Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-02 / 205. szám

1991. szeptember 2., hétfő 13 SOMOGYI HÍRLAP — A PÉNZ VILÁGA A kreativitás és vállalkozás harmóniája in CSÖKKEN — OTT EMELKEDIK Tetemes tartozások SOMOGYBÁN IS PÉNZÉRE VÁR A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS Somogybán is sokan tartoznak a társadalombiztosítás­nak. Bene Győzőt, a megyei társadalombiztosítási igazga­tóság járadékügyi és folyószámla osztályának vezetőjét a legnagyobb somogyi adósokról, és a velük szemben vár­ható lépésekről kérdeztük. A Pintér Művek a moderni­zálódó magyar gazdaság egyik jelképe. Rugalmassága, gyorsasága, megbizhatósága és gyártmányainak kiváló mi­nősége közismert partnerei körében. A Pintér Művek tu­lajdonosának — a lelkes lo­kálpatrióta, a milliárdos va­gyonnal rendelkező —, Pintér Józsefnek ezúttal egy nem mindennapi, jó ügyet szolgáló, példamutató kezdeményezé­séről számolhatunk be. TORONY KECELEN A toronyépítés híre az egész országot, de még a kül­földet is lázba hozta. — Hallhatnánk bővebben e sokakat érdeklő vállalkozás­ról, s annak hátteréről? — tet­tük fel a kérdést Papp Zoltán menedzsernek. — Pintér József, az alapos, megfontolt üzletember techni­kai lehetőségeinek biztos tu­datában ezúttal sokoldalú, kreatív ötleteknek ad teret. Egy asztalhoz akar ültetni mű­szakiakat és jövőt álmodó művészeket. Azokat a művé­szeket akarja segíteni, akik művészi elképzelésekkel ki­lógnának a sorból, hogy ne kelljen Nyugatra menniük, ha­nem a világ számára Kecelen hozzák létre képzeletük cso­dáit. A nemes cél érdekében pályázatot hirdet, s elsősor­ban kreatív jelentkezőkre és vállalkozókra számít. — Hol tart pillanatnyilag a vállalkozás? — A toronyhoz már sok minden megvan: a terület és az anyag pénzügyi fedezete. Nyitva a lehetőség mindenki előtt, aki bármivel is gazdagít­hatja az eddigi elképzelése­ket. Bár a pályázati kiírás még kidolgozás alatt áll, az előter- vek már elkészültek. A szá­mos változat közül a környék­beliek döntötték el, melyiket akarják. „A KREATIVITÁS FESZTIVÁLJA” — Milyen lesz a torony? — A 160 méter magasba szökő, karcsú torony nem A torony makettje csak „kacsalábon forgó” épí­tészeti-technikai bravúr, a „kreativitás fesztiválja” is lesz. A környék hiányt szenved olyan szolgáltatásokban, ame­lyeket a torony nyújtani fog. Csúcsán helyi műsorszóró és ' rádiótelefon-állomás, alatta víztorony, meteorológiai meg-- figyelő, majd szálloda-étte- rem-bár együttes következik. Szupermodern liftek szolgál­ják a kényelmet. Az építmény szerepet tölhtet be a kultúrális, a kereskedelmi és a gazda­sági élet aktivizálásában, mi­után konferencia- és kiállítóte­rem is helyet kap benne. Föl­dszintjén autószalon és szu­permarket nyílik, s az utazás­tól elcsigázott látogatók pál- maház-télikertben üdülhetnek fel, s elvihetik hírét a nagyvi­lágba, hogy Magyarország közepén balkáni állapotok he­lyett oázist találtak. EXPO-RA KÉSZÜLVE... — Lesz-e magyar EXPO, s ha neqi, mi lesz a keceli to­rony sorsa? — vetődik fel ön­kéntelenül a kérdés. — Megnyugtathatjuk a ne­mes ügyet szívükön viselőket, hogy a keceli torony nem függvénye az EXPO megen- dezésének, Kecelen EXPO nélkül is állni fog a torony. Szerencsére, az országot át­szelő déli nemzetközi autópá­lya itt fut majd a kertek alatt, s annak leglátványosabb oázisa lesz. Mindenesetre bízzunk abban, hogy lesz lehetősé­günk magyar EXPO-t ren­dezni. E nagy esemény egész Magyarország ügye. Határo­zott döntéssel, konkrét tervek­kel és ajánlatokkal kell előállni arra vonatkozólag, hogy mire látjuk vendégül a világkiállítás résztvevőit és látogatóit. A Pintér Művek igen jó példa arra, hogy míg mások vitat­koznak, ők szorgalmasan dol­goznak, bizonyítva, hogyan lehet pár ezer négyzetméte­ren jól jövedelmező, virágzó vállalkozást varázsolni. Mérő Éva — Július végén az összes kintlevőségünk több mint 431 millió forint volt, ebből a válla­latok, mezőgazdasági üze­mek, áfészek, téeszek, mező- gazdasági kombinátok stb. az állami szektor tartozása csak­nem 318 millió forint. A fenn­maradó, 114 millió legna­gyobb része, mintegy 111,5 millió forint a jogi személyi­séggel nem rendelkező gaz­dasági munkaközösségek, vállalkozók tartozása. Kintle­vőségeink havonta átlagban 17 millióval emelkednek. o A legtöbb amivel egy cég a társadalombiztosításnak So­mogybán tartozik 41 millió fo­rint. Ez a cég azonban — úgy tűnik — szerencsére még idén rendezni tudja tartozását. Több adósunkkal is megálla­podtunk, hogy fizetési könnyí­tés mellett, részletekben fizet­nek, s ez eddig rendben megy. A társadalombiztosítás kész a kompromisszumra, hiszen az a cél, hogy a pénzünkhöz jussunk. Szerencsére a me­gyében az említetten kívül nincs olyan adós, aki igazán nagy összeggel tartozna. Három millió forintot megha­ladó tartozása van több cég­nek is: így a Generál kft-nek, Kaposváron 4,1 millió, a sió­foki LÉVGÉP kft-nek 4,3 mil­lió, a kaposvári Finommecha­nikai kft-nek 8,7 millió, az Eu­Dr. Bokros Lajos a magyar pénzügyi élet legismertebb szakértői közé tartozik. Az egyesztendős Budapesti Ér­téktőzsde Tőzsdetanácsának elnöke, aki a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatói posztjáról lemondva csupán néhány hete foglalta el a Bu­dapest Bank Rt (harmadik legnagyobb kereskedelmi bankunk) vezérigazgatói szé­két. E kettős szerepköréből mutatja be olvasóinknak a magyarországi értékpapír- és bankvilágot. — Érdekes következtetések vonhatók le abból a tényből, hogy a Budapesti Értéktőzs­dén jelenleg jegyzett tizenhat cég közül eddig mindössze négy került a tőzsdére privati­záció eredményeképpen. Számomra ebből két dolog derül ki. Egyrészt, hogy Ma­gyarországon több olyan, két-három éve létrejött cég lé­tezik, amelyik oly lendületesen növekedett, hogy további tő­keszerzésükhöz immár elke­rülhetetlenné vált a tőzsdei je­lenlét. Ez egyben azt is bizo­nyítja, hogy nálunk a magán- szektor fejlődésének nem ki­zárólagos forrása a privatizá­ció. A világtörténelem leggyorsabb privatizációja Másrészt, Magyarországon tipikus privatizációs megoldás a (legtöbbször külföldi) straté­giai partner részvételével megvalósuló tőkeemelés. Ez azért van így, mert még a leg­rópa Back kft-nek Nagyatádon 12,4 millió, a Surján Rt-nek Szentbalázson 10,8 millió, a barcsi Boróka kisszövetkezet­nek 3,6 millió forint a tarto­zása. © A mezőgazdaságban pilla­natnyilag 29,5 millió forinttal tartoznak összesen. Ez azon­ban téeszenként csak három millió alatti összeget jelent, ami két-három havi járuléktar­tozásnak felel meg. Az állami vállalatok adóssága 146,6 mil­lió forint. Bene Győző elmondta, más lehetőségeik vannak az ál­lami, s más a magánszférá­ban a tartozások behajtására. Az előbbiben lehetőségük van az azonnali inkasszóra, de mivel a munkáltatóknak több számlájuk is lehet a bankok­nál, sok esetben visszajönnek az inkasszók a fedezet hiánya miatt. A felszámolás — túl azon, hogy hosszadalmas proce­dúra — nem hozza meg a várt eredményt. A társadalombiz­tosítás az "egyéb" kategóriá­ban van, s mire rá kerül a sor, elfogy a pénz. Esetleg az új csődtörvény hoz majd javu­lást. A vállalkozók tartozása két részből áll össze. A saját jogú tartozásuk meghaladja az 51,2 milliót, az alkalmazottaik után ki nem fizetett járulék nagysága pedig a 22,5 milliót. — Rendszeresen megke­jobb vállalataink is csak egy 2-3 esztendős sikeres szer­kezetváltási szakasz lezárása után léphetnek a tőzsdére. A privatizáció kibontako­zása és a tőzsde fejlődése te­hát párhuzamosan, ám némi időeltolódással megy végbe, [gy azok az előrejelzések, amelyek szerint a magyar börze fejlődésének legfőbb motorja a privatizáció lesz, csupán bizonyos késéssel válnak majd valóra. A prognó­zisok szerint egyébként az idei ősz erőteljes fellendülést hoz. Az első privatizációs prog­ramban szereplő négy-öt ha­tékony vállalat ugyanis hama­rosan megjelenik a tőzsdén. Meggyőződésem szerint Magyarországon a világtörté­nelem leggyorsabb privatizá­ciója zajlik. Az ezzel járó lehe­tőségeket a külföldi befekte­tőknek is érdemes megragad­niuk. A passzív pénzügyi be­fektetők és az ipari stratégiai partnerek egyaránt megtalál­hatják számításukat. A vi­szonylag előnyös áron meg­szerezhető cégeknél jelentős hatékonyságnövekedés ér­hető el. Nos, az én gondolko­dásomban így függ össze a privatizáció és a tőzsde. Mindeddig csupán a tőzsdei kínálatról szóltam; várakozá­saink azonban csak akkor tel­jesülnek, ha a keresleti oldal is megváltozik nálunk. S bár kedvező jelenség, hogy a tőzsdei kereslet kétharmada, legalábbis egyelőre, külföldi üzletemberek részéről nyilvá­nul meg, hosszabb távon azonban nem tartható, hogy a belföldi piac ilyen mértékben ressük az önkormányzatokat, mivel a vállalkozóknál, mun­kaközösségeknél a jogsza­bály szerint adók módjára kell behajtani a hátralékot. Nekünk nincs jogunk bárkitől is lefog­lalni, amit nem tartok igazán szerencsésnek, hiszen más szervnek egyéb szemponto­kat is figyelembe kell vennie. Az önkormányzatoknak is rangsorolniuk kell, mivel más kintlevőségek is vannak. Ab­ban az esetben, ha az alkal­mazottja után nem fizet a vál­lalkozó, szabálysértési felje­lentést tehetünk ellene, ami szintén nem a leghatéko­nyabb... © Hatásos lehetőség, hogy a helyszínen próbáljuk a kész­pénzt beszedni. Tavaly Nymo­don 20 millió forintot sikerült begyűjtenünk. Főleg a Balaton parton kell ezt tennünk, mivel ott sok a megyén kívüli vállal­kozó, akik a szezon után el­mennek, s kereshetnénk őket egy darabig. A megoldás, hogy az ellenőrzéssel egy időben fizetnek. Nehezíti a társadalombizto­sítás jogi helyzetét, hogy már csak akkor javasolhatják a vál­lalkozói engedély megvoná­sát, ha saját hibájából 12 hó­napi járulékkal tartozik a vál­lalkozó, szemben az eddigi gyakorlattal, amikor nem volt mérlegelési jogkör, és 6 hó­napos tartozásnál már java­solhatták az engedélymegvo­nást. . Sovány vigasz, hogy a me­gyében még így is jobb a helyzetük az országosnál. N. L függjön a külföldi érdeklődés­től. Ezáltal ugyanis túlságosan egyoldalúvá és spekulatívvá válik az értékpapírpiac ezen szelete. Részben ez tükröző­dik forgalmi adataink rendkí­vüli, akár plusz-minusz tíz­szeres, kilengéseiben. Óvatosak a kisemberek A kereseti oldal másik gyöngéje, hogy a hazai befek­tetői palettáról gyakorlatilag hiányoznak az intézményi be­fektetők. A tőzsdei kereslet­nek mindössze egyharmada származik tőlük, ám az sem stabilan, hiszen számukra a börze csupán egy a befekte­tési lehetőségek közül... Az in­tézményi befektetőket ugyan­akkor — saját likviditásukat biztosítandó — a szabályozás kötelezné, hogy a rendelkezé­sükre álló tőke 75 százalékát tőzsdén jegyzett papírokban jegyezzék. A tőzsdei kereslet tehát stabilabb lenne velük. A ma még szintén hiányzó be­fektetési társaságok és ala­pok, biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak szintén nagymértékben stabilizálhat­nák a ma még spekulatív ke­resletet. Az ösztönzés szempontjá­ból rendkívüli mértékben hi­ányzik Magyarországon az ér­tékpapírvásárlásokat jobban preferáló adórendszer is. (A devizamegtakarításokkal el- fentétben a forintszámlák, -be­tétek, -kötvények és -rész­vény-osztalékok után ugyanis forrásadót kell fizetni. Ráadá­sul, minthogy az osztalék Bank van a hitel kevés Gombamód szaporodnak a bankok, de közülük csak né­hány vállaja fel a lakossági be­tétek kezelését, a magánsze­mélyeknek folyósítandó külön­féle hiteleket. Több mint tu­catnyi bankot hívtunk fel tele­fonon, egy részük kerek-perec kijelentette, nem foglalkozik a lakosággi pénzekkel, mások kitérő választ adtak. Az OTP mellett talán a lakossághoz legközelebb álló pénzintézet a Postabank és Takarékpénztár Rt. Ez az üzletáguk mégis el­maradottabb a többinél. Ma­gánszemélyek kétféle köl­csönre számíthatnak fiókjaik­nál: egyik a devizabetét-fede­zeti hitel, a másik az általános kiegészítő kölcsön. A Takarékszövetkezeti Bank RT viszonylag széles kölcsön-skálát kínál. A Mer­kúrral közösen adnak gépko­csivásárlási hitelt, a kiválasz­tott kocsi árának 30 százaléka vehető fel egy éves futamidő­vel. Az úgynevezett fogyasztói hitel keretében ki-ki a havi netto fizetésének 33 százalé­káig „adósódhat el”. Folyósí­tanak bizonyos akciós hitele­ket is, amelyeket valamelyik kereskedelmi vállalat áruvá­sárlási akciójához kapcsolnak. A Dunabank RT lakossági ügyfelei közül is inkább a na­gyobb „halakat” részesíti előnyben. Egyedi hitelkonst­rukciókat dolgoztak ki azok­nak az ügyfeleknek, akik va­lamilyen célra több százezer, netán néhány millió forintot szeretnének kölcsönözni. Ma­gán-bankszámla hitelt is nyúj­tanak azoknak az ügyfeleik­nek, akiknek cégük a bankon keresztül utalja a fizetést. (Ferenczy Europress) eleve adózott eredményből fi­zethető, az adóztatás kettős.) Pedig a megtakarítások inflá­ció okozta reálértékvesztését — ha valóban prioritást kívá­nunk biztosítani a tőkepiac fej­lődésének — kedvezőbb adóztatással kellene semle­gesíteni. Magyarországon a befekte­tési alapokról szóló törvény ki­zárólagos tevékenységként fogja előírni az alapok kezelé­sét. A kereskedelmi bankok sorra hozzák létre önálló alap­kezelő társaságaikat, fgy egy nagyon hatékony hármas ala­kul majd ki: az összegyűlt kis megtakarításokat az alapke­zelő társaság forgatja; ezek tőzsdei befektetésével meg­bízza az értékpapír-forgal­mazó céget; a letéti szolgálta­tásokat pedig az anyabank látja el. Hiányzó ,Jordítókorong ” Nálunk egy tapasztalatlan kisbefektető csak ritkán tudja értékelni az áralakulási folya­matokat. Hiányzik az a „fordí­tókorong”, amelyik a cégin­formációkat folyamatosan és közérthetően bocsátja rendel­kezésre, és/vagy segítséget nyújt értelmezésükhöz. Ezért inkább kockázatmentes ál­lampapírokba (kincstárjegy, letéti jegy) fektetik a pénzüket az emberék, mégha veszíte­nek is némi reálkamatot. Nos, ezen segítenének nálunk a befektetési alapok, s a ban­koknak ilyen értelemben is szerepük lehet a tőkepiac fej­lődésében. K. Zs. Út a tőzsdére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom