Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1991-08-03 / 181. szám (180. szám)
1991. augusztus 3., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 ESELY AZ ELETKEZDESRE Tanfolyamok munkanélküli fiataloknak Bérliberalizáció A kormány nem enged a 18-ból Az idén, az országos adatok szerint 160 ezer végzett fiatal kerül ki az iskolapadból. A pályakezdő munkanélküliek száma a nyáron folyamatosan nő, s augusztus-szeptember hónapra várható a csúcspont. Somogy megye jobb helyzetben van az átlagosnál a Bala- ton-parti munkalehetőségek miatt — tudtuk meg Rózsavölgyi Istvántól, a Somogy Megyei Munkaügyi Központ igazgatójától. — Míg májusban 50 fiatal pályakezdő kapott munkanélküli segélyt, júniusra számuk 148-ra növekedett, s most, júliusban volt egy nagy ugrás: 640 regisztrált pályakezdőnek nincs állása. További növekedés várható, létszámuk elérheti az 1000-1200-at is. — Van-e rangsorolás a betölthető álláshelyeknél: pályakezdőt vagy gyakorlottat keresnek? — Kevés üres álláshely van, és ezekre nem pályakezdőket keresnek. Megpróbáljuk elhelyezni azokat, akiknek van szakmájuk. A gimnáziumban érettségizettek és az általános iskolát végzetteknek tanfolyamokat szervezünk szeptembertől. A képzés többfajta lehet. Vagy a munkaügyi központ által kezdeményezettre iskolázzuk be a fiatalokat, de elképzelhető az is, hogy csatlakoztatjuk olyan tanfolyamokhoz, amelyek nálunk nem indultak. A költségeket mi álljuk. Csak az okoz gondot, ha a képzés nem intenzív, tehát heti 16-20 óra helyett 5 órás. Ennek költségét csak részben tudjuk átvállalni. Ha valaki olyan szakmai tanfolyamra jár, amelyre a munkaerőpiacon nincs igény, akkor nem támogatjuk a képzés költségét, hiszen ez értelmetlenség lenne. Nagy az igény nyelvi képzésre, azonban mi ezt csak valamely képzéshez kapcsolva tudjuk megoldani, önmagában nem. — Hogyan választják ki a tanfolyamokon résztvevőket? — Pályaalkalmassági vizsgán esnek át, ki mennyire alkalmas egy szakma elsajátítására, aszerint javasoljuk arra a tanfolyamra. — Milyen képzéseket indítanak szeptembertől? — A 8 álfalánost végzettek ív- és lánghegesztő, kosárfonó és fonottáru, húsfeldolgozó, textil- és ruhakészítő, ital- és büféáru-eladó, illetve gazdasszonyképző tanfolyamok közül választhatnak. Az érettségizetteknek középfokú idegenforgalmi és szállodai ügyintéző, ügynök, üzletkötő, külkereskedelmi áruforgalmazó, vámkezelő, deviza- bank-ügyintéző, idegennyelvi titkárnő, számítógép-programozó és okleveles könyvvizsgáló tanfolyamokat indítunk, s ezek 2 héttől 8 hónapig tartanak. Az átképzési támogatás a munkanélküli segély 110 százaléka. A tanfolyamokon csak azok vehetnek részt, akiket munkanélküliként nyilvántartunk. Az igazgató szerint a pályakezdő fiatalok akkor jogosultak munkanélküli segélyre, ha az iskola befejezése után nem álltak munkaviszonyban. Abban az esetben is jár a segély, ha az illető ugyan dolgozott egyetemi vagy főiskolai tanulmányai előtt, az iskola el- végézése után azonban nem tudott elhelyezkedni. A központban a jelentkezőket nyilvántartásba veszik, s 3 hónap múlva jár részükre a segély. Ez az összeg a minimálbér — 7000 forint — 75 százaléka. A segély hat hónapig adható. Ha valamely munkaadó munka- nélküli pályakezdőt alkalmaz, 3 hónap múlva a munkaügyi központ átvállalja a pályakezdő munkabérének 100 százalékát. — Mi lesz a a pályakezdő munkanélküli további sorsa a hat hónap után? — Reméljük, hogy időközben el tud helyezkedni; ha nem, az már szociális kérdés. Nálunk nyilvántartásban marad, de nem kaphat tovább segélyt... — Mit tudnak kínálni a diplomás pályakezdőknek? — Ez nehéz kérdés, hiszen őket már nem nagyon tudjuk továbbképezni. Esetleg külkereskedelmi vagy menedzser- tanfolyamot ajánlhatunk számukra — mondta az igazgató. Ha valaki a tanfolyam ideje alatt helyezkedik el valahol, s abbahagyja a képzést, valamennyit vissza kell fizetnie a költségekből. Mérlegelni kell a lehetőségeket - hiszen lehet, hogy csak két hónapig lesz munkája, s utána ismét munkanélküli lesz. E tanfolyamok hatékonysága 60-70 százalékos. Akik elvégzik, azoknak nő az esélyük, de mégis előfordulhat, hogy nem mindenki tud rögtön munkát találni... Tóth Kriszta Ismeretes, hogy a munka- vállalók az Érdekegyeztető Tanácsban a bérek teljes felszabadításáért harcolnak, a kormány azonban ragaszkodik bizonyos szabályozottsághoz. Mi ennek a véleménykülönbségnek az oka, miért kell fenntartani a munkabérek ellenőrzésének valamilyen formáját? — fordultunk dr. Herczog László helyettes államtitkárhoz, aki a kormányzat egyik képviselőjeként vesz részt az Érdekegyeztető Tanács ülésein. A kormány két okból tartja szükségesnek a bérek szabályozását. Az egyik, hogy az infláció ne gyorsuljon föl az eddiginél nagyobb mértékben, a másik, hogy a föltétlenül szükségesnél jobban ne növekedjen a munkanélküliség. A központi bérszabályozás 1989-ben megszűnt, azóta részleges bérliberlizáció érvényesül, amit az is mutat, hogy az első félévben az engedélyezett 18 százalék helyett 34,3 százalékkal nőtt az iparban dolgozók átlagbére. A kormányzat ugyan tisztában van azzal, hogy pusztán a bérek emelkedése még nem gyorsítja föl az inflációt, de az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a gyorsabb ütemű bérkiáramlás növeli a bérköltségeket, ez pedig nem kedvez sem a ráfordítások, sem a foglalkoztatottság alakulásának. Alapvetően tehát e két ok miatt szükséges egy működőképes béralkurendszer kidolgozása. Nyugati példákra hivatkozva a helyettes államtitkár elmondta, hogy a fejlett piac- gazdaságokban is megfigyelhető a bérek bizonyos szabályozottsága. A kormányok prognózisokat bocsájtanak a piac szereplőinek rendelkezésére a várható áremelkedésekről, a gazdasági folyamatokról, a nemzeti jövedelem alakulásáról. Ezek ismeretében pontosan kiszámítható a munkabérek indokolt és megengedhető növekedésének üteme. Ezen kívül a gazdasági ágazatok is figyelemmel kísérik s valamiképp szabályozzák egymás jövedelmét. A magyar kormányzat is hasonló, a piaci viszonyokkal összhangban álló szabályozási formát kíván kialakítani. Domi Zsuzsa Üdülő cigánygyerekek A Barcs lakosságának mintegy 10 százalékát jelentő cigányság azt szeretné, ha a költségvetésből a cigánytelep korszersítésére is jutna. Az önkormányzat, noha kevés a pénze, igyekszik segíteni. Ha a képviselőtestület egyetért vele, több millió forintos költséggel utat építenek a telepen. Az önkormányzat hatvanezer forinttal járult hozzá a cigánygyerekek üdültetéséhez. Az anyagi segítség lehetővé teszi, hogy mintegy félszáz barcsi cigánygyerek a Balatonnál gyűjtsön nyári élményeket. Start-hitel egyeztetés Péntek délelőtt megkezdődött az a szakmai egyeztető tárgyalás, amelynek eredményeként várhatóan a Magyar Nemzeti Bank és a pénzintézetek, kereskedelmi bankok között létrejön a nagy érdeklődéssel kísért Start-hitelről szóló szerződés, aztán megkezdődhet a hitel kihelyezése. Mindezidáig a német kormánytól kapott, és a Magyar Nemzeti Bank által kiegészített összesen mintegy 4 milliárd forintos hitelkeret kiközvetítését több tényező is akadályozta. Béremelés egyes pedagógusoknak Azok a pedagógusok, akik 1989-ben kiváló vagy jó eredménnyel végeztek az intenzív (úgynevezett díploma- megújító) tanfolyamon, illetve azok, akik egyetemi doktori (kandidátusi) fokozatot szereztek, idén január 1—jei visz- szamenőleges hatállyal havi nyolcszáz forint béremelésben részesülnek. A béremelés feltétele még, hogy az érintett pedagógus az intenzív tanfolyam elvégzése után 2 éven át számot adjon elméleti ismereteinek eredményes gyakorlati hasznosításáról. A TAGSÁG DÖNTSÖN Pártok kaposvári képviselői a szakszervezeti vagyonról Munkára kész a megyei Kárrendezési Hivatal (Folytatás az 1. oldalról) — Hol lesz a Hivatal, ahol az állampolgárok benyújthatják kérelmeiket? — Kaposváron, az Ezredév utca 12. szám alatt működik a hivatal augusztus 12-től. Az egyelőre 10 fős apparárusban 3 fő jogvégzett, a többiek pedig 10-20 év irodai adminisztratív tapasztalattal rendelkező munkatársak. — Várhatóan mennyi ügygyei kell foglalkozniuk Somogybán? — 1-1,5 hónap alatt derül majd ki, hogy mennyi ügyirattal kell foglalkoznunk. Becslésem szerint hatszámjegyű lesz a végleges szám. — Ekkora apparátus elegendő lesz a törvény szabta, korrekt elbíráláshoz? — Az első időszakban az iratok átvétele, ellenőrzése lesz a feladat. Szeptembertől viszont folyamatosan jönnek új emberek, akik munkája elengedhetetlen a szakmai elbírálásokhoz. — 90 napig lehet benyújtani a kérelmeket, utána jogvesztő a határidő. Elegendő ez az elbíráláshoz? — Az elbírálás a benyújtástól számított 6 hónap határidejű. Rendkívüli esetben a hivatalvezető ezt meghosszabbíthatja egy esetben 3 hónappal. Felfüggeszthető azonban az eljárás, ha más hatósági eljárás folyik a tulajdonjog rendezésére. — Milyen előérzetekkel várja a hivatal munkájának megindulását? — Nagy reményeket fűzünk a pártok korábban felajánlott szakértői segítségéhez. Nagy terhet vennének le a vállunk- ról, s jelentős időmegtakarítást is jelentene. Semmiféle előnyt nem jelent az augusztus 13-án beadott szatyornyi irat a szeptember végén benyújtott, pontosan' kitöltött adatlapokkal ellátott, igazolásokat is tartalmazó kérelemmel szemben. Számítunk a kezdeti zökkenőkre, de közös érdekünk, hogy a hozzánk forduló állampolgár ügyeit megfelelően intézzük. Az idő rövidsége miatt sok türelemre lesz szükség. Mészáros Tamás A Magyar Demokrata Fórum kaposvári városi szervezete öt párt képviselőinek (a Fidesz hiányzott), egy független szakszervezeti tömörülés tagjának és vállalati (intézményi) szakszervezeti tisztségviselők részvételével kerékasztal beszélgetést tartott a szak- szervezeti vagyonról, a kaposvári szakszervezeti székház értékesítésének körülményeiről. Hódos Győző, az MDF kaposvári szervezetének elnöke rámutatott: a sajtóból nyert értesülések alapján az MDF kaposvári elnökségének ülésén arra a következtetésre jutottak, hogy a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége a szakszervezeti tulajdonban lévő ingatlanoknak a Frohburg Union Pénzügyi Rt- nek való eladásával sajátos vagyonátmentési akciót hajt végre, és feltehető, hogy erről nem kérdezte meg a szak- szervezeti tagokat. Ugyancsak a sajtóból tudták meg, hogy eladták a kaposvári szakszervezeti székházat, tisztánlátás végett a kerékasztal beszélgetésre meghívták dr. Egerszegi Lászlót, az MSZOSZ megyei képviseletének vezetőjét. A meghívást elfogadta, ám az utolsó órákban levélben kimentette magát. Mint írta: erre nem csupán a megyei MSZOSZ-tisztségvi- selők egyhangú elhatározása késztette, hanem az is, hogy a vagyonügyekről a MSZOSZ országos sajtótájékoztatót tart. A szakszervezeti vezetőnek ezt az érvét a városi elnök és a meghívottak többsége nem fogadta el. Mivel egy sor felmerült kérdésben a kerékasztal résztvevői nem kaptak választ, az eszmecserében sok volt a találgatás, a feltételezés és a szakszervezet elleni vádaskodás. A Kereszténydemokrata Néppárt kévi- selője dr. fíádai Ferenc egyenesen lopással gyanúsította meg az MSZOSZ-t. A kisgazdapárti dr. Szabó Árpádné azt javasolta, kérjék számon hová tűntek a kaposvári székház értékes ingóságai. Csikeli József (MDF) az egyéb szak- szervezeti vagyon (pl. üdülők) sorsának nyomon követését hangsúlyozta. Nyári Sándor (kisgazdapárt) szerint a hatalomátmentés egyik formája, hogy a munkahelyeken fejvesztett szakszervezeti szervezésbe kezdtek. Erre az MSZP képviselője Sárosi Zsolt azt válaszolta: a szervezés oka kizárólag a július 29-i törvény, amely szerint tagdíjat csak attól lehet szedni, aki megerősítette tagságát. Dr. Kele Mária (MDF) véleménye szerint egyedül a tagság dönthet a szakszervezet vagyonáról. Ezért a korrekt tájékoztatás mindenkinek elemi kötelessége. A kerekasztal a vita végén állásfoglalást fogalmazott meg. Ebben többek között kinyilvánították: nem látják biztosítottnak, hogy a részvény- társaságokba átvitt vagyon a tagság érdekeit szolgálná. Sürgették a korrekt tájékoztatást, és a szakszervezeti vagyon átvilágítását. Az állásfoglalást az MSZP képviselője nem írta alá. Ezt azzal indokolta: nem rendelkezik elég információval, továbbá nem ért egyet az átmentés kifejezéssel és a szövegben előforduló néhány összefüggéssel. Szerinte mindenféle döntés kizárólag a tagság joga. Szegedi Nándor Vállalkozói fórum Siófokon Dél-Dunántúl megyéiben a Röntgen és Kórháztechnikai Vállalat kaposvári kirendeltsége tartja karban a diagnosztikai és a terápiás berendezéseket. Fotó: Kovács Tibor Kétségbeesett kereskedők, hajthatatlan önkormányzat A kiskereskedők siófoki testületé a hét elején újra fórumra invitálta a városatyákat, mivel májusi egyeztető tárgyalásuk nem vezetett eredményre. A Kisosz már akkor indítványozta, hogy az önkormányzat módosítsa a nem lakás céljára szolgáló helyiségek — általuk irreálisnak vélt — bérleti díjait. Ezek úgyszólván megbénítják a helyi kereskedelmet. Kertész Rezső, a Kisosz megyei titkára számadatokat terjesztett a testület elé, bemutatva, hogy a megyében egyedülállóan Siófok térségében emelték 100-300 százalékkal a bérleti díjakat. Máshe- lyütt csupán 30-50 százalékos volt az emelés. A fórumon a Somogyker, a Kaposker, a siófoki áfész és az Ofotért képviselői is részt vettek, kinyilvánítva, hogy az óriási bérleti díj az ő kezükre is bilincset ver. Az árakat nem tudják a csillagos égig emelni, mert nincs fizetőképes kereslet. Közös felajánlás, hogy a tavalyi bérleti díjak kétszeresét hajlandók megfizetni, de semmivel sem többet. Van ugyanis olyan kereskedő, aki most hét-nyolcszorosát fizeti. Az önkormányzat azonban szilárdan tartja májusi álláspontját. Mint mondják — a jelenlegi bérleti díjak a piaci viszonyokhoz — a jelenlegi piaci árakhoz alkalmazkodnak. Az elmúlt húsz évben voltak irreálisan alacsonyak. Kompromisszum tehát ez alkalommal sem született, a perek tovább folynak. Csupán egy vigaszuk lehet a kereskedőknek: a polgármester májusi Ígérete szerint a bérleti díjak 1992 decemberéig nem változnak. D. E.
