Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-12 / 214. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDAS.AG 1991. szeptember 12., csütörtök MEGKEZDŐDÖTT A VADÁSZIDÉNY A magyar mérleg Az Észtországgal, Lettországgal és Litvániával létrejött megállapodás nyomán 151-re emelkedett a hazánkkal diplomáciai viszonyban levő országok száma. Somogyi Fe- renctől, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkárától arról érdeklődött a Ferenczy-Europress munkatársa, hogy mit takar ez az önmagában impozáns adat; hogyan tagozódik a magyar diplomácia külföldi hálózata? — A differenciálás ezen a téren fontos követelmény, és — kis ország lévén — hazánk esetében már csak azért is szükségszerű, mert anyagi eszközeink meglehetősen korlátozottak — mondja az államtitkár. — Külképviseleteink szintjét és állományát tehát ahhoz kell igazítanunk, hogy milyenek a fogadó országgal fennálló politikai, gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi és egyéb kapcsolatok, s milyenek a fejlesztés lehetőségei. Ami a szinteket illeti: érdekesség, hogy nemzetközi kontaktusok egy korábbi szakaszában a „nagyköveti-követi” szint volt a megkülönböztetés egyik fő formája. Napjainkra azonban a követi lépcsőfok csaknem teljesen „elkopott”, a különbségtételnek ez a módja gyakorlatilag megszűnt. A kapcsolatok hierarchiájában az első a nagykövet vezette nagykövetség, s közvetlenül utána következik az olyan nagykövetség, amely ideiglenes ügyvivő irányításával működik, s nagyköveti posztra egy — rendszerint valamelyik szomszédos országban — hasonló rangban tevékenykedő diplomatánkat akkreditáljuk. Nos, a Magyar Köztársaság jelenleg 72 országban tart fenn nagykövetséget; közülük 70-et nagykövet, 2-t (Koreai NDK, Dél-afrikai Köztársaság) ideiglenes ügyvivő vezet. — További változat, hogy a fogadó országban nincs nagykövetség, de akkreditált nagykövet látja el a képviseletet. Végül, hogy van ugyan diplomáciai kapcsolat, de nincs sem nagykövetség, sem akkreditált diplomatánk az adott országban. Hazánkat jelenleg 57 partnerországban akkreditált nagykövet képviseli, 22-ben pedig csak a diplomáciai kapcsolat megléte fémjelzi viszonyunkat. Megjegyzem, hogy ez utóbbi kategóriába zömmel olyan távoli, kis országok tartoznak, amelyekkel az érdemi együttműködésnek, földrajzi vagy egyéb objektiv okokból, hiányzanak a feltételei. A kép teljességéhez tartozik, hogy Strassbourgban az Európa Tanács, Brüsszelben az Európai Közösség, továbbá New Yorkban az ENSZ, Genfben és Bécsben több, szintén nagy hatósugarú nemzetközi szervezet, valamint Bécsben a 35-ök, illetve a leszerelési tárgyalások fóruma mellé akkreditálva működik magyar képviselet. Ezenkívül 14 országban főkonzulátusunk is tevékenykedik. A külvilág budapesti jelenlétéről pedig any- nyit: fővárosunk 62 nagykövetségnek, 7 egyéb képviseletnek — köztük az Európai Közösség képviseletének — és 3 konzulátusnak ad otthont. Negyvennyolc ország akkreditált nagykövete révén tartja fenn a diplomáciai kapcsolatokat. — Igaz, Magyarország az elsők között létesített diplomáciai kapcsolatot a balti államokkal, de máig sem deklarálta, hogy hivatalosan elismerte, elismeri őket. Ez az aktus miért maradt el? , — Tény, hogy ez a kitétel az ide vonatkozó dokumentumokban nem szerepelt. Egyszerűen azért, mert a nemzetközi érintkezés gyakorlatában elfogadottá vált: a diplomáciai kapcsolatfelvétel nemcsak egyenértékű, hanem bizonyos értelemben több is, mint a puszta elismerés. Egy ország vagy országcsoport elismeréséből nem következik automatikusan a diplomáciai viszony megteremtése. A diplomáciai kapcsolat létesítése eleve feltételezi, hogy a felek elismerik egymást, méghozzá nemcsak az egyszerű tudomásul vétel szintjén, hanem a közvetlen kapcsolatépítés készségével és szándékával. Nota bene: éppen az előzőekből adódóan az „elismerés”, mint önálló diplomáciai aktus — csakúgy, mint az említett "követségi, követi szint” — egyre ritkábban alkalmazott formula a nemzetközi életben. (Folytatjuk) Bajnok Zsolt Létkérdés a kiadások csökkentése MILYEN EZ AZ ADÓRENDSZER? Hamarosan a parlament elé kerül az 1992. évi adórendszerre vonatkozó törvényjavaslat, amelynek már több változata is kiszivárgott. Az adórendszer problémáiról nyilatkozott Koltay Jenő, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója, akinek szakterülete az adóztatás. — Bizonyos elvonásokat növelő tendenciát építettek be a költségvetésbe. A személyi jövedelemadó átlagos szintje például a bevezetéskor, 1988-ban még csak 11 százalék volt, de az idén már 20 százalék fölött lesz. Úgy tűnik, mintha a költségvetés összeállításakor meghatároznák a kiadásokat, s ezekután az adótömeget, majd az ennek eléréséhez szükséges adókulcsokat és -sávokat egyszerűen ebből vezetnék le. Egyetért ezzel a megítéléssel? — Valóban létezik ez a bizonyos beépített tendencia. A nagy elvonási rendszerek — a társadalombiztosítás és az adók — ma a magyar GDP-nek több mint hatvan százalékát központosítják. A kötelező elvonások összessége progresszíven emelkedő. Ez már önmagában magyarázza a növekvő tendenciát. Az infláció természetesen még rátesz erre. Nyugaton ezek a hatások akkor érvényesülnek, ha a konjunktúra túlfűtött. A magasabb adósávba csúszás pedig közgazdaságilag indokoltan visszafogja kissé ezt a túlfűtöttséget. Ma az adórendszer nem a túlfűtöttséget fékezi, hanem a zsugorodást gyorsítja. Sőt a zsugorodó gazdasági teljesítmény nem csekély részét ki kell szivattyúzni a gazdaságból, az adósságtörlesztés miatt. — Hogyan értékelhető mindezek függvényében a mai magyar adórendszer? — Kialakításakor egy ma már kevéssé alkalmazott, régi nyugati mintát követtek. Ennek jellemzői: magas progresszivitás, magas marginális kulcsok, amelyek alacsony szinten, nem sokkal az átlagjövedelem felett lépnek érvénybe. — Hogy áll a kiadási oldal? — Véleményem szerint a magyar költségvetés igazi problémái nem a bevételi, hanem a kiadási oldalon találhatók. Egy újra fellángoló adóvita csak elterelné a figyelmet a kiadási oldalról. A GDP köz- pontosítása túlságosan magas, s ráadásul ez nem is egyeztethető össze a piac- gazdasággá alakuló gazdaság követelményeivel. Még mindig él az a logika, hogy a megszokott kiadásokhoz meg kell teremteni a bevételeket. — Milyen megoldást javasol? — Az elvonások súlyát csökkenteni kellene, egyidejűleg megváltoztatva ezzel szerkezetüket is. A társadalombiztosítás ténylegesen is önállósításra vár. A befolyt adók felhasználásában pedig a központi „államtól” a helyi „állam” felé mozdulnék el. Pillanatnyilag ugyanis úgy áll a helyzet, hogy a gazdasági racionalitás, a méltányosság áldozatul esik a még nagyobb költségvetési deficit megakadályozására tett lépéseknek, azaz a lyukak betömésének. Ami önmagában persze helyes is, mert a deficit növekedése tovább gerjesztené az inflációt. Csakhogy a lyukak betömése is gerjeszti az inflációt. A kiadási oldalon kell mindenképpen változtatni. — Mind az állami, mind a magánvállalatok adóbefizetései elmaradnak a tervezettől. Ezen igazán nagyot a költségvetés bukik. Mire kell felkészülnünk? — Ma már biztosan állítható, hogy a piacgazdaság lassabban épül ki, mint ahogyan a régi leépül. Ez pedig adóelmaradással, adóhiánnyal jár együtt. Ez azután még inkább sürgeti a kiadási oldal megváltoztatását. Ezzel szemben a politikai döntéshozók egyre újabb kötelezettségeket vállalnak, azaz egyáltalán nem úgy néz ki, hogy csökkennének a költségvetési kiadások. H. T. A TŰNÉL KFT. ajánlata!!! Megnyitottuk TABON a Kossuth L. u. 49. szám alatt a TŰNÉL— BARKÁCS boltunkat. Kínálunk Önnek: — számítástechnikai eszközöket — híradásipari alkatrészeket — különféle huzalokat és kábeleket. Nyitva tartás: keddtől péntekig 8—17 óráig, szombaton 8—12 óráig Tel.: (84)20-011/33-as mellék! Ezt a boltot Önöknek nyitottuk! Nézzen be hozzánk! Váljak tisztelt vásárlóinkat! s____________________________________ (146172)--------4 ö A lámpabolt Siófokon A I egyre bővülő választékkal I várja az új lakásba költöző- I két, lakásfelújítókat, üzlet- , tulajdonosokat (speciális I I II világítótestekkel is). I Cím: Siófok, Budai Nagy A. ' u. 2. (a Hitelbankkal szemben, I az új tapétabolt mel lett) ^Telefon: (84)12-401 (3457/a)j A Somogy Megyei Településtisztasági és Kertészeti Vállalat Fonyódon üzlethelyiségeket alakít ki a Piactér mellett, a Béke u. 2. szám alatti irodaépületében, a leendő bérlők igényeinek figyelembevételével. Az építés előtt várjuk az érdeklődőket Siófok, Mártírok u. 5. szám alatt ill. a (84)13-144,13-909-es telefonszámokon 1991. szeptember 30-ig. (208065) PRIMATEX svájci—magyar kft. értesíti Somogy megye használtruhakereskedőit, hogy megnyitja DEPO-ját Pécs, Pellérdi u. 55. sz. alatt. (6. sz. főúton. Mecsek Trade Áruház mellett). Árubemutatóval egybekötött vásár nyitása szép-, tember 16., hétfő de. 9 óra.. (3467) Nem csak a szarvasbikák bőgnek... CSÖKKEN A KÜLFÖLDI ÉRDEKLŐDÉS A szarvasbika bőgése a vadászember fülének a legszebb muzsika. Főként igaz ez, ha a vadásztársaságának a léte függ ettől a hangtól. Márpedig amióta drasztikusan csökkent a vadhús felvásárlási ára, minden társaságnak a szarvasbőgésre érkező nyugati vendégvadászok adják a bevétel zömét. Idén azonban, mintha csökkenne a kereslet a híresen jó minőségű somogyi szarvasbikák iránt. Somogybán harmincöt területtel rendelkező vadásztársaság működik, ezek összesen több mint 250 szarvasbikát ajánlottak föl külföldi bérvadászoknak. Ez a szám megfelel a korábbi években tapasztaltaknak, ám időarányosan eddig jóval kevesebb bika került terítékre, mint az elmúlt szezonokban. — Ennek oka az is, hogy jóval később kezdődött a bőgés, mint régebben — mondta Simon Pál megyei vadászati főfelügyelő. Általában augusztus 20.-a után már megkezdődött a bőgés, de idén ez nem így volt, most, szeptember második hetében álltak csak be a bikák a tehéncsapatok mellé, és most kezdődik az igazi nász. Ez megnehezítette a korán érkező vendégek vadászatát, akiknek száma amúgy is csökkent. Csehszlovákiában, Lengyelországban és főként Romániában keresnek új lehetőségeket a fiatal nyugati vadászok, akiknek nem számít, ha nincsenek luxuskörülmények, mint a magyar vadászházakban. Ráadásul, baráti beszélgetések során úgy hallottam, hogy az árak ott alacsonyabbak. Nagy gond ez, hisz ez az a pénz, Egy trófea Nagysallérból Fotó: Gyertyás László amiből fedezhetik a társaságok a vadkárokat. Márpedig a gazdaságok anyagi helyzete sem rózsás, minden fillérre szükségük van, így az eddig ímmel-ámmal felmért vadkárokat most keményen behajtják a vadásztársaságokon. Az újvárfalvai Széchenyi vadásztársaságnál ezen a héten már telt ház lesz a vadászházban. Huszonöt bikát adtak el eddig, a tervezett harminc helyett, ám terítékre még csak három került. Sok vendég nem is akar nagy bikát lőni, hisz az meglehetősen drága mulatság, kisebbekre várnak, ami miatt eredménytelenné válhat a vadászat. — Nálunk ilyen gond nincs, egyszerűen csak később kezdődött a bőgés, később jönnek a vendégek — mondta a vadásztársaság elnöke Báli Gyula. Ami az árainkat illeti, természetesen a nagyobb, érmes trófeák jóval drágábbak, de egyelőre még ezekre is van kereslet. Egy háromkilós agancs 990 német márkába kerül, de egy 11 kilós már 13 ezerbe. Ez persze magában foglalja a bírálat és az érem árát is. A területünkön az idén legalább 15-18 érmes bikára számítunk, melyekből öt aranyérmes. A bírálat procedúrája is leegyszerűsödött Somogy megyében. A megyei trófeabíráló bizottság immár mint országos hatóság működik, vagyis az agancsokat nem kell Budapestre vagy Keszthelyre vinni, itt helyben megkaphatják a vadászok a minősítést és az érmeket. V. O.
