Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-03 / 206. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1991. szeptember 3., kedd A szálak futnak és összefonódnak Kis falu nagy kezdeményezése Háttérsorok egy találkozóhoz Somogy aprófalvasak egyik legapróbbika Rinyaúj- lak. Mint általában ez lenni szokott kicsi településeken, a faluközösség összetartozása sokkal erőteljesebb, határozottabb, keményebb, mint ahol ezrekben mérhető a lakosság száma. Ez, az alig hétszáz hektárnyi határban gazdálkodó szövetkezeti közösség a „legvadabb” téesz-egyesítési időben is kitartott: marad önálló, megmutatja, így is lehet! Talán éppen a kicsisége miatt sohsem a tömeget nézték, hanem a minőséget. Lehet, hogy ugyancsak a méretek miatt nem is kerültek különösképpen a közérdeklődés középpontjába. Csupán tették a dolgukat, a maguk választotta módon. A boldogulásukért. Hogy közben milyen személyi, szellemi, erkölcsi kötődések alakultak ki, arról sokat elmond egy, — a mostani év eleji — közgyűlési határozat: a száz nyugdíjasnak, és a mintegy ugyanennyi aktív dolgozónak a megélhetését, a lét- biztonságát a szövetkezet jelenti. Ezért maradjon együtt a gazdaság, ne aprózzák szét a földeket. Rinyaújlakon a kövesét végétén De még így is vezethet az út tovább egy piciny faluból. A hagyomány mindig segít — MiazaZ.P.K.? — Egy magánvállalkozó társaság — mondja Zákányi Sándor a szövetkezet elnöke. A Z-betű így már nyomban érthető: a nevének kezdőbetűje. A társaság megalakítását egyszerű, becsületes, emberi, — és éppen ezért tökéletesen érthető — indítékok vezették. — Itt telepedtem meg, és itt akarok maradni — mondja. — Három nagy gyerekem van, akiket útjukra kell bocsátani. A mai gazdasági körülmények között keresni kellett valamit, ami segítheti a családi célok megvalósítását.. Ez a „valami” a hagyomány volt, - és egyben ez a pont az, ahol a személyes vállalkozás összefonódott, és remélhetően összefonódik majd, a nagyobb közösség érdekével is. — A mi vidékünk a burgonya hazája. Ha sokat „hányatott” növény is ez, régen is, a jövőben is mindennapi eledelünk. A mi gazdaságunkban, két szerencsétlen év kivételével, mindig ez volt a fő jövedelmi bázis. A minőségi céljaink miatt, már több, mint fél évtizede kapcsolatban vagyunk a holland Wolf and Wolf céggel. Végülis: két társammal, Pápa Mihállyal és Kalmár Jenővel együtt (így jön össze a Z. P. K.), arra az elgondolásra jutottunk: foglalkozzunk vetőburgonya termeléssel. Hogy mennyi mindennel jár elhatározni valamit, majd azt megvalósítani, — azt csak’az tudja a legjobban, aki az utóbbi években valamiféle vállalkozásba kezdett. Kérvények, utánjárások sora: termelhessen szaporító anyagot magánvállalkozó is; aztán megteremteni ezekhez a feltételeket... — A közgyűlés határozata miatt úgy béreltünk földet a csokonyavisontai tsz-től, a fajtát, az eszközöket pedig a hollandoktól szereztük be. Természetesen saját pénzünkből. — Nyolc hektár nem kis terület. — Mivel nekünk mindenekelőtt bizonyítani kell, minden munkát kizáróan magunk végzünk. Amolyan igazi másodfoglalkozás ez. Holland kapcsolat Ki is ez az egymással szoros kapcsolatban levő két holland cég, a Wolf and Wolf és a Cebeco? Nevüket világviszonylatban jól ismerik, burgonyanemesítéssel, a termeléshez szükséges gépek forgalmazásával épp úgy foglalkoznak, mint feldolgozással, a konyhakész termékek értékesítésével. A csaknem kilencven éve alapított Wolf cég a húszas években kezdett először Németországba exportálni, ma már az általa nemesített fajták szerte a világon, Zákányi Sándor: „A burgonyatermelőket segíteni kell” hatvan országban elterjedtek. Évente csaknem két millió go- uldent költenek nemesítésre, — és a holland gyakorlat szerint, nemcsak az erre kijelölt intézetek, leányvállalatok végzik ezt a munkát, hanem magántermelők is. Egy adat: évente kétszázezer törzset tenyésztenek ki, s ha abból 10-15 év múlva egy valóban bejön, az nagy öröm. Az együttműködő Cebeco cég évente négy milliárd holland forint értéket forgalmaz. A budapesti Ágker kft-n keresztül ezzel a világcéggel alakított ki kapcsolatot ez az apró faluközösség immár évekkel ezelőtt. A jelenlevő holland szakemberek, üzletemberek nem egyszer említették ezt a mondatot: „Sándorral már régóta jó kapcsolatban vagyunk.” Miért is hívta meg egy találkozóra ez a három rinyaújlaki vállalkozó az ország jelentősebb burgonytermelőit, magángazdálkodóit? Miért tette A holland eszközök bemutatója (Fotó: Kovács Tibor) lehetővé, hogy közvetlenül szót váltsanak a világhírű holland cég vezető munkatársaival? Vállalkozók bemutatója — A burgonyatermelőket segíteni kell! Máskor is, most a nehéz helyzetben mégin- kább — mondta Zákányi Sándor. — Az egyik célunk az, hogy a legújabb holland fajtákat megismertessük. Persze a fajtaismeret önmagában kevés. Az az idő elmúlt, hogy termelünk, de nem tudjuk, kinek, mennyiért, és mennyit tudunk eladni. Nemrég a rétsági tsz-el közösen a holland cég közös vállalatot alapított pommers frites (sült burgonya-hasáb) feldolgozására. Kelet-Európábán ez lesz az első üzem a nyugaton már elterjedt, közkedvelt „rágnivaló” gyártására. Mint elhangzott a találkozón, az üzem indításához tízezer tonna, természetesen kiváló minőségű étkezési burgonyára lenne szükség. A Cebeco pedig a kistermelésben használt burgonyatermelő eszközöket szállított ide. Használt gépeket, de ajánlatokat tett újakra is. Fajta, gép, feldolgozás, piac. így együtt teljes a kép. — Ha szerződést kötnek velünk, jövőre a szövetkezetben étkezési burgonyát termelünk a feldolgozónak. De teheti ezt más is. A kis falu, Rinyaújlak három vállalkozója ezt szeretné. Vörös Márta ORVOSI VÉDELMI SZÖVETSÉG ALAKUL Védőháló — műhibák ellen Ki védi meg az orvosokat a betegek, vagy a kezelés eredményével elégedtelen hozzátartozók vádaskodásaitól? Hol kapnak szakmai, jogi védelmet, ha egy-egy vitás kérdésben bíróság előtt kell tisztázniuk magukat? Nagy- Britanniában már száz esztendeje az orvosok mellett áll a The Medical Protection Society, azaz az Orvosi Védelmi Szövetség, amelynek jelenleg több mint 110 ezer orvos, fogorvos és medikus a tagja. A társaság székhelye Londonban van, de ma már Európa számos országában működnek irodái. Augusztus 29-től Budapesten is működik a szervezet magyar tagozata, s ennek dr. Csillag Zsolt lett az ügyvezető igazgatója. Programjuk sokat ígér: a Magyar Orvosi Kamarával együttműködve kívánják ellátni az egészségügyi dolgozók széles körű védelmét. Noha nem tekintik magukat biztosítótársaságnak, szeretnék tagjaikat mentesíteni a szakmai hibákat követő anyagi konzekvenciák alól, kártérítési esetekben viszontbiztosítani. Mindenféle anyagi követelést kikötés nélkül teljesítenek majd, s ez nemcsak a magánpraxisban dolgozókat segíti majd, hanem az új betegbiztosítás bevezetése után az állami kórházakban működő orvosokra is kiterjedhet. Az ÓVSZ azonban az anyagi felelősségen túl tagjainak szakmai továbbképzésére is nagy súlyt helyez. Információkkal látják el a hozzájuk fordulókat. Kutatásokat folytatnak a műhibák elkerülésére, audio és videokazettákat, filmanyagokat készítenek az érdekes esetekről. S ami nagyon fontos: ha valaki egyik országból a másikba helyezi át a praxisát, a nemzetközi szervezet oltalma elkíséri az orvost az országhatárokon túl is. Ferenczy-Europress Kamarai hírek, információk, üz[etj_ajánlatok Együttműködés Szlovéniával A közelmúltban a Szlovén Gazdasági Kamara és a Déldunántúli Gazdasági Kamara együttműködési megállapodást kötött a vállalati, egyesületi, kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztése céljából. A célok elérése érdekében a két kamara közvetlen kapcsolatok kiépítésére törekszik szakembertalálkozók, kiállítások, vásárok szervezésével, az információs rendszerek összekapcsolásával, hosszú lejáratú termelési kooperációk, valamint közös külföldi beruházások kialakításával. Ösztönzik a bankok, pénzintézetek közötti, a gazdaságot élénkítő együttműködések szervezését, és szorosabban kívánnak kapcsolódni az Alpok-Adria Munkaközösséghez. Mindkét kamara támogatja az 1996-os Budapesti Világ- kiállítás megrendezését, valamint tagvállalataik hamnadik piacon való közös fellépését. Továbbképzések Startok és hitelek címmel szeptember 27-én Budapesten egynapos továbbképzést szervez a Magyar Gazdasági Kamara oktatási központja. Az alapvetően a vállalkozókat szolgáló továbbképzés célja, hogy megismertesse a résztvevőket a három éven keresztül működő Start hitel-konstrukció lehetőségével. A dolgozói tulajdonról, a munkavállalói részvényről a menedzseri tulajdonlásról lesz szó azon az egy-egy napos továbbképzésen, melyet a Magyar Gazdasági Kamara oktatási központja és a Lord Káldor Alapítvány szeptember 23-án szervez Budapesten. Célja, hogy a jogi-gazdasági szabályozás alapján konkrét ismereteket adjon az átalakulás előtt álló vállalatok menedzserei, munkavállalói, érdek- képviseletei részére. Mindkét tanfolyamon való részvétel lehetőségeiről és feltételeiről részletes tájékoztatást ad a Somogyi Kereskedelmi és Ipar Kamara, Kaposvár Bajcsy Zs. u. 1 Jc. Ne szeressük egymást, gyerekek? Aggódik a neves politológus: ha nem is „forró”, de min denképp nehéz ősz elé nézünk. Aggódunk az áremelkedések ránk zuhanó súlya, a növekvő munkanélküliség, a gazdaság sanyarú helyzete miatt. Legaggályosabbnak azonban az értelmiségi, politikusi körökben tapasztalható szélsőséges indulatokat, a gyűlölködést tartja. Történelmi példák serege bizonyítja, hogy nálunk valóban szomorú hagyománya van a széthúzásnak, az önpusztító belviszálynak. Ritkán, szégyenkezve emlegetjük, pedig gyakrabban kellene fölidéznünk a hitleri titkosszolgálat majd fél évszázaddal ezelőtti tapasztalatát, hogy t.i. Magyarország a legnagyobb „feljelentő” országa Európának... A kitűnő politológus kicsit szkeptikus ugyan, de optimista. Mondván, hogy az idő rostáján előbb-utóbb kihullnak a széljobb és a szélsőbal acsarkodói, mert nincs tömegbázisuk. Igaz, ma még nincs. De holnap? Addig pedig... Nos, addig legalább szót emelünk ellene? Legalább azt kimondjuk, hogy a gyűlölködés első számú közellenségünk, mert elemészti erőnket, mételyezi közéletünket és veszélyezteti jövőnket? S addig legalább azt tudatjuk a végletek lovagjaival, hogy szemünkben egy valami igazán gyűlöletes: a gyűlölködés? (bajnok) kapcsolatok A közelmúltban Csányi László szöuli kereskedelmi tanácsos tájékoztatót tartott a koreai gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok alakulásáról, lehetőségeiről. A magyar-koreai kapcsolatok három évvel ezelőtt kezdődtek. Elsőként kamarai iroda létesült Koreában és ezt követte a diplomáciai kapcsolatok kiépítése. Az 1988-as néhány milliós forgalom után az idei év első felében 16 millió dollárban mérhető a magyar export (dunaújvárosi acél, gyógyszer, alumínium, Tungsram termékek, bányagépek stb). Üzleti ajánlatok Épületet, területet, építési tel- kekeket keres svájci építészeti csoport ipari, technológiai parkok, oktatási központok létesítésére. Ausztriai és dél-német piaci jelenlét bővítéséhez azonnal igénybevehető 27 négyzetméteres iroda Salzburg belvárosában. Fa- ablakgyártókat keres egy svájci cég vegyesvállalat létrehozására. Stájer cég 200 ezer egyoldalas palettát venne évente. Vásárolna ezen kívül faszenet is 3-10 kilós zsákokban és havonta 10-30 ezer eurppa- lettát. Középminőségű építőanyagipari termékeket keres egy stáéjer cég.( üvegtábla, csempe, félkész irodai fotelek stb.) Svájci cég gyártatna fagyálló kő- vagy márvány virágtartókat, kútkávákat.