Budapestre is, amire abban az időben nem nagyon volt példa. — Mire gondolt, amikor megtudta, hogy kitüntetik? — Arra a tizenvalahány esz­tendőre, amit itt töltöttem, a városban, a megyében, a színházban. Az utóbbi évad­ban ugyanis nem volt egyetlen rendezésem sem. A díjat tehát csakis a munkásságomért ad­hatták. Nagyon jól esett az el­ismerés. Mindabban, amit a kaposvári Csiky Gergely Színház itthon és külföldön el­ért, részem van. Ha másképp nem, hát úgy; hogy én is en­nek a társulatnak a tagja va­gyok. Itt érlelődtem felnőtté, önálló művésszé. ' Volt egy rövid időszak, ami­kor Ascher Tamás és még né- hányan átszerződtek a buda­pesti Nemzeti Színházhoz, ahol Babarczy kaposvári igazgató-elődje, Zsámbéki Gábor dirigálta a társulatot. — 1981-ig vettem részt an­nak a társulatnak a munkájá­ban, emellett minden évadban volt egy-egy rendezésem Ka­posváron is. Nem szakadtam el tehát teljesen a kaposvári társulattól akkor sem, amikor Budapesten dolgoztam. Le­vontam a tanulságokat, visz- szajöttem, ahová a gyökerek kötnek. Babarczy László, az igazgató főrendezőnek kívánt visszafogadni, de az akkori politika ezt nem tette lehetővé. Éveken át nem neveztek ki. Ennek csakis politikai okai vol­tak. 1983-ban lettem azután a színház főrendezője. Ascher Tamás rendezésé­ben ismerhette meg a kapos­vári publikum többek között a Godotra várva című drámát, amit ma is műsoron tart a tár­sulat. Nagy sikere volt az Ál­lami áruháznak — „Életem egyik meghatározó állomása volt ez az előadás" —, emlé­kezetes a Mesél a bécsi erdő című zenés darab, a Mester és Margarita, a Hamlet, az Yvonne, Homburg hercege, valamint John Arden darabja, az Élnek, mint a disznók ka­posvári színre vitele. — Díjak és díjak között le­het-e különbséget tenni? — A díjak, amelyeket eddig a pályámon megkaptam, a po­litika függvényei voltak. Já- szai-díj, érdemes művész... Nem ezeken keresztül mérem munkásságom eredményeit. A Somogy megyei művészeti díj jólesik, örülök, hogy gon­doltak rám. Ezt a megyét, ezt a várost akkor is szeretném, ha semmilyen díjat nem kap­tam volna. Horányi Barna Új fogalom a diszkontkocsma Keverik a bort, vizezik a szörpöt Mindig is voltak divatos szakmák. A palackozott- ital-diszkontok először a jól fi­zető vállalkozások körébe tar­toztak. Először — a vásárlók örömére — a megye rosszab­bul ellátott helyein nyílt pár üz­let. Később szinte minden fa­luban lett egy, ma pedig már gyakrabban látni italdiszkont- hirdetőtáblát, mint vegyes üz­let feliratot. A forgalom meg­oszlik, a bolt már nem a régi. Sok helyen pajtákból átalakí­tott üzletek tulajdonosai fogtak hasznuk növelése érdekében tevékenységük leplezett bőví­tésébe. Újításuk nyomán új fogalmat ismerhetünk meg: a diszkontkocsmát. — Néhányan megeléged­nek, ha üzletük csak a kony­hapénzt pótolja — mondta Ge­lencsér Sándor, a nemrég megújult megyei fogyasztóvé­delmi felügyelőség vezetője. — Mások olyan tevékeny­ségbe kezdtek, amelyhez nincs engedélyük. Az ügyben a fogyasztóvédelmi főfelügye­lőség vizsgálatot rendelt el. A kocsmákat csak köjál-en­gedéllyel és egy sor tűzvé­delmi előírás szigorú betartá­sával lehet üzemeltetni. A nyárikonyhából, fáskamrából átalakított raktárüzletekben ehhez nincsenek meg a felté­telek. Hűvös estéken kellemes az öreg diófa alatt egy üveg sört kortyolgatni, de ha rend­szeresen tucatnyi ember teszi ezt anélkül, hogy lenne toalett vagy más kiszolgálóegység... — Mindez közérdekű beje­lentések sorát indítja el. Ugyanakkor olcsóságuk miatt népszerűek ezek a kocsma­ként üzemelő diszkontok. Elő­fordult, hogy a megbüntetett vállalkozóért aláírást gyűjtöt­tek a faluban... A diszkontok­ban tilos a helyi fogyasztás. Ha rajta kapnak valakit, akkor megbüntetik a tulajdonost. Ha a bolt előtt vagy egy másik he­lyiségben történik mindez, ak­kor viszont már nehéz bizonyí­tani a szabálysértést. — Milyen eredményeket hozott eddig a vizsgálat? — Ellenőreink járják a me­gyét, gyűlnek a feljelentések, mert néhányan keverik a bort, vizezik a szörpöt... Van, ahol meglepetten fogadnak ben­nünket, másutt már készülnek jöttünkre. Kaposváron a Schönherz utcában ütött-ko- pott bádogbódéban nagyban folyt az italmérés; ellenőreink­nek rendőri segítséget kellett hívniuk. Mire visszaértek, kiü­rült az udvar, a bódén egy jó­kora lakatot találtak. A bódét teljesen kipakolták, csak egy üres rekesz árválkodott a sa­rokban. A tulajdonos úgy el­tűnt, hogy azóta sem lelik. Barna Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom