Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-23 / 223. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDAS AG 1991. szeptember 23., hétfő PALOTÁS JÁNOS a VOSZ elnöke nyilatkozott a SOMOGYI HÍRLAPNAK „Vállalkozni most hosszú távon érdemes — de nem hitelből” Palotás János a VOSZ elnöke, parlamenti képviselő a si­keres vállalkozó mintapéldája. Tőle még a kormány sem ve­szi zokon a gazdaságpolitikáját érintő bírálatokat, ugyanak­kor az ő szájából még a kisvállalkozók panaszos kórusa sem érzi kincstárinak a bizakodást. Szavainak jelentős ma­gántőkéje ad fedezetet. A Somogyi Hírlapnak arról nyilatko­zott, hogyan látja a vállalkozások jövőbeni esélyeit. Mind­ehhez néhány figyelemreméltó „tippel” is szolgált. — Tardos Márton az SZDSZ gazdasági szakértője a hazai privatizáció buktatói­nak teljes példatárát mutatta be a honatyáknak. Rámutatott például, hogy akik ma gyá­regységeket, üzemeket vesz­nek nem a termelés eredmé­nyétől várnak hasznot, hanem az épületek, telkek későbbi eladásától. Egy országnak aligha perspektíva — mondta —, ha nagyobb hangsúlyt kapnak az adásvételek, mint az új érték teremtése... Apadó vagyon — A helyzetértékelésünk 98 százalékban találkozik. Én is úgy látom, hogy nemcsak a- vállalatok élnek vagyonból. Az adóztatási rendszerünk is olyan, hogy a vállalatok a költ­ségvetési befizetési kötele­zettségeiknek is csak vagyon­ból tudnak eleget tenni. Vagyis az álWTTrháztartás fo­lyó kiadásait a vállalati vagyo­nok föléléséből finanszíroz­zuk. Az állam bűne ebben annyi, hogy nem létező jöve­delmeket is adóztat, azaz nem visszapótolt újraberuházási forrásokat az amortizációs rendszeren keresztül. A priva­tizációs ügyekben is egyetér­tek Tardos Mártonnal. A két százaléknyi vitám azért van, mert a gondok feltárása után nem kínál a mostaniaknál jobb megoldást. Ez úgy gondolom nem véletlen. Még az ellen­zéki politikai pártok sem vállal­ták föl ugyanis, hogy a hata­lomnak a gazdaság kulcsterü­leteiről kellene kivonulnia. Ott kellene végrehajtani a privati­zációt. Azt már látjuk, hogy a zöldségesboltok vagy butikok bérleti jogának privatizációja nem teremt annyi privatizációs bevételt, amire az országnak szüksége volna. Csak a gaz­daság meghatározó terüle­tein, például az energetikai rendszerekben, a bankokban, a biztosításban, a nemzetközi szállításban, a légi és vasúti közlekedésben vannak való­ban nagy lehetőségek. Eze­ken a területeken egy két éven belül gyökeres fordulatot je­lenthetne a privatizáció. Itt száz milliárdokat adna a priva­tizációs bevétel. Nyolc-tíz ilyen program könnyen átte­kinthető és ellenőrizhető, akár a Parlament által is. Európa „szolgáltató szektora” Ami az ingatlanokat illeti, azaz, hogy a legtöbb befek­tető ezek hasznára spekulál, így igaz. Az ebből levont kö­vetkeztetés nem. A magyar gazdaság jövőjét ugyanis tör­vényszerűen meghatározza, hogy Nyugat-Eruópához szükségszerűen csatolódni fog egy nagy keleteurópai piac. A négy-öt jelenlegi nyu­gateurópai gazdaság csomó­pont mellett legalább még ket­tőnek létre kell jönnie, s az egyik — ez jól levezethető — Magyarország lesz. Némiképp leegyszérűsítve Magyaror­szág a nagy Európa szolgál­tató és háttéripari országa lesz. Ezt nálunk még alig is­merték föl. A nemzetközi tőke azonban már látja ezt. Akik a tőkéjüket itt kívánják befek­tetni, erre készülnek. Szándé­kosan nem vágnak bele rövid életgörbéjü termékek gyártá­sába a hosszabbtávú lehető­ségre gondolnak, amikor iro­daházakat, raktárakat vásá­rolnak. — Meglepően optimista jós­lat ez, miközben az ismert gondok nyomán apad a vállal­kozói erő és kedv, nem is szólva a lakosság fizetőképes keresletéről. A vállalkozói szféra terhelése jövőre várha­tóan tovább erősödik. — Ez attól függ, hogy a pénzügyi tárca valamelyik ve­zetője éppen hol beszél. Ha a vállalkozók előtt szólnak a la­kossági elvonások lehetősé­gét hangsúlyozzák, ha pedig mondjuk jelölőgyűlésen akkor a vállalkozók adóztatását. — Hogy van hát valójában? Kiútkeresés — Ahhoz, hogy bármit ösz­tönözzünk, rendelkezni kell egy elképzeléssel a kiveztő út­ról. Ilyen a kormány több tag­jának is van — ha ezek elté­rőek is. Sajnos a kormány mint egész semmilyen gazda­sági kibontakozási képpel nem rendelkezik. Az említett jó egyéni elképzelések pedig egymást kioltják. Marad tehát a hatalmi pozíció megerősíté­sében való jeleskedés. A ha­talmi pozícióhoz források, kel­lenek, azokat pedig el kell vonni valahonnan. Mivel azonban a társadalom jövede­lemtermelőképessége csök­ken, az elvonást növelik. Min­dig ott, ahol a legkisebb az el­lenállás. — Ha most kezdené, merne-e ugyanúgy vállal­kozni, mint a nyolcvanas években tette? Jobb ma egy veréb?... — Igen, s biztos, hogy to­vább megélnék mint vállal­kozó, mint ameddig a politiku­sok megélnek politikusként. Ön azt mondta, túl optimista vagyok. De hát valóban renge­tek lehetőséget látok, s főleg távlatiakat. Nézzen szét az üz­leti világban. A 10-20 sőt 50 éves életgörbéjü befektetések a vonzóak. Vannak köztük olyanok is, melyek — csak 1 -2 évre előretekintve — ráfizeté­sesek lehetnek. Kiszámítható azonban az ezután következő tartós siker. Ma a rövid távú befekteté­sek „lehalászó” típusúak. így is bizonytalanok azonban a kereslet apadása miatt. — A távlati befektetési lehe­tőségekről beszél, ám az utóbb emlitett „jobb ma egy veréb” vállalkozások látsza­nak jellemzőbbeknek. — Azokról a komoly befek­tetőkről beszélek, akik nem hi­telből akarnak kezdeni vala­mit, gyors hasznot remélve. Ma szigorúan tilos hitelből vál­lalkozni, hiszen a hitelt vissza kell fizetni... Hozzátenném, hogy ha valaki azonnali hasz­not akar, mert teljesen bizony­talan a holnapi jövedelemfor­rása, nem kell ezért pellen­gérre állítani. Nem ő a hibás... — Az ön által fölvázolt üzleti stratégiához kevés a hazai mobil tőke... — Szerintem inkább az ötlet kevés. Velem még soha nem fordult elő, hogy egy jó ötlet­hez ne találtam volna azonnal befektetésre váró tőkét. Ma is vannak az országban olyan jövedelmek, melyek nem akarnak értéket veszteni. A kötvények és bankbetétek nem adnak reálkamatot. Az értékmegőrzés egyetlen lehe­tősége a befektetés. — Köszönöm a beszélge­tést. Biró Ferenc Ha részvényessé válik a tsz-tag Mind gyakoribb, hogy ter­melőszövetkezetek részvény- társasággá alakulnak. Milyen részvényhez jutnak a tagok? Mit kell tudniuk e részvények­ről? — A kérdésre dr. Bokor Csilla, az Agrárkamara jogi tanácsadója felelt. — A részvénytársaság alap­tőkéje meghatározott összegű és meghatározott névértékű részvényekből áll. A részvény: olyan értékpapír, amely bemu­tatóra szóló és névre szóló égyaránt lehet. Nagyon kell vigyázni: ha névre szóló rész­vényt kapunk, akkor tudnunk kell azt, hogy a részvénytár­saság úgynevezett részvény- könyvet vezet a névre szóló részvények tulajdonosairól, s ha a tulajdont — vagyis a részvényt — átruházzák, an­nak a részvénykönyvben sze­repelni kell. — Vannak zárt körű és nyi­tott részvénytársaságok. Aki zárt körű rt tagja és onnan kapta a részvényét, például mint hajdani termelőszövetke­zeti tag, az kinek adhatja to­vább? — A zárt körű részvénytár­saságok tagjai az esetek nagy részében nem adhatják to­vább a részvényüket, hiszen a részvény nincs nyilvánosan forgalomba hozva. Egyébként az alapszabály rendelkezik ezekről a kérdésekről, tehát el kell kérni az okiratot, amely­ben megtalálható, hogy mi­lyen esetekben és kire lehet a részvényt átruházni. — A részvény nem kamato­zik, hanem osztalékot fizet. Mi ez? — Az osztalék valóban a részvény legfontosabb jellem­zője. A társaság nyereségéből az egy részvényesre jutó részt jelenti. Viszont vannak úgyne­vezett kamatozó részvények is. Rájuk az jellemző, hogy a kamat előre meghatározott, fix összegű hozadék, amit a részvénytársaságnak min­denképpen ki kell fizetnie. Az országban egyedülálló módon — számítógép segítségé­vel — tervezi ruhaanyagainak mintáit Bánfi Mariann a Gold­berger Művek textiltervezöje. Kollekcióival vesz részt a trend divatbemutatókon, nívódíj pályázatokon. MTI FOTÓ: Rózsahegyi Tibor Hannoverben lesz Expo 2000-ben Magyarországon még tart a vita az 1996-ra tervezett világ- kiállítás ügyében, Németor­szágban viszont eldőlt: lesz Expo 2000-ben Hannoverben. Gerhard Schöder, Alsó-Szászország szociálde­mokrata miniszterelnöke beje­lentette, hogy eredményes megbeszélést folytatott a kiál­lításról Helmut Kohl szövet­ségi kancellárral. „Egyetér­tünk, hogy a tervet meg kell valósítani” — közölte Schrö­der, akinek elégedettsége ért­hető, hiszen Németország és főként az állami költségvetés nehézségeire hivatkozva ép­pen a szövetségi kormány egyes tagjai emeltek kifogást az ezredfordulón megtartandó Expo ellen. A szövetségi kormány Günther Krause közlekedési minisztert bízta meg azzal, működjön közre az Expo váz­latos gazdasági programjának kidolgozásában, hogy megáll­pítsák az államháztartásra há­ruló megközelítően pontos költségeket. Bonnban ezt pil­lanatnyilag 4,2-9 milliárd már­kára becsülik, Schröder azon­ban ezeket a számokat telje­sen megalapozatlanoknak minősítette. Az alsó-szászországi kor­mány „magától értetődőnek” tartja, hogy a szövetségi kor­mányzat ne csupán a költsé­gekből vállaljon részt, hanem közreműködjék a világkiállítás koncepciójának kialakításá­ban is. A tartományi miniszterelnök azt pedig "kívánatosnak” mondta, hogy magát az Expót egy „négyesfogat”: a szövet­ségi állam, a tartomány, Han­nover városa és a magángaz­daság közös vállalkozásaként rendezzék meg. Ezt a mintát egyébként már több irányból ajánlották a bu­dapesti Expo szervezőinek is. (Ferenczy-Europress) Másfél éve működik a szeretetszolgálat Siófokon Máltai kereszt alatt Siófokon 1990 eleje óta működik hivatalosan is Máltai Szolgálat. Tagjai önzetlenül, odaadással vették szárnyuk alá az elhagyatott, szegény és beteg öregeket, a nagycsa­ládosokat, a rászorulókat, hogy szociális gondjaikon se­gítsenek. A karitatív szerve­zet ma mintegy huszonöt- ál­landó tagot számlál, köztük nyugdíjasokat, fiatal cserké­szeket, orvosokat, vérellátó dolgozókat, de a város más polgárai is számos esetben nyújtják segítő kezüket. Hat gyermeknevelő intézetet se­gítenek adományokkal, ru­hákkal, könyvekkel, játékok­kal, melyet a város adakozó polgárai és a nagyvállalatok segítségével gyűjtenek ösz- sze. A szolgálat felvette a kap­csolatot a helyi rendőrséggel, a tűzoltósággal, de szoros az együttműködés a polgármes­teri hivatallal is. Környezetta­nulmányt végeznek — a hiva­tal munkáját könnyítendő — a rászorulóknál. Ennek alapján osztják, illetve osztották ki az év végi segélyeket. Az ön- kormányzat ezen túl a máltai­ak közbenjárására egy nyolcágyas, fűtött helyiséget ajánlott fel a szállástalanok- nak. Segítik az egyedül élő, tehetetlen öregeket is — a szolgálat orvos tagjai rend­szeresen látogatják őket, s vállalták azt is, hogy a ha-' vonta egyszer megrendezett „öregek találkozójára” — me­lyet szintén adakozásból tar­tanak meg — ingyen s önzet­lenül szállítják a beteg időse­ket. A dologi segítség mellett már pénzbeli támogatásokra is számíthatnak, hiszen az elmúlt évben alapítványi számlát nyitottak az országos máltai központ segítségével. Kapcsolatba léptek a német- országi, az osztrák és a svájci szeretetszolgálat egy-egy vá­rosának szervezetével is, akik gépkocsival, orvosi műsze­rekkel segítik a siófoki karita­tív mozgalmat. Munkájuk ma már egyre több akad, s nem­csak a városon belül. Augusz­tus végén dugig telt teherau­tóval érkeztek Nagyatádra, az újonnan nyílt menekülttá­borba, s decemberben már Romániába, Siófok testvérvá­rosába, Gyergyószentmik- lósra visz útjuk. A szervezet egyetlen iga­zán nemes célja, hogy az el­múlt negyven év okozta morá­lis fertőt megpróbálja helyreál­lítani, hogy újra helyes me­derbe terelődjék az emberek egymás iránti tisztelete, meg­becsülése, hogy a nehéz helyzetben egymásra találja­nak a szívek és a segítő ke­zek. Dénesi Erika Használtruha- és olcsó áru-forgalmazók figyelmébe! A Ruhatisztító Szövetkezet holland árualapból folyamatos ellátást biztosít. Jó minőségű vegyes ruhanemű 100 kilós zsákos kiszerelésben 210 Ft/kg + áfa, gyermeknadrágok, pulóverek fajtánként 25 kg-os kiszerelésben 210 Ft/kg + áfa, joggingfelsők, vászonnadrágok fajtánként 25 kilós zsákos kiszerelésben 240 Ft/kg + áfa, fehér vászon (ingek, blúzok, nadrágok, zakók, trikók) 15 kilós zsákos kiszerelésben 240 Ft/kg + áfa, gyermekkabátok, dzsekik (II. osztály) 25 kilós zsákos kiszerelésben 50 Ft/kg + áfa, gyermek téli dzsekik, farmerdzsekik fajtánként 25 kilós zsákos kiszerelésben 240 Ft/kg + áfa, baby-, gyermek- vegyes ruhanemű fajtánként 25 kilós zsákos kiszerelésben 240 Ft/kg áfa, gyermekoverall, -nadrág, -kezeslábas 25 kilós zsákos kiszerelésben 300 Ft/kg + áfa, extra vegyes gyermekruhák 25 kilós zsákos kiszerelésben 440 Ft/kg + áfa, extra színes pólók 25 kilós zsákos kiszerelésben 440 Ft/kg + áfa, nyakkendők, sapkák, sálak • 15 kilós zsákos kiszerelésben 80 Ft/kg + áfa női, férfi- pamut fehérneműk, divatövek reklámáron! Árusítás: hétfőtől péntekig 7-től 14 óráig, Budapest X., Vasgyár u. 10. Tel.: 127-1040 Budapest XIII., Frangepán u. 24. Tel.: 140-9257 ______(113941)

Next

/
Oldalképek
Tartalom