Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-30 / 229. szám
Ez az! Magyar Köztársaság 1991. december l -jén bemutatóra szóló kötvényt bocsát ki, melynek lejárata három év. A Magyar Államkötvény 1991. október 1. és november 29. között jegyezhető. Az államkötvény a világon mindenütt ismert és rangos értékpapír. Olyan fejlett országok is, mint az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy a Német Szövetségi Köztársaság rendszeresen bocsátanak ki államkötvényeket. Ha egy polgár államkötvényt vásárol, pénzt kölcsönöz az államnak, amely a kölcsönvett pénz után kamatot fizet, a kötvény lejártakor pedig visszafizeti a kölcsönkért összeget. Az államkötvény kockázatmentes! Azt szokták mondani, hogy minden csődbe mehet, kivéve az államot. Az állampapírok visszafizetésére vonatkozó garancia mindig érvényes. Bármi is történik, az államkötvény tulajdonosa mindig megkapja a kamatokat, és visszakapja a névértéket, követelése soha nem évül el. Más, nem az állam által kibocsátott (vállalati vagy kereskedelmi banki) kötvények vásárlása mindig rejt magában bizonyos kockázatot - még IVa a kockázat általában kicsi is. Az állam- kötvény kockázatmentes, ezért kedvelt befektetési forma a világ minden részén. Azok az emberek, akik megtakarított pénzüket biztonságban akarják tudni, és tisztességes kamattal is szeretnék gyarapítani, szinte kivétel nélkül állam- kötvényt vásárolnak. Ki vásárolhat Magyar Államkötvényt? A válasz egyszerű: MINDENKI. Belföldi természetes és jogi személyek. Az az egyetlen kérdés, hogy van-e legalább to (xx> forintja. Amennyiben van, már megvásárolhat egy kötvényt, mivel a Magyar Államkötvény K) (XX) Ft névértékű, to és íoo ezer forintos címletekben kerül kibocsátásra. Kevesebb mint IO OOO? Az igazsághoz tartozik, hogy nem is keil pontosan l o (XX) forinttal rendelkeznünk. A Magyar Államkötvényt még ettől is olcsóbban kaphatjuk meg. A jegyzés első hetében már 9530 Ft-ért hozzájuthatunk egy kötvényhez. A második héten még mindig csak 9590 Ft-ért vásárolhatunk egy H) <XX) Ft értékű kötvényt. Az akció (diszkont jegyzés) ugyan egészen 1991. november 29-ig tart, de, mint tudjuk, „Ki korán kel ...” Annál is inkább, mivel a kibocsátásra kerülő 15 milliárd forint lejegyzése után a jegyzést lezárják. A kötvény megvásárlásával szerezhető első haszon tehát az árfolyamnyereség, mivel a névértéknél olcsóbban jegyezhetünk. Mozgókamat és 2% kamatprémium! Minden valamirevaló pénzügyi útmutató első he- . [yen említi, hogy ha pénzünket okosan akarjuk forgatni, oda kell betenni, ahol a legmagasabb kamatot kapjuk. A Magyar Államkötvény éppen ilyen. A kötvény egyik érdekessége, hogy nem határozzák meg előre, hogy mennyi kamatot fizet. Ez meglepő, mivel ahhoz' vagyunk szokva, hogy ha pénzt helyezünk el egy bankban vagy a takarékpénztárban, akkor pontosan ki tudjuk számolni, hogy mennyi kamatot kapunk a betétünk után. Ami megnyugtató, de korántsem biztos, hogy ezzel csinálhatjuk a legtöbb pénzt. Senki nem tudja előre megmondani, mennyi lesz p piaci kamat egy, kettő, pláne három év múlva, így a fix kamatra lekötött pénzünk után lehet, hogy kevesebbet kapunk. A mozgó kamatozás azt jelenti, hogy a piaci kamatlábhoz igazítva a kamat fél évente kerül megállapításra. A Magyar Nemzeti Bank a diszkont kincstárjegyek átlaghozamát figyelembe véve fél évente megállapítja a bázisul szolgáló kamatot, majd ehhez hozzáadva 2%-ot, közli a kötvény következő fél évre esedékes kamatát. A Magyar Államkötvény után az esedékes kamatot évente egyszer, december 1 -jén fizetik ki. Tehát az 1991-ben vásárolt Magyar Államkötvény után háromszor fizetnek kamatot. A névérték visszafizetésére a 3. év végén, 1994. december 1 -jén kerül sor. Végül is mennyi a kamat a Magyar Államkötvény után? Tegyük fel, hogy az október T-jén megállapított hozott báziskamat 35%, és tegyük fel aztjs, hogy az 1 992. június 1 -jén megállapított báziskamat 36%. Mindkettőhöz hozzá kell adni 2%-ot, ez a kamatprémium. Egy 10 000 Ft névértékű kötvény kamatai a kibocsátást követő első fél évre: (35+2) x 10 000 x 181 I------------------------------ =1835 Ft 3 65x 100 a második fél évre: (36+2)x 10000x 184------------------------------- = 1916 Ft 3 65x 100 Azaz, 1992. december 1 -jén 3751 Ft kamat illeti meg a kötvénytulajdonost. (A fenti módon az éppen meghirdetett kamat alapján - ez az első szám - minden év június 1 -jén kiszámíthatjuk, hogy mennyi kamtot kapunk december 1 -jén.) A kamat és a haszon két különböző dolog! E kamatjövedelem után forrásadót kell fizetni, ami jelenleg 20%. Ha az 1992-ben érvényes jogszabályok is 20% forrásadót írnak elő, akkor a példában szereplő 3751 Ft után az adózott jövedelem 3001 Ft (esz. Ez a tiszta haszon. Hogyan jegyezhetünk Magyar Államkötvényt? Mi a jegyzés? A jegyzés a vásárlás egy módja. Lényegében szerződés a hitelt felvevő (kibocsátó) és a kölcsönző (befektető) között. A befektető a jegyzéskor egy összegben kifizeti a kötvény árát, és egy elismervényt kap a befizetett összegről. A kötvényt - amennyiben erre igényt tart - december 12-én kaphatja kézhez. (Aki pénzátutalással kíván fizetni, annak célszerű már az adott hét hétfőjén a pénzátutalásra megbízást adnia, így a legnagyobb a valószínűsége, hogy a pénz péntekig megérkezik a jegyzés helyére, és a kötvényt az adott heti áron sikerül lejegyeznie.) A papír nélküli érték? A modern világban nem kell mindenhez papír, annak ellenére, hogy mi, magyarok ahhoz vagyunk szokva, hogy papír nélkül semmi sem megy. Az államkötvény olyan érték, amely akkor is birtokunkban van, ha nincs „papírban". A kötvény jegyzésekor mindenkinek két lehetőséget ajánlanak: Az egyik, hogy a jegyzés lezárását követően, 1991. december 12-én kézhez kapja a Magyar Államkötvényt. A másik lehetőség, hogy a jegyzéskor a befektető nem kéri ki a kötvényt, hanem regisztráltatja egy számlán. Ez a számla tulajdonképpen egy, a Tőzsde Központi Értéktárában ingyenesen kezelt letét. Miért előnyös, ha nem kérjük ki a kötvényt, hanem ______számlán tartjuk? A számlán vezetett értékpapír abszolút biztonságos. Nem fordulhat elő, hogy elveszítjük, nem lehet ellopni, nem semmisülhet meg (pl. robbanáskor, árvíz esetén, nem éghet el tűzben stb.). Kamatfizetéskor és törlesztéskor nem kell a kötvényekkel a bankba sietni, kérésünkre a kamatot átutalják betétszámlánkra, vagy a vásárlás helyén bármikor készpénzben felvehetjük. A Magyar Államkötvény nyilvántartása ingyenes, ugyanakkor, ha a kézhez kapott kötvényt letétbe akarjuk helyezni, ezért nem csekély letéti díjat kell fizetnünk, ami csökkenti a hozamot. A számlán teljes biztonságban van a kötvényünk, mivel védi a banktitok. És még valami! Amennyiben a jegyzéskor úgy nyilatkozunk, hogy nem kérjük ki a kötvényt, úgy a névérték után számított 1%-os ár- kedvezmény illőt meg bennünket. Azaz, a mindenkori akciós árnál l(X) Ft-tal olcsóbban jegyezhetjük a kötvényt. E kedvezmény megszűnik és visszafizetendő, ha a befektető később mégis a papír kiadását kéri. Továbbá, ilyenkor még számolnia kell a Tőzsde Központi Értéktárából történő kiszállítás időigényével és annak költségével is. A 3 éves lekötés csak az egyik lehetőség (A Magyar Államkötvényt bevezetik a tőzsdén) A Magyar Államkötvényt a kibocsátást követő két hét múlva bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére. Ez két szempont- bé)l lehet fontos a befektetőknek. A tőzsde biztosítja a likviditást, tehát azt, hogy- a kötvényt lejárat előtt bármikor el lehet adni, illetve- a kockáztatni és persze ezzel nyerni akaró befektetők számára alkalmat teremt a tőzsdei spekulációra. Bizonyosan vannak, akik számára nem világos, hogy mi köze a tőzsdének ahhoz, hogy a kötvénybe fektetett pénzhez hozzájuthatunk-e a lejárat előtt. Tartósan lekötött értékpapírokat megfontoltan szoktunk vásárolni; tudjuk, hogy egy adott időre lekötjük a pénzünket. Ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy hogyan juthatunk a pénzünkhöz, ha hirtelen valamilyen okból mégis szükségünk lenne rá. A tőzsdére bevezetett értékpapírt az értékpapír-forgalmazó cégek szakemberein keresztül adhatjuk el a lejárat előtt. ' Természetesen nemcsak a tőzsdén lehet eladni a kötvényt: mivel bemutatóra szé)ló, bárkinek eladhatjuk. Még a számlán vezetett államkötvényt is. Az ideális befektetés A Magyar Államkötvény a legkedvezőbb befektetési forma a kockázatmentességre vágyó befektetőknek. Azoknak, • akik megtakarításaik értékét utánajárás nélkül akarják növelni; • akik rendszeres évi jövedelmet akarnak általa elérni; • akik tőkét gyűjtenek - például gyermekeik taníttatásához, ingatlanvásárláshoz vagy vállalkozás indításához; • akik most akarják megtanulni a tőzsdézés (a tőzsdei spekuláció) csínját-bínját. MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY A KÖZÖS TÖBBSZÖRÖS
